Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-28 / 250. szám, péntek

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 28. www.ujszo.com Minden idők legsikeresebb metálzenekara 30 éves a Metallica Az orvosok idén receptre is felírhatnak egy kulturális eseményre vagy múzeumba szóló jegyet Turku, a kulturális főváros Az Európa Kulturális Fővárosa projekt központi épülete az Aura folyó partján Turku piactere háttérben a dómmal (A szerző felvételei) ÉVFORDULÓ Bölcsen tették annak idején a Metallica tagjai, hogy napra pontosan feljegyezték megala­kulásuk dátumát. Minden idők legsikeresebb metálzenekara ma lett harmincéves, 1981. ok­tóber 28. óta zúznak együtt. Az amerikai négyesfogatból hár­man, James Hetfield énekes, Kirk Hammett gitáros és Lars Ulrich dobos a kezdetektől tag­jai a zenekarnak. Eddigi pálya­futása alatt kilenc soralbumot jelentettek meg, ezek több mint százmillió példányban keltek el világszerte. A Metalli­ca legnagyobb érdeme, hogy Pozsony. Krizsan Zoltán bu­dapesti képzőművész üvegképe­it állítja ki az ArtLoop online ga­léria a szlovák fővárosban. Akü- lönleges tehnikával készült műtárgyak november 5-ig látha­tók a Panta Fthei Posta utcai könyvesboltjában. A szerdai ki­állítás megnyitójával zárult az a sorozat, amelynek keretében négy kortárs magyar képző­művész munkáival ismerkedhe- tettmegaszlovákiaiközönség. „A megnyitók után a képek a könyvespolcok mellett marad­tak, így annak azoknak is esé­lyük van találkozni a kortárs művészet egy szeletével, akik egyébként nem járnak galériá­sikerült a rétegzenének számí­tó heavy métáit közelebb hoz­niuk a széles tömegekhez. Egyes kritikusok szerint ennek érdekében néha túl sok komp­romisszumot kötöttek, főleg a dallamosságot róják fel nekik. Mások szerint viszont végig si­került megőrizniük „metál- arcukat” és virtuóz stílusukat. A zenakar tagjai sok mindent másképp csinálnak, mint kol­légáik, például nem magánéle­ti botrányaikkal adják el a le­mezeiket. Valamennyien csa­ládcentrikus emberek, és isko­laidőszakban sosem turnéznak egyhuzamban két hétnél hosszabb ideig, (juk) ba, kiállításokra. A látogató az angol nyelvleckekönyvet keres­ve belebotlik egy festménybe, és csak rajta áll, hogy mit kezd vele. Ki tudja, lehet, hogy megtörté­nik a coup de foudre, azaz a sze­relem az első látásra”-véli Duri- ca Katalin, az ArtLoop galéria vezetője. Elsőként Krüsely Gábor ung­vári grafikus és festőművész munkáit állították ki október el­ső hetén a könyvesboltban, utána Mayer Éva somorjai gra­fikus fekete-fehér kompozíciói, majd Podmaniczky Ágnes sport­tematikájú művei kerültek köz­szemlére. A négy kiállító mű­vész közül hárman először sze­repeltek munkáikkal Pozsony­ban. (ú) Az Európa Kulturális Fő­városa tisztséget idén a finnországi Turku/Abo tölti be. A dél-nyugati or­szágrész központja ki­emelten fontos szerepet játszott a finn történe­lemben és kultúrában, évszázadokon át főváros is volt. POSTA ÁKOS ISTVÁN A 177 000 fős település fon­tos oktatási és kulturális cent­rum. Van külön finn és svéd nyelvű egyeteme is. Turku az Aura folyó partján fekszik, kö­zel a folyó torkolatához. Szám­talan múzeum várja a látogató­kat, köztük a gyógyszerészeti múzeum a régi patika épületé­ben, vagy a nagy tűzvész előtti időkből megmaradt, faházas negyedet magába foglaló skan­zen, amely a Luostarinmáki / Hantverksmuseet pa Kloster­backen kézműipari múzeum nevet viseli. Fontos kulturális centrum a LOGOMO is, amely a pályaudvar mellett található, és az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat egyik leg­főbb helyszínéül szolgál. A kulturális évad igazgatósá­ga azonban nem itt, hanem a belváros szívében, az Aura part­ján található. Itt az érdeklődők egy csésze kávé mellett tájéko­zódhatnak a programokról. A kávé Finnország nemzeti itala, éjjel-nappal fogyasztják, és kife­jezetten udvariatlanságnak szá­mít visszautasítani, ha valaki kávéval kínál. Aturkui várat 1280 körül épí­tették, később a királyok finnor­szági rezidenciája lett. A vár mai formáját 1580 körül nyerte el, 1961 óta látogatható. Szín­házi és operaelőadásokat is rendeznek itt, A dómot 1300-ban szentelték fel, azóta többször bővítették és átalakították. Híres, empire stí­lusú tetejét 1827-ben kapta, Carl Ludwig Engel tervei alap­ján. Korának meghatározó épí­tésze tervezte a helsinki dómot is. Itt nyugszik az egyetlen Finn­országban eltemetett királyi családtag, Kaarina Mau- nuntytár, aki XIV. Erik király fe­lesége volt. Az idei kulturális év szerve­zői különös hangsúlyt fektet­nek arra is, hogy a fogyatékos­sággal élők, idősek, betegek is hozzáférhessenek a kultúrá­hoz. Különösen sikeres kezde­ményezés ezen a téren, hogy receptre is fel lehet írni a kultú­rát. A háziorvosok a rendelő­jükbe érkezőknek - a gyógy­szerek mellett - egy-egy szaba­don választott kulturális ese­ményre vagy múzeumba szóló ingyenjegyet is felírnak. A Turku 2011 Alapítvány el­nöke Christoffer Taxell, a finn­országi svéd párt, a Suomen ruotsalainen kansanpuolue/ Svenska folkpartiet korábbi el­nöke, aki 1979 és 1987 között igazságügyi, majd 1987 és 1990 között oktatási miniszter volt. A város szülötteként kü­lönösen büszke Turku kulturá­lis szerepére, ezért örömmel vállalta a felkérést. Amikor in­terjút készítettem vele, büsz­kén mesélte, hogy valaha Hel­sinki helyén csak egy kis ha­lászfalu állt, de Turku már ak­koriban is jelentős kereske­delmi és kulturális központ volt. A városnak közlekedési szempontból is különösen fon­tos szerepe van, mivel itt talál­ható az ország egyik legfonto­sabb kikötője. Mivel a finn vas­út nem európai, hanem szovjet típusú, széles nyomtávú sín­rendszert épített ki, és a köz­vetlen vasúti összeköttetés Svédországgal a Kérni és Hapa- randa közti vasútforgalom leál­lításával megszűnt, az Európa többi része felé irányuló vasúti teherszállítás hajókra történő átrakása is itt zajlik. Tervezik a jelenleg nem üzemeltetett vasúti szakasz új életre keltését. A teherforga­lom szempontjából ez Turku je­lentőségét nem veszélyezteti, a közvetlen szárazföldi átmene­tet képező, Komáromhoz ha­sonlóan kettészakított Tornio - Haparanda félnapnyi vonato­zással érhető el. Turku magyar testvérvárosa Szeged, a szlovák pedig Po­zsony. Mindkét kapcsolat az 1970-es években létesült. Turku tói 15 kilométernyire található Naantali / Nadendal. A kisváros kikötőjéről, hangu­latos belvárosáról és régi ka- tedrálisáról egyaránt híres. Finnország politikai és idegen- forgalmi életében azonban az elnöki rezidencia, a Kultaranta miatt fontos. A nyári palota parkja a turisták előtt is nyitva áll, ami vüágviszonylatban is ritkaságnak számít. Naantali- ban épült fel a finnországi svéd írónő, Töve Jansson világhírű mesefigurái által ihletett Mú- minvilág (Muumimailma / Muminvárlden) is. Mivel Turku vasúti összeköt­tetése Helsinkivel és Tamperé­vel egyaránt kiváló, a két másik finn nagyvárosba két-két óra alatt el lehet jutni. Finnország jövőre a forma- tervezésre fókuszál: 2012-ben Helsinki lesz a Világ Design Fő­városa. Októberben négy magyar művész állított ki Tárlat a könyvesboltban AJÁNLÓ Újabb írók és művészek zárkóztak el az Új Színházzal való együttműködéstől, újabb kínos „szépséghibákra" derült fény a győztes pályázatban Tovább dagad a Dörner-botrány Tüntetés az Új Színház épülete előtt (Forrós:gepnarancs.hu) JUHÁSZ KATALIN Budapest. Az Új Színház nem játszhatja Sütő András műveit, az erdélyi író jogörö­kösei ugyanis ehhez nem járul­nak hozzá. A szinhaz.hu inter­netes honlapon közzétett rövid levélben ez áll indoklásként: „Az Új Színház újonnan ki­nevezett igazgatójának pályá­zata és közéleti megnyilvánu­lásainak szellemisége annyira eltér az öt éve elhunyt Sütő András író életművétől, tole­ranciát hirdető, kirekesztés el­len küzdő életfelfogásától, hogy az ellentéteket áthidalha­tatlannak találjuk. így a pályá­zatnak a Káin és Ábel című dráma bemutatására vonatko­zó terve nem valósulhat meg. Nem járulunk hozzá, hogy az Új Színház Sütő András- műveket állítson színpadra.” A napokban 80 éves Szako- nyi Károly sem engedi bemu­tatni a Ha itthon maradnál című darabját a színházban. A művet Dörner György tévesen említi pályázatában Ha még maradnál címmel, és terveiről „elfelejtette” tájékoztatni az írót. Szakonyi Károly szerint nem helyes, hogy egyesek megmondják, ki az igazi ma­gyar és ki a „nem magyar” szer­ző, és Dömerrel ellentétben nem lát okot aggodalomra az­zal kapcsolatban, hogy a ma­gyarországi színházak kevés darabot játszanának hazai szerzők tollából. A szinhaz.hu portál a na­pokban az Új Színház több szí­nészét, valamint művészeti ve­zetőjét is megszólaltatta Dör- ner-ügyben. A társulat egyik oszlopos tagja, Gáspár Sándor nem szándékozik a Dörner György vezette színházban ját­szani, mert színházi elképzelé­seit gyengének, komolytalan­nak és felkészületlennek talál­ja. Gáspár azt is elmondta, hogy társulatbeli kollégáját, a győri színház igazgatói posztját korábban sikertelenül megpá­lyázó Eperjes Károlyt sejti az ügy mögött. Szerinte Dörner Eperjessel egyeztetett, mielőtt beadta pályázatát az igazgatói posztra. „Nem kell különösebb IQ ahhoz, hogy ezt az ember átlás­sa. Fájdalom, hogy Eperjes Ká­roly, aki győri levitézlését nem tudta elviselni, úgy érezte, hogy kapóra jöhet egy ilyen pá­lyázati helyzet, és Dörner György igazgatói ambícióit új­ra táplálva revansot vehet.” Szikora János művészeti ve­zető szerint az Új Színháznak nincs jövője. „Megszűnik egy­fajta színházi alkotóműhely, és utána jön valami, amit talán szellemi süllyedésnek lehet ne­vezni - véli Szikora, aki nem tudja, milyen szerepe van Eper­jes Károlynak Dörner György kinevezésében. - Eperjes soha nem mondta, hogy neki rosszul­esik, hogy nem rá szavaztam győri szakmai bizottsági tag­ként. Az, hogy a későbbiekben, emiatt hol tesz nekem kereszt­be, az ő lelkiismeretén múlik - ha még van neki” - mondta Szi­kora János. Időközben fény derült egy, a pályázatban szereplő újabb „szépséghibára”: a Kanadai Magyar Hírlap cikke szerint Dörner egy csaknem két évti­zede megszűnt teátrummal, a Kanadai Magyar Színházzal kí­ván együttműködni, amelyet egyébként egy holokauszttúl­élő alapított.

Next

/
Thumbnails
Contents