Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-21 / 268. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 21. Gazdaság és fogyasztók 7 Több gazdasági kérdésben is egyetértenek a kereszténydemokraták a baloldali politikusokkal A KDH lehet a Smer kedvence Az R1-es gyorsforgalmi út új szakaszát Ján Figeľ közlekedési mi­niszter Ficóval közösen adta át, amiből sokan a két párt jövőbeni együttműködését jelezték előre (TASR-felvétel) Pozsony. Ha a jövő tavaszi előrehozott választásokat követően a Smer alakíthat kormányt, és ehhez a mai kormánypártok közül kí­vánna partnert találni, gazdasági szempontból is a kereszténydemokraták számíthatnak a legjobb döntésnek. Robert Fico gazdaságpolitikai elkép­zeléseihez ugyanis ők áll­nak a legközelebb. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jobban kereső alkalmazot­tak és a nyereségesebb cégek számára magasabb adóterhek, az osztalékadó bevezetése, ma­gasabb bankadó - a Hospodár­ske noviny napilap elemzése szerint a Smer és a KDH több olyan gazdasági jellegű témá­ban is egyetért, amelyek meg­alapozhatják az esetleges jövő­beni együttműködést. Eszerint, míg az SDKÚ és a Híd elutasító­an vagy rendkívül óvatosan vi­szonyulnak a Smer elképzelése­ihez, a kereszténydemokraták programja több pontban is kö­zelít hozzá. Ha a Smer javaslatai valóra válnának, a jövőben nagyobb adókra számíthatnak azok az alkalmazottak, akiknek az éves bevételeik meghaladják a 33 ezer eurót, és azon cégek is, amelyeknek a nyeresége 33 mil­lió euró fölötti. A havi bruttó 3 ezer eurónál többet keresők eszerint a jelenlegi 2155 euró­nál 150 euróval kevesebbet kapnának kézhez. A párt ezen kívül szorgalmazza az osztalék­adó bevezetését és a bankadó növelését is. A parlament által a múlt hónapban elfogadott bankadót a képviselők a pénzin­tézetek betétállományának a 0,4%-ában határozták meg, aminek köszönhetően 82 millió euró folyhat be az államkasszá­ba A Smer ezt azonban 0,7%-ra szeretné növelni, ami az állam­nak 180 millió eurós bevételt biztosítana. „Mi elsősorban az adók hatékonyabb behajtását szorgalmazzuk, csak ezt köve­tik egyéb intézkedések. Az egy­séges adókulcsból azonban el­sősorban a nagyobb bevételek­kel rendelkezők profitáltak, miközben a logika azt diktálja, hogy ha a gazdagok nem fizet­nek adót, a szegényebb rétege­ken az így keletkező kieséseket nem lehet behajtani” - vallja Anton Marcinčin, a KDH par­lamenti képviselője. Ugyanígy semmi okot nem lát arra, hogy a cégeket továbbra is a jelenlegi­hez hasonló alacsony adókkal terheljük, hiszen a szlovák adó­kulcs jelenleg az egyik legala­csonyabb egész Európában, míg az osztalékadó hiányát szlovák jellegzetességnek ne­vezte. A KDH eközben nem zár­kózik el a bankadó további nö­velésétől sem, ennek a pontos mértékéről azonban egyelőre nem nyilatkoznak. Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemző­je szerint Szlovákiában már ma is progresszív adórendszer van, a pártok így csak ennek a meg­erősítéséről és nem a bevezeté­séről vitatkozhatnak. Az embe­rek többsége ugyanis csökkent- heti az adóját az adómentes alapnak köszönhetően, miköz­ben továbbra is érvényes az úgynevezett milliomosadó, vagyis a nagyobb bevételekkel rendelkezők már most többet kénytelenek fizetni. „A prog­resszivitás növelése csak rövid távon növelné az adóbevétele­ket, hosszabb távon a jobban kereső alkalmazottak megta­lálnák a legmegfelelőbb formá­ját annak, hogyan kerüljék el az adózást” - vallja Ďurana, aki szerint egy részük kft. alapítá­sával kerülné ki a nagyobb adó­terheket, egy részük pedig kül­földön találna munkát. A Smer és a KDH közelsége a gazdasági kérdésekben azon­ban a politológusok szerint nem jelenti automatikusan azt, hogy a jövőben valóban szövet­ségre lépnek. „A két párt eseté­ben ugyan vannak közös pon­tok, ennek is vannak azonban határai. A KDH-val szemben a Smer például következetesen ellenzi az állami vállalatok magánosítását” - nyilatkozta Ján Baránek, a Polis ügynök­ségtől. (HN, mi) Olaszország után most Spanyolország és Franciaország került a nemzetközi pénzpiac célkeresztjébe Tovább romlott a bizalom az eurózóna iránt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London/Madrid. A Citigro­up legújabb elemzése szerint a nemzetközi kötvénypiacon már 25%-os valószínűséget tu­lajdonítanak a befektetők a le­hetőségnek, hogy az eurózóna felbomlik. A Financial Times szerint, ha a válságfenyegetés súlyosbodik, több kiváló hitel- minősítéssel rendelkező orszá­got megfoszthatnak tripla A-s besorolásától. A bank szerint Franciaországra és Ausztriára leselkednek a legnagyobb ve­szélyek, de egyre jelentősebb kockázatokat tulajdonítanak Hollandiának és Finnország­nak is. A szakértők szerint ag­gasztó az is, ahogy elmúlt hó­napokban a német adósság kockázati megítélése átértéke­lődött, hiszen mostanra már a német kötvénypiac sem számít kockázatmentesnek a befekte­tők szemében. A múlt héten Spanyolország 10 éves futamidejű államköt­vényeket értékesített, ame­lyeknek az átlagos hozama 7% közelébe, 1997 óta legmaga­sabb szintre ugrott. A 7 száza­lék már kitüntetett szint, írja a Wall Street Journal. Görögor­szág, Portugália és Írország is azt követően kellett hogy nem­zetközi mentőcsomagért fo­lyamodjon, hogy a tízéves ál­lampapírjaik hozama 7% fölé ugrott, ilyen szinten azonban hosszú távon már nem fenn­tartható az államadósságuk fi­nanszírozása, túl drágán tud­nak kölcsönt felvenni a pénzpi­acokról. Spanyolország sincs tehát messze ettől a kritikus szinttől. A Franciaország által kibocsátott 2 és 5 éves kötvé­nyek hozama is nőtt. A maga­sabb kamat , oka, hogy tovább gyengült a befektetői bizalom az kánt, hogy az európai veze­tők képesek lesznek-e megol­dást találni az euróövezeti adósságválságra. (EcoL, MTI) Rosszabb helyzetben vannak a magyarországi jövedelemmel rendelkező szlovák állampolgárok A gyenge forint nem mindenkinek előnyös HORBULÁK ZSOLT Pozsony. November harma­dik hetében izgalom kerítette hatalmába a pénzpiacokat. Nem csupán Olaszországnak adódtak problémái középtávú adósságának finanszírozásá­ban, hanem Szlovákia, mi több, Ausztria is kénytelen volt kissé drágábban felvenni a hiteleket. A skandináv régiót kivéve szinte nincs nyugalmas pontja Euró­pának. A viharos történések kö­zül számunkra most a legfonto­sabb kérdés a forint helyzete. Mostanság gyakran olvasha­tók olyan szalagcímek, misze­rint ütik a forintot. Magyaror­szág fizetőeszköze még soha­sem állt olyan rosszul az euró­val szemben, mint a múlt hét elején. Mi ilyenkor a legmegfe­lelőbb stratégia? A kérdésre azért nehéz válaszolni, mivel a szlovákiai magyarság a forint­hoz kétféleképpen viszonyul. Azoknak, akiknek nem szárma­zik semmilyen jövedelme ma­gyar forrásokból, joggal örül­hetnek az olcsó bevásárlási le­hetőségnek. Ez természetesen nem csupán a napi szükségletek vagy fogyasztási javak beszer­zésére érvényes, hanem a ma­gyar kultúra lényegesen ol­csóbbá váló termékeire, ületve a magyarországi üdülési lehető­ségekre. Azok viszont, akik fo­rint alapú jövedelemmel ren­delkeznek, most nehezebb helyzetbe kerültek. Közvetve persze ők sem mind járnak rosszul, ugyanis sokan a külföld számára gyártó vállalatban dolgoznak, a gyenge forint tá­mogatja az exportot, ez pedig biztosabbá teszi az állásukat. A szlovákiai munkavállalók ilyen relatív előnnyel nem rendel­keznek. A magyarországi jöve­delemmel rendelkezők közvet­lenül mégis rosszabb helyzetbe kerültek. Ilyenkor a legjobb megoldás az, ha az árfolyam- veszteséget elkerülendő, vásár­lásaik nagyobb részét ebben a pénznemben bonyolítják le. A gyenge forint a dél-szlovákiai kereskedőknek sem jó, mivel megcsappan a forgalmuk, ami akár munkahelyek elvesztésé­vel is járhat. Ami a megtakarításokat ille­ti, a forinttal rendelkezők még jobb pozícióban vannak. A kon­zervatív befektetések kedvelői ugyanis forintban most lénye­gesen magasabb betéti kama­tokhoz juthatnak, sőt, egy vár­ható központi banki kamateme­lés ezt az előnyt tovább növel­heti. Akinek tehát nem szüksé­ges, most ne váljon meg forint­jától, ha teheti, inkább vásárol­jon. A Nemzetközi Valutalappal történt kapcsolatfelvétel után várható, hogy a magyar fizető- eszköz - legalábbis átmenetileg -erősödni fog. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Javul a Cargo gazdálkodása Pozsony. A korábban ko­moly anyagi gondokkal küsz­ködő Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozónak, amelyet csak az állam által folyósított hitellel voltak képesek ki­húzni a bajból, fokozatosan sikerül javítania a gazdálko­dásán, ennek azonban az al­kalmazottak isszák meg a le­vét. A társaság által szállított áru az idei év első kilenc ugyan csaknem 2%-kal ma­rad el a tavalyitól, a bevételeik pedig 2,5%-kal, vagyis mint­egy 7 millió euróval estek vissza, a kiadásaikat azonban csaknem 20%-kal, 56 millió euróval sikerült lefaragniuk. Monika Schmidtová, a társa­ság szóvivője szerint a veszte­ségüket 51 millió euróval, 993 ezer euróra csökkentet­ték. Mindez azonban részben annak köszönhető, hogy idén 1821 alkalmazottjuktól vál­nak meg, az év végére már csak 7,5 ezren dolgoznak majd a cégnél. (SITA) Az SE megjelenik a gázpiacon Pozsony. A Nyugat- és Kö­zép-szlovákiai Áramszolgál­tató után a Szlovák Villamos Művek (SE) is bejelentette, hogy szeretne megjelenni a gázpiacon. A cég a 100 száza­lékos tulajdonában lévő SE Predaj leányvállalatán ke­resztül kívánja értékesíteni a gázt. A végleges döntést azonban csak jövőre hozzák meg - nyilatkozta Janka Bur- dová, a társaság szóvivője, aki egyelőre azt sem árulta el, hogy mely ügyfélcsoportot kívánják megcélozni. (SITA) Minden második magyar adós Budapest. 2011 tavaszán a magyar háztartások mint­egy 45%-ának, azaz megkö­zelítőleg 1,7 millió háztar­tásnak volt valamilyen hitel- tartozása, 806 ezernek egy, 488 ezernek két, közel 400 ezer családnak három, illetve több. Az eladósodás a lakos­ságnak több mint a felét (52%-át) érintette. A több­szörösen eladósodottak ará­nya az összes hitelesen belül az elmúlt néhány évben jelen­tősen megnőtt. A kétfajta hi­tellel rendelkezők száma két év alatt a duplájára emelke­dett, a három vagy több hitel­lel bíróké megnégyszerező­dött - állítja a Központi Sta­tisztikai Hivatal. (MTI) Megegyeztek az EU-büdzséről Brüsszel. Közel tizenhat órás maratoni vita után meg­állapodtak szombatra virra­dóra az európai uniós tagor­szágok és az Európai Parla­ment képviselői a jövő évi költségvetés sarokszámairól: a közösen kidolgozott javas­lat szerint az idei évhez ké­pest jövőre 1,9%-kal, 129,1 milliárd euróra növekedné­nek a büdzsé forrásai. A ki­sebb költségvetést azoknak az uniós tagállamoknak a kormányai szorgalmazták, amelyek maguk is rákénysze­rültek a nemzeti költségveté­sük megkurtítására. Idén az EU 126,5 milliárd euróból gazdálkodott. Az 1,9%-os forrásnövekedés kis mérték­ben a várható 2%-os infláció alatt lesz. A konszenzusos ja­vaslatot az Európai Bizott­ságnak a tagállamok és az Eu­rópai Parlament elé kell ter­jesztenie elfogadásra. (MTI) USA: 15 billió dollár adósság Washington. Az USA ál­lamadóssága átlépte a 15 ezer milliárd dolláros határt. A tar­tozás már meghaladta az Egyesült Államok tavalyi 14,5 ezer milliárd dolláros GDP- jét. Ezzel az USA is azon or­szágok egyike, ahol az állam- adósság meghaladja a hazai össztermék szintjét. A Nem­zetközi Valutaalap adatai sze­rint Japán GDP-arányos ál­lamadósság-rátája 229%-, Görögországé 152%, Olasz­országé 120, Írországé 114%. Az uniós átlag 82,5, az euró­övezet átlaga 88%. Az USA GDP-arányos államadósság­rátája utoljára a második vi­lágháború után, 1947-ben ha­ladta meg a hazai össztermé­ket, 1981-re viszont 32,5%-ra esett, ám a pénzügyi és gazda­sági világválság hatására el­szabadult a mutató. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8580 Lengyel zloty 4,4200 Cseh korona 25,475 Magyar forint 305,30 Horvát kuna 7,4950 Román lej 4,3643 Japán jen 104,06 Svájci frank 1,2378 Kanadai dollár 1,3879 USA-dollár 1,3576 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,39-1,31 26,43-24,89 327,69-299,46 OTP Bank 1,39-1,31 26,37-24,86 322,80-304,39 Postabank 1,40-1,30 26,61-24,81­Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 26,40-24,93 328,97-300,63 Tatra banka 1,39-1,32 26,30-24,97 326,22-301,42 Dexia banka 1,38-1,31 26,27-24,94 322,16-305,84 Általános Hitelbank­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents