Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-14 / 263. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 14. Autó-motor 9 A biztosítók többsége a modern műszaki berendezések helyett inkább nyomozóirodákat bérel fel a biztosítási csalók mielőbbi leleplezésére Hazugságvizsgálat a biztosítási csalások ellen Pozsony. Korszerű technológiákat kell használniuk a biztosítóknak ahhoz, hogy leleplezzék a sok biztosítási csalást. Az úgynevezett hangdetektor kiértékeli az ember hangját, s figyelmezteti a biztosítót az esetleges csalásra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Valóban megtörtént baleset után kémek kártérítést, vagy csalással próbálnak meg pénzhez jutni? Ennek a kérdésnek a megválaszolásában hamarosan speciális hangdetektorok fognak segítni a biztosítótársaságoknak. A telefonkészülékhez kapcsolt detektor kiértékeli, hogy igazságot mondanak-e, vagy hazudnak. Ilyen detektort elsőként az Allianz szeretne bevezetni. „Szeptemberben kezdtük meg a tárgyalásokat a technológiai berendezés forgalmazójával. Jelenleg teszteljük a rendszert” - mondta Lucia Muthová, a biztosító szóvivője. Megugrott a csalások száma Az Allianz azután döntött úgy, hogy több pénzt fordít erre a berendezésre, miután megugrott a csalások száma. Csak ebben az évben 1032 gyanús kártérítési kérvényt vizsgáltak. „Éves szinten ez 21,9 százalékos növekedést jelend’ - mondta Muthová. Azt már nem akarta elárulni, melyik cég detektorát használják, a cseh Lidové noviny értesülései szerint ezeket a berendezéseket a cseh Retia cég forgalmazhatja a biztosítóknak. Több szlovákiai biztosító képviselőjével is tárgyalunk, nevüket viszont nem pontosíthatom” - mondta a cég eladási részlegének vezetője, Jirí Kristek. Azt sem sikerült megtudnunk, hogy mennyibe kerül a műszaki berendezés. „Csak annyit ámlhatok el, hogy nem szériagyártású berendezésről van szó” - pontosított Kristek. A detektor a hanglejtést analizálja, eszerint tud figyelmeztetni az esetleges csalásra. A rendszer a hívó reakcióira, válaszaira összpontosít. Róbert Mathé pszichológus szerint a hangdetektor nagyon hasonlít a klasszikus hazugságvizsgálatra. „S ezeket például az USA-ban nagyon gyakran bizonyítékként is használják a bírósági tárgyalások során. Az eredmény viszont nem 100 százalékos” - állítja Mathé. Más biztosítók még várnak A többi biztosítótársaság egyelőre nem tervezi a speciális hangdetektor bevezetését. „Jelenleg nem használjuk, s belátható időn belül sem fogjuk megvenni” - állítja Lucia Ma- kayová a Generali Slovensko biztosító képviselője. Az AXA biztosító nagyrészt jogászok segítségére számít a csalások leleplezésében. Ugyanígyreagált a CS0B biztosító is. „Nem tervezzük bevezetését, mert a detektor észrevételei nem lennének mérvadóak egy esetleges büntetőjogi eljárás során” - árulta el a Sme napilapnak Judita Smatano- vá, az Union biztosító képviselője. Elmondása szerint társaságuk az elmúlt egy évben 60 százalékkal több, autóbiztosítással és kötelező felelősségbiztosítással összefüggő csalást észlelt. Nyomozókat alkalmaznak A biztosítási csalások kapcsán indított eljárások során a biztosítók nemcsak saját, hanem magáncégek szakértőivel is együttműködnek. „Ha azt (Peter Žákovič felvétele) Jobban figyelnék a telefonhívásokat gyanítjuk, biztosítási csalással van dolgunk, akkor egy nyomozó-ügynökség szolgáltatásait vesszük igénybe” - állítja Smatanová. Nyomozókkal dolgozik a Wüstenrot is. „A gyanús biztosítási esetek vizsgálata során nyomozóirodák segítségét is kikérjük” - mondta Šimon Kollár, a társaság képviselője. S bár Csehországban már létezik egy rendszer, amely a gyanús biztosítási kérvényeket figyeli, nálunk egyelőre ilyesmit még nem vezettek be. „A biztosítók viszont egymás között cserélik ezeket az információkat” - nyilatkozta Jozefína Žáková, a Szlovák Biztosítók Szövetségének képviselője. Nincs rendszer a csalás leleplezésére Mint ahogy arról múlt heti mellékletünkben már tájékoztattunk, az is biztosítási csalásnak számít, ha valaki két biztosítónál egyszerre köt kötelező autóbiztosításról szóló szerződést. A biztosítóknak jelenleg nincs hatékonyabb módszerük arra, hogy kiderítsék, valakinek azért szűnt meg a szerződése, mert nem fizette a biztosítást. A biztosítótársaságok ezért a kliens tisztességében bíznak. Ezt az új biztosítási szerződés aláírásával tudja kinyilvánítani - ezzel ugyanis egyben kijelenti, hogy semmilyen más biztosítóhoz nincs kötődése. A biztosító a csalásra csak olyankor jöhet rá, ha baleset történik, s a kötelező gépjármű-biztosításból kell kártérítést fizetni. „Ilyen esetben az átvert biztosító érvénytelennek nevezi a szerződést, s a kliensnek saját zsebből kell térítenie a teljes kárt” - vélekedik Ingrid Drahošová, az Uniqua biztosítótól. A biztosítóknak sok munkát tudna megtakarítani egy