Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-05 / 230. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 5. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Dexia: a görög kór áldozata Brüsszel. Válságtanácskozást kellett összehívni a belga-francia Dexia bank részvényárfolyamának összeomlása miatt, miután a Moody's azzal fenyegetőzött, hogy magas görög kötvényállománya miatt (4,8 milliárd eurós görög érdekeltséggel rendelkezik) leminősítheti a pénzintézetet. Lehet, hogy csak állami beavatkozással menthető meg a pénzintézet. A hír azonnal pánikrohamot indított el a pénzintézet részvényeinek piacán. A Dexia irányítói megesküdtek arra, elhárítják a bank eszközállományának „strukturális problémáit”. A kedélyek lecsillapítása érdekében Didier Reynders belga pénzügyminiszter bejelentette, szükség esetén a belga és a francia kormány is „megtenné a szükséges lépéseket” a Dexia támogatására, amelyik már a 2008-as bankválság kirobbanása után is 6 milliárd eurós állami mentőövre szorult. A Dexia szlovákiai leányát időközben megvásárolta a szlovák Penta befektetési csoport. (NapiG., EcoL., só) Kordában tartott hazai adósság Pozsony. A parlamenti pártok tegnap előzetesen megegyeztek abban, hogy a leendő alkotmánytörvény a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 60%-ban szabja meg az államadósság felső határát. Tavaly az állam- adósság a GDP 41%-án mozgott. Azonban már 50%-os szintnél is a pénzügyminiszternek hivatalosan meg kell magyaráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság, 53%-nál pedig a mindenkori kormánynak takarékossági intézkedéseket kell életbe léptetnie (az állami szférában pl. bérbefagyasztást), 55% esetében már zárolni kell az állami költségvetésben a kiadásokat, végezetül 57%-os szintnél pedig a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költségvetést kell készítenie. Ha mégis felkúszna az adósság 60%-ra, akkor a kormánynak bizalmi szavazást kell kérnie. Az adósságfékről szóló törvény akár már 2012 márciusában életbe léphet. (TASR, SITA) Sokat hibáznak az üzletek Pozsony. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelőség ellenőrei augusztusban 3990 ellenőrzést tartottak a hazai üzletekben, ebből 663 ellenőrzés zárult valamilyen hiányosság feltárásával. A leggyakoribb szabálysértés ismét az volt, hogy a lejárt szavatosságú élelmiszereket nem vonták ki a forgalomból, de sok helyen olvashatatlan, helytelen vagy hiányos volt az élelmiszer összetételére vonatkozó tájékoztatás is. A szakemberek 229 helyszíni bírságot róttak ki, összesen több mint 8 ezer euró értékben. (SITA) Veszélyben az American Airlines Washington. Soha nem látott mélységbe zuhantak az American Airlines anyavállalata, az AMR Corp. részvényei azt követően, hogy a társaság csődjéről szóló pletykák ütötték fel fejüket a piacokon. A csődpletykákat az indította el, hogy augusztus óta kiugróan sok pilóta ment el a légi- társaságtól nyugdíjba, ami elemzői vélemények szerint azt jelentheti, hogy meg akarják védeni a nyugdíjukat egy lehetséges csőd esetére. Augusztusban 111, szeptemberben pedig 129 pilóta ment nyugdíjba, ami közel a tízszerese az átlagos havi szintnek. Valószínűleg a menedzsment el akarja kerülni a csődöt, amit az AMR is megerősített a sajtónak eljuttatott közleményében, miszerint a cégnek nem célja a csőd. Az American Airlines volt az egyetlen a nagy amerikai légitársaságok közül, amely nem ment csődbe a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően, így nem is volt része gyors reorganizációban. Tavaly annak ellenére, hogy a forgalom és a bevételek növekedéséről számolt be a cég. (Portf.) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8565 Lengyel zloty 4,4069 Cseh korona 24,908 Magyar forint 299,63 Horvát kuna 7,5070 Román lej 4,3270 Japán jen 101,08 Svájci frank 1,2169 Kanadai dollár 1,3923 USA-dollár 1,3181 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 25,61-24,12 309,54-282,88 OTP Bank 1,37-1,29 25,64-24,17 303,75-286,23 Postabank 1,38-1,29 25,74-24,00Szí. Takarékpénztár 1,38-1,29 25,56-24,14 308,66-282,07 Tatra banka 1,37-1,30 25,53-24,23 306,84-283,52 Dexia banka 1,37-1,30 25,53-24,23 302,16-286,84 Általános Hitelbank 1,36-1,30 25,55-24,14 309,36-282,72 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A tavalyinál jóval gazdagabb és jobb minőségű a burgonyatermés, az év végéig önellátók vagyunk Olcsóbb krumplit ígér a termés Idén gyakorlatilag önellátóak vagyunk burgonyából, mégis sokszor külföldi krumplival találkozunk a boltokban (Jón Krošlókfelv.) Pozsony. Már javában zajlik második kenyerünk, a burgonya begyűjtése is. Az idei termés legalább annyira reménykeltő, mint például a szőlő esetében. A burgonyatermesztők idén mind a mennyiséggel, mind pedig a termés minőségével elégedettek lehetnek. SUSLABÉLA ,A tavalyitól gyökeresen különbözik az idei helyzet. Akkor rengeteg fejtörést okozott számunkra az időjárás, nem voltunk képesek a nehézgépekkel a termőterületekre menni, hogy tető alá hozzuk az amúgy is gyér és gyengébb minőségű termést” - mondta lapunknak Viliam Be- zák, a Szlovákiai Burgonyatermesztők Szövetségének igazgatója. Állítását igazolják a Szlovák Agrárpiaci Információk szervezet jelentésének mutatói is, miszerint a 2010-es esztendő a burgonyatermesztés vonatkozásában az egyik leggyengébb volt Szlovákiában. A burgonyatermesztők mindössze 126 ezer tonnányi termést takarítottak be, ami az egy évvel korábbihoz viszonyítva csaknem 42 százalékos visszaesést jelentett! A szövetség ületékesei viszont korábban úgy nyilatkoztak, hogy a tavalyi évi termés megközelítette a 200 ezer tonnát. Az elmúlt évben csökkent a krumplitermesztésre szánt mezőgazdasági területek kiterjedése is, mégpedig 10 993 hektárra. „A mostani kampány jóval örvendetesebb számunkra, mivel az előzetes becslések szerint idén 250-260 ezer tonna burgonyaterméssel számolhatunk. Ez pedig azt jelenti, hogy az éves szlovákiai fogyasztást a hazai eredetű burgonyával jelentős mértékben fedezni tudjuk” - vélte a burgonyatermesztők szövetségének első embere. Bezák szerint a szlovákiai éves fogyasztás e terményből megközeliti a 300 ezer tonnát, s ehhez még vagy 20 ezer tonna hasábburgonyát is hozzászámíthatunk, ami már feldolgozva érkezik a boltokba. A termékből való önellátást illetően persze teljesen más képet mutat a piac, mivel a meghatározó kiskereskedelmi láncok az alacsonyabb beszerzési árat figyelem előtt tartva sokszor inkább az importhoz fordulnak. „Az érem egyik oldala, hogy mennyi burgonya terem meg az országban, a másik oldala pedig, hogy milyen eredetű termékeket kínálnak az üzletek. A piaci viszonyok érvényesülnek, így az egyes kereskedelmi hálózatok is teljesen szabadon döntenek arról, hogy milyen produktumokat kínálnak vásárlóiknak. Például a Tesco boltjaiban a jelenleg árusított burgonyának mintegy 50 százaléka csehországi termőterületekről érkezett. S itt máris megbomlik a hazai kínálat-kereslet egyensúlya. Természetesen további üzletláncokat is megemlíthetnék. A lényeg, idén szinte teljes egészében hazai termésből tudjuk fedezni az éves burgonyafogyasztásunkat” - nyomatékosítja Bezák. A jó termés sem képes azonban megállítani a vetésterület zsugorodását. Az utóbbi években állandó csökkenést kénytelenek elkönyvelni országos viszonylatban. A már jelzett, elmúlt évi csaknem 11 ezer hektárról idén további 600-700 hektárral csökkent a burgonya termesztésére hasznosított mezőgazdasági terület, s így a gazdáknak ebben az évben már csak 10,5 ezernyi hektárról kell tető alá szállítani a termést. „Ha csakis a hazai termesztésű burgonyát fogyasztanánk, véleményem szerint az elkövetkező év januárjáig vagy februárjáig egyetlen dekagramm behozatalra sem lenne szüksége az országnak. A hazai gazdák most 10-12 centért tudják értékesíteni a burgonya kilóját, ami egyharmadával alacsonyabb a tavalyi árszintűéi, s akik nem rendelkeznek jelentősebb tárolókapacitásokkal, mihamarabb szeretnének túladni az idei termésen. Akik kivárnak, természetesen később nagyobb hasznot húzhatnak a terményből” - közölte az ágazati szövetség elnöke. Az alacsonyabb felvásárlási ár nem jelenti azt, hogy az üzletekben szintén megérezzük az áresést. Viliam Bezák mégis azt reméli, a hazai boltokban a burgonya kilója jó ideig nem ugrik fel 1 euróra, mint ahogy az történt májusban és júniusban. Az általános pesszimizmus miatt Magyarországot egyre kockázatosabbnak látják a befektetők Tegnap újra 300 forintot adtak egy euróért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tegnap az euró árfolyama elérte a 300 forintot. Ilyen gyenge forintárfolyamra utoljára 2009 márciusában volt példa, amikor is 317 forint/euró szinttel történelmi mélypontot ért el az uniós fizetőeszközzel szemben. A forint több szempontból is sérülékeny - mondta Ötvös Mihály a CIB Bank deviza üzletkötője, amit az is jelez, hogy három munkanap leforgása alatt 8 forintot gyengült a görög válság miatt szintén gyengélkedő euróhoz képest. Magyarországot egyre kockázatosabbnak látják a befektetők, a gazdaság kilátásai a recesszióba forduló Európában egyre gyengébbek, Magyarország teljesítménye jövőre újra stagnálhat, amit csak súlyosbított, hogy a végtörlesztés piaci megítélése is negatív - ezek a tényezők állnak a 300 forintos euróárfolyam mögött. A devizahiteleseket pedig az keseríti el, hogy a svájci frank árfolyam 246 forint felett van. Több mint két éve nem mért csúcsra emelkedett a tegnapi londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak (CDS) árazása, követve a romló piaci hangulatban ugyancsak emelkedő európai törlesztéskockázati árazásokat. A magyar kormánykötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek középárfolyama 5,65%-ra emelkedett (nyár elején ennek alig fele volt). A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon óriási pesszimizmus uralkodik. A befektetők attól tartanak, hogy Görögország csődbe megy, ezért biztonságos menedéket nyújtó pozíciókat vesznek fel. Á vezető tőzsdék megroggyantak, a piaci szereplők várható recesszióról (W- alakú válság) beszélnek a világ fejlettebb régióiban. A forint gyengülését segítette az is, hogy ilyen környezetben az Orbán- kormányzat nem szokványos gazdaságpolitikát alkalmazott: a kereskedelmi bankoknak veszteséget okozó végtörlesztési terv szintén a gyengülés irányába mutat. (NapiG., VG) A Görögországnak hitelezők biztosítékot kérhetnek a mentőcsomaghoz való hozzájárulás fejében November derekáig tartják magukat a hellének ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg/Athén. Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei jóváhagyták azt a javaslatot, hogy a Görögországnak hitelező országok biztosítékot kérhessenek a mentőcsomaghoz való hozzájárulásuk fejében - közölte tegnap a finn kormány. Erről eddig csak Finnország kötött korábban egy előzetes megállapodást Görögországgal, amit azonban erősen ellenzett a többi euróövezeti ország. Most viszont ez a lehetőség elvben valamennyi euróövezeti állam részére fennáll. A pénzügyi biztosíték részletei egyelőre nem ismeretesek. További pénzügyi konszolidációs lépésekre szólították Görögországot az euróövezeti országok pénzügyminiszterei, miután Athén bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni az idei állam- háztartási hiánycélt. A miniszterek luxemburgi találkozóját követően, Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke ezt közölve ugyanakkor továbbra is kizárta, hogy bármilyen módon szóba kerülne Görögország kilépése az euróövezetből. Azt is jelezte, hogy Athén várhatóan csak novemberben kaphatja meg a támogatására kidolgozott 110 milliárd eurós hitelcsomag következő részletét, 8 milliárd eurót. Juncker ezt azzal indokolta, hogy az uniós intézmények és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői csoportja még nem készítette el friss jelenését a görög helyzetről. Görögországnak november közepéig van elég kézpénze a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez, korábban Athénban azt mondták, már október közepére elfogyhat az állam pénze, ha nem jön a 8 milliárd eurós részlet. Ám a görögök pénzügyminiszter kedden hangsúlyozta, november derekáig nem lehet probléma a kifizetésekkel. „Ha a görög adózók befizetik az adót, akkor nem késnek a bérek és a nyugdíjak”- mondta Veni- zelosz. (MTI, EcoL.)
