Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-26 / 273. szám, szombat
20 Szalon - konferencia nyitrán UJSZÓ 2011. NOVEMBER 26. www.ujszo.com Szakkönyvek vására és kiállítása - a konferencia egyik kísérő- programja A szervezők egy csoportja: Budinszky Hajnalka, Szabó Réka, Hegedűs Orsolya, Pšenáková Ildikó, Bene Regina A megnyitó közönsége, az előtérben Karikó Sándor, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a konferencia főelőadója A női identitás kifejezőeszközei irodalmi művekben Napló, önéletrajz, vallomás A társadalmi nemek kutatásával foglalkozó szekció további, irodalommal foglalkozó része konkrét irodalmi művek elemzését mutatta be. ÖSSZEFOGLALÓ Bárczi Zsófia A világ alatt. Egy kislány regénye címmel a két háború közötti csehszlovákiai magyar irodalom elfelejtett nőírója, Szucsich Mária egyik művét, a Tavasztól télig című regényét elemezte. A regény egy tízéves kislány naplóján keresztül mutatja be egy kishivatalnoki család lassú kisodródását a társadalom perifériájára. A naplóműfaj a megalkotott világ szubjektív voltát hangsúlyozza a perszonális elbeszélésmódon, a perszonális elbeszélésébe beágyazódó családtörténeti töredékeken és a családtagok és ismerősök világvagy helyzetértelmezéseinek megidézésén keresztül. A szerző a szubjektumképződés kapcsán a katolikus rituálé, főként a gyónás szövegszervező funkciójának összefüggését az etika, a hazugság/igazság és az őrület regényben kibontakozó alaptémáival, valamint a nőiként konstruált gyerekszubjektum pozícióját vizsgálja az ekként létrejövő diszkurzusban. Egy másik kisebbségi irodalom - az erdélyi - nőírójának, Berde MáriánakTüzes kemence című regényét dolgozta fel tanulmányában Bolemant Lilla. A női szubjektum, a női énkép kialakulásának folyamatát s ennek kifejező eszközeit vizsgálta. Megállapítása szerint a női szubjektum konstruálódásnak folyamata problematikus, nem egységként, hanem töredezett, egyenesen ki nem mondható, meg nem fogalmazható identitásként jelenik meg, ezért a női élet, a privát szféra elemein keA szekció előadói resztül próbálja kifejezni önmagát. N. Tóth Anikó VS - egy monogram hátországa című tanulmányában Rakovszky Zsuzsa regényét, s főszereplője, a férfiként élő nő, Vay Sándor/Sarolta gróf/nő személyes és irodalmi sorsát, valamint művei sorsát dolgozta fel. A kettős identitás kérdését körbejáró tanulmány következtetései közül itt csak a regény nyelvének elemzésére térünk ki. A hang, amelyen a narrátor megszólal, megidézi a szentimentális regények férfielbeszélőit, ugyanakkor a regénynek számos olyan műfaji-poétikai sajátossága van, amelyeket éppen a női írás kellékeiként tartanak számon. .Amikor a magát férfinak állító szerző kívülálló vagy szemtanú-elbeszélő által állít emléket a múlt eseményeinek vagy alakjainak, férfiként fogadtatja el azt, ám amikor önmagáról, belső történéseiről vet számot, írás közben nagy erőfeszítések árán sem tudja sikerrel elleplezni női hangját. Éppen ennek a közdelemnek a színtere Rakovszky regénye” - szögezi le N. Tóth Anikó. Az irodalmi témák sokszínűségét jelzi, hogy a finn irodalom nőíróitól kezdve (Zuzana Drábeková: Podoby identity v dielach Tainaron od Leeny Krohn a v knihách o rodine Mu- minovcov od Tove Jansson) a 19. század elfelejtett bécsi osztrák írónőjének bemutatásán (Lucia Lauková: Stratégia nemožnosti ženského písania v prvej polovici 19. storočia na príklade Caroline Pichler) és az elnyomott fekete nő identitáskeresésén keresztül (Poór Marianna: Nemi szerepek inverziója, identitáskonstrukciók szubvenciója Alice Walker Kedves Jóisten című művében) egészen a huszadik század posztmodern önéletírás-kutatásáig (Petres Csizmadia Gabriella: Az emlékezet újraírásai) nagyon sokféle téma és fel- dolgozási mód jelent meg. Lucia Lauková Caroline Pichler A fekete Fritz című regényének szövegét elemezve arra a következtetésre jut, hogy Pichler a korban tabunak számító női erotika témáját olyan eszközökkel fogalmazta meg, amelyek nem ingatták meg stabil helyzetét az irodalmi életben, s fenntarthatta látszólagos hagyományos nőiséget képviselő hírnevét. Petres Csizmadia Gabriella Mary McCarthy Egy katolikus leány emlékezései című regényét elemzi. Megállapítja, hogy az önéletírás töb.b szempontból is ellenáll a hagyományos auto- biográfiák poétikai struktúrájának. Az ágostoni tradícióból eredeztetett egy nézőpontú, fejlődő szubjektumot bemutató, egyszólamú, megbízható és valósághű emlékezettel rendelkező szöveg helyett heterogén szubjektumot vázoló, a töredezett és újraírt emlékeknek köszönhetően többszólamú, refe- rencialitást lebegtető élettörténet-elmeséléssel találkozunk. A szekció előadásait ebben az esetben is érdekes vita követte, mind az előadók, mind a kutatócsoport tagjai, mind a kar hallgatói részvételével. A tudományos eszmecsere új szempontokkal gazdagította a résztvevőket, s elmondásuk szerint további kutatási szempontok megfontolására ösztönözte őket. (BL) Nőiség, nacionalizmus és feminizmus mint hatalmi eszköz - a társadalmi nemek kutatásának az irodalmon kívül szakterületeiről A nem nemzeti kisajátításai ISMERTETÉS A gender studies, a társadalmi nemek kutatásának interdisz- ciplinaritását bemutatva az irodalmon kívül több más szakterület és kutatási módszer is megjelent a konferencia előadásaiban. Kereszty Orsolya, az ELTE oktatója és a genderpedagógia kiváló művelője A nő és a társadalom című feminista folyóirat nőoktatásban betöltött szerepével foglalkozó kutatásainak eredményeit mutatta be tanulmányában: Az írott média szerepe a felnőtt nők képzésének bemutatásában - The role of the press in promoting adult women’s education in Hungary (1867-1914). Sipos Balázs (szintén az ELTE oktatója) a Horthy-korszak jobboldali feminizmusának jellegzetességeivel ismertette meg a szakmai közönséget (Jobboldali feminizmus és populáris kultúra Magyarországon a Horthy-korszak idején - Right-wing feminism and popular culture in HungaryintheHorthy-era). Jablonczay Tímea, a bu- padesti Zsigmond Király Főiskola oktatójaA nemnemzetikisajá- títása aZrínyillona-reprezentá- ciókban című írásában a romantikus női nemzeti identitásmo- dell továbbélésének s annak magyarázatát nyújtja, hogy a nacionalizmus miként integrálja a társadalmi és biológiai nemet, a szexualitást. A szerző megállapítása szerint a Zrínyi Ilonáról szóló narratíva olyan retorikai konstrukció, amely a nőnek a nemzet terében (és homogén idejében) való rögzítését teszi reprezentációs gyakorlattá, és azt legitimizálja. A nemzeti diskurzus hatalmi elvként működtetésében a férfiasság, nőiesség kulturális kódjai nagymértékben vesznek részt. Nem érthetjük meg a nemzetet és a nacionalizmust, ha arra nem térünk ki, hogy az miként integrálja magába a társadalmi és a biológiai nemet, a szexualitást - állapítja meg a szerző. A témakörök gazdagságát bizonyítják a további tanulmányok: Szóró Ilona: Nők a parasztság civilszervezeteibenMa- gyarországon (Budapest), Olasz Lajos: A nőkközösségisze- repe Magyarországon a szocializmus idején - Women’s Public Role in Hungary in the period of the Socialism (Szegedi EgyeKereszty Orsolya, az ELTE kutatója (Képek: Szekeres László) tem), Kegyes Erika: Nemek és nyelvhasználat a nyelvi sztereotípiák és a nyelvészeti sztereotípiakutatás szemszögéből (Miskolci Egyetem), Misad Katalin: A természetes és a nyelvtani nem kifejezőeszközei a szlovák és a magyar nyelvben (Comenius Egyetem, Pozsony), Mészáros András: Don Juan és Donna Juana (Konstanin Filozófus Egyetem, Nyitra), Lampl Zsuzsanna: A munkahelyi és a családi élet összeegyeztetése a gyakorlatban - egy empirikus felmérés eredményei - Zosúlaďovanie rodinného a pracovného života v praxi - výsledky empirického výskumu (KFE, Nyitra). Lampl Zsuzsanna tanulmánya egy felmérés eredményeit mutatja be, amely a nemi egyenrangúság egyik fontos aspektusára kérdezett rá, mégpedig hogy mennyiben támogatja a munkáltató az alkalmazottakat abban, hogy össze tudják egyeztetni munkahelyi és otthoni kötelességeiket. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a munkaadó úgy érzi, szinte mindent megtesz e cél érdekében, az alkalmazottak ezt kisebb mértékűnek látják, sőt egy részük nem látja úgy, hogy rendszerszerűen alkalmazná a munkáltató az előírt és elvárt rendelkezéseket és javaslatokat. Végül a tanulmány szerzője megállapítja, hogy a vegyes eredmények ellenére minden egyes pozitív lépés afelé tendál, hogy javuljon az alkalmazottak helyzete, mivel az mindkét fél megelégedettségének kulcsa. (BL) SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
