Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-24 / 271. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 24. www.ujszo.com A Szabadalmi Hivatal partizánakciója Szlovákia saját tokajit akar VERES ISTVÁN Pozsony. Tokaj Szőlészeti Térség (Vinohradnícka oblasť Tokaj) néven jegyeztette be az Európai Unió elektronikus borregiszterébe a szlovák tokaji borvidéket nemrég a szlovák Szabadalmi Hivatal (ÚPV). A lépést nem egyeztette a mezőgazdasági minisztériummal, holott erről törvény rendelkezik. Ezután a szlovákiai szőlősgazdák, valamint az állam káráért a Szabadalmi Hivatal viseli a felelősséget - jelentette ki Simon Zsolt (Híd) mezőgazdasági miniszter, hangsúlyozva, a termelők így csak jóval olcsóbban tudják majd eladni tokaji borukat, mintha Szlovákia megegyezett volna Magyarországgal a feltételekben és a Tokaj márkanevet használná. A Szabadalmi Hivatal ráadásul a Tokaj Regnum társulás kérésére olyan jogszabályok alapján jegyeztette be a nevet, amelyek már érvénytelenek. Simon szerint viszont már aligha lehet a bejegyzésen változtatni, ez pedig azt is eredményezheti, hogy az unió betilthatja Szloválda számára a Tokaj márkanév használatát. Veszélybe került az a szlovák-magyar megállapodás is, amely a tárca szerint lezárhatta volna a hét éve húzódó vitát, és amelyről a felek hónapok óta tárgyaltak. RÖVIDEN Bajban a komáromi hajógyár Komárom. Nyolc hajó megépítésére szóló, már aláírt megrendelése van a komáromi hajógyárnak, mégis megszűnés fenyegeti. Ennek oka az egész világot sújtó pénzügyi válság, ami miatt a német és holland megrendelők nem kapnak hosszú lejáratú hitelt saját országukban a hajók megépítésének finanszírozására. Peter Bulla, a komáromi hajógyár vezérigazgatója szerint a jövő év első negyedében dől el a gyár sorsa. Idén már 180 embert elbocsátottak a gyárból, jelenleg 310 alkalmazottal és 150 szerződött munkással dolgoznak. Az ígéret szerint év végéig nem lesznek további elbocsátások, további részletek lapunk holnapi számában, (vkm) Milliókat kapnak a beruházók Pozsony. A kormány tegnap összesen 45,8 millió eurós állami támogatást hagyott jóvá kilenc beruházó számára. Az érintett társaságok cserébe 245 millió eurót fektetnek be az országban, és több mint 1500 új munkahelyet hoznak létre. A támogatásra kiszemelt cégek többsége az északi járásokban létesít állásokat, a magyarlakta régiók közül csupán a Rimaszombatijárásban található Klenóc, továbbá Rozsnyó számíthat támogatásra. Klenócon a Gallai & Wolff társaság tervezi felépíteni hídelemek gyártására szakosodott üzemét. A 6,74 millió eurós beruházás 253 új munkahelyet hozhat a régiónak, amiért cserébe a cég 3,37 millió eurós támogatásra számíthat. A Celltex Hygiene, amely a rozsnyói ipari parkban építi fel gyártócsarnokát, 4 millió eurós támogatásban részesül. A női higiéniai betéteket gyártó céget 10 millió euróból építik fel, és a tervek szerint 100 embernek adhat munkát. (SITA) Lóhalálában az adósságplafonról Pozsony. A kormány tegnap elfogadta, hogy a parlament gyorsított ügymenetben foglalkozzon az államadósságot kordában tartó alkotmánytörvénnyel. A tervezet a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 60%-ban szabja meg az államadósság felső határát, ami 2018-tól 50%-ra mérséklődik. Egybevetésül: idén az államadósság a GDP 45%-ára kúszhat fel. Azonban már 50%-os szintnél is a pénzügyminiszternek hivatalosan meg kell magyaráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság, 53%-nál pedig a mindenkori kormánynak takarékossági intézkedéseket kell életbe léptetnie (az állami szférában pl. bérbefagyasztást), 55% esetében már zárolják az állami költségvetésben a