Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-10 / 260. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 10. Vélemény És háttér 7 Irán nagyobb fenyegetés a nemzetközi biztonságra, mint Aszad garázdálkodása Szíriában nem tavaszodik Szíriából egyre aggasztóbb hírek érkeznek, az ENSZ adatai szerint a rendszerellenes megmozdulások hét hónapja alatt a rezsim erői 3500 civilt öltek meg, tízezernél többen vannak börtönben. S bár Homsz ostroma miatt az ellenzék nemzetközi segítséget kért, a héten nyilvánvalóvá vált: ez csak diplomáciai lehet. MAL1NÁK ISTVÁN Az Aszad-rezsim a múlt héten megállapodást kötött az Arab Ligával a válság rendezéséről, az erőszak beszüntetéséről, de ezt rögtön meg is sértve kezdte el Homsz véres ostromát. Az újabb homszi mészárlások után nyilatkozta egybehangzóan a brit, a német és a francia külügyminiszter, hogy katonai beavatkozásról szó sem lehet, mindhárman a szankciók szigorítása mellett kardoskodtak. De csak amerikai és uniós szankciókról lehet szó, ENSZ-büntetőintézkedé- sekről nem, a nyugati tervezetet a BT-ben az Aszaddal bratyizó Moszkva és Peking megvétózta- megvétózza. S bár a szír ellenzékre Kadhafi bukása ösztönzőleg hatott, a nyugati üzenet lényege egyelőre az, hogy Szíria nem Líbia. A katonai beavatkozás elvetésének négy fő oka van. 1. Nem lenne megENSZ-felhatalmazás. 2. A líbiai tapasztalatok is ellene szólnak. 3. Szíria szerepe a közel-keleti válságban meghatározó. 4. Az ellenzék megosztottsága miatt a Nyugat egyelőre azt sem tudná, kit kellene katonailag támogatni. Az első két ok világos, a két utóbbi a döntő. A papa, a néhai Hafez Aszad katonai középhatalommá fejlesztette Szíriát, amely Libanonból is sakkban tartotta Izraelt. S bár a Hariri-gyilkosság után kénytelen volt kivonni több mint 30 ezer fős kontingensét a cédrusok országából, jelenleg, a síita Hezbollahon keresztül ismét erősödik politikai befolyása Bejrútra. A térségben pillanatnyilag Szíria számít Irán egyedüli szövetségesének, úgyhogy Teherán vigyázó szeme Damasz- kuszon függ, minden ellene irányuló támadásra érzékenyen reagál. Washington jelenleg az iráni atomprogramot sokkal nagyobb fenyegetésnek tartja a nemzetközi biztonságra nézve, mint Aszad garázdálkodását. A szunnita többségű lakosságot az alavita kisebbséghez tartozó Aszad hadserege szigorúan ellenőrzi. A két nagyváros, Damaszkusz és Aleppo nem csatlakozott a felkeléshez, ezekben az elnök bármikor képes több tízezres kormánypárti tüntetéseket rendezni. A Nyugat csak az emigrációban élő szír szervezeteket ismeri. Ezek adják ki a politikai nyilatkozatokat, amelyek néha köszönőviszonyban sincsenek a hazai helyzettel. Nem tudják, hogy odahaza kik szervezik a fegyveres ellenállást, s nincsenek megbízható információk arról, milyen az ellenzék szervezettsége Szírián belül. Külföldről üzenget a Muzulmán Testvériség is, amelynek harminc évvel ezelőtti felkelését Aszad papa véresen - több tízezer halott - leverte. A testvériség is elismerte, még nekik sincsenek odahaza működő sejtjeik. Summa summarum: a nemrég külföldön megalakult Szír Nemzeti Tanács vagy száznegyven szervezetet tömörít, ami jelzi, mennyire lehet hatékony. Ez a tanács sem tudja, ki vezeti otthon a fegyveres felkelést. Valószínűleg senki, egymással kommunikálni is nehezen tudó helyi csoportokról lehet szó. Ezek saját erőből aligha tudják megdönteni a hatalmat, külső katonai segítségre pedig nem számíthatnak. Ezért teheti Aszad azt, amit tesz. Még sokáig. Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) JEGYZET A nők titka LAMPL ZSUZSANNA van, még az a gyerekesen selymes, amelynek illatát az anyák sosem felejtik el, kissé fésületlenül omlik a vállára, egy tincset felkap a szél, és a j obbj án álló fiú arcába fújj a. A bal oldalán álló fiú nézi a szálló tincset, aztán nézi, amint visszahullik a lány vállára. Jön a busz. Alány arca elnagyolt, szabálytalan, szemtelen. Ártatlan. T izénkét év körüli arc. A fiúk is még tulajdonképpen gyerekek, de megigézve nyomatodnak a lány után, pedig nem is kellene nyomakodni, mert aligvanfelszálló. Egymást akarjákfélrenyomni. Kinyomni alány bűvköréből. Alány talán tudja, hogy mi a szexepil, mert ilyesmi már a gyereklapokban is téma, de azt talán nem tudja, hogy mi a karizma. Ám azt biztosan tudja, hogyneki valamilyen ereje van. Nem az eszével tudja, az meglátszana az arcán, a viselkedésén. Zsigerből tudja, és ez a nem tudatosult tudás egész lényén átsüt, és a buszban is mágnesként vonzza a tekinteteket. A lány leül, a két fiú mellé akar ülni, a szőke a gyorsabb. Abamabosszúsan a lánnyal szemben ül le, de aztán tudatosítja, hogyőjobbanlátja a lányt, s a lány is őt. S a lány őhozzá szól. Neked milyen színű öved van? A fiú bonyolult magyarázatba kezd a dzsúdó- ról, nem érzékeli, hogy a lányt ennyire mélyen nem érdekli a dolog, viszont a szőke észreveszi, de valami oknál fogva nem szólal meg. Alány már unjaa barnát, a szőkéhez fordul. És neked milyen öved van? Aszóké halkan mondja, hogy neki nincs semmilyen (szóval ez volt azok!). Abarna kap az alkalmon, hogy visszahódítsa a lány figyelmét. Neki mégnincs öve, mondja jó hangosan, ő még csak most tanulj a, hogyan kell esni! Aszőke fiú egyébként ártatlan képén gyilkos indulat suhan át, s hogy témát váltson, megkérdezi a barnától, hogy neki már volt-e törött csontj a, mertnekibizonymár kétszer eltörött a keze. Ez a kommunikációs fordulat érthetetlen számomra, alányis csaknéz, hogy ez mi akar lenni. De a barna fiú a világ legtermészetesebb módján veszi a lapot. Hhhhaaa, nekem már a lábam is el volt törve, sőt a mutatóuj - jam is, mondjabüszkén, itt, ezen a részen, mutatja a lánynak, miközben a szőke meg- szégyenülten zuhan magába. A lány nem reagál az ujjra, amitől a szőke erőre kap, és új témát kezdeményezne..., de a lány felkiált, nekem már le kell szállnom! Abarna fiú felpattan, s a lánnyal együtt leugrik a buszról. A szőke későn reagál, a busz ajtaja becsukódik. Azok ketten ottlenn. Együtt. Elveszetten, dühösen áll. Alány visszanéz, száll a haja, elneveti magát. Aszőke arca felvidul. A lány visszanézett rá. Ránevetett. Látszik, hogy ezt gondolja, s ezzel a tudással már nem annyira bosszantó, hogy fennakadt a buszon. Pedig a lány nem miatta nézett vissza. Nem őrá nevetett. Ezt viszont én tudom. Honnan? Maradjon ez a nők titka. KOMMENTAR Körzetesítés KOCUR LÁSZLÓ Egy nappal azt követően fogadta el a kormány a katonai körzetekbe való bejárást liberalizáló törvénymódosítást, hogy a kelet-szlovákiai Majorka (Ihlany) község melletti erdőben két nő súlyos sérüléseket szenvedett, mikor erdőtisztítás közben felrobbant mellettük egy tüzérségi gránát. Ľubomír Gaiko védelmi miniszter szerint az incidensnek semmilyen hatása nem volt a kormány döntésére, mivel a két dolog függ össze. Persze, hogy nem, hiszen azt a községi erdőt, ahol a kis híján tragikusan végződött eset történt, az állam már 15 éve nem birtokolja, elsők között adták vissza a restitúció keretében, így az eset formailag egy magánerdőben történt, a kormány pedig a katonai körzetekbe való belépésről döntött. Kristálytiszta logika. A múlt rendszerben a szocializmus monstrózus építményei elől gyakran egész községeknek kellett meghátrálni, ha mondjuk egy víztározó, vízerőmű vagy atomerőmű útjában álltak, vagy éppen egy katonai körzetében. A keddi robbanás