Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-26 / 273. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2011. NOVEMBER 26. Vélemény És háttér 7 A választások után az új hatalom nyugodtan és a törvényeket megszegve folytathatja a lehallgatást A kormányalelnök hallgatása A lehallgatási botrány miatt távoznia kellett a Ra- dičová-kormány első miniszterének. Ľubomír Gaiko (SaS) márnemavé- delmi tárca vezetője, és ez így van rendjén. Végül is már az egész kabinetnek régen távoznia kellett volna, helyére újat kellett volna kinevezni, ha Ivan Gašparovič államfő teljesítené alkotmányos kötelességét. JURAJ HRABKO A politikusok „csendes” megegyezése, hogy Iveta Radičová miniszterelnök marad addig, amíg a tavaszi választások után nem nevezik ki a kormányt nincs összhangban az alkotmánnyal. Sem a józan ésszel. A lehallgatási botrány nem fejeződik be Galko védelmi miniszter visszahívásával. Távolról sem, közel sem. Tény, hogy olyan átiratok kerültek ki, amelyeket nemhogy nyilvánosságra nem lett volna szabad hozni, hanem le se kellett volna írni. Fölösleges ködösítés a vita arról, hogy a lehallgatás törvényes vagy sem, mivel a bíró adott rá engedélyt. Egy civilizált országban vitatkozni lehet a bíróságok döntésén, sőt kétségbe lehet őket vonni, de mindenekelőtt feltétlenül tiszteletben kell tartani azokat. Törvénysértést azzal követtek el, hogy leírták azokat a lehallgatott beszélgetéseket, amelyek nem függenek össze azzal, amit a bíróság engedélyezett. Igen, a beszélgetések szaftosak és valósak, mivel úgy hangzottak el, ahogyan leírták őket. Igen, az emberek fehéren feketén láthatták, hogyan viselkedik a magánéletben Kaliňák képviselő, a Pravda szerkesztője és milyen alapokon működik a napilap. De hogyan teljesítették azokat az elvárásokat, amelyek miatt a bíróság engedélyezte a lehallgatást? Sehogy, és ebben könyörtelen a törvény - azonnal likvidálni kell az átiratot. Az ilyen jellegű információkat meg kell semmisítenie az illetékes állami szervnek, ez kötelessége, nem lehetőség. És egyértelműen megszabja azt is, hogy egyedül a védelmi miniszter a felelős azért, hogy az anyag kiszivároghatott. A beszélgetések átiratára sokan reagáltak - politikusoktól kezdve az újságírókon át a közvélemény egy részéig. Azonban hallgatott az, akinek az emberi jogok megsértése miatt fel kellett volna emelnie a szavát - Rudolf Chmel, az emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes. Ha az alapvető jogokat két csoportra oszthatjuk, fontosabbakra és fontosakra, a magánélethez való jog védelme nyilvánvalóan az első csoportba tartozik. A választások után az új hatalom nyugodtan és a törvényeket megszegve folytathatja a lehallgatást. Nálunk csak formális a titkosszolgálatok ellenőrzése, továbbra is maradnak állam az államban. Úgy vélem, a törvény módosítása - amelyet most nagy gyorsan előterjeszt az SDKU - sem vezeti be a hatékony ellenőrzést. Csak lehetőséget ad további párttagoknak, hogy hivatalosan hozzájussanak olyan információkhoz, amelyekhez ma még hivatalosan tilos hozzáférniük.- Amíg az orvosok sztrájkolnak, ez a sámán helyettesíti őket. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Orosz rulett JUHÁSZ KATALIN Két nap alatt világhírű lett egy orosz tévé hírolvasója, Tatyjana Lima- nova, aki pont akkor mutatta fel középső ujját, amikor Barack Obama nevét olvasta, mert azt hitte, kollégái már elindították az aktuális bejátszást, és ő már nincs képernyőn. Az élő adásba került felvétel azonnal végigsöpört a világhálón, jól látszik rajta, amint a hölgy rezzenéstelen arccal felemeli bal kezét és „bemutat” a kamerának, anélkül, hogy megszakítaná a szöveget. A mozdulatot úgy is lehetett értelmezni, hogy Obama elnöknek szól, az elkövető azonban azt állítja, a technikus kollégáknak üzent, akik egy előző baki miatt mulattak rajta. A REN TV vezetése viszont nem vizsgálta a címzett kilétét, úgy találta, ilyen viselkedésre nincs bocsánat, és Limanovát azonnali hatállyal kirúgták. A csatorna magánkézben van, a tulajdonosról úgy tudni, Vlagyimir Putyin baráti körébe tartozik. Nyilván ezért nem úszhatta meg a hírolvasó egy évvégi jutalommegvonással, sem azzal, hogy vele olvastatják be az Obamának szóló bocsánatkérést. Csak abban bízom, hogy a kolléganőjüket heccelő stábtagokat is megbüntetik, a híressé vált hölgy pedig kap munkát egy másik tévében. Kollegiális alapon azzal is vigasztalhatnám, hogy ő legalább tudja, miért rúgták ki. A magyar közmédiában mostanában sokan nem tudják, mit vétettek, amiért azonnali elbocsájtás jár. A „fűnyíród’ nyáron kapcsolták be először, akkor 500 alkalmazottat küldtek el két hét leforgása alatt. A második leépítési hullám most zajlik, 404 embert érint, főleg műsorkészítőket, szerkesztőket, ötven felettieket, illetve képernyőről ismert 15 arcot. Egyikük szerepel az Újra nyitunk nevű kampány óriásplakátján mint a megújuló közmédia egyik arca, azaz nyáron még számoltak vele, most viszont már nem. A csoportos létszámleépítéskor a munkáltatónak nem kell indokolnia, miért nem tart igényt az alkalmazottra, tehát senki nem fogja megtudni, miért kell távoznia. Kiszivárgott, hogy az érintetteknek még aznap össze kellett pakolniuk a holmijukat, és másnap már csak kísérővel mehettek be az épületbe mint látogatók. A napokban hat közmédiás szakszervezet közös nyilatkozatban jelezte, hogy előkészítetlennek tartják a csoportos létszámleépítést, amelynek végrehajtása szerintük embertelen módon zajlik. Két szakszervezet munkaügyi bírósághoz is fordult. Azt is nehezményezik, hogy nem véleményezhették a létszámleépítésről szóló döntést, holott kértek konzultációs időpontot a köszszolgálati médiákat koordináló alap vezérigazgatójától. A Duna TV és a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezete munkaügyi bíróság előtt támadta meg az eljárást, a többieknem akarták hátrányos helyzetbe hozni a dolgozók egy részét - különös tekintettel a korengedményes nyugdíjra jogosultakra-, ezért csak a közös nyilatkozattal tiltakoztak. Kíváncsian vájjuk, mi lesz ebből, vajon teljesen egyformák lesznek-e a fűszálak azon a szép zöld gyepen, vagy kinyílhat néhány szál virág... KOMMENTÁR Hagyományos pofon S1DÓH. ZOLTÁN A nem hagyományos magyar gazdaságpolitika egy nagyon is hagyományos csípős pofonba szaladt bele - csütörtökön éjjel a Moody’s hitelminősítő a befektetésre már nem ajánlott, gunyoros nevén bóvli kategóriába minősítette le Magyarországot. A kanosaiul festett egekbe néző, büszkén nem tankönyvízűnek minősített Matolcsy György-féle gazdaságpolitika már régen aknamezőre tévedt, s most bekövetkezett a robbanás. A visszamenőleges hatályú törvénykezésekkel, a fontos beruházók és bankok érdekeit módfelett sértő különadók kivetésével, a nyugdíjpénztárak megmentésével (értsd államosításával), a végtörlesztéssel, az érdemi gazdasági reformok halogatásával, a rosszul bevezetett egykulcsos jövedelemadóval fokozatosan lerombolták a gazdaság tartófalait. Az eleve ingatag építmény megroggyanását a forint árfolyamának bukórepülése csalhatatlanul jelezte, majd amikor a mennyezeten végigfutó hajszálrepedések kitágultak és hullani kezdett a vakolat, a gazdasági csúcsminiszter egy hete rezzenéstelen arccal bejelentette, újra tárgyalni kezdenek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új típusúnak mondott együttműködésről. Azzal a Valutaalappal, amit úgymond kipateroltak, ami a Fidesz mitológiája szerint szűkíti az Orbán-kormány mozgásterét. Fájdalom, megkésett a visszasomfordálás, hiszen miközben Matolcsy a Standard and Poor’s hitelminősítő rosszabb osztályzatától félve törte rá az ajtót a mit sem sejtő IMF-re, addig egy másik társaság, a Moody’s nyomta meg a „game over” gombot. Az Orbán-kormány még az utóbbi napokban sem volt képes levenni a rózsaszín szemüveget, abbahagyni az önámítást, felfüggeszteni a hazugságokat ontó propagandagépezet működését. Miközben a frankhiteleseket őrületbe kergeti a forintárfolyam és a gazdasági szabadságharc/ámokfutás sorra megnyert csatáiban a hazai össztermékhez viszonyított 82 százalékos szinten örökölt államadósságot újra 82 százalékra küzdötték le, addig kár „biztonsági védőhálót kérni az IMF-től a növekedéshez”, hiszen ide mentőv kell az azonnali megfulladás veszélye miatt. Félő, hogy menthetetlen az Orbán-kormány. Az elmúlt másfél évben egy zárt álomvilágot épített fel, összesküvés- elmélet dolgozott ki, amivel a gonosz külvilág támadásait magyarázza, ezért még most is, amikor padlón a forint és a csillagokban az állam csődkockázata, a nemzetgazdasági minisztérium tegnap a a következő állásfoglalást tette közzé: „Mivel a Moody’s értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként.” A bunkermentalitás része az új titkosszolgálat, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NI- BEK) is, a NIBEK egyebek között a Magyarország elleni pénzügyi spekulációkat leplezné le. Ahogyan az Economist írta e héten: „Orbán csodabogárnak tűnik, országa pedig hátrább került a fontossági sorban.” Ha Orbán bogár, ilyen terhek alatt megpattan a kitinpáncélja, s ha Magyarország az eurózóna viharában hátrább került a sorban, akkor végletesen legyengült az alkupozíciója a Valutaalappal szemben. Eljött az igazság órája, a nem hagyományos, magyarán katyvasz magyar gazdaságpolitika elbukott. Az Orbán-féle háborús szókészlettel élve, pénzügyi Don-kanyarhoz, maj- tényi síkhoz ért az ország. Világos? TALLÓZÓ DIE WELT A magyar filmipar megújításával foglalkozó kormánybiztos, Andrew Vájná tevékenységéről közölt elemző jellegű tudósítást a Die Welt. A német konzervatív napilapban Jörg Taszmann az írás alcímében azt hangsúlyozta, hogy a magyar jobboldali kormány a filmipart is át kívánja alakítani, és ennek a feladatnak a megbízásával a „hollywoodi mogult”, Andrew Vajnát bízta meg. A cikkíró utalt arra, hogy Vájná a magyar filmet ismét „export- és piacképessé” akarja tenni. A magyar filmkészítők és kritikusok a támogatási rendszer „hollywoodizálásától” tartanak, és nem bíznak Vaj- nában azzal kapcsolatban, hogy a művészileg igényes filmeket is támogatni fogja - emelte ki a cikkíró, aki szerint a kormánypárt a magyar történelem hőseiről szóló nemzeti eposzokat tervez. Ennek kapcsán a szerző Csontváryt és Lisztet említette. Idézte ugyanakkor a magyar kormánybiztost, aki úgy fogalmazott: nem hagyja magának előírni, hogy mit kell támogatnia. (MTI)
