Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-03 / 254. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJSZÓ 2011. NOVEMBER 3. Utazás-hirdetés 15 A város gyönyörűen felújított, tiszta tengerparti sávjától pár kilométerre szinte járhatatlan Baku régi és új arca (Fotó: Wikipedia/Mac9) Kétéves tatarozás után megújulva nyit a szálloda Bezár a párizsi Ritz MTl-HÍR Furcsa, kettős érzés kerí­ti hatalmába a Bakuba látogató külföldit: a harmadik világot idéző lepusztultság és elha­nyagoltság nem rejthető képei keverednek az új­gazdagság hivalkodó je­leivel. MT1-R1P0RT Egykor a szovjet birodalom déli határvidékének számító, több száz nemzetiségnek ott­hont adó Kaukázusban terül el az olajban és földgázban gaz­dag, 20 éve függetlenné vált azeri köztársaság. A Kaszpi-tenger partján fek­vő, 9 milliós ország fővárosa drámai átalakuláson megy ke­resztül, Bakura azok is nehezen ismernek rá, akik akárcsak né­hány évvel ezelőtt jártak a 2,5 milliós népességű városban. Az azeri főváros napról napra épül és szépül, az óriási energiabevé­telek az utóbbi években átfogó városfejlesztésttetteklehetővé. Ebben az időszakban hihetet­len ütemű építkezési hullám formálta át Baku utcáit és tereit: a járókelők ma is mindenfelé építkezési daruk erdejével talál­koznak, vadonatúj szállodák, irodaépületek és lakóházak emelkednek. „Ez a hotel már nem új, több mint öt éve épült” - jegyezte meg az azeri elnöki hi­vatal meghívására Bakuba érke­zett magyar újságírócsoport kí­sérője az Európa Szállodáról. A pazar luxust kínáló szálloda Nyugat-Európa bármelyik fővá­rosában megállná a helyét. Az ováros Az Európa felé igyekvő kau­kázusi állam - Khalaf Khalafov azeri külügyminiszter-helyettes szerint „mi Európában nem va­gyunk idegenek, Európához tar­tozónak érezzük magunkat” - valóban rohamosan és dinami­kusan fejlődik. A fejlődés motor­ja a Kaszpi-tenger alatt rejtőző hatalmas energiakincs, ez adja az ország hazai össztermékének több mint 60 százalékát. Azerbajdzsán hatalmas ener­giakitermelő és -szállítmányozó projekteket valósított meg - a volt szovjet tagköztársaság hí­vott meg először külföldi befek­tetőket a Kaszpi-tenger olaj- és gázkészletének kiaknázásához -, ilyen a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezeték, mely összeköti a Kaszpi-tengert és a Földközi­tengert. A két kontinens határán fekvő állam a történelmi selyem­út - egykor a Kínát Európával összekötő fontos kereskedelmi útvonal - egy részének helyreál­lítását tervezi, a Közép-Ázsiát és Európát összekötő Karsz-Tbili- szi-Baku vasútvonal megépítése jövőre fejeződikbe. Az azeri főváros útjain a sok Lada és más szovjet gyártmányú gépkocsik mellett ma már irdat­lan tömegű Mercedes és egyéb nyugati luxusmárka fut, nem ritka a Porsche, a Lexus és a Chevrolet, olyan modellek is, amelyeket hazánkban nem for­galmaznak. „Néhány év múlva már egyetlen Lada sem lesz az utakon, csak nyugati autók” - mondta a magyar tudósítók kí­sérője. A közlekedési rendőrök BMW járőrautókkal ügyelnek a rendre Bakuban, amelynek for­galma helyenként a mediterrán vagy ázsiai városok kaotikus rendjére emlékeztet, a sávokra nem figyelő autósok mindenkire és mindenre dudálnak. Azerbajdzsán Európához való közeledését nem csak az autó­park gyors átalakulása jellemzi. A Pozsonyból érkezett is szinte tökéletesen otthon érezheti ma­gát egy bakui szupermarketben, néhány azeri teát, keleti édessé­get és