Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-19 / 242. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 19. www.ujszo.com Lefaragott közép-európai növekedési előrejelzés Jövőre stagnálás fenyeget ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Az euróövezeti adósságválság átszűrődő hatásaira hivatkozva csökkentette térségünk egészére adott idei és jövő évi növekedési előrejelzését a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Leginkább Szlovákia és Magyarország esetében vitte lejjebb a mutatókat, jövőre stagnálás közeli állapotban lehet a két ország gazdasága. A közép- kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult pénzintézet legújabb prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme idén 4,5% lesz (júliusban még4,8%-otvárt). A bank 2012-ben a tevékenységi régió egészében az eddigi 4,4% helyett már csak 3,2%-os GDP-pluszt vár, Közép-Európá- ban pedig mindössze 1,7%-ot. Szlovákia esetében az idei prognózist 3,7%-ról 3,1%-ra vitte le, s jövőre már csak 1,1%-os bővülési ütemet vetít előre. Magyar- ország mutatói még rosszabbak: idén 1,1%, 2012-ben pedig az EBRD szerint csupán 0,5%-os növekmény reális. (MTI, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kosa megszólalt, zuhan a forint Budapest. Tegnap nehezen minősíthető szavak hagyták el újra Kosa Lajos, a Fidesz alelnökének száját. Úgy tűnik, senki sem világosította fel Debrecen polgár- mesterét, hogy kritikus szinten áll a forint, egyre többen beszélnek arról, hogy Magyarország spekulációs célponttá válhat. Egy ilyen pillanatban demagóg módon ostorozni az IMF-et, ritkán sül el jól. Kosa a Magyar Televízió reggeli adásában azt mondta, hogy nem hívtuk a valutaalapot (IMF), jött az magától. A legdurvább része ez: az IMF budapesti irodavezetőjére azt mondta, hogy „olyan mértékben nincs tisztában a magyar helyzettel, amely mellett nem is érdemes konzultálni.” A forint ezt követően nyomban zuhanni kezdett, csakúgy mint a tavalyi Kósa-nyilatkozat után. Napközben egy euróért már 298 forintot adtak. (EcoL.) Moody’s: Párizs veszélyzónában London. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő szerint kérdésessé válhat Franciaország jelenleg stabil kilátása, magyarán a mostani lehetséges legjobb, AAA fokozatú államadós- osztályzatának stabilitása. A hitelminősítő közölte: a romló adósságmutatók és az államra háruló, potenciálisan felmerülő jövőbeni kötelezettségek most már „nyomást gyakorolnak” a francia kormány osztályzatának stabil kilátására. A Moody’s a következő három hónap során vizsgálni és értékelni fogja a francia adósbesorolásra érvényes osztályzatot, azzal összefüggésben, hogy a kormány milyen haladást ér el a szükséges intézkedések végrehajtásában. A cég emellett figyelembe veszi az esetleges kedvezőtlen gazdasági és piaci fejleményeket is. (MTI) Idén nőhet a hazai sörfogyasztás Pozsony. A jégkorong-világbajnokság és a meleg ősz hatásának köszönhetően idén végre megállhat a hazai sör- fogyasztás hanyatlása - közölte tegnap Door Plantenga, a szlovák sörpiacból 45%-ot kihasító Heineken Slovensko vezérigazgatója. A holland társaság napjainkban globális arculatváltást hajt végre, minden cégét, így az ógyallait is, egységes lógóval látja el. A citromos Radlerrel és a PET- palackozású sörökkel sikereket elérő Heineken érzi a hazai piac átalakulását. Plantenga szerint az éttermekben visszaesett a forgalom, a fogyasztók az akciós árú sörök felé fordultak, és a lakosság elöregedése is szűkíti a piacot, (shz) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8702 Lengyel zloty 4,3684 Cseh korona 24,925 Magyar forint 298,40 Horvát kuna 7,4715 Román lej 4,3525 Japán jen 104,97 Svájci frank 1,2348 Kanadai dollár 1,4018 USA-dollár 1,3676 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,33 25,51-24,03 308,45-281,89 OTP Bank 1,41-1,33 25,47-24,00 302,61-285,33 Postabank 1,42-1,32 25,65-23,91Szí. Takarékpénztár 1,42-1,32 25,44-24,03 307,99-281,37 Tatra banka 1,41-1,34 25,41-24,12 305,61-282,39 Dexia banka 1,41-1,34 25,39-24,10 301,58-286,29 Általános Hitelbank 1,41-1,34 25,49-24,07 308,52-281,94 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az árszabályozást feleslegesnek tartó Szlovák Gázművek már érzi a versenytársak piaci nyomását Talán nem drágul a lakossági gáz Még nem ismert, hogy miként alakulnak a jövő évi árak. Napjainkban 12 társaság kezében van a lakosság gázpiac. (PeterŽákovič felv.) Pozsony. Bár a Szlovák Gázművek (SPP) még mindig a hazai gázpiac legnagyobb szereplője, azonban egyre jobban érzi a kiélezett versenyt, különösen a lakossági üzletágban - mondta Dušan Randuška, a gázművek képviselője. Talán éppen a verseny foghatja vissza az árak további emelkedését. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyelőre kérdéses, hogyan alakul a jövő évi vezetékes földgáz ára. „Még mindig számításokat végzünk, egyelőre nem tudok konkrét számot mondani” - közölte tegnap Dušan Randuška, a Szlovák Gázművek (SPP) értékesítési főosztályának igazgatója, mivel minden attól függ, hogyan változik az euró/dollár árfolyam, illetve a Nyugat-Európá- ban mérvadó Brent olajféleség piaci ára. Az előjelek viszont nem kedvezőek: az arab országokban tapasztalható politikai forrongások miatt idén a Brent hordónkénti (159 liter) tartósan 100 dollár fölött mozgott, ami jócskán meghaladta a tavalyi átlagos árszintet, ráadásul az eurózóna súlyos adósság- problémái miatt az euró kurzusa is folyamatosan hullámzik. Másrészt a piaci liberalizáció jótékonyan hathat a fogyasztói árak alakulására, hiszen a korábban egyeduralkodó SPP mellett már további 11 társaság lépett be a lakossági gázpiacra. Idén egyébként januárban átlagosan 4,47%-kal, július derekától pedig további 6,92%-kal drágult a földgáz. Jozef Holjenčík, az árszabályozási hivatal (ÚRSO) első embere a napokban úgy nyilatkozott, jövőre stabilak maradhatnak az árak. „Versenytársaink árkedvezményekkel szólítják meg a potenciális ügyfeleket, erre a versenyelőnyre a rövid időre szóló kontraktusokat lehetővé tevő piacokon beszerezhető földgáz révén jutnak hozzá. Azonban a piaci kilengések nem teszik lehetővé a hosszabb távú tervezést, ezért mi inkább az orosz féllel több évre kötött szerződésekben bízunk” - magyarázta Randuška a versenytársak pillanatnyi lépéselőnyének okát. A máig 1,4 millió háztartást ellátó Szlovák Gázművek egyébként azt szeretné, ha megszűnne a lakossági gázár hatósági szabályozása, ám erre az ÚRSO szerint csak 2012 után nyílik lehetőség. (SITA, só) A Robert Fico által többször javasolt bankadó mértéke még a brutálisan magas magyart is lekörözi Jövőre többe kerülhet a hitel és a kezelési költség ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha az Ivan Miklós pénzügyminiszter által bejelentett, a jogi személyek betéteire kivetett 0,4 százalékos bankadó megvalósul, akkor az nemcsak a hazai bankszektor stabilitását ingatja meg, hanem az ügyfelek számára drágább szolgáltatásokkal is jár majd, emellett a felfutóban lévő hitelfolyósítások íve is megtörhet - közölte tegnap Igor Vida, a Szlovák Bank- szövetség (SBA) vezérigazgatója. Szerinte nem is kétséges, hogy az állam különadója, amiből jövőre mintegy 80 millió eu- rót várnak, drágább pénzügyi termékek formájában csapódik le. Az állami költségvetésben mutatkozó lyuk betömését célzó Mikloš-féle bankadó mértéke éppen hússzorosan haladja meg a németet (0,020%), miközben Németországban a válság idején néhány pénzintézet állami pénzinjekcióra szorult, míg a szlovák bankok önerőből vészelték át a krízis időszakát. Igor Vida közölte, napjainkban ennél csak Magyarországon magasabb a bankadó mértéke. Az egyébként növekvő nyereséget mutató szlovák bankok eleve tekintélyes summával járulnak hozzá az államkassza feltöltéséhez: az SBA első embere közölte, tavaly az ágazat együttesen 150 millió eurót fizetett be adó, és további közel 100 milliót áfa formájában. Igor Vida úgy véli, az ismét kopogtató válság idején a bankokat fel kellé tőkésíteni, nem pedig pénzt elvonni tőlük. Az sem ldzárt, hogy a napjainkban mintegy 19 ezer főt foglalkoztató pénzügyi szektor az extraadó terhe alatt leépíti állományát. Ráadásul ez még csak nem is a legkomorabb forgatókönyv. Robert Fico, a Smer elnöke több ízben is jelezte, ha a 2012 márciusi előrehozott választások után pártja hatalomra kerül, akkor 0,7%-os adót vet ki a pénzintézetekre - ez mintegy 188 millió euró többletkiadást jelentene az ágazat számára. A Szlovák Bankszövetség számítása szerint ebben az esetben az itteni adóteher még az Európában messze legmagasabb magyar különadó mértékét is lekörözné. Igor Vida a magyar helyzetről szólva kijelentette: az ottani bankadó 80%-kal vetette vissza az ágazat nyereségét, számos pénzintézet veszteséggel működik. Mivel a szlovákbankszektor tőkeerő és mérlegfőösszeg tekintetében a környező országok mögött kullog, ezért Vida úgy látja, a Fico-féle bankadó „még brutálisabb következményekkel járhat.” Bár formálisan a pénzintézetektől elvont összeg egy külön számlára kerül, az SBA első embere arra figyelmeztetett: elég egy kormányhatározat és az extraadót például máris a karácsonyi nyugdíjak folyósítására fordíthatják. (shz) Hárman is megelőzték Magyarországot a kelet-közép-európai gazdasági fejlettségbeli rangsorban Csehország és Szlovákia elhúzott a többiektől Egy főre jutó gazdasági teljesítmény Luxemburg 89 633 Hollandia 42 478 Ausztria 39 778 Dánia 39 476 Németország 37 567 Svédország 39 013 EU-átlag 31 737 Szlovénia 27 545 Portugália 25 609 Csehorszáq 25 299 Szlovákia 23 448 Észtország 20 608 Magyarország 20 325 Lengyelország 19 747 Bulgária 12 851 Románia 11860 Az 1 főre eső GDP 2010-ben vásárlóerő-paritás alapján, dollárban (Forrás: Világbank) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Budapest. Az Európai Unió tagjai közé felvett kilenc volt szocialista (tag) állam közül három is megelőzte a rendszerváltás óta Magyarországot az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) alapján - derül ki a Világbank adataiból. A csehek, a szlovákok és az észtek bruttó hazai terméke egy főre számítva tavaly már 25, 15, illetve 1,5 százalékkal magasabb volt, mint a hasonló magyar mutató. A kilencvenes évek elején fordítva állt a helyzet: a fejenkénti GDP 1993-ban Csehország és Szlovákia esetében 12, illetve 18%-kal még elmaradt a magyarországitól, Észtország hátránya pedig egyