Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-19 / 267. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 19. Közélet 3 Az Orbán-kormány váratlanul a korábban rendre ostorozott Nemzetközi Valutaalaphoz fordult Falnak ment a magyar gazdaság Budapest. A magyar nemzetgazdasági minisztérium tegnapi közleményében azt írta, a kormány megkezdte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, és az új megállapodás várhatóan a jövő év első hónapjaiban köttetik meg. Némi problémát jelent, hogy az IMF hivatalosan még csütörtökön este sem tudott a tárgyalási szándékról, arról nem is szólva, hogy ezzel megbukott az Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikája. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A magyar gazdaság a piacról finanszírozza magát, nem függünk mások jóindulatától” - közölte tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. A közlemény szerint a megújulás korszaka lezárult, most a növekedés korszaka kezdődik, és ehhez minden eszközt igénybe kell venni. „Ennek érdekében a kormány megkezdte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval is egy olyan új megállapodás megkötéséről, amely megszorítások helyett a magyar gazdaság növekedését segíti elő” - áll a közleményben. Az IMF-fel nagy valószínűséggel egy rugalmas vagy elővigyázatossági hitelkeret-megállapodásról szóló egyezményt imának alá. Rettegés a bóvlitól „Ha az IMF visszajön, én el” - mondta néhány napja szűk körben Orbán Viktor kormányfő. „Ez a hárombetűs intézmény mélyen ellenez minden olyan intézkedést, ami kihozza a bankok csapdájából az embereket. így hát nem rá, hanem ellene hangoljuk a gazdaságpolitikát” - közölte hétfőn a parlamentben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, ehhez képest csütörtökön váratlanul bejelentették, mégis lesznek tárgyalások a Valutaalappal. A hírre átmenetileg máris erősödött a forint (305 forintot adtak tegnap egy euróért), azonban ez sem tudja elhomályosítani azt a tényt, hogy az Orbán-kormány gazdasági „szabadságharca” ezzel megbukott. A bejelentés mögött az húzódhat meg, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő kilátásba helyezte Magyarország korai leminősítését, ami már a befektetésre nem ajánlott, ún. Orbán nem boldog bóvli kategóriába sorolta volna déli szomszédunkat, annak minden negatív következményével együtt. Ez magyarázat a gyorsaságra és a kapkodásra is, hiszen a lépésről sem a Magyar Nemzeti Bank, sem az IMF nem tudott még akkor, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium a témáról a közleményét kiadta. A gazdaságpolitikai fordulat annyira váratlanul érte még a főszereplőket is, hogy Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő honlapja, ami korábban hemzsegett IMF-ellenes kirohanásoktól, tegnap váratlanul nem volt elérhető - karbantartási munkálatok miatt átmenetileg zárolták (törlendő a mára nem kívánatos korábbi kommentárokat). Orbán nem boldog Orbán Viktor miniszterelnök a valutaalapi tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: „A régi típusú IMF-megállapodás, amelyet lezártunk 2010 őszén, az arról szólt, hogy ők megmondták, mit kell csinálni Magyarországon, és ha mi azt csináljuk, akkor adnak pénzt, és akkor mi nem fogunk összeomlani. Az új megállapodás lényege az, hogy mi inkább egy biztosítást szeretnénk; a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni. Boldog azért nem vagyok”. Többet Magyarország gazdasági önállóságát senki sem korlátozhatja, ez a kormányzati filozófia első számú törvénye - jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy így képzelte-e, hogy másfél évig fog tartani ez a fajta pályára állítás, Orbán Viktor azt válaszolta: „Nagyjából így képzeltük”. „Berántottuk a kéziféket, de már későn” - mondta a gazdasági tárca bejelentéséről egy, a folyamat hátterét ismerő forrás, aki úgy tudja, hogy a lépéssel már nem lehet megváltoztatni a leminősítésről szóló szándékot, de mérsékelni lehet egy esetleges befektetői pánikot, illetve az esetleges leminősítés miatti gazdasági károkat. Ezért volt fontos, hogy a tárgyalási szándékot rögtön az után bejelentsék, ahogy erről döntés született, vagyis a bóvlifélelem mindent