Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-27 / 249. szám, csütörtök

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 27. www.ujszo.com KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ (SITA-felvétel) SZEMSZÖG Polgári engedetlenség Az oktatási minisztérium felszólítása ellenére sem tör­tént áttörés a magyar intéze­tek megalakulása ügyében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az egyetem szenátusának keddi ülése a román vezető­ségi tagok többségének hiá­nya miatt határozatképtelen volt. A helyzet rendezése ér­dekében a Bolyai Kezdemé­nyező Bizottság egy sor javas­latot fogalmazott meg, és pol­gári engedetlenségi akciók szervezését is kilátásba he­lyezte az egyetemen a törvé­nyesség helyreállítása érde­kében. A Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöksége keddi közleményében emlékeztet: Európa minden, százezresnél nagyobb lélekszámú, hagyo­mányos nemzeti kisebbsége számára önálló intézmé­nyekben biztosított az anyanyelvű felsőfokú okta­tás, és négyévnyi, Románia nemzetközi megítélésének súlyosan ártó botránysorozat után a Babes-Bolyai Tudo­mányegyetem vezetői is kénytelenek voltak bele­egyezni a magyar intézetek megalakításába. Közben a MOGYE román nemzetiségű vezetői a hatályos törvények megszegése árán is gáncsol­ják az erdélyi magyar orvosi oktatás fejlesztését - állapít­ják meg. A Brassai Attila BKB- elnök és Hantz Péter alelnök által aláírt dokumentum egy sor javaslatot fogalmaz meg. Arra bátorítják a MOGYE magyar oktatóit, hogy önha­talmúlag alakítsák meg a ma­gyar intézeteket. Javasolják, hogy a magyar oktatók egy küldött kivételével bojkottál­ják az egyetem minden dön­téshozó fórumának munká­ját. Felidézik továbbá: a BKB már 2007 őszén rámutatott, hogy a román tagozat sze­mérmetlenül ellopja a ma­gyar tagozatnak járó pénz je­lentős részét. Az intézmény­nek ugyanis közel azonos számú magyar, illetve román hallgatója van, és a magyar hallgatók után megemelt fejkvóta jár, a magyar oktatók száma viszont a románokénál jóval alacsonyabb. Éppen ezért felkérik az RMDSZ-t, ér­je el, hogy a magyar tagozat­nak járó pénzt külön számlá­ra utalják. A szakmai vissza­esésből való kitörés érdeké­ben szakmai jellegű segítsé­get várnak a négy magyaror­szági orvosi egyetemtől, első­sorban a budapesti Semmel­weis Egyetemtől, és arra ké­rik őket, hogy a helyzet ren­dezéséig függesszenek fel minden hivatalos kapcsolatot a MOGYE jelenlegi román ve­zetőivel. Az EMNT vezetőitől pedig azt várják, hassanak oda, hogy az Európai Parla­ment is tudomást szerezzen a jogsértésekről. „A MOGYE magyar inté­zetei előbb-utóbb úgyis meg fognak alakulni, az egyetem posztkommunista román vezetői csak egy agonizálási folyamatot próbálnak húzni- halasztani. Csak rajtuk mú­lik, hogy ez mekkora bot­ránnyal, a román politikai vezetőkre nézve pedig mek­kora arculatvesztéssel fog járni. Ideje lenne tanulniuk a Babe§-Bolyai Tudomány- egyetemen történtekből. Ha erre mégsem hajlandók, a törvényesség helyreállítása érdekében a BKB polgári engedetlenségi akciókat is fog szervezni a MOGYE-n” - áll a közleményben. (Háromszék) Helycserés vezetés A címet úgy is lehetne foly­tami, hogy a legnagyobb köz­jogi méltóság tudtával és bele­egyezésével. A parlament által szabályosan megválasztott Jo­zef Čentéšt a köztársasági el­nök júniusban nem nevezte ki főügyésznek, s mivel Dobroslav Tmka volt főügyész szolgálati ideje februárban