Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-10 / 285. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 10. www.ujszo.com ■KEZEB NATO-orosz elhidegtilés Moszkva. Az orosz fél feltehetőleg távol marad a májusban esedékes NATO- Oroszorzság csúcstalálkozótól; az ok a Kelet-Európába telepítendő amerikai rakétaelhárító rendszer. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes tegnap közölte: Moszkva abban az esetben bojkottálná a májusi rendezvényt, ha addig nem sikerül egyezségre jutni a vitatott kérdésben. A végső döntést a március 4-i orosz elnökválasztás után hozzákmeg. (MTI) Putyin nem ment el Peking. Nem jelent meg Vlagyimir Putyin a neki ítélt Konfuciusz-békedíj tegnapi pekingi átadásán, az orosz kormányfő helyett két orosz cserediák vette át az elismerést. Második alkalommal adták át Kínában a Nobel-békedíj alternatívájaként tavaly trucc- ból alapított díjat. Putyin a kínai zsűri szerint nemzetközi szintű békefenntartó tevékenységével, a NATO líbiai bombázásának ellenzésével érdemelte ki az elismerést. (MTI) Tárgyalás a cellában Kijev. Hivatalosan ismét őrizetbe vették egy újabb vád alapján az augusztus óta fogva tartott Julija Ti- mosenkót - közölte tegnap a volt ukrán kormányfő ügyvédje. A döntést csütörtök este hozta meg a bíróság, miután Timosenko cellájában tartott kihelyezett tárgyalást. A Timosenko ellen felhozott második vád szerint az ellenzéki vezető 1996 és 2000 között az Ukrán Egyesített Energiarendszerek magáncég vezetőjeként állítólag adócsalást és sikkasztás követett el. (MTI) Vád alatt a kormánypárt Zágráb. A hatalommal való visszaélés címén vád alá helyezte a múlt vasárnapi választásokig a Horvátországot vezető pártot (HDZ), három másik jogi személyt és több politikust tegnap a szervezett bűnözés elleni zágrábi ügyészségi hivatal. A gyanúsítottak között van Ivó Sanader volt kormányfő és a HDZ hat másik politikusa, köztük a párt pénztárosa, könyvelője és szóvivője. Az ügyészség szerint 46,6 millió kunát (6,2 millió euró) sikkasztottak el állami vállalatoktól a párt választási kampányainak finanszírozására. (MTI) Brit szakértők szerint most már az a kérdés, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradhat-e Cameron lett a fekete bárány Igen nagyok voltak Cameron kínjai (SITA/AP-felvétel Brüsszel/London. A hektikusra sikeredett uniós csúcson való szereplése miatt senki sem kapott odahaza annyi kritikát, mint Orbán Viktor magyar és David Cameron brit kormányfő. Orbánnak a hozzá nem értést rótták fel, Cameronnak azt, hogy elszigeteli Nagy- Britanniát. ÖSSZEFOGLALÓ A csúcstalálkozó lényege: az állam és kormányfők úgy döntöttek, a brit ellenállás miatt nem a Lisszaboni Szerződést módosítják, hanem kormányközi szerződést kötnek az euróvál- ság megoldása érdekében. A maratoni, egész éjszakán át tartott tanácskozás után csak az nem volt világos, hogy hányán teszik meg ezt. Az első változat szerint a 17 eurózóna-taghoz 6 további EU-tag csatlakozik, Nagy-Britannia és Magyarország nemet mondott, Svédország és Csehország pedig parlamenti jóváhagyást kér. A hazai felzúdulás nyomán Orbán visszatáncolt, állítva, nem mondott nemet, csak ő is parlamenti belegyezést akar. Ekkor jött a hír, hogy két további ország, Dánia és Bulgária is csatlakozott a négyekhez. Némi diplomáciai izgalmak után következett a végső változat: a szerződéspártiak száma 17+9, az egyedüli kívülálló N agy-Britannia. Cameron reggeli nyilatkozatában védelmébe vette a megállapodást elvető brit álláspontot. Szerinte a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt London érdekében. A tárgyalások során előterjesztette azt az igényét, hogy Londonra, mint nemzetközi pénzügyi központra különleges szabályok legyenek érvényesek. Ezt azonban a partnerek elutasították. Cameron arra is felhívta a figyelmet, hogy „mindig hordoz magában veszélyeket, ha egy szerződésen belül kötnek egy (másik) szerződést”. Egyúttal megerősítette: Nagy- Britannia a jövőben sem kívánja bevezetni az eurót, és nem akar csatlakozni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Minden jót kívánt azoknak az országoknak, amelyek új, kormányközi paktummal kívánják megmenteni az eurót. Nagy-Britannia azért nem csatlakozott az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezményhez, mert nem kapta meg azokat a biztosítékokat, amelyeket a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor védelmében kért - mondta Wüliam Hague brit külügyminiszter. Mint fogalmazott: a brit kormány arra kért biztosítékokat, hogy az új szabályozásról szóló kormányközi megállapodás nyomán „a pálya ne a londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat felé lejtsen... (az EU- partnerek) nem akarták megadni ezeket a biztosítékokat, ezért úgy éreztük, hogy nem tudunk csatlakozni a szerződéshez”. Arra a felvetésre, Nagy-Britanniát nem érheti-e az a vád, hogy „a válságot okozó, és most a szabályozásnak ellenálló bankárok érdekeiért áll ki”, Hague kijelentette: a sikeres londoni pénzügyi szektor érdekeinek képviselete nem ugyanaz, mint a bankárok érdekeinek képviselete. Kiemelte, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit hazai össztermék 10 százalékát adja, és több mint egymillió munkahely függ ettől az ágazattól. Hozzátette: a brit kormány álláspontja szerint az olyan kérdések, mint az adóztatás és a vállalati szabályozás, Nagy-Britannia hatáskörébe tartoznak, és nem az Európai Unióéba. A brit lapok szinte egybehangzó értékelése szerint London elszigetelődött Európán belül. A tekintélyes The Times online kiadása szerint a londoni City számára követelt különleges biztosítékok „történelmi jelentőségű megosztottsághoz” vezettek. Londoni elemzők szerint Cameron számára gyakorlatilag semmilyen mozgásteret nem hagyott saját parlamenti hátországának folyamatosan lázadással fenyegető, igen befolyásos jobbszámya. Az Európa ügyében rendre kirobbanó bel- háború a mindenkori tory kormányok régi démona. A szorosabb uniós integrációval, és egyáltalán, az EU-val mint intézménnyel szembeni zsigeri brit idegenkedést ülusztrálják az olyan retorikai apróságok is, mint az, hogy az angol közbeszéd szóhasználatában egyfelől létezik Nagy-Britannia, másfelől Európa - ez utóbbin mindig az EU-tkell érteni. A Csatorna brit oldaláról tekintve az Európai Unió olyasvalami, ami időnként bosszantó módon megpróbál belenyúlni Nagy-Britannia életébe, és még azt sem akaija hagyni, hogy a britek fontban, unciában, mérföldben, yardban, hüvelykben, lábban, gallonban számolják a súlyt, a távolságot és a mennyiséget. (MTI,-nák) Belgrádnak előre kell lépnie a Pristinával kötött megállapodások végrehajtásában Horvátország örül, Szerbia kevésbé ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Aláírták tegnap délelőtt Brüsszelben Horvátország európai uniós csatlakozási szerződését, azonban a horvát vezetők megfigyelőként már a mostani csúcsértekezleten is részt vehettek. A ceremónián beszédet mondó uniós vezetők, valamint a Zágrábot képviselő Ivó Josipovic köztársasági elnök és Jadranka Kosor kormányfő történelmiként méltatták a pillanatot. Horvátország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban. A szerződést valamennyi EU- tagország jelen lévő vezető képviselőjének alá kellett írnia. Az uniós vezetők - Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke, Jósé Manuel Durao Bar- roso, az EB elnöke és Jerzy Bu- zek, az Európai Parlament elnöke - azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy Zágráb még nem tart az út végén, a csatlakozásig, sőt azon túl is folytatódniuk kell a reformoknak. Buzek a nyugat-balkáni térség többi állama számára is modellként említette Horvátországot. Barroso egyebek között azt emelte ki, hogy az aláírás is bizonyítja: az unió bővítése folytatódik, a nemzetközi gazdasági válság sem tudja beárnyékolni. Josipovic hazája függetlenné válásához hasonlította a csatlakozás jelentőségét, Kosor pedig egyebek között azt hangoztatta, hogy az ország mindig is az európai családhoz tartozott. Szerbiát illetően kompromisszumra jutottak az állam- és kormányfők arról, hogy egyelőre nem döntenek Belgrad EU-tagjelölti státusának megadásáról, de legkésőbb márciusig megteszik azt. Erről Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a csúcs- értekezletet követő sajtótájékoztatón számolt be. A csúcson üdvözölték a látványos haladást, amelyet Belgrad ért el az uniós kritériumoknak való megfelelésben, továbbá üdvözölték a szerb-koszovói párbeszéd újraindulását is. Jelezték ugyanakkor, Szerbiának kellő előrelépést kell elérnie a Pristinával kötött megállapodások végrehajtásában. Az EU-orszá- gok némelyikében aggodalmat keltett a jelentős arányban szerbek lakta észak-koszovói övezetben megnövekedett feszültség. Áttekintették az állam- és kormányfők Montenegró csatlakozásának kérdését is. Utaltak arra, hogy jövő júniusban megnyithatónak tartják a csatlakozási tárgyalásokat ezzel a köztársasággal, de előzőleg a reformok gyakorlatba való átültetésének újabb értékelésére kérik a külügyminiszteri tanácsot. (MTI, ú) Semjén víziója Össznemzeti parlament Budapest. A következő választások után, 2014-ben már össznemzeti parlament alakulhat, a határon túli magyarok szavazataival - mondta tegnap Semjén Zsolt a Civil Együttműködési Tanács (CET) első ülésén. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese úgy fogalmazott: a magyar Ország- gyűlés mindenki parlamentje, függetlenül attól, hogy a történelem viharai hová sodorták. Kiemelte továbbá: az év végére meglesz a kétszázezredik állampolgársági kérelem, és a százezredik magyar állampolgár is leheti az állampolgársági esküt. (MTI) Hamvasztás, szeméttelepen Washington. Az amerikai légierő doveri halottasháza 274 katona maradványait szállíttatta egy virginiai szemétlerakóba. A The Washington Post csütörtöki cikke nyomán máris nagy botrány lett az USA- ban. Az halottak hozzátartozóit, akiknek azt ígérték, hogy az elhamvasztott maradványoktól méltó búcsút vesznek majd, nem értesítették arról, hogy a hamvakat egy szeméttelepre szállították. A lap szerint az ügy súlyosan roncsolódott holttesteket érintett, pontosabban 274 katona 976 darabját. A szemétben végezte 1756 olyan, a harctéren összeszedett, majd elhamvasztott testrész vagy -foszlány is, amelynek DNS-vizsgálatát a roncsolódás foka miatt már nem lehetett elvégezni. A mély felháborodás érthető abban az országban, amely évente tízmilliókat költ eltűnt katonáinak felkutatására. (MTI) Holland bocsánatkérés Jobb későn, mint soha Rawagede (Indonézia). Hollandia több mint hat évtized után hivatalosan bocsánatot kért Indonéziától, mert a gyarmatosítók a függetlenségi háború idején lemészárolták egy falu lakóit. A holland nagykövet pénteken ellátogatott Rawagede faluba a szokásos évi megemlékezésre, és országa nevében mély sajnálatát fejezte ki 430 fiú és fiatal férfi legyilkolása miatt. A bocsánatkérés hallatán az összegyűlt, érzelmektől áthatott tömeg megéljenezte és megtapsolta a diplomatát, miközben a még élő özvegyek sírásban törtek ki. A mészárlást az ENSZ már 1948-ban „szándékosnak és kegyetlennek” minősítette, de Hollandia csak egy idén szeptemberben hozott bírósági ítélet hatására ismerte el, hogy a kormány volt érte a felelős. (MTI) Két boldog horvát politikus fogadja a gratulációkat: Ivó Josipovic és Jadranka Kosor (TAS R/A P-fe I véte I)