helyi péksüteményt kivé­ve az európai szemnek megszo­kott termékek sorakoznak a pol­cokon. Bakuban a felújított főutak, ki­csinosított épületekés rendezett parkok mögött azonban - éles kontrasztot nyújtva- sok helyen feltűnik a harmadik világot idé­ző szegénység, a legdrágább lu­xushotelek mögött néhány ut­cával rogyadozó, omladozó épületek húzódnak. Az olajgaz­dagság eloszlása láthatóan egyenetlen. A város gyönyörűen felújított, tiszta tengerparti sáv­jától pár kilométerre szinte jár­hatatlan, kerékgyilkos kátyúk­kal tarkított, mocskos utcákon zajlik az élet. A fővárostól 50 ki­lométerre sok helyen már nincs nyoma a környezetvédelemnek, a tengerpart szemetes, ipari hul­ladék, piszok borítja. Az észak­keleti Gabala megyében egy fes­tői tó partján rozsdásodó radiá­torba botlik a természetben gyönyörködő turista. A volt szovjet határvidék több évtizedes elhanyagoltsága - leg­alábbis Bakuban és néhány gaz­dag tartományban - egyik napról amásikra tűnik el. Afővárosbana régi, gondozatlan lakónegyedek a tervek szerint néhány éven be­lül modern épületeknek, par­koknak adják át helyüket. Gabala megye a leggazdagabb területek egyike, ahol a nyugati normák­nak megfelelő gyárak épülnek. Ott épített üzemet a német Belt- mann zongoragyár is, amely az­zal számol, hogy a következő években 7 ezer zongorát tud ér­tékesíteni az azeri piacon. A CCCP feliratú szovjet csa­tornafedeleken kívül - helyen­ként ilyenekre lehet bukkanni még a belvárosban is - a szovjet múltat idézik a „nemzeti ve­zető”, Ilham Aliyev elnök úton- útfélen látható monumentális portréi is. Az emberek az utcá­kon, parkokban és metrólejára­toknál egyaránt olvashatják az államfő szavait, az azeri minisz­tériumokban és kormányhiva­talokban az államfő mellszobra fogadja az oda belépőket. Apja, Heydar Aliyev - egykori azer- bajdzsáni KGB-főnök, 1969 és 1982 között a szovjet köztársa­ság Azerbajdzsán vezetője, majd szovjet miniszterelnök­helyettes - nevét viseli egyebek mellett a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezeték és Baku nemzet­közi repülőtere is, ő volt az or­szág harmadik elnöke 1993 és 2003 között, lenini pózt idéző szobrai több helyen láthatók. Az elnöki köztársaság élén 2003-ban fia követte őt, tőle származó idézetek olvashatók a modern gabalai konzervgyár csarnokában éppúgy, mint a néhány éve ugyanott létesített Beltmann zongoragyár elő­csarnokában, ahol egy portrén a jövőbe mutató államfő fogadja a látogatókat. Jövőre 27 hónapra bezár a párizsi Ritz, amely a munkála­tok idejére 500 dolgozója közül 450-től megválik - közölte a Mohammed al-Fajed egyipto­mi milliárdos tulajdonában lé­vő luxusszálloda. „Mintegy harminc munka­hely marad meg, a szálloda ügyeinek intézésére a munkála­tok idején, valamint az újbóli megnyitás előkészítésére” - kö­zölte a hotel képviselője. A L'Espadon nevű - kétcsilla­gos - éttermet is érintő bezárás jövő nyárra várható, és 27 hóna­pon át tart. A patinás Ritz szállo­A Pozsonytól alig másfél órányi autóútra található Stá­jerország síparadicsomai - a szezon már megkezdődött - egyre több szlovákiai vendéget vonzanak. A 2010/2011-es idényben 15 500-an érkeztek a Dachstein hófödte csúcsáról is ismert téli üdülők egyikébe, ami 11,8%-kal többen, mint a ko­rábbi szezonban. A stájer ide­genforgalmi iroda legutóbb Po­zsonyban elsősorban a Schlad- ming síközpontot hirdette, ahol 2013-ban alpesisí-világbajnok­da legutóbbi nagyszabású felújí­tását több mint harminc éve, 1979-ben végezték. „A cél kettős: folytatni az ala­pító, César Ritz által 1889-ben megteremtett kiváló hagyomá­nyokat, és személyre szabott el­bánást biztosítani a személy­zetnek a szálloda bezárása idejére” - fejtette ki Franck J. Klein, a Ritz Paris elnöke. A szálloda tulajdonosa Dodi al-Fajednek, Diana hercegnő utolsó élettársának az apja. A pár a Vendome téri szállodá­ban töltötte utolsó estéjét, mi­előtt 1997-ben halálos autó­balesetet szenvedett a francia fővárosban. ságot rendeznek, ám a téli spor­tok kedvelői már most kipró­bálhatják a 150 millió euróért felújított pályákat. A világbaj­nokság helyszínéhez közeli, 70 felvonóval rendelkező Ramsau am Dachstein pedig magashe­gyi élményeket nyújt: a 2700-3000 m közötti magas­ságban levő jégmezője egész évben várja a skialpinistákat. Az osztrák síközpontok természe­tesen a szülőkkel érkező gyere­kekre is gondolnak, emellett egyre több gasztronómiai ren­dezvénnyel is várnak (például Murtal központban), (só) ■ A bakui kikötő (Fotó: Wikipedia) A patinás Ritz szálloda legutóbbi nagyszabású felújítását több mint harminc éve, 1979-ben végezték (Fotó: Wikipedia) A szülőkkel érkező gyerekekre is gondolnak Hívnak a stájer síközpontok ÚJ SZÓ-HÍR Megszűnik a kilónkénti felár, 23 kg felett 75 eurós díjat kell fizetni Újul a Malév poggyászszabályzata FELDOLGOZÁS A Malév új poggyászsza­bályzatot vezetett be azokra a jegyekre, amelyeket 2011. ok­tóber 30. után vásároltak. Az új előírás értelmében a légitár­saság nemcsak súlyban hatá­rozza meg a poggyászra vo­natkozó előírásokat, hanem darabszámban és méretben is. A legfontosabb újdonság, hogy a Malév utasai turista- osztályon egy darab 23 kg-os poggyászt adhatnak fel díj­mentesen, melynek ún. össz- mérete nem haladja meg a 158 cm-t (az összméret a poggyász magasságának, szélességének és hosszúságának összege). A Malév továbbra is egy 23 kg-os poggyász feladását teszi lehe­tővé díjmentesen. Ha az uta­sok további csomagot kíván­nak feladni, azért a légitársa­ság ún. extra poggyászdíjat számol fel, amely 60 euró (23 kg-os súlyhatárig). A túlsúly-szabályozás is vál­tozik, és drágul is: megszűnik a kilónkénti túlsúlydíj, ehe­lyett egységesen 75 euró díjat kell fizetni a túlsúly mértéké­től függetlenül (egy poggyász súlya ugyanakkor nem halad­hatja meg a 32 kg-ot). Az új szabályozásnak köszönhetően már 8 kg túlsúly felett az emlí­tett 75 eurós díj a jelenleg ér­vényben lévő túlsúlydíjnál (80 euró) kedvezőbb . Eddig a lé­gitársaság 10 eurót számolt fel kilónként. így aki nem szeret­ne a check-in pultnál szembe­sülni azzal, hogy 25 kg-os a poggyásza, és ezért 75 eurót kell fizetnie, indulás előtt ott­hon mérje le a csomagot. A turisták kézipoggyászá­nak összsúlyát a Malév 8 kg- ban maximálja. A business osztály utasainak továbbra is 18 kg a felső határ. A légitársaság új poggyász­szabályzatáról további infor­mációk a malev.hu webolda- lon olvashatók, (szí) 77®® Ft-tól/fő/éjszaka kétágyas szobában (minimum 2 éjszakás tartózkodás esetén, ünnepnapok kivételével) Csomag tartalma: szállás, svédasztalos reggeli és vacsora, wellness és spa részleg használata, köntös és wellness törölköző használata felnőttek részére, kültéri parkolás, internethasználat. www.flamingohotel.hu flamingo@flamingohotel.hu I Tel.: 0036-87-688-100,0036-87-581 -060 fax: 0036-87-688-167 MP91100323

Next

/
Thumbnails
Contents