az 1953-ban, 32 ezer hektáron létrehozott és idén megszüntetett Javorina katonai körzet területén történt. A gyakorlótér létrehozásának négy község - Ruskinovce, Blažov, Dvorce, Ľubické kúpele - esett áldozatul. A kitelepített falusiak közül sokan nem érhették meg, hogy visszakapj ák apáik, nagyapáik földjét, de akik igen, azok sem járkálhatnak ott úgy, mint előtte, ezt üzeni az erdőtisztító munkások balesete is. A mai Szlovákia területe csatatér volt a második világháború idején. Szinte nem múlik el hét, hogy valamelyik szlovákiai faluban ne találnának fegyvert, lőszert, gránátot, aknát. A rendőrség minden alkalommal figyelmezteti a(z esetleges) megtalálókat, ne nyúljanak hozzá a lelethez, mert azok még hat évtized ekétekével is működőképesek lehetnek. Ennek fényében érthetetlen, miért nem lehet belátni azt, hogy egy, a másodikvilágháborús hadieszközöknél sokkal korszerűbb arzenállal évtizedeken át tudatosan teleszórt területre kockázatos piknikező családokat vagy terepkerékpárosokat engedni. A miniszter a látogatók felelősségteljes magatartására apellál. A jogalkotónak nyilván a jogalanyok jogkövető magatartását kell vélelmeznie munkája során. Amikor egy törvényt készítenek elő, azt feltételezik, hogy azt be fogják tartani, a kívánatostól eltérő magatartás esetére pedig büntetések különböző formáit helyezik kilátásba, a jelen törvénynél pénzbírságot. Azonban ez olyan helyzet, hogy az állampolgár a nem szabálykövető magatartásért hamarabb fizethet testi épségével vagy életével, mint hogy az illetékes hatóság kiszabhatná a pénzbírságot. Ľubomír Galkónak a fegyveres erők gazdálkodásának transzparenssé tétele terén elévülhetetlen érdemei vannak, a katonai körzetek látogathatósága azonban olyan probléma, amivel a védelmi tárcánál csak akkor szabadna foglalkozni, ha egyébként már minden rendben van a hadsereg körül. A helyzet egyelőre nem ilyen, így a miniszter lépése csak egy életveszélyes pótcselekvésnek tűnik. TALLÓZÓ NZZ Aligha tudná kiiktatni az iráni nukleáris potenciált Izra- ■ el a légiereje és.rakétái bevetésével az iráni urándúsító berendezések föld alatti elhelyezése miatt, és Washington segítségére sem támaszkodhat - vélekedett a Neue Zürcher Zeitung svájci napilap az iráni atomprogrammal kapcsolatos kommentárjában. Martin Wo- ker kiemelte, hogy egy Irán elleni támadás közvetlen fenyegetést jelentene a nagy veszteségekkel kivívott nyugalomra Irakban is. Iránnak megvan a befolyása ahhoz, hogy veszélyeztesse az afganisztáni stabilitást, míg Dél-Libanonból és a Gázai övezetből iráni parancsra rakétatámadások indulhatnának. „Egy ilyen fordulat nem állhat Washington szándékában” - vélekedett a cikkíró. A megnövekedett iráni atom- fegyvergyártó-képességmiatti jogos aggodalom mellett felmerül a kérdés a jelenlegi kardcsörtetés hasznával kapcsolatban. Izraelnekjókorjöna „hűhó”, mert eltereli a figyelmet az ENSZ-beli legutóbbi palesztin diplomáciai győzelemről, valamint az erőltetett telepépítésről. „Emellett erősíti egy örökké fenyegetett nemzet benyomását, mely saját (atom- fegyver-jerejével meg tudja védeni magát” - írta a szerző. Az Egyesült Államok számára az Iránból kiinduló veszély alkalom az iráni szankciók szigorítására, és elvonja a figyelmet az Izrael-párti részvételről a palesztin konfliktusban. Az Arab-öböl menti országokban pedigüdvözlik,haWashington még keményebb hangnemet üt meg Iránnal szemben. Teheránban ezzel szemben - írta az NZZ - a fenyegetés a belpoliti- kailag meggyengült elnöknek, Mahmúd Ahmadinezsádnak megteremti azt a mozgásteret, amelyre ahhoz van szüksége, hogy saját magát a jogfosztottak védelmezőjeként tüntesse fel. (MTI)
