Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-19 / 242. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 19. www.ujszo.com WM3MEMM Készül az újabb leleplezés Lima. A kiszivárogtató WikiLeaks portál nagyon is él, egyre többen támogatják, a pénzügyi helyzete erős, dacára a hitelkártyatársaságok és a PayPal internetes bank embargójának. Ezt állította Julian Assange, a WikiLeaks alapítója, aki az Amerika-közi Újságíró Szövetség limai közgyűlésével videókonferencia keretében lépett kapcsolatba. Elmondta, a jövőben újabb dokumentumok ezreit hozzák nyilvánosságra, s szerte a világban már 50 médiummal van szerződésük. (MTI) Vád alatt a kémfőnök Párizs. Vád alá helyezte a vizsgálóbíró a francia kémelhárítási főnököt a Le Monde újságíróinak megfigyelési ügyében. Bemard Squarcinit, a belső hírszerzés (DCRJ) vezetőjét az újságírók forrásvédelmére vonatkozó törvény megszegésével, valamint illegális adatgyűjtéssel és hivatali titokkal való visszaéléssel vádolják. A lap egy évvel ezelőtt azzal vádolta meg címlapján a francia elnöki hivatalt, hogy a titkosszolgálatokat használta fel a lap informátorainak azonosítására a Nicolas Sarkozy elnököt is érintő adócsalási és illegális pártfinanszírozási botrányban, a Bettencourt - ügyben. (MTI) Berlusconi megúszta Róma. Nem indít bírósági eljárást a Mediatrade- ügyben adócsalással gyanúsított Silvio Berlusconi ellen a milánói vizsgálóbíró. Maria Vicidomini tegnap döntött így, mondván: az olasz kormányfő ellen összegyűjtött bizonyítékok nem elegendőek a vádemeléshez. A bírónő ugyanakkor vádat emelt a kormányfő fia, Piersilvio és tíz másik gyanúsított ellen. A Mediatrade-ügyben az a gyanú merült fel, hogy 2000-2005 között Berlusconi televíziói a megvásárolt amerikai filmek közvetítési jogdíján 34 millió dollárt csaltak, és adót sem fizettek utánuk. (MTI) Cain legyőzné Obamát Washington. A Rasmussen Reports felmérése szerint Herman Cain geor- giai üzletember, a republikánus elnökaspiránsi mezőny egyetlen fekete indulója 43:41 arányban legyőzné Barack Obamát, ha most tartanák az amerikai elnökválasztást. (MTI) Ünnepelnek a palesztinok, Gilád Salitért cserébe terroristák százait engedte szabadon a zsidó állam Ismét Izraelben a legismertebb katona Izgatott telefonálás még Egyiptomból haza a szülőknek. Mielőtt Netanjahu is fogadta volna, visszaadták rá a bakaruhát. (TASR/AP-felvételek) Jeruzsálem/Rafah. Izraelbe érkezett tegnap délelőtt Gilád Sálit izraeli katona, akit több mint öt éve rabolt el az iszlamis- ta Hamász. Közben megérkezett Rafahba, Egyiptom és a Gázai övezet határára a Sálit elengedése fejében izraeli börtönökből szabadult palesztinok első csoportja. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli katonát előzőleg az egyiptomi televízió mutatta fekete baseball-sapkában és szürke pólóban, és civil ruhás, álarcos fegyveresek kísérik, közöttük a Hamász katonai szárnyának egyik embere. Sálit sápadt és sovány volt, de ezt leszámítva egészségesnek tűnt a videofelvételen. Interjút is adott az egyiptomi tv-nek, s ebben elmondta: egy hete közölték vele, hogy kiszabadul. Aggódott, hogy a dolgok esetleg mégis rosszul sülnek el. Az izraeli hadsereg röviddel ezután megerősítette: Sálit Izraelben van. Helikopterrel vitték a dél-izraeli Tel- Nóf légibázisra, ahol a családtagjai várták. Jelen volt Benjámin Netanjahu kormányfő, Ehud Barak védelmi miniszter és Benni Ganc vezérkari főnök is, de az izraeli hatóságok szerint a fogadtatás diszkrét volt, tiszteletben tartották a katona és hozzátartozói akaratát. Salitot a megérkezése után hazavitték Észak-Izraelbe, abba a galileai faluba, ahol családja él. A zsidó állam az első szakaszban 477 palesztint bocsát szabadon Sálit elengedéséért cserébe, köztük 27 nőt. Többségüket életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték terrorcselekményekért. Izraelben a megbilincselt palesztinokat szállító autóbuszkonvojok útvonala mentén fokozott volt a készültség, több mint ezer rendőrt vezényeltek az utakra. Őrizetbe vettek hat szélsőségest, akik lefeküdtek a konvojok elé az útra, és azt kiabálták: az izraeli kormány terroristákat enged szabadon. A foglyok közül az izraeli hatóságok több mint 200 palesztint kitiltottak szülőföldjéről, 164-et a Gázai övezetbe száműztek, 40-et külföldre, őket Törökország, Katar és Szíria fogadjabe. Rafahban Iszmail Haníje, a Hamász-kormány miniszterelnöke üdvözölte a kiszabadult rabokat palesztin földön. A Gázai övezetben munkaszüneti napot hirdettek, hogy hősnek kijáró ünneplésben részesítsék az izraeli fogságból szabadulókat, „az ellenállás győzelmét”. Gáza városában vagy kétszázezren gyűltek össze a foglyok üdvözlésére. Az október 11-én egyiptomi közvetítéssel Izrael és a Hamász között létrejött fogolycseremegállapodás értelmében a zsidó állam további 550 palesztint enged szabadon a következő két hónapban. Az EU és az ENSZ mellett több nyugati fővárosban is üdvözölték tegnap Sálit szabadulását, hangsúlyozva, hogy ez hozzájárulhat a zsidók és a palesztinok közötti párbeszéd felújításához. (MTI, ú) Egyeztetés a szerb restitúciós törvényről Már alakul a megoldás Koszovói válság: visszaélnek a NATO-békefenntartók jóindulatával Nem tágítanak a szerbek ÖSSZEFOGLALÓ Kosovska Mitrovica/Belg- rád. Az észak-koszovói szerbek továbbra sem tágítanak, miután lejárt kedden a NATO békefenntartói (KFOR) által szabott határidő a szerb-koszovói határtérségben emelt úttorla- szok elbontására. A határidő lejárta után a KFOR útnak indított egy konvojt, de az visszafordult, miután szerb úttor- laszba ütközött. A szerbek tegnap megnövekedett számban táboroztak az úttorlaszoknál, a KFOR-erők pedig nem tettek lépést a jarin- jei és a bmjaki határátkelőkhöz vezető utak megtisztítására. A tudósítók délután azt írták, a helyzet nyugodt, de a légkör feszült. A két átkelő fölötti ellenőrzés miatt július vége óta válságos a helyzet Észak-Ko- szovóban. Pristina saját határrendőröket és vámosokat akart oda küldeni, és ebben támogatást kapott a KFOR-tól, de a helyi szerbek ezt megakadályozták: 16 úttorlaszt állítottak az oda vezető utakon. A KFOR emiatt helikopterekkel szállítja a katonákat és a szükséges utánpótlást a két átkelőre. Erhard Drews, a KFOR német parancsnoka szombaton kilátásba helyezte, ha a szerbek hétfőig nem bontják el az úttor- laszokat, akkor a békefenntartók teszik meg azt békés eszközökkel. A szerbek nem tettek eleget a felhívásnak. Slavisa Ristic, a térségbeli Zubin Potok polgármestere azt mondta, sikerült meggyőzniük a KFOR-t, hogy térjenek vissza a bázisra, és vátják meg a szerdát, addig a négy észak-koszovói szerb ön- kormányzat olyan kompromisszumos javaslattal áll elő, amely lehetővé tenné a béke- fenntartóknak, hogy szárazföldi úton lássák el katonáikat a jarinjei és a bmjaki határátkelőkön keresztül. Milan Ivanovics, az északkoszovói Szerb Nemzeti Tanács elnöke tegnap cinikusan leszögezte: „Ha a KFOR nem tud várni holnapig, és a barikádok lerombolásáról dönt könnygáz és a gumilövedékek bevetésével, mi visszavonulunk, de holnap még több torlaszt emelünk.” (MTI, ú) MT1-HÍR Belgrád. Építő jellegűek voltak a tárgyalások Borisz Tadics szerb elnökkel, és körvonalazódik a megoldás a vagyon- visszaszármaztatási és kárpótlási törvényről. Ezt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke jelentette ki hétfőn éjszaka, miután találkozott a szerb elnökkel. A megoldás a rehabilitációról szóló törvény által körvonalazódik, amely november folyamán a szerb parlament elé kerülhet. Ebben szabályoznák azt, ki számít megszálló erőnek, ki az, aki kizárható a restitúciós folyamatból. A rehabilitációs törvény rendelkezéseiről munka- csoportok tárgyalnak majd. A Tadiccsal tartott találkozón „kölcsönösen kifejezésre jutott az az óhaj, akarat és szándék”, hogy megoldást találjanak azokra az észrevételekre, amelyeket a VMSZ fogalmazott meg a restitúciós törvényről. Ők ketten arra a kérdésre keresték a választ, miként lehetne úgy módosítani a restitúciós törvényt, hogy az megfeleljen a vajdasági magyarok érdekeinek, és Magyarországnak ne kelljen megvétóznia Szerbia EU-tagjelölti státusát, amikor decemberben döntést hoznak erről Brüsszelben. A szerb parlament szeptember 26-án fogadta el a VMSZ szerint a vajdasági magyarokat kollektív háborús bűnösként megbélyegző restitúciós törvényt. Budapest részéről is éles reagálásokat váltott ki aj ogszabály. További amerikai segélycsomag Tripolinak Elmaradt a kibertámadás Janukovics elnök nem mehet Brüsszelbe Bünteti az unió Kijevet MTl-HÍR MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli. Tizenegymillió dolláros segéllyel váratlanul Líbiába érkezett tegnap Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. Az újabb csomaggal 135 millió dollárra emelkedett az az összeg, amelyet az USA az új, Moammer Kadhafi eltávolítása utáni líbiai vezetés rendelkezésére bocsátott. A pénz nagy részét a Kadha- fi-érából megmaradt, vállról indítható föld-levegő típusú rakéták felkutatására és megsemmisítésére szánják. Az amerikai külügy 14 fegyverszakértőt küldött e feladat elvégzésére Líbiába, és más országoktól is hozzájárulást vár a programhoz, amelyre Washington eddig 40 millió dollárt fordított. Az amerikai segély része az is, hogy újraindítanak több oktatási programot, köztük a Ful- bright-ösztöndíjakat és az angol nyelvoktatást, s az USA hozzájárul egy kelet-líbiai régészeti feltárás költségeihez is. A líbiai bombázások márciusi kezdete előtt Washington fontolóra vette, hogy kibertá- madást intéz Kadhafi légvédelmi rendszere ellen - írta tegnap a The New York Times. Ez végül nem történt meg különböző aggályok miatt. „Bár az USA nem lépte át a Rubicont az új hadviselési módszer tekintetében, az eddig titokban tartott líbiai vita, az iráni atomlétesítmények működését megnehezítő Stuxnet vírus, valamint a Pentagon elleni rendszeres orosz és kínai hackertá- madások a virtuális háborúk egyre növekvő jelentőségét mutatják” - írta a lap. Meghalt az apáca Önégető tibetiek Peking. Felgyújtotta magát egy buddhista apáca Kína délnyugati részén, ahol az utóbbi hónapokban legalább hét szerzetes követett el hasonló cselekedetet - közölte a Free Tibet londoni székhelyű jogvédő szervezet. A 20 éves Tenzin Wangmo az első nő, aki az önégetéshez folyamodott e jelentős tibeti buddhista lakossággal rendelkező térségben, ahol a közelmúltban újult erővel lángolt fel a tiltakozási hullám. A fiatal nő azt követelte, hogy Kína biztosítsa a vallás- szabadságot a tibeti buddhistáknak, és engedje hazatérni a dalai lámát. Az apáca belehalt sérüléseibe. Kína a 2008-as zavargások után még szorosabb ellenőrzés alá vonta Tibetet és a környező régiókat. (MTI) Brüsszel. A Timosenko-per- ben született ítélet elleni tiltakozás jegyében lemondta az EU a Viktor Janukovics ukrán elnökkel holnapra tervezett találkozókat. Ezt az Európai Bizottság jelentette be, azzal, hogy a tárgyalásokat későbbre halasztották. Timosenkót arra hivatkozva ítélték el, hogy 2009-ben kormányfőként - hivatali visszaélést elkövetve - olyan gázmegállapodást kötött Moszkvával, ami kárt okozott Ukrajnának. Az ítélet azonban nem jogerős, Ti- mosenko ügyvédei e héten fellebbeznek. Az EU követeli, hogy Timosenkót a fellebbezési eljárás elhúzódására hivatkozva se fosszák meg a jövőre esedékes parlamenti választásokon való indulás lehetőségétől. Bányászok rekedtek a föld alatt Donyeck. Százötvenhárom bányász rekedt a föld alatt egy kelet-ukrajnai bányában áramszünet miatt. Az eset még hétfőn éjfél körül történt, s tegnap délben csak azt közölték, hogy „minden bányász az aknákban tartózkodik, ahová friss levegőt pumpálnak be”. Éjfélkor leálltak a bánya biztonságos működéséhez szükséges aggregátorok, és leállt a központi szellőztető ventillátor is. Lapzártáig nem érkezett hír a mentésről. (MTI)