felülírt, még azt is, hogy a szándékról értesítsék magát az IMF-et. Eléggé kicsi az esélye, hogy a jelenlegi helyzetben az IMF bármüyen programról is megegyezzen Magyarországgal —írja a Financial Times szerkesztőségi blogjában a francia Socié- té Générale elemzői részlegének vezetője. Benoit Anne szerint nem elképzelhetetlen, hogy az IMF most elégtételt vesz a korábbi sérelmekért, és a „következő szög a koporsóba” egy hitelminősítőtől jöhet az esetleges leminősítéssel. Szerinte az IMF- nek először is az elmúlt néhány hétben látott kétes intézkedések visszafordítását kellene kérnie, ez pedig nagy hátralépés lenne a kormány számára. A szakember szerint mindez semmi jóval nem kecsegtet a magyar gazdasági kilátásokat illetően, részben mert „most az IMF-et is rendesen felbosszantották”. Fejj el a falnak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint az ország és a gazdaságpolitika szempontjából jó lépés a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki bejelentése, de belpoliti- kailag „katasztrófa” a kormány számára. Juhász Attila azt mondta: ez a lépés semennyire sincs összhangban a kormány korábbi kommunikációjával. Azt próbálják meg megmagyarázni, hogy az „eddig hirdetett szabadságharc” ellenére miért fogadható el ez a megállapodás az IMF-fel. Másrészt gazdaságilag olyan kényszerhelyzet alakult ki, amelyben egyszerűen nem tehetett mást a kormány. Szerinte az Orbán-kormányra eddig is jellemző volt, hogy a gazdaságpolitika terén „elmentek az utolsó pontig”, feszegették a határokat, amikor lehetett. Orbán Viktor elment a falig, beverte a fejét, és nem akart nagyobb pofont kapni - így kommentálta Petschnig Mária Zita a kormány szándékát. A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint ez egy fegyverletétel, de körül lehet nézni a majtényi síkon, hogy milyen áldozatokat követelt a kormány gazdasági szabadságharca. Petschnig Mária Zita szerint 2008-hoz hasonlóan most is közel állt Magyarország a csődhelyzethez, nőtt a kockázati felár, romlott a forint és megemelkedett az állampapírhozam. A szakértő bízik benne, hogy a megállapodással véget ér az eddigi paranoiás gazdaságpolitika, amelynek minden lépése gyengítette Magyarországot. IMF: keserű pirula .Amerika nem szorul rá, Afrikának drága, az oroszoknak kicsi” - tartja a mondás az IMF- ről. A Nemzetközi Valutaalapot a II. világháború után hozták létre, hogy biztosítsa a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását. Feladata a megbomló egyensúlyra való előzetes figyelmeztetés, baj esetén intézkedéseket ajánl, végső esetben pénzügyi segítséget nyújt. Tőkéjét a tagországok befizetései képezik. A tagdíjak mértéke az országok gazdasági fejlettségének színvonalától és nemzetközi kereskedelmi forgalmától függ. A hitelkérelmek folyósítását különböző politikai és gazdasági követelmények teljesítéséhez kötik. Az IMF szerepe a 2008-as világválsággal és az eurózóna adósságválságával újra felértékelődött, Magyarországnak 2008 októberében nyújtott 12,5 milli- árd eurót. Az IMF szerepéről és eredményességéről erősen megoszlanak a vélemények, ugyanis a Valutaalap receptje jellemzően adóreformból, hiánycsökkentésből és pénzpiaci liberalizációból állt, még akkor is, ha az adott ország gazdasága erre nem áll készen. (MTI, Mfor, ATV,hvg,só) Aligha járul hozzá a bizalom helyreállításához, hogy bejelentése előtt nem tájékoztatták a feleket A külföldi sajtó a kínos hátraarcról MTl-ÖSSZEFOGLALÓ New York/Bécs. A The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap azt gyanítja, hogy az IMF-fel kapcsolatos magyar bejelentés csupán kísérleti léggömb. A cikk szerint „aligha járul hozzá a bizalom helyreállításához”, hogy a tár- gyalási szándék bejelentése előtt nem tájékoztatták az érintett feleket, és valószínűtlen, hogy az IMF kemény feltételek nélkül ígérne támogatást. „Magyarország a pénzügyi szakadék szélén áll” és az IMF- hez fordulással „Canossát jár” - írta a Der Standard című osztrák liberális napilap. A konzervatív Die Presse kommentárja szerint „a magyar miniszterelnök összetéveszti az adósság leépítését a jogállam leépítésével”. A Financial Times angol gazdasági napilap szerint Magyarország, nem egészen 18 hónappal azután, hogy visszautasította a további finanszírozást a valutaalap részéről, „most hátraarcot csinál”. FIDESZ-POIITIKUSOK AZ IMF-ROL Kígyó-béka és kipaterolás ÖSSZEFOG LA1Ó Bár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008 októberében rugalmasan 12,5 milliárd eurós hitelt nyújtott a pénzügyileg megroggyant Magyarországnak, a 2010 májusában hatalomra került Orbán-kormány a „gazdasági szabadságharc” jegyében mindeddig folyamatosan becsmérlő kijelentéseket tett a pénzügyi szervezetről. E nyilatkozatokból szemlézünk. 2010. május 12. Nekünk nem főnökünk sem az IMF, sem az EU (...) Sokat számít az IMF és az EU szava, de legfontosabb mégis a pénzpiacok bizalma. Nekünk ezt kell visszaszerezni. (Matolcsy György a Magyar Nemzetnek) 2010. július 22. Magyar- ország köszönettel tartozik a IMF-nek, hiszen amikor 2008-ban a tragikus kormányzás, a költségvetési adatok meghamisítása szinte teljesen felemésztette Magyarország hitelképességét, és szinte összeomlott a magyar gazdaság, akkor a valutaalap készségesen segített. Nem ajándékot adott, csak hitelt, de az akkor nagy segítség volt. Ez a szerződés azonban lejár, így nem kell semmit megszakítani, felmondani. (Orbán Viktor a Parlamentben) 2010. június 7. Nagyon sokfajta gazdaságpolitikai elképzelés van a világban, az a gazdaságpolitika, amit javarészt az IMF tanácsára, és saját kútfőből a szocialista kormány követett, folyamatos megszorítást jelentett, folyamatosan visszafogta a magyar gazdaság növekedését, s állandóan lefelé húzó spirálba vetette a gazdaságot. (Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Parlamentben) 2011. január 18. Visszafizetjük az IMF-től fölvett hatalmas hiteleket. Ennek következtében a jelenlegi 80%-ról február/márciusra 72-73 százalékra fog csökkenni az államadósság mértéke. Higgyék el nekem, Európa még csodálkozni fog azon, mi mindenre képes Magyarország. (Orbán Viktor a Bildnek adott interjúban) 2011. február 10. A bankadó és a válságadók bevezetésével, valamint a nyugdíjrendszer megmentése érdekében tett intézkedésekkel az ország a saját lábára állt, és sikerült elkerülni a Nemzetközi Valutaalap által diktált megszorítások bevezetését. (Szijjártó Péter idézi Orbán Viktornak a siófoki Fidesz-KDNP frakcióülésén elhangzott szavait) 2011. május 3. Magyar- ország pénzügyi függetlenségi, gazdasági szabadság- harcot folytat, amelynek első lépése az IMF kipaterolása volt, a második a Széli Kálmán Terv, amellyel az ország méltósága állhat helyre a világban. (Matolcsy György a Széchenyi Klub ülésén) 2011. július 3. A külföldön leírt magyar gazdaság és Magyarország felemelte a fejét. Nem hagytuk, hogy IMF- hátszéllel folytatódjon a megszorítások politikája. (Orbán Viktor a XXIV. Fi- desz-kongresszuson) 2011. október 26. Az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna. (Matolcsy György a Heti Válasznak) 2011. november 5. Ahol az IMF előírásai szerint próbáltak kilábalni a válságból, ott mindig gazdasági és szociális katasztrófa lett a következmény. (Kövér László házelnök) 2011. november 10. A magyar kormány a Valutaalap nagylelkűsége helyett a piaci finanszírozást részesíti előnyben. Ez nagyon kockázatos döntés volt, de helyes döntés is, amint az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják (Orbán Viktor a London School of Economics hallgatóinak tartottelőadásában). 2011. november 14. Nincs arra szükség, hogy a kormány készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal. (Szijjártó Péter) Szijjártó: Nincs szükség az IMF-re (SomogyiTiborfelvétele) 2011. november 14. Ez a hárombetűs intézmény mélyen ellenez minden olyan intézkedést, ami kihozza a bankok csapdájából az embereket. így hát nem rá, hanem ellene hangoljuk a gazdaságpolitikát. (Matolcsy György a Parlamentben) 2011. november 15. Magyarország már nincs az intenzív részlegen, ahol 2008-ban, az IMF-segélycso- mag idején volt. (Orbán Viktor a The Economistnak adott interjúban) 2011. november 17. Az IMF szokásos éves gazdaság- politikai konzultációjának keretében megkezdjük a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről (A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye) (Forrás: Index)
