Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-06 / 281. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 6. Agrárkörkép 21 November 15-től a következő év február 15-ig tilos a termőtalajok tápanyagellátása A téli trágyázás szabályai (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A talajvizek szennyeződése miatt nemcsak a túlzott nitrogéntartalmú műtrágya-felhasználás, hanem a helytelen időpontban végzett tápanyagpótlás is komoly veszélyeket hordoz magában. ÖSSZEFOGLALÓ Ezért a talajvizek védelme érdekében született előírás szerint novemberl5-től a következő év február 15-ig tilos a termőtalajok trágyázása. Ehhez a tilalomhoz kötődik a nitrogéntartalmú trágyák kijuttatásának tilalma a befagyott, behavazott, vagy túlzottan átázott, elmocsarasodott termőtalajokra. Mivel a nitrogén a talajban gyorsan mozog, és hamar kimosódik a mélyebb rétegekbe, ezért az őszi trágyázáskor általában csak az átteleléshez szükséges mennyiségű nitrogént juttatnak a növényzetnek. Az őszi vetésű szántóföldi növényeknek viszont a téli nyugalom után a regenerációhoz és a vegetáció beindulásához szükségük van elegendő nitrogénre, amit a kora tavaszi vegetációs tápanyagpótlás formájában juttatnak ki a számukra. Mivel a nitrogén mine- ralizációja a hideg téli hónapokban csak nagyon minimális mértékben, vagy egyáltalán nem megy végbe, ennek időzítése és mértéke odafigyelést és az előírások betartását is megköveteli. Az előírások szerint a téli időszakban tilos nitrogéntartalmú trágyák kijuttatása azokra a talajokra, amelyek átázottak, vagy vízréteggel fedettek. Úgyszintén tilos a trágya kijuttatása a 8 cm-nél mélyebben befagyott talajokra, illetve olyan talajokra, amelyeken 5 cm-nél vastagabb hótakaró van. Ennek oka egyszerű. A tél elmúltával, amikor a talaj felszíne már felenged, de a mélyebb rétegekben még maradhat olyan átfagyott földréteg, amely később a nitrogén kimo- sódását, mélyebb rétegekbe való leszivárgását segíti. Ugyanezt támogatja a vastagabb hóréteg is, a rajta levő nagyobb töménységű nitráttartalmat egy esetleges erősebb esőzés után szintén a mélyebb rétegekbe mossa. Itt többnyire már felvehetetlenné válik a kultúrnövények gyökerei számára, amelyek ilyenkor még meglehetősen sekélyen helyezkednek el a talajban, másrészt a mélyebb rétegekbe kimosódva valóban komolyan veszélyezteti a talajvízforrások tisztaságát. A lejtős talajokon a nitrogéntartalmú műtrágyák kimosódása azt is eredményezheti, hogy a magasabban fekvő területekről a vízmosás az alacsonyabban fekvő területekre viszi a nitrogént, így a talajok felvehető tápanyagtartalma az egyik helyen hiányos, a másik helyen túlzott lehet, ami akár szikese- déshez is vezethet. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy a nitrogéntartalmú műtrágyákat optimális mennyiségben, a növényállomány fejlettségi állapotához mérten lehetőleg már a megszikkadt talajra adagoljuk, amelynek már van bizonyos képessége a talaj nedvesség- tartalmának megtartásához, és ezáltal a nitrogéntartalmú műtrágyák hatóanyagainak megfelelő feltáródásához. A tápanyagpótlás mértékét lehetőleg a talaj agrokémiai vizsgálatának eredményei alapján számítsuk ki. A korai regenerációs tápanyagpótlásra szánt adagokat ne adagoljuk behavazott, vagy mélyen átfagyott talajra, sem átázott vizenyős területre. A trágyát lehetőleg megszikkadt talajra juttassuk ki, a regenerációs célból kijuttatott tápanyagpótlás szintje nitrogénből nem haladhatja meg a 60 kg/ha mennyiséget, (cvrv) Akár a háromszorosára lehet majd növelni a kukorica provitaminjainak szintjét Több A-vitamin lehet a kukoricában TÁJÉKOZTATÓ Az A-vitamin hiánya súlyos gondot jelent a világ számos országában. Az elégtelen, egyoldalú étrend következtében fellépő avitaminózis okolható a gyermekeknél kialakuló vakság számos esetében, vagy az immunrendszer nem megfelelő működéséért. Sok országban, így a latin-amerikai államok többségében, Afrika számos vidékén a kukorica a legfőbb táplálék. Ezekben a régiókban az ötévesnél fiatalabb gyermekek 30 százaléka szenved A-vitaminhiányban. Az ismert kukoricafajták némelyike, így a fehér gyakorlatilag nem tartalmazza az A-vitamin szintéziséhez szükséges alapanyagokat, az úgynevezett provitaminokat, mindenekelőtt a béta-karotint, míg a sárga fajtákban különböző e vegyület tartalma. Amerikai kutatók, akik eredményeiket a Science című tekintélyes nemzetközi tudományos folyóirat legutóbbi számában közölték, megtalálták azt a természetes mutáció révén kialakult gént, amely felelős a magasabb provitamin- szintért. Ennek alapján ki lehet választani azokat a növényeket, amelyek utódaiban a legmagasabb lesz e vegyületek tartalma. A kutatók reményei szerint módszerük révén akár a háromszorosára lehet majd növelni a kukorica provitaminjainak szintjét. A kutatás egyik irányítója, Edward Buckler, az amerikai mezőgazdasági minisztérium és a Cornell Egyetem genetikusa szerint a provitaminszint megállapítására szolgáló korábbi módszerek túl költségesek voltak ahhoz, hogy a kukoricatermesztők alkalmazzák őket. Az új eljárás ezzel szemben nem drága, s további előnye, hogy nem módosítja genetikailag a növényeket. Mint a kutatás másik résztvevője, Torbert Rocheford, az Illinois-i Egyetem növénygenetikusa rámutatott, Afrika némely vidékén a lakosság gyakorlatilag kukoricán él. Amennyiben sikerül biológiai úton javítani a fő táplálékuk minőségét, még a kis mennyiségek is sokat jelenthetnek egészségügyileg. (kukoricalap) ((Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A KAP jövőjéről tanácskoztak Budapesten Új szabályok kellenek TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Unió 2014-2020 közötti Közös Agrárpolitikájáról (KAP) cserélte ki véleményét nyolc uniós tagország és egy tagjelölt agrárérdekvédelmi szervezetének képviselője. A visegrádi országok (Csehország, Lengyel- ország, Magyarország és Szlovákia) agrárkamarainak 43. találkozóján jelen voltak a balti államok, továbbá Románia és Horvátország agrárkamarai delegációi is. A résztvevők a bizottság által nemrégiben közzétett javaslattal kapcsolatban egyértelmű csalódottságuknak adtak hangot, amely szerint a Közös Agrárpolitika reformja a jelenleg javasolt formájában nem lesz képes javítani az európai agrárágazat versenyképességét, és a vállalkozók számára csupán fölösleges költségeket és adminisztratív kötöttségeket jelent. A tagországok nem érthetnek egyet a közveden támogatások elosztásának javasolt módjával, amely az elkövetkező költségvetési időszakban is hátrányosan megkülönböztetné őket. A budapesti tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az átmeneti időszak fenntartása számukra nem elfogadható, és ellentétben áll több hivatalos ígérettel és régebbi politikai döntéssel. A tanácskozás részvevői felhívást tettek közzé, amelyben kérik, hogy az EU készítsen elő egy teljesen új rendszert a nemzeti támogatási csomagok kiszámítására, amely minden tagország számára elfogadható. Milan Semančík a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeri- pari Kamara elnöke szerint a résztvevők megegyeztek abban, hogy nem érthetnek egyet a nagy mezőgazdasági vállalatokra vonatkozó felső támogatási határok bevezetésével, noha némely tagország számára ez egyébként nem okozna gondot, de végül is elismerték, hogy ez az intézkedés azoknak a vállalkozásoknak ártana, akiknek eddig már sikerült a hatékony és versenyképes termelési struktúra kialakítása. A budapesti tanácskozás résztvevői síkraszálltak a mellett, hogy a nemzeti támogatási csomagok keretében a tagországoknak nagyobb mozgásterük legyen a termeléshez kötött csomag elosztásában. Legyen lehetőségük azoknak a szektoroknak a meghatározására, ahová ezeket a forrásokat irányítani akarják. A legérzékenyebb termelői ágazatok számára pedig legyen lehetőség a maximális támogatási szint emelésére, ezt a szlovák fél elsősorban a sertés- és a baromfiágazatra vonatkoztatva szorgalmazta, (sppk) (Archív felvétel) A vetőmaggal együtt juttatják ki a műtrágyát Őszibúza-vetési kísérlet ISMERTETŐ Magyarországon a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. a gépforgalmazással foglalkozó Axiál Kft.-vei együttműködve szántóföldi kísérletet indított azért, hogy az őszi búza vetésénél is megvizsgálja azt a tavaszi vetésű kapás kultúráknál már jól bevált módszert, miszerint a vetőmaggal együtt juttatják ki a műtrágyát a földre, nem pedig a vetés előtt kezelik a talajt. A vetést és műtrágyázást CLAAS Árion 420 traktorral, valamint egy TUME Nova Combi 3000 vetőgéppel végezték. A tavaszi kultúráknál már bizonyított, hogy az előre elvégzett műtrágyázás művelete elhagyható, és így amellett, hogy a termésátlag javítását is elősegíti, költséghatékonyabbá tehető a vetés folyamata. Az őszi termények vetésénél azonban még nincs adat arra vonatkozóan, hogy gazdaságosabb és eredményesebb lesz a vetés a vele egy időben történő tápanyag- pótlással. A kísérlet célja az, hogy a leghatékonyabb és takarékosabb módszereket találják meg. A vetőgép speciálisan arra lett kifejlesztve, hogy a vetőmaggal együtt juttassa a talajba a műtrágyát. Pontosan a vetőmag alá, ahol majd a gyökérrendszer ki fog alakulni, hogy a tápanyagellátás megfelelő mértékű legyen. A kijuttatható műtrágya mennyisége hektáronként 0 és 500 kg között változtatható. Noha az időjárás nem kedvezett a vetésnek, az erősen csapadékszegény körülmények között nehéz volt a magágy elkészítése, viszont a vetőgép mellett szól, ami az utólagos ellenőrzések során megmutatkozott, hogy ilyen kedvezőtlen körülmények között is egyenletes volt a vetés, (sz)
