Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-24 / 271. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 24. Közélet 3 A miniszterelnök sokkolónak tartja, de különösebben már nem lepte meg, hogy a titkosszolgálat minden bizonnyal őt is megfigyelte Dáma-akció - Iveta Radičovát is lehallgatták (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Kedd estéig a lehallgatási botrány csak a TA3 vezérigazgatóját és a Pravda napilap három újságíróját érintette. Tegnap viszont kiderült, a katonai hírszerzés magát a miniszterelnököt, Iveta Radičovát is megfigyelhette. Az akció fedőneve Dáma volt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Nový čas szerint a titkos- szolgálat „Dáma” elnevezésű aktát is vezet. Két, egymástól független forrás igazolta, hogy az akta a kormányfő figyelése során készült jelentéseket tartalmazza, konkrétan Radičová véleményét az úgynevezett Hayek-botrányról. Tavaly nyáron derült ki, hogy a Hayek Consulting cég állami megbízást kapott a Fico-kormány idején, miközben két volt kisebbségi tulajdonosa - Martin Chren (SaS) és Ivan Švejna (Híd) - az új kormány államtitkára lett. Ezután mindkét államtitkár távozott tisztségéből. A Dáma-akció során minden bizonnyal nem lehallgatással, hanem megfigyeléssel jutottak információkhoz. De a dokumentumokban említenek egy telefonbeszélgetést is Radičová és Richard Sulik SaS-elnök között. Sakkjátszma damaval Ľubomír Gaiko, a tegnap menesztett védelmi miniszter saját bevallása szerint nem tudott erről az akcióról. „Dáma? Nem, soha ilyesmiről nem hallottam” - mondta. Radičová csak annyit mondott, rendkívül sajnálatos, ha ezek az információk tényleg valódiak, de már ez sem lepné meg. Az ügyben már eljárást indítottak a hatóságok. „Sokkoló, ha ez igaz. Erről is beszélgettem a katonai hírszerzés, illetve az információs szolgálat igazgatóival. Többet nem mondhatok. Nyü- vánvaló, hogy a titkosszolgálat az elmúlt időben mindenfélét csinált, csak nem azt, ami a feladata” - mondta Radičová. Még nem tudni, hogy a hírszerzés főnökeit menesztik-e. Hivatalnokokat is lehallgattak A Pravda újságírója, Vanda Vavrová lehallgatása során a katonai hírszerzés a Smer egyik képviselőjéről, Robert Madejről is próbált információkat gyűjteni. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint jelentést készítettek arról, hogy beadvánnyal for- dulnak-e a Smer képviselői az alkotmánybírósághoz a sikertelen főügyészválasztással kapcsolatban. Biztonsági elemzők szerint ha a lehallgatásokra volt is engedélye a hatóságoknak, arra már nem, hogy átiratot is készítsenek róluk, tehát, hogy a telefonbeszélgetéseket írásos formában is közzétegyék. „Ha a lehallgatás során szerzett információk nem járulnak hozzá a vizsgált ügy lezárásához, azokról a törvény szerint nem szabad jelentést készíteni, és ha készült, meg kell semmisíteni” - vélekedik Milan Žitný biztonsági elemző. Mindig volt füle a falnak A sajtó rendelkezésére álló dokumentumokból az is kiderül, hogy a védelmi minisztérium embereit is lehallgatták. Konkrétan Peter Plučinský hivatalvezetőt, továbbá a tárca gazdasági részlegének vezetőjét, Jarmila Mikušovát. Az viszont nem világos, mi volt a lehallgatás oka, célja, s az sem, hogy a hatóságok valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsították-e őket, vagy sem. Plučinský aktája olyan információt is tartalmazott, hogy egy, a hírszerzés számára ismeretlen személytől vaddisznóhúst kapott születésnapjára. Feljegyezték azt is, milyen vulgárisán beszéltek Galkóról. Az is kiderült, hogy a katonai hírszerzés minden bizonnyal Robert Fico kormányzása alatt is figyelte az újságírókat. Patrícia Poprocká újságíró telefonját 2007-ben figyelte a hírszerzés, amikor a védelmi tárca élén František Kašický állt. A bíróság akkor a katonai hírszerzés öt lehallgatási kérvényét hagyta jóvá, ezenkívül engedélyezte, hogy Poprockát megfigyeljék, és fényképes bizonyítékokat is készítsenek. Ugyanúgy, mint a Pravda újságíróinál, Poproc- kánál is azt gyanították, hogy része volt a titkosított információk kiszivárogtatásában. Jaroslav Baška (Smer), aki Kašický után került a védelmi tárca élére, tegnap kijelentette, Poprocká lehallgatása törvényes volt, mert felmerült a gyanú, hogy az országban tevékenykedő külföldi hírszerző szolgálatokról akar információkat nyilvánosságra hozni. „Ez pedig biztonsági kockázatot jelentett” - mondta. Az ügyben később eljárás indult, az újságírónő 15 ezer koronás bírságot kapott, (dem) 1998 óta mindegyik védelmi miniszternek idő előtt kellett távoznia posztjáról Állandó jövés-menés a védelmi tárca élén Kašickýt a „takarítási botrány" után Brüsszelbe takarították el, NATO-nagykövet lett (Ján Krošlák felvétele) A lehallgatási botrány jelentette karrierje végét Galko médiaminiszter volt MÓZES SZABOLCS Pozsony. A védelmi miniszteri poszt nem tartozik a biztos állások közé Szlovákiában. Csak a harmadik Mečiar-kor- mány alatt nem bukott meg a védelmi miniszter - az SNS-es Ján Sítek korabeli háttérinformációk szerint viszont csak egy politikai báb volt, a Mečiar-ka- binet egyik leggyengébb tárcavezetőjének tartották. Az első Dzurinda-kormány- ban (1998-2002) a baloldali SDĽ kapta meg a tárcát. Pavol Kanis, az SDL-alelnök 2001 januárjában volt kénytelen távozni. Hivatalosan azért, mert nem tudta hitelesen megmagyarázni, miből épít Pozsony belvárosában többmilliós házat - miniszteri fizetése ugyanis erre kevés lett volna. Kanis azzal védekezett, hogy rendkívül jól tippeli meg a sportesemények eredményét, ezzel többet „keres”, mint a minisztériumban. Magyarázatát nem fogadta el a kormány. A „nikézős, házépítős sztori” viszont állítólag csak ürügy volt Kanis elmozdítására. Bukására több magyarázat is született, az egyik szerint a minisztert azért kellett eltávolítani, mert Brüsszel szerint nem tudta kellőképpen előkészíteni az ország NATO-csatlakozását. Kanis pártja nem sokkal később kettészakadt, a 2002-es választásokon pedig nem jutott be a parlamentbe. A második Dzurinda-kabi- netben az SDKÚ második embere, Ivan Šimko kapta a védelmi miniszteri posztot. Nem egészen egy évvel a választások után távoznia kellett; bukása elősegítette az SDKÚ-ban beindult bomlási folyamatot. Az ügynek a mostanihoz hasonló háttere volt, csak sokkal nehezebb lehetett átlátni. Mikulás Dzurinda 2003 nyarán egy összeesküvés-elmélettel állt elő, mely szerint egy „csoport” a megbuktatásán dolgozik. Újságírókat és politikusokat gyanúsított azzal, hogy a csoport tagjai, köztük Ján Mojžiš akkori NBÚ-igazgatót is (eredetileg az SDKÚ jelöltje volt). Az elmélettel Šimko nem értett egyet, a kormányban nem szavazta meg Mojžiš elmozdítását - akit ő jelölt a posztra -, mire Dzurinda őt váltotta le. Šimko ezután távozott az SD- KÚ-ból, saját pártot alapított Szabad Fórum néven, ám annak alakuló kongresszusán nem őt, hanem Zuzana Marti- nákovát választották elnökké, így saját új pártjával is „összebalhézott”. A Šimkóhoz közeli képviselők távozása miatt vesztette el parlamenti többségét az akkori koalíció. Šimko után Juraj Liška vezette a tárcát, ő 2006 januáijá- ban mondott le, a szlovák légierő repülőgépének lezuhanása miatt. A gép a magyarországi Hejce mellett egy hegynek ütközött, a tragédia során 42 katona vesztette életét. Liškát Martin Fedor (szintén SDKÚ) váltotta. Érdekesség, hogy Liška később összekülönbözött pártja vezetésével, független képviselő lett, 2008-ban saját pártot alapított Liga néven. A Fico-kormányban František Kašický kapta meg a védelmi tárcát. Elemzők már akkor arra figyelmeztettek, Kašický csak politikai báb, a minisztériumot valójában Robert Kaliňák akkori belügyminiszter, a Smer „pozsonyi üzleti szárnyának” vezetője fogja irányítani. Kašický 1994 és 1998 között a védelmi miniszter szóvivője volt, később a katonai elhárítást (VOS - ez végezte a mostani lehallgatásokat) vezette. Erről a posztról 2004-ben váltották le olyan okok miatt, amelyekért Kaliňák - akkor ellenzéki képviselő - szerint is távoznia kellett. Kašický 2008 elején bukott meg, miután kiderült, nagy értékű, a minisztériumi épületek takarításáról szóló tendert írt ki, amely egy Smer-közeli vállalatra volt szabva. Elemzők szerint a Smer a kezdetektől rablógazdálkodást folytatott a tárcánál, a „takarítótender” csak a jéghegy csúcsa volt. Kašický után a jellegtelen Jaroslav Baška lett a miniszter, háttérinformációk szerint őt szintén Kaliňák emberei irányították. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ľubomír Galko csak tavaly bukkant fel a politikában, az SaS választási listáján a 9. helyet kapta. Az 1968-as születésű politikus korábban informatikusként dolgozott, majd egy kiskereskedelmi üzletláncot vezetett. Blogbejegyzéseiben kezdetben az iskolaügyi kérdések mellett szinte mindennel foglalkozott, csak a hadüggyel nem. Ennek ellenére 2010 nyarán pártja a védelmi tárca élére jelölte. Az SaS koalíciós partnereinek nem is tetszett, hogy egy szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező politikus kapja a tárcát. Emellett azt is felhány- torgatták neki, hogy nem beszél angolul. Végül beleegyeztek a kinevezésébe, azzal a feltétellel, hogy az államtitkár Ondrejcsák Róbert független elemző lesz. Ondrejcsák feladata a szakpolitika és NATO- val való kapcsolattartás. Gal- kónak emellett három hónapon belül angol nyelvvizsgát kellett tennie. Az elemzők azt tartották pozitívumnak, hogy kívülről jövő emberként sikerülhet leállítani a védelmi tárcánál zajló korrupciós ügyleteket. Megfigyelők szerint az előző ciklusban ez a minisztérium a panamázós vállalkozók eldo- rádója volt, és a két Dzurinda- kormány idején is voltak gyanús ügyletek. A védelmi minisztériumok egész Közép-Európában a legkorruptabb tárcák közé tartoznak, mivel túl sok adatot titkolhatnak el a nyilvánosság elől. Egy sor - elsősorban hadügyi - megrendelés esetében így nem derülhet ki, hogy az ár nem volt-e eltúlzott. Galko megkezdte a korábbi korrupciós ügyek kivizsgálását, több versenypályázatot is leállított. Emiatt kinevezésétől kezdve éles konfliktus alakult ki közte és a tárcát korábban fejőstehénként kezelő Smer között. A szókimondó tárcavezető az SaS legaktívabb politikusai és legnépszerűbb miniszterei közé tartozott, akkor sem fogalmazott diplomatikusan, amikor koalíciós partnereiről beszélt. A kormányon belül a legtöbb nézeteltérése Mikuláš Dzurinda külügyminiszterrel, az SDKÚ vezetőjével volt. Galko konfliktusba keveredett a hadsereg vezetésével is, nem bízott sem a katonai hírszerzésben, sem a megörökölt minisztériumi apparátusban. A tárcától és a hozzá tartozó hírszerzéstől idén sorban szivárogtak ki bizalmas információk, ezeket elsősorban a Smer-közeli Pravda szellőztette rendszeresen. Elemzők szerint a mostani ügy hátterében az állhat, hogy Galko megelégelte a kiszivárogtatásokat, és azért hallgattatta le a lap munkatársait, hogy megtudja, kik juttatják ki az információkat. (MSz)