letelt, az al­kotmánybíróság még vacakolt pár hónapig Ladislav Tichý fő­ügyészhelyettes alkotmánybí­rósági beadványával, aminek következtében bizonyos jog­szabály szerint nevezett irá­nyítja a főügyészséget az új fő­ügyész kinevezéséig, amiről nem tudni, mikor lesz. Ez arra is jó volt a változatlanság hívei­nek, hogy a megüresedett fő­ügyész-helyettesi székre a fő­ügyészt helyettesítő főügyész­helyettes ráültethette a volt fő­ügyészt, tehát volt főnökét. így a főügyészségen úgy működik minden, mint Dobroslav Trnka vezetése alatt. Lapunkban néhány nappal ezelőtt arról értesültünk, hogy a megválasztott főügyész, Jo­zef Čentéš találkozni szeretne a köztársasági elnökkel, ami négy hónappal ezelőtti megvá­lasztása óta természetes és jo­gos, s ha valakinek, akkor most neki sérülnek jogai, elhúzódó ki nem nevezésével. Az elnöki szóvivő, Marek Trubač azzal ál­tatja a közvéleményt, hogy a ta­lálkozásnak semmi akadálya. Az elnök úrtól meg azt hallot­tuk, hogy vannak fontosabb dolgai is. Lehet, de amikor nem voltak, akkor sem tett semmit annak érdekében, hogy Lucia Žitňanská reformelképzelései­nek feltételeit elősegítse az igazságszolgáltatásban, ami azzal rajtolhatott volna, hogy kinevezi a főügyészt az első adandó jogi alkalommal. És ezt nem először, nem másodszor tette a rengeteg elfogadott tör­vény megvétózásával, legutóbb Iveta Radičová politikai meg­semmisítői sanda, köpönyeg­forgató manővereinek lebo­nyolításakor. Ami úgy sikerült, ahogyan Ficón kívül talán senki sem akarta. Jelenleg a köztár­sasági elnök még mindig nem tud valamit, amit tudnia kelle­ne ahhoz, hogy Jozef Čentéšt kinevezhesse. Mi tudjuk, hogy az igazság­szolgáltatásunk nem képes el­mozdulni a holtpontról, ami­nek újabb bizonyítéka sajnos az, hogy megbuktatták a kor­mányt s egyre gyakrabban ol­vashatjuk, hallhatjuk, hogy úgy lesz, ahogy Fico akarja. O már arról tájékoztatta híveit, hogy ha 2012. március 10-e után át­veszi amit akar, azonnal vissza­térnek a titkos szavazás intéz­ményéhez a főügyészválasztás esetében, mert az a demokrati­kus. És biztosítéka annak, hogy a választópolgárok ne tudják meg, kik a gazemberek. S addig fogják még csűrni-csavami a főügyész ügyét, meg az azzal kapcsolatos jogszabályokat, hogy ha Jozef Čentéš ki nem nevezésének egyetlen pici aka­dálya lesz, nem lesz Szlovákia főügyésze. Mert fő céljuk a Radičová-kormány nem túl sok eredményének megsemmisíté­se. Ha rajtuk fog múlni - és ez majdnem biztos -, akkor a fő­ügyészségen valószínűleg kon­zerválják a jelenlegi állapotot, vagy a jelenlegi főügyészt he­lyettesítő főügyészhelyettes és az előző főügyész helyet cserél, vagyis úgy iesz, ahogy Fico kezdettől akarta. Csak remél­hetjük, hogy nem így lesz. Égy ideje az alkotmánybíró­ságtól tudjuk, hogy Jozef Čentéš megválasztása szabá­lyos volt és már régen lehetne nem részrehajló főügyészünk. De mivel Ján Slota még 2012. március 10-ig a parlamentben lesz, lehet, hogy megkísérel még valamilyen koholmányt fabrikálni Jozef Čentéš ellen. Most, megroggyanva a poli­tika ránk nehezedő terheitől azt várjuk lelkesen, bízva a köz- társasági elnök eddig nem ta­pasztalt rugalmasságában, hogy lesz ideje leülni a szabá­lyosan megválasztott fő­ügyésszel és abbahagyja a ki­nevezés elodázása mesterséges okainak keresését - neki is kel­lemetlen és fárasztó lehet nem létező okokat keresni és Jo­zef Čentéšt kinevezi Szlovákia főügyészének, hogy a kis or­szág elindulhasson végre a füg­getlen, demokratikus jogállam útján. Jóba Mihály Két felvonás közt Múlt hétfőn a délelőtti órák­ban főképpen Ján Slota, a Szlo­vák Nemzeti Párt vezére, vala­mint Richard Sulik, a Szabad­ság és Szolidaritás csoportosu­lás elsőszámú embere rohant a köztársasági elnöki palotába a hatpárti nagy banzájra. Szinte szálltak az államfői székházba, hogy lerohanják a határozatlan államfőt, s előadják a nem egé­szen öt hónapra szóló ország­irányítási forgatókönyvük lé­nyegét: Iveta Radičová kormá­nyának mennie kell, nincs mentség! Mert ha a törvényho­zó testület az elmúlt héten nem szavazott bizalmat a minisz­terelnök asszony (vagy inkább annak pártháttere) által irányí­tott kabinetnek, akkor nincs mit tovább fontolgatni, nincs miről tárgyalni. E „bőséges” gondolatokkal felvértezve szá­guldottak tehát az sz-es (SNS, SaS) vezérek Ivan Gašparovičhoz, a csupán két- három értelmes mondatot is csak nehezen megfogalmazni képes köztársasági elnökhöz. De Slota és Sulik sem képes mostanság többet kinyögni, mint a nemzeti és szociális „irányú” államfő. Mindössze egyetlen gondolatsort, amely ugyan nem halmozott, sem pe­dig túlburjánzó, viszont annál lényegre törőbb: Radičováék mihamarabb tűnjenek el az or­szág politikai térképéről! Ezt érdemlik - punktum... Komoly párbeszéd, szó, ami szó. Mert amikor a nemzetiek vezérét meg a populista kábítószer-is­tápolót arról kérdezték a toll- forgatók, milyen is legyen a ho­gyan tovább forgatókönyve, mindössze annyit voltak képe­sek kidadogni, mint a régi jó viccben az a bizonyos világta­lan ember: majd meglátjuk... S itt a komoly gond a szóban for­gó két (bár Gašparovičot is nyugodt szívvel közéjük lehet sorolni, így akkor együttesen három) politikussal. Hogy nem tudnak semmiféle jövőképet felvázolni. Elég nekik a jelen napok hordaléka, elegendő, hogy Szlovákiában bukott a jobbközép kormány. A többi most sem Suliknak, sem pedig Slotának nem érdekes. Hát úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna, nemde?! Csak­hogy akkor miért szerepel- (het)nek az ország nagypoliti­kájában ezek a fenegyerekek? Szlovákia nagy hősei, akik amikor a magyarkártyát kell „osztani”, akkor vágják a lapot rendesen, olyannyira, hogy zeng tőlük a fél Európa... Vagy amikor a vályúhoz kell tola­kodni, akkor beleadnak anyait- apait, hogy a tejföl jusson ne­kik, ne a moslék alja... S törtetni is tudnak a Grassalkovich-palo- tába, hogy kezet rázzanak az ország alapvető jogszabályát is csak hézagosán ismerő állam­fővel, akkor, amikor Iveta Radičovát és kormányát kell mellékvágányra állítani. De amikor az ország előtt álló mintegy öt hónapra kell forga­tókönyvet előterjeszteni, vagy csak néhány megfontolandó öt­lettel előállni, nagyokat hall­gatnak, imitt-amott összevon­ják szemöldöküket, s ekkor lát­szatra olyan kép tárul elénk: ezek a politikusok még fontol­gatnak is! A látszat ezúttal is óriásit csal. Mert lehet, hogy Sulik és Slota valóban speku- lálgat, de hogy nem az előttünk álló néhány hónap parlamenti és kormányelosztásán törik a fejüket, ázholtbiztos. Mert tuti, hogy számukra a nagyjátékban az elmúlt héten véget ért egy je­lentős felvonás. A következő ta­lán öt hónap múlva kezdődik. Addig is itt egy igencsak hosszú szünet, amely során lehet mocskolódni, pálinkagőzösen dadogni magyarra és romára, nyálasán védelmezni újgazda- gékat, papolni kábítószer-sza­badságról... Susla Béla

Next

/
Thumbnails
Contents