kiadásokat, végezetül 57%-os szintnél a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költségvetést kell készítenie. Ha mégis felkúszna az adósság 60%-ra, akkor a kormány bizalmi szavazást kér maga ellen. Az adósságplafon az önkormányzatok gazdálkodására is vonatkozik. Előzetesen az ellenzéki pártok is egyetértenek a koncepcióval, az alkotmánytörvény a tervek szerint 2012 márciusában léphet életbe, (shz) 15 euró lesz az állami prémium Pozsony. Jövőre legfeljebb 15 euró lehet a lakás-takarékpénztári ügyfelek állami prémiuma, a közteshitelt felvevők viszont nem kapják meg - áll abban a törvénytervezetben, amelyet tegnap hagyott jóvá a kabinet. „Ez ugyanaz a törvénytervezet, amelyet októberben leszavazott a parlament, csak kiemeltük a visszamenőleges hatályú részeket” - mondta Ivan Miklós pénzügyminiszter. A lakás-takarékpénztárak véleménye szerint a parlament 2012 áprilisa előtt nem foglalkozhat ismét a lakás-takarékpénztárak működését szabályozó törvénytervezettel. „Ha mégis, akkor bírósághoz fordulhatunk” - nyilatkozta Imrich Béreš, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) elnöke. (TASR, só) Pozsonyból Dunaszerdahelyre mennek majd szülni, Észak-Szlovákiából pedig Lengyelországba Berendelik a műtőbe az orvost Pozsony. Ha szombatig nem születik egyezség az orvosokkal, veszélyhelyzet lép életbe, amit a kormány hirdet ki az államfő kérésére. SÁNDOR RENÁTA Az orvosok képviselői tegnap az államfővel tárgyaltak, majd Iveta Radičová miniszterelnökhöz mentek, lapzártáig nem ért véget a találkozó. A kórházak közben készülnek a válsághelyzetre, a legtöbb helyen osztályok összevonásával próbálják megoldani a helyzetet. A Pozsonyi Egyetemi Kórház és a gyermekkórház a sürgős eseteket egyelőre el tudja látni, ám a tervezett műtéteket el kell halasztani, erről folyamatosan értesítik a műtétre várókat. A november végére tervezett műtéteket is elhalasztják, mivel a felmondást beadó orvosok már szabadságon vannak. Nyitrán decembertől szintén csak a sürgős eseteket látják el. Osztályokat ugyan nem zárnak be, de valóban 60 orvos távozik, csak a sürgősségi ellátásra lesz kapacitás. A Besztercebányai Egyetemi Kórházban fennáll a veszély, hogy decembertől nem fog működni az infektológiai, az újszülött osztály, az ortopédia és a plasztikai sebészet. Az újszülött osztályokkal több kórházban gond lesz, például Pozsonyban. Elképzelhető, hogy a kismamáknak Dunaszerdahelyre kell menniük, ahol egyetlen orvos sem csatlakozott a LOZ akciójához. Nem kizárt, hogy Észak- Szlovákiában Lengyelországba küldik át a szülő nőket. Közben további orvosok adták be felmondásukat, például a losonci kórházban, amelyet az Általános Kórház és Rendelőintézet Non Profit Társulás működtet. A napokban 125 orvosból több mint 30 mondott fel. Az érem másik oldala, hogy ha létrejön is valamiféle megegyezés, valamennyi orvost visszaveszik-e. Vannak ugyanis kórházak, ahol a távozók helyére már felvettek új jelentkezőket, így nem biztos, hogy minden visszakozó orvost visszaveszi a munkaadója. Az illetékes parlamenti bizottság tagjai sem tekinthetnek bele a titkosított aktákba Lehallgatás után hallgatás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eredménytelenül végződött tegnap a titkos- szolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság ellenőrzése a Katonai Hírszerzésnél (VOS). A testület tagjai a Pravda három újságírójának és a TA3 vezérigazgatójának lehallgatásával összefüggő dokumentumokra voltak kíváncsiak, a hírszerzés képviselői viszont csak a kérvényeket és a bírósági engedélyeket mutatták meg, az akták tartalmát nem. „Csak annyit tudunk, hogy a lehallgatások megtörténtek, hogy a VOS kérvényezte ezt, s az illetékes bíró pedig jóváhagyta. Ez az egyetlen dolog, amit elárulhatok. Azt már nem tudjuk, mi van az aktákban” - tájékoztatott az ellenőrzés után a bizottság elnöke, Peter Žiga (Smer). A képviselők az elmúlt napokban nyilvánosságra került lehallgatási ügyekkel kapcsolatban is információkat kértek, ám eredménytelenül, mivel a hírszerzés tagjait előre nem tájékoztatták erről, az iratok nem voltak előkészítve. „Igazolták, hogy a lehallgatások megtörténtek, de további információkat akarunk. Például azt, mi alapján döntött a bíró, milyen jelentést készített a titkosszolgálat és mit küldtek el a miniszternek. Ez egy elég fontos momentum” - mondta Martin Fedor (SDKÚ), a bizottság tagja. Szerinte azt is meg kell vizsgálni, hogy megalapozottak voltak-e a lehallgatások. „Én továbbra is állítom, hogy ha valahonnan információk szivárognak ki, akkor kit fognak lehallgatni? Azt, aki megkapja, vagy azt, aki átadja, kiszivárogtatja? Szerintem a B a helyes válasz” - állítja, (dem, SITA) December 14-én tárgyalóasztalhoz ülnek a két ország küldöttei a kettős állampolgárság ügyében A szlovák külügy Budapestet okolja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. A szlovák állampolgárságát elvesztő Boldoghy Olivér jelenlegi helyzetét annak a magyar törvénynek köszönheti, amely etnikai alapon minden határon túli magyarnak állampolgárságot ad - állítja a szlovák külügyminisztérium. Lapunk kérdésére küldött válaszában a tárca azt hangsúlyozza, a Budapest által tavaly elfogadott állampolgársági törvény nem felel meg az európai joggyakorlatnak. Ellenben azt, hogy valaki egy másik állampolgárság felvétele miatt elveszítse előző állampolgárságát, az Európai Állampolgársági Egyezmény is ismeri, és alkalmazzák több uniós országban is - állítj a a szlovák külügy. A tárca így reagált arra, hogy Peter Weiss budapesti szlovák nagykövetet kedden behívatták a magyar Külügyminisztériumba, miután Boldoghy Olivért törölték az itteni hatóságok a szlovák állam- polgárokjegyzékéből. A magyar kormány minden segítséget meg kíván adni Boldoghynak, hangsúlyozta Martonyi János magyar külügyminiszter. December 14-én fordulópont jöhet a tavaly óta húzódó magyar-szlovák állampolgár- sági vitában. A szlovák külügy sajtóosztályának közleménye szerint akkor tárgyalnak a két ország küldöttei. A szlovák kormány az év elején azt javasolta, államközi szerződéssel szabályozzák az itteni magyarok kettős állampolgárságát. Az első konkrét javaslatot februárban Budapesten nyújtotta át a szlovák küldöttség. „Többszöri sürgetés után a magyar fél nemrég elfogadta egyeztetési javaslatunkat, így december 14-én kerülhet sor a kétoldalú megbeszélésre” - áll a tárca állásfoglalásában. Boldoghy Olivér kiállásával még Ján Slota szimpátiáját is elnyerte. „Az egyenes embereket szeretem, ő pedig az, ellentétben Berényi József MKP-elnökkel, aki máig titkolja, hogy felvette a magyar állampolgárságot” - vélekedik a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. (TASR, vps) Elkezdődött a MÁÉRT 10. ülése Budapest. Annak a hajósnak, aki nem tudja a célt, semmilyen széljárás nem segít, hangsúlyozta Kövér László házelnök magyar nemzetpolitikáról mondott beszédében a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik plenáris ülésének nyitónapján. Hozzátette, a rendszerváltás óta Magyarországot vezető pártok felelőssége a nemzetpolitika terén nem egyenlő, de közös. Ma Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond. Az értekezlet foglalkozik a szlovák állampolgárságát elvesztő Boldoghy Olivér ügyével is. (MTI) Cašparovičnak is elege lett az orvosok követeléseiből
