Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-05 / 230. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 5. www.ujszo.com Putyin is uniót szeretne Moszkva. Korábbi szov­jet köztársaságokból álló Eurázsiái Unió létrejöttét szeretné Vlagyimir Putyin az Izvesztyijában tegnap megjelent cikke szerint. A Szovjetunió összeomlását a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófá­jának nevezi az orosz kor­mányfő, de tagadja, hogy a szovjet korszak feltámasz­tása lenne a célja. Az Eur­ázsiái Unió Putyin szerint a modern világ egyik pólusa lenne, híd Európa és az ázsiai-csendes-óceáni tér­ség között. (MTI) ET-gesztus a palesztinoknak Brüsszel. Az Európa Ta­nács parlamenti közgyű­lésének strasbourgi ülés­szakán tegnap megszavaz­ták a demokráciapartneri jogállást a Palesztin Nem­zeti Tanácsnak. A paleszti­nok parlamentje ezentúl hattagú delegációt küldhet az ET parlamenti közgyű­lésének plenáris üléseire, és ezek a delegációtagok a szakbizottságok strasbour­gi tanácskozásaiba is be­kapcsolódhatnak, ám sza- vazatijoguknincs. (MTI) Gazdasági nyomás Johannesburg. Vízum­vita miatt lemondta e hétre tervezett dél-afrikai látoga­tását a dalai láma. A Des­mond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai püspök 80. szü­letésnapja alkalmából ren­dezendő ünnepségen vett volna részt, de a pretoriai kormány, bár hetekkel ez­előtt megkapta a vízumké­relmet, nem adott időben engedélyt a beutazásra. Dél-Afrikára Kína gyakorolt nyomást, hogy az ne adjon vízumot a dalai lámának, akit Peking veszélyes szepa- ratistának tart. Kína a múlt héten 2,5 milliárd dollár értékű befektetést ígért Kga- lema Motlanthe dél-afrikai alelnöknek. (MTI) Gyanús jószívűség Peking. Kisebb szenzá­ciónak számít, hogy egy rö­vid időre elhagyhatta bör­tönét all éves büntetését töltő kínai máskéntgon- dolkodó, a tavalyi Nobel- békedíjas Liu Hsziao-po, miután az édesapja meg­halt. Az író öccse elmondta, Liu az apja halálát követő 7. napon lehetett otthon, amikor a kínai hagyomá­nyok szerint a család együtt emlékezik meg az elhunyt­ról. Liu Nobel-békedíját Kína tavaly az ország bel- ügyeibe való beavatkozás- nakminősítette. (MTI) Magyarország szerint a szerb kárpótlási törvény nem magyar-szerb, hanem európai ügy - csalódott vajdaságiak Budapest fékezheti a szerb törekvéseket 32 milliárdot követelnek a felháborodott németek Belgrád/Budapest. Borisz Tadics szerb elnök hétfőn este aláírta azt a restitúci- ós törvényt, amely kollek­tív háborús bűnösnek nyil­vánítja a vajdasági magya­rokat. Ha Budapest bevált­ja fenyegetését, akkor Ma­gyarország akár meg is ál­líthatja Szerbia EU-tagje- löltségét. ÖSSZEFOGLALÓ Hétfőn este a Vajdasági Ma­gyar Szövetség elnöksége sajná­lattal vette tudomásul, hogy Ta­dics elnök aláírta a vagyon- visszaszármaztatási és kárpótlá­si törvényt - olvasható a VMSZ közleményében. „Meggyőződé­sünk, hogy az egyéni felelősség elvét semmibe vevő törvény több ponton sérti az alkotmányt, s összeegyeztethetetlen az EU alapértékeivel” - hangsúlyozta a VMSZ. A jogszabály október 6-án lépne hatályba. Semjén Zsolt magyar minisz­terelnök-helyettes vasárnap Belgrád. Több mint 32 milli­árd euróra becsülhető az a va­gyon, amit a II. világháború végén a Szerbia mai területén élt, illetve élő németek felme­nőitől elkoboztak, és aminek visszaadását követeli Belgrád- tól a szabadkai székhelyű Német Népi Szövetség (NNSZ). Weiss Rudolf elnök szerint kirekesztették a kár­pótlásból mindazokat, akik­Szabadkán kijelentette: „Min­dent megteszünk Szerbiáért az unió felé vezető úton, de úgy vél­jük, hogy egy olyan ország, amely valakiket kollektive meg­foszt jogaitól, nem lehet még tagjelöltsem.” Győri Enikő, az uniós ügye­kért felelős államtitkár ugyan­csak hétfőn délután hangsúlyoz­ta: a szerb kárpódási törvény nem magyar-szerb, hanem eu­rópai ügy, és a jogszabály elfo­gadása megkérdőjelezi Szerbia elkötelezettségét az uniós tag­nek elődei a „szétszabdalt Vajdaságban a világháború idején a horvát domobránok, a magyar honvédség vagy a né­met Wehrmacht egyenruháját viselték, és akiktől az új jugo­szláv hatóságok elvették föld­jeiket, házaikat, gyáraikat, malmaikat”. Hozzátette: a háború idején a Vajdaságban a különböző ka­tonaságok mozgósították a ság mellett. Budapest tájékoz­tatja álláspontjáról az Európai Bizottságot, hangsúlyozva, a magyar kormány egyáltalán nem ért egyet a jogszabállyal. Győri Enikő szerint az EU-bőví- tés kérdésében komoly hitele van Magyarországnak, mivel az első félévi soros EU-elnöksége alatt zárultak le a horvát csatla­kozási tárgyalások. Előzőleg Németh Zsolt, a kül- ügy parlamenti államtitkára azt mondta, a szerb kárpódási tör­vény eltávolítja az országot az helybéli lakosságot, márpedig köztudomású, hogy mi járt azért, ha valaki nem tett eleget a mozgósítási parancsnak - halál. „Most pedig azt a tényt, hogy ezek az emberek, halál- büntetés terhe mellett eleget tettek a mozgósítási parancs­nak, ürügyként használják fel arra, hogy utódaiktól megta­gadják a vagyon vissza­adását.” (MTI) EU-tól, újból életre keltette a kollektív bűnösség elvét. A szerb jogszabály úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazot­tai, kirekesztik a kárpótlásból. „Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kire­kesztették e törvény hatálya alól.” Németh hozzátette: a má­sodik világháborúban minden­kit besoroztak a magyar hadse­regbe, ez nem jelentheti azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkato­nai kötelezettségüknek. Belgrád folytatni kívánja a dialógust Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar ki­sebbséggel, s meg szeretné magyarázni, hogy „nincs kol­lektív bűnösség”, de azok, akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek vagy más nemzetiségűek, nem jogosul­tak vagyon visszajuttatására - jelentette ki Bozsidar Djelics, a szerb kormány alelnöke. Eluta­sította a magyar részéről meg­fogalmazott bírálatokat, sze­rinte a „félreértésť’ tisztázni fogják. A vajdasági magyar kisebb­ség követelésére módosító ja­vaslatot terjesztettek be, amely pótlólagos magyarázatot adott volna arra, hogy senki sem le­het kollektív bűnösség tárgya. „A módosító javaslat azonban nem ment át a parlamentben, ezért visszavontuk. De az elfo­gadott szöveg semmi olyanról nem szól, amely bármi módon társadalmunk valamely cso­portja ellen irányulna” - állítot­ta Djelics. (MTI, ú) Legkevesebb 65 halálos és 50 sérült áldozatot követelő robbanás történt tegnap a Szomáliái főváros­ban, egy kormányzati épület előtt. A halottak között katonák és civilek, utóbbiak között diákok is vannak. Az al-Kaidához közel álló Shabaab iszlamista milícia közölte a Reutersszel, hogy embereik hajtották végre a támadást, amelynek célpontjai minisztériumi épületek voltak. (TASR/AP-felvétel) Kettős állampolgárság Románia toleránsabb Bukarest. Romániában nem tiltják a bíróknak, hogy a román állampolgárságon kívül más ál­lampolgársággal is rendelkez­zenek - közölte tegnap a román Legfelső Bírói Tanács. A testület azt követően nyilvánított véle­ményt, hogy a magyar állam- polgárságért folyamodó Codre- anu Melinda sepsiszentgyörgyi bírónő kérdéssel fordult hozzá. A Mediafax által ismertetett döntés felidézte: Romániában az alkotmány 2001-ben még kimondta, hogy csak román ál­lampolgárságú személyek tölt­hetnek be állami tisztséget és funkciót. 2003-ban azonban módosították az alkotmányt, s ezt a kitételt eltörölték. (MTI) Fura izlandi per Félrekezelte a válságot Reykjavík. Két vádpontot ej­tettek Izlandon abból a hatból, amelyet Geir Haarde volt kor­mányfő ellen hoztak fel azon a címen, hogy miniszterelnök­ként nem óvta meg Izlandot a 2008-as pénzügyi válságtól. A volt kormányfőt azon két vád alól mentesítették, hogy „sú­lyosan megszegte kötelességét az izlandi pénzügyi intézmé­nyekre leselkedő súlyos fenye­getéssel kapcsolatban” és „nem kezdeményezte, hogy a kor­mány elemezze a pénzügyi kockázatokat”. Izland történe­tében ilyen per még nem volt. A másik négy vádpontban 2012 elején kezdődik a büntetőper Haarde ellen. (MTI) Berezovszkij 5,5 milliárd dollárra perli Abramovicsot Londonban Orosz milliárdosok gigászi harca ÖSSZEFOGLALÓ London. Hatalmas érdeklő­déssel kísért per kezdődött a brit fővárosban, amely az oli­garchák üzleti ügyeibe is bepil­lantást enged. Borisz Bere­zovszkij, aki a 90-es években Oroszország egyik legbefolyá­sosabb embere volt, a kamatok­kal együtt 5,5 milliárd dollárt követel Borisz Abramovicstól, a Chelsea labdarúgóklub tulaj­donosától. Berezovszkij - aki a Jelcin-érában a Kreml holdud­varához tartozott - azt állítja, egykori pártfogolja, Abramo- vics megfélemlítette őt, ezért adta el a piaci ár töredékéért, 1,3 milliárd dollárért a focibo­lond milliárdosnak a Szibnyefty orosz olajipari cégben meglévő 21,5 százalékos részesedését. Abramovics tagadja Berezovsz­kij állításait. A The Wall Street Journal amerikai gazdasági lap szerint a per folyamán bepil­lanthatunk a Szovjetunió szét­hullását követő években párat­lan befolyást szerző orosz oli­garchák világába, és az ügy részben rávilágíthat Abramo- vicsnak a Kremlhez fűződő, ki­terjedt kapcsolataira. Bere­zovszkijnak 2000-ben el kellett hagynia Oroszországot, mert Vlagyimir Putyin akkori orosz elnök megorrolt rá. Az oligar­cha ellenőrzése alatt lévő média ugyanis igen kritikusan tudósí­tott az orosz haditengerészet tengeralattjárójának, a Kurszk­nak a katasztrófájáról. (MTI, ú) POLITIKAI B0TRAMY Pofátlan Pofalla Berlin. Egy nappal a német újraegyesülés felhőtlen meg­ünneplése után az Angela Merkel vezette konzervatív CDU-ban a pártvezetőségen, illetve a parlamenti frakción belüli hangnemről kezdődött tegnap nem éppen ünnepi vi­ta. Ennek középpontjában Merkel kancelláriaminiszte­re, Jürgen Pofalla áll, aki még az elmúlt héten, az euróöve­zeti támogatásokról tartott parlamenti szavazás során nyomdafestéket nem tűrő - a CDU történetében csaknem egyedülálló - hangnemben szidalmazta a tervezetet el­lenző, tekintélyes képviselő- társát. Wolfgang Bosbach, aki a parlament belügyi bizottsá­gának vezetője és egyben a CDU/CSU biztonságpolitikai felelőse, egyike volt annak a 15 konzervatív képviselőnek, aki a törvény ellen voksolt. A szavazás után Pofalla a folyo­són rendkívül durva kiroha­nást intézett ellene. A „látni sem bírom a pofádat” Pofalla legenyhébb kijelentése volt. A hüledező képviselők előtt a miniszter felrótta Bosbach- nak, hogy szemétségeivel a pártban mindenkit megőrjít. Az érintett mindezen annyira megbántódott, hogy közölte: egyelőre visszavonul az aktív politizálástól és elgondolko­zik azon, hogy a következő parlamenti választásokon is­mét jelöltesse magát. Egy gyorsfelmérés szerint a néme­tek több mint 90 százaléka úgy véli, a miniszternek tá­voznia kellene. (MTI) Berezovszkij Putyin miatt emigrált (TASR/AP-felvéteI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents