Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-11 / 261. szám, péntek
2 Közélet UJSZO 2011. NOVEMBER 11. www.ujszo.com A kulturális minisztérium szerint a kormányhivatal a lista újraírásával túllépi a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit Amit Horthy alatt is használtak, az már nem jó Pozsony. A kisebbségi nyelvű helynévlistát tartalmazó kormányrendelettel kapcsolatban szerda délután megkérdeztük a kulturális minisztériumot, miért idézi az Ógyalla és a Párkány elnevezés a Horthy-kor- szakot. Választ lapzártáig nem kaptunk. VERES ISTVÁN Aztán megkérdeztük Somogyi Szilárdot, az SaS parlamenti képviselőjét, mennyire érzi liberálisnak a párttársa, Daniel Krajcer miniszter által irányított minisztérium hozzáállását. Somogyi elmondása szerint felvetette Krajcernak a problémát. A minisztérium szerint állítólag a kormányhivatal a lista újraírásával túllépi a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit. „Szerintük meg kellene várni, amíg egymás után két népszámlálás eltelik, ahogy a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb esetében. Nem igazán tudok egyetérteni ezzel a látásmóddal, a törvény szellemét kellene nézni, nem a betűjét” - mondta Somogyi. „Az önkormányzatiság elve szerint a lakosok döntenek arról, hogyan nevezzék a települést, ahol élnek” - tette hozzá. A képviselő szerint ennek ellenére a kulturális tárca vezetése lehet liberális. „Az SaS is lehet liberális, de Szlovákia olyan, amilyen” - állítja a képviselő. A helyneveket nem minősíthetjük a kor alapján, amelyben keletkeztek, figyelmeztet Simon Attila történész, a komáromi Selye János Egyetem Történelem T anszékének vezetője. „Ha egy elnevezés a szocializmus éveiben született, akkor jó, ha a Horthy-korszakban, akkor nem? Nem értem ezt az érvelést” - mondta lapunk kérdésére. Hozzátette, minden helynév külön történet, és vannak olyanok, amelyek Dél- Szlovákia Magyarországhoz való csatolása utáni években keletkeztek. Ilyen például Egy- házgelle esete, amely 1940-ben Ógelle, Beketfa, Pós- fa és Egyházgelle egyesítésével keletkezett, és a Gelle nevet kapta, majd 1960-ban ismét hozzácsatoltak néhány szomszédos települést, és Egyházgelle lett. Jó nekik a táblatörvény Az 1994-es táblatörvényt a Rudolf Chmel (Híd) hivatala által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvény felülírja. A kulturális minisztérium említett érvei szerint viszont a táblatörvény nem véletlenül tiltotta meg egyes kisebbségi elnevezések használatát (Guta, Párkány, Diószeg, stb). „A lista összeállítását a belügyminisztérium szakmai bizottsága felügyelte, amely ezeket az elnevezéseket egyenként kiértékelte, és oda nem ülőnek találta őket” - emlékeztetnek. Ezért nem lehetett feltüntetni például a szlovák nemzeti nagyságokról elnevezett dél-szlovákiai települések neveit magyarul. A kisebbségi településnevekről szóló kormányrendelet a júniusban elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtását segíti. A Daniel Krajcer (SaS) által vezetett tárca azt is kifogásolja, hogy Chmel hivatala a rendelet elkészítésénél kizárólag nyelvészekkel és történészekkel dolgozott együtt, a kulturális tárca illetékes főosztályával nem. „A téma az államnyelvről szóló törvényt is érinti” - szól az egyik megjegyzés. A kormányrendelet kidolgozásában résztvevő munkacsoport tagjai között romák, ruszinok, magyarok és ukránok is voltak, árulta el lapunk kérdésére a rendeletet készítő nemzeti kisebbségi főosztály vezetője. „Készítettünk egy átfogó felmérést is az érintett települések bevonásával, azt feltérképezve, hol milyen elnevezést használnak a helyiek” - mondta Juhász László főosztályvezető. Madaričnál már bizonyítottak A kulturális minisztérium illetékes főosztálya egyébként a művészetért és az államnyelvért felelős főosztály, élén az az Elena Kačalová áll, aki Marek Maďarič (Smer) volt miniszter idejében az államnyelvtörvény sokat bírált módosítását is felügyelte, később pedig a nyelvrendőrségként emlegetett munkacsoportnak is tagja volt, a kalászi színjátszókat is ő kereste fel másodmagával, amikor feljelentés érkezett az egynyelvű műsorfüzetek miatt. A kulturális minisztérium tizenegy megjegyzést küldött a helységnévlistához, ebből hat alapvetőnek számít, ami azt jelenti, hogy a témában további egyeztetésre lesz szükség a két hivatal illetékes főosztályvezetői között, mielőtt a kormány elé kerülne a javaslat. A kormányban elég egyszerű többség az elfogadásához, vagyis ha a tizenöt kormánytagból nyolc rábólint, életbe léphet. RÖVIDEN Čentéš már nem reagál Gašparovičra Pozsony. Ivan Gašparovič egyetlen kijelentésére sem akar már reagálni Jozef Centéš, akit a parlament főügyésszé választott, ám az államfő továbbra sem hajlandó kinevezni. Čentéš találkozni akart Gašparovičcsal, de miután levelére nem reagált, az alkotmánybírósághoz fordult panasszal. Gašparovič szerdán közzétette: ezután már nem lát okot arra, hogy fogadja Čentéšt, aki tegnap visszaüzent: az alkotmánybíróság majd eldönti, kinek van igaza, (dp) Menyhárt a versenyhivatal élén Pozsony. Nagy József környezetvédelmi miniszter iktatta be tegnap Menyhárt Tibort, a gazdasági versenyhivatal (PMÚ) új igazgatóját. Menyhárt korábban a Transpetrol felügyelőtanácsának tagja volt, JánFigeľ (KDH) közlekedésügyi miniszter javasolta őt a posztra. Jelölését korábban a Híd is jóváhagyta. Menyhárt Danica Paroulkovát váltja. (SITA, dp) Tűzgyújtási tilalom Pozsony. A szokatlanul enyhe, csapadékmentes időjárás miatt Szlovákia erdeiben fokozott tűzveszély alakult ki, ezért a földművelésügyi minisztérium országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el. Tilos a tűzgyújtás az erdőkben és azok 50 méteres körzetében, a tiltás a kijelölt tűzrakó helyekre is vonatkozik. Tilos tüzet gyújtani a közút és vasút menti fásításokban, beleértve a tarló- és gazégetést, az égő cigaretta- csikket vagy gyufát is tilos eldobni, a tilalom megszegőire ezer eurós bírságot szabhatnak ki. (dp) Az SDKÚ is rástartolt október 28-ra Pozsony. Az OKS után az SDKÚ képviselői is államünneppé nyilvánítanák október 28-át, az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának napját. Az SDKÚ-s honatyák tegnap be is nyújtották ezzel kapcsolatos törvénymódosító javaslatukat. Emellett azt javasolják, hogy szeptember 1., az alkotmány napja államünnep helyett csak emléknap legyen, így nem változna az államünnepek és munkaszüneti napokszáma. (MSz) Hazahívták az etiópiai nagykövetet Pozsony. Hazarendelte tegnap Mikuláš Dzurinda külügyminiszter Szlovákia etiópiai nagykövetét, Milan Dubčeket, akit múlt héten minden indok nélkül két napig tartottak börtönben az etióp hatóságok. Addig marad Szlovákiában, amíg Etiópia bocsánatot nem kér, és garantálja, hogy az eset nem ismétlődk megi. A diplomata múlt szombaton a szlovák rezidenciától tíz percnyire autózott, majd tett egy sétát. Ekkor vették őrizetbe. „A szokásos programját töltötte a szabadidejében. Nincs tudomásunk róla, hogy bármi törvényelleneset tett volna. De bármit is tegyen, elképzelhetetlen, hogy egy szuverén állam nagykövetét bebörtönözzék” - mondta a külügyminiszter, akinek nincsenek információi arról, hogy az etióp fél bármivel is gyanúsítaná a szlovák diplomatát. Dubčeket a külügyminisztérium nyomására engedték ki hétfőn este, de nem adtak magyarázatot, miért került rács mögé. (dem, SITA) Újabb meghallgatás a főügyészségen Malina-ügy: Labaš már saját magát is cáfolja Gašparovič ahol tud, keresztbe tesz Az államfő dönt, ki utazhat UJ SZO-H1R Pozsony. Tegnap folytatódott a főügyészségen Peter Labaš professzor meghallgatása. A Maiina Hedvig-ügy- ben készült orvosszakértői jelentés szerzője ezúttal sem adott választ arra a kérdésre, milyen, az esettel kapcsolatos dokumentumok és zárójelentések álltak a rendelkezésére, és mit láttak ezekből a kollégái, akiket konzultánsként tüntetett fel. Roman Kvasnica védőügyvéd kérdésére, ismeri-e védence pszichiáterének, Jozef Haštónak az orvosi jelentéseit, azt mondta, magát Hašto doktort is csak a médiából ismeri, és a véleménye számára nem mérvadó. A kihallgatáson hosszan foglalkoztak azzal az interjúval, amelyet Peter Labaš 2010. október 16-án adott az Új Szónak. Ebben Maiina Hedviget pszichikailag sérült személyiségnek nevezte, akit Hašto doktor valószínűleg már korábban is kezelt. Az ügyvéd kérdésére, mely pszichiáterek szakvéleményére alapozta ezt a kijelentését, azt válaszolta, nem nyilatkozott ilyesmit. Miután az ügyvéd felhívta a figyelmét, hogy a beszélgetésről hang- felvétel készült, azt mondta, erről sem tudott. A meghallgatás további részleteiről holnapi számunkban olvashatnak. (vm) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Minden lehetséges jogkörét kihasználja Ivan Gašparovič államfő azután, hogy a kormány bukását követő alkotmánytörvény módosítása a kabinet néhány hatáskörét átruházta rá. Az ő aláírásán múlik, hogy egy-egy miniszter külföldi szolgálati útja - eddig 34-ből ötöt nem hagyott jóvá. Például nem hagyta jóvá, hogy Simon Zsolt földművelésügyi miniszter részt vegyen Brüsszelben a közös uniós agrárpolitikáról szóló egyeztetéseken - kiutazását viszont csak késve, azután tiltotta le, hogy Simon visszajött Brüsszelből. Jozef Mihál gazdasági minisztert még indulás előtt leállította - tájékoztatott a Sme napilap. Nem vehetett részt az uniós gazdasági miniszterek lengyelországi találkozóján, melynek fő témája az esélyegyenlőség volt. Marek Trubač, az államfő szóvivője szerint az elnök csak azokat az utakat nem hagyja jóvá, amelyek nincsenek kellőképpen megindokolva. „A módosított alkotmánytörvény ruházta rá ezt a feladatot” - mondta Trubač. Mikuláš Dzurinda külügyminiszter tegnap kijelentette: nem ért egyet Gašparovič döntéseivel, de azon lesz, hogy a külügyi iroda aprólékosabb és pontosabb indoklásokat adjon az államfőnek. Míg novemberben a külföldi utak a kormányhivatal hatáskörébe tartoztak, újonnan már a külügy kénytelen tárgyalni róluk az elnöki irodával. „A decemberi utakról nagyon türelmesen fogunk tárgyalni az államfői irodával” - zárta le Dzurinda. (dem) Kaluž a tárgyalás előtt azt hangoztatta, segít lebuktatni a valódi tettest, ha rendőri védelmet kap Nem tudják, ki ölette meg Bastemákot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jogerős döntés született, Kaluz István 25 évet tölt rács mögött Bastemák László meggyilkolásáért - döntött tegnap a legfelsőbb bíróság. A háromtagú büntetőtanács döntése szerint az alacsonyabb szintű bíróságok nem hibáztak, nincs ok a korábban kiszabott 25 év szabadságvesztés módosítására. „Semmi kétségünk sincs afelől, hogy a gyilkosságot a vádlott követte el különös kegyetlenséggel” - mondta a taláros testület elnöke. Az ítélet így már jogerős, a most 31 éves Kaluzt 56 éves korában fogják kiengedni a börtönből. Kaluzt tegnap a rendőrség speciális osztaga vezette a bíróságra. A bilincseket a tárgyaláson sem vették le róla, mert a vizsgálati fogságban többször kijelentette, megpróbálja magát megölni, s ha nem sikerül, akkor minden lehetőséget kihasznál a szökésre és „valamit elkövet”. Védőügyvédje tegnap is arra kérte zárszavában a bíróságot, hogy Kaluzt mentsék fel, vagy legalább újratárgyalásra adják vissza ügyét az alacsonyabb szintű bíróságnak. Kaluz nem beszélt az újságírókkal, a kommandósok az ítélethirdetés után azonnal elvezették. „Nem én gyilkoltam meg, kész vagyok együttműködni a rendőrséggel a valódi tettes felkutatásában, ha nekem és családomnak is rendőri védelmet biztosítanak” - nyilatkozta korábban Kaluz. A meggyilkolt politikus felesége igazságosnak tartja az ítéletet. Basternák Lászlót 2010. július 9-én gyilkolták meg sörétes puskából leadott egyetlen lövéssel, a találat a fejét érte. Fia legálisan tartott fegyveréből több lövést is leadott a menekülő Kaluzra, a könyökén megsebesítette - ez a sebesülés nagyban hozzájárult letartóztatásához, a rendőrök már másnap őrizetbe vették. Az indítékot továbbra is homály fedi, a szóbeszéd szerint egy üzleti vita állt a háttérben. A gyilkosság megrendelőjét nem tudták kinyomozni, (dem, SITA) Kommandósok vitték a tárgyalásra Kaluz Istvánt (TASR-felvétel)
