Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-06 / 281. szám, kedd
22 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 6. www.ujszo.com Egy állatnak 1-10 hektár területre van szüksége 2012. január elsejétől a tojótyúkok ketreceire vonatkozóan új követelmények érvényesek A szürkemarha tartása Luxusfeltételek a tyúkoknak A tyúkoknak nagyobb életteret, homokfürdőt, tojófészket, kapirgáló lehetőséget, ülőrudat kell biztosítani (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) TÁJÉKOZTATÓ A magyar szürke szarvasmarha, más néven magyar szürkemarha Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállat. Szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, azaz kergemar- hakór-mentes. A primigenius (őstulok) típusú szarvasmarhák podóliai fajtakörébe tartozik, annak leghíresebb, közepes testméretű képviselője. Az előző évszázadokban Közép-Euró- pában a legkiválóbb hústermelő volt, állománya jelentős szerepet játszott az ágazat fejlődésében. A szürkemarha tartásának és takarmányozásának ma is legfontosabb eleme a legeltetés. Évente átlagosan 215 legeltetési nappal számolnak a tenyésztők, de ez erősen időjárásfüggő. A legeltetés általában az első hóig tart, s közben a marhák nem kapnak sem abrakot, sem más kiegészítést. Egy szarvasmarhának a fű minőségétől függően 1-10 hektár területre van szüksége. Az itatást még ma is a gé- meskutakból oldják meg, általában kutakból, szivattyúval hozzák felszínre a vizet. Folyóvizet elővigyázatosságból nem itatnak a marhákkal. Az állatok vízigénye nyáron 50-100, télen 20-50 liter naponta. Télen szénát, takarmányszalmát, kukoricaszárat kapnak. A szürke marhát tilos bármilyen ipari eredetű táppal, terméktakarmánnyal etetni, mert csak így biztosítható a teljes BSE-mentesség. A fajta megmentésében nagy szerepet játszó hazai nemzeti parkokban ma is jelentős állományaikat tartják. A szikes puszták és más füves élőhelyek természet- védelmi kezelésében a ridegen tartott magyar szürke gulyák fontos szerepet játszanak, (sz) A tyúkok ketreces tartása mintegy száz évre nyúlik vissza, az állattartók folyamatosan fejlesztették a technológiát az állatok igényeinek megfelelően. ISMERTETŐ Minden termelőnek, így a tojótyúkot tartóknak is az a gazdasági érdeke, hogy a tyúkok minél többet termeljenek, és ennek érdekében a gazdálkodók mindent meg is tesznek. Az állatok igényeinek megfelelő hőmérséklet, pára- tartalom, légsebesség és fény- intenzitás kialakítása mára általánossá vált. A fentieken túl az ólak tűzriasztóval is el vannak látva, sőt áramkiesés esetére pót-energiaforrást is biztosítani kell. A tojótyúkok ketreces tartásánál mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szárnyasok nem termelnének, ha a ketrecekben nem éreznékjól magukat. Az állatok minél magasabb komfortját biztosítja az az európai rendelet, miszerint 2012. január elseje után a tyúkok csak olyan ketrecekben termelhetnek, amelyekben nagyobb életteret, homokfürdőt, tojófészket, kapirgáló lehetőséget, ülőrudat biztosítanak a madarak számára a hagyományos ketreces módszerhez képest, amelyben eddig sokan termeltek. Ha a hagyományos tartás költségeit száz százaléknak vesszük, az új típusú ketrecekben a költség 108 százalék, zárt istállós mélyalmos tartásban 121 százalék, szabadtartásban 150 százalék és biotartásban 200 százalék. A termelési költségkülönbségek nyilvánvalóan az eladási árban is jelentkeznek. A termelők szerint hibás az a feltételezés, hogy kevésbé jó minőségű terméket lehet kapni ketreces tartásból. A tojás minőségét a takarmány összetétele határozza meg, nem pedig a tartástechnológia. A ketreces tartás az, amelyben a legkevésbé szennyeződik a tojás, hiszen a megtojás után azonnal kigurul a tojófészekből. A ketreces módszernél a környezeti terhelés is a legalacsonyabb, mivel itt a legkisebb az olyan káros gázok kibocsátásának mértéke, mint például az ammonium, a széndioxid, a nitro- géndioxid és a metán. Sőt, az állatvédelmi szempontból hátrányos tollcsipkedés, rosszabb esetben a kannibalizmus aránya is nagyobb az alternatív tartási rendszerekben. A ketreces tartásnál a munkakörülmények is kedvezőbbek, hiszen a legalacsonyabb a por- és a to- xinkoncentráció, amelyek nem csak humán-egészségügyi, hanem állatvédelmi kategóriák is, vélekednek a magyar baromfi- tartók. (baromfilap) (Képarchívum) Új uniós rendelet az élelmiszerek jelöléséről Fogyasztóbarát címkék EU-1NFORMÁC1Ó A hazai húsmarhatartók eredményei sem maradnak el az európai uniós átlagtól A Charolais és a Limusin a legelterjedtebb Megjelent az élelmiszerek jelöléséről szóló új európai uniós rendelet, amelyről még a magyar soros elnökség alatt állapodtak meg, és amelynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, mi az egészséges táplálék. Az élelmiszerek címkézéséről szóló megállapodásnak köszönhetően fogyasztóbarát címkék kerülnek az európai élelmiszerekre. Az élelmiszerek megjelöléséről szóló új uniós rendelet 2011. december 12- én lép hatályba, a vállalkozások három évet kapnak az új szabályok átvételére. A rendelet legnagyobb újítása, a kötelező tápértékjelölés, és fontos újdonság még a csomagoláson a minimális betűméret bevezetése, valamint a friss húsoknál a származási hely kötelező megjelenítése. A jobb olvashatóság érdekében szabályozták a betűnagyságot az élelmiszerek csomagolásán. A nyomtatott kis „x” betű magassága nem lehet kisebb 1,2 milliméternél. Több más olvashatósági kritériumot is megneveztek, például az éles kontrasztot a betűk és a háttér színe között, meghatározták a sortávolságot, a betűközöket, és a betűtípusok egyéb tulajdonságait. Az előrecsomagolt élelmiszereken kötelező lesz feltüntetni bizonyos tápanyag-összetételi információkat, vagyis az energiaértéket, és a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrátok, a cukrok, a fehérje, valamint a só mennyiségét. Minden adatot meg kell adni 100 grammra vagy 100 milliliterre vetítve, és a ma is alkalmazott kiegészítő jelölésekre. Felhívják a figyelmet arra, hogy szigorúbbá válnak a fogyasztók félrevezetésének tilalmára vonatkozó előírások. Az úgynevezett helyettesítő élelmiszerek jelölése kiemelt hangsúlyt kap: ha az élelmiszerben egy szokásosan jelenlévő összetevőt helyettesítenek, a fogyasztó számára ezt a tényt egyértelműen jelezni kell a termék megnevezésében, például sajtutánzatnál azt, hogy milyen növényi zsiradék felhasználásával készült. Az allergéneket vizuálisan is ki kell emelni a csomagoláson az összetevők felsorolásakor (vastag betű, más háttér, aláhúzás, stb.). Újdonság, hogy az aller- gének jelenlétét a nem előrecsomagolt élelmiszereknél - például éttermekben az étlapon - is a fogyasztó tudomására kell hozni, (agribusiness) ÖSSZEFOGLALÓ Míg Franciaország egyes térségeiben az egy lakosra jutó marhahúsfogyasztás meghaladja a 20 kg-ot, nálunk az éves fogyasztási szint ebből a húsfajtából alig több mint 5 kg. A szlovákiai húsmarhatartók a felnevelt állatok zömét a külföldi piacokon értékesítik. A tenyésztőket összefogó Szlovákiai Húsmarhatartók Szövetségének, amely 1994-től szövetkezeti formában működik, egyelőre 142 tagja van. Szlovákiában jelenleg a Charolais és a Limusin a legismertebb és legelterjedtebb tenyésztett fajtatiszta húsmarha fajta. Rajtuk kívül az állattartók egyéb húsmarha fajtákat is tartanak pl. Hereford, Angus, Pie- montese, Blonde d, Aquitaine, Highland, Galloway fajtákat, valamint magyar szürkemarhát is. Egyes állattartók keresztezett állományokat nevelnek, legelterjedtebb a szlovák tartka és a pinzgaui, amelyekben a húsmarha vérvonal meghaladja az 50 százalékot. A fajtatenyészetekben az állományok tisztaságát a szervezet szakmai bizottsága rendszeresen ellenőrzi. A haszonérték és a hatékonysági mutatók ellenőrzését az Állami Tenyésztési Intézet szolgáltatásként végzi. A begyűjtött adatok a központi nyilvántartásba is bekerülnek. A tenyészállatok növekedési potenciálját például a borjak súlygyarapodásának mérésével vizsgálják, az állatokat születésük után közvetlenül, majd 120, 210 és 365 napos korukban is megmérik. A megfelelő körülmények között szabadon (legelőn) tartott állatok súly- gyarapodása EU-s szinten 1,2- 1,6 kg. A hazai állattartók közül ma már egyre többen képesek az állatok számára optimálisnak mondható feltételeket biztosítani, és így a súlygyarapodás tekintetében sem maradnak el az uniós átlagtól. A húsmarhák tartásában fontos szerepük van az anyateheneknek. Mint ismeretes, az unióba való belépésünkkor az anyatehenekre megszabott kvóta 28 ezer 80 darab állatra vonatkozott, ez a szám azóta sem változott. A húsmarhatartók szövetségének nem titkolt célja, hogy az elkövetkező évtizedben az anyatehenek létszámát fokozatosan 50 ezerre emeljék, (sz) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 Szlovákiában jelenleg a Charolais a legelterjedtebb