központi jegyzék, amely viszont mindeddig nem létezik, (dem) ♦ A Generali biztosító adatai szerint idén 13 százalékkal ugrott meg a leleplezett biztosítási csalások száma, az Allianz 21,9, az AXA pedig 60-70 százalékos növekedést észlelt. + A Szlovák Biztosítók Szövetsége szerint tavaly a kliensek összesen 35 millió eurós kártérítést követeltek. Ebből 11 millió eurót indokolatlan kártérítésként értékeltek ki a társaságok, (dp) Télen a korai sötétség, a rossz látási és útviszonyok fokozzák a baleset kockázatát Kezdődik a vadszezon az utakon Fontos változás lép életbe az osztrák utakon Januártól kötelező „mentősáv” Ausztriában! ÖSSZEFOGLALÓ Télidőben együtt mozgunk a vaddal az utakon, az ütközés sokszor elkerülhetetlen: az evolúció nem tud lépést tartani autóink sebességével. A késő ősztől kora tavaszig terjedő idő- szako, amit akár a vadelütésekből származó balesetek „szezonjának” is tekinthetünk, az evolúció és az emberi időbeosztás szerencsétlen találkozása. A vad számára ugyanis az éjszaka, de leginkább a pirkadat és az alkony a nap legmozgalmasabb része. A rossz látási viszonyok közötti fokozott aktivitás eredetileg a ragadozók elkerülését szolgálta, hiszen a vad ilyenkor rejtve, némileg biztonságosabban mozoghat. Az említett időszakokban az emberek közlekedése is fokozott forgalmat eredményez, hiszen még gyér fényben indulunk munkába, sötétedéskor haza - szinte elkerülhetetlenül nő meg a vad és az autó találkozásának esélye. Télen a korai sötétség, a rossz látási és útviszonyok fokozzák a baleset kockázatát. Külterületen soha nem zárható ki a találkozás az utakon akár nagytestű vadállatokkal is. Az Ha a vad átvág előttünk az úton, azonnal lassítsunk, még akkor is, ha messze van, bőven féktávolságon kívül. erdő és mező számos állatfaj élőhelye, amit az úthálózattal mi, emberek vágtunk át. Ha ismerjük és tiszteletben tartjuk a természet játékszabályait, elkerülhetjük a balesetet, vagy legalább csökkenthetjük az elszenvedettkárt. Ha a vad átvág előttünk az úton, azonnal lassítsunk. Még akkor is, ha messze van, bőven féktávolságon kívül. A szarvas, a vaddisznó és telente az őz is kisebb-nagyobb csapatokban mozog, ezért szinte biztosra vehetjük, hogy az átsuhanó vad nyomában további állatok bukkannak elő a sötétből. A legrosszabb, ha autópályán nagy sebességgel, biztonságérzetünktől eltelten ütközünk egy nagytestű állatba - a védőkerítések gyengesége és a felvezető szakaszok „védtelensége” miatt ez is megeshet, a pályára tévedt állatot sokszor épp a kerítés akadályozza meg, hogy elhagyja a veszélyzónát, és végső kétségbeesésében, pánikból rohan az autók közé. A legjobb tanács azonban a sokszor emlegetett és ritkán betartott szabály: a sebesség helyes megválasztása, főleg erdős úton vagy erdő és mező- gazdasági terület határán. Nem pusztán a sebességkorlátozás tiszteletben tartása, hanem az adott helyzethez való folyamatos alkalmazkodás, amivel ha a balesetet nem lehet is elkerülni, következményei csökkenthetők. Bármilyen ,jó sofőr” is az ember, ha nem tud időben fékezni, a reflektor fénycsóvájától ledermedő vad nem tér ki az ütközés elől. A találkozás valószínűségét csökkentheti az autókra felszerelhető, menetszél által működtetett ultrahangos vadriasztó síp. A vaddal való ütközésnek anyagi következményei is lehetnek a sofőrre nézve. Nehéz meghatározni egy-egy állat értékét, az „árakat” mindig a kereslet és kínálat viszonya határozza meg. (fn24) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Új jogszabály lép életben az osztrák utakon január elsejétől, forgalmi dugók esetén kötelező lesz meghagyni egy „mentősávot” az autósoknak. Németországhoz, Svájchoz, Csehországhoz és Szlovéniához hasonlóan 2012. január 1-jétől Ausztriában is bevezetik a mentősávot az autópályákon és gyorsforgalmi utakon annak érdekében, hogy dugó vagy torlódás esetén a mentőegységek minél gyorsabban eljuthassanak a baleseti helyszínhez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy dugó vagy torlódás esetén a belső sávban lévő autósoknak amennyire csak lehet, balra kell húzódniuk, míg a külső sávban autózóknak jobbra kell kihúzódniuk. A mentősáv kialakításakor a leállósávra is rámehetnek az autósok. Kettőnél több sáv esetén a legbelső sávban haladóknak ugyanúgy balra kell lehúzódniuk, míg a többieknek jobbra. Más országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a mentősávnak köszönhetően a mentőegységek akár négy perccel rö- videbb idő alatt odaérhetnek a bajba jutottakhoz, akiknek így akár 40%-kal is nőhetnek a túlélési esélyeik. A mentősávot a rendőrségen, tűzoltóságon és mentőkön kívül a helyszínbiztosítást végző szervezetek (például autópálya kezelő) járművei is használhatják. Aki akadályozza a mentősáv kialakítását, illetve rámegy, az 72 és 2.180 euró közötti büntetésre számíthat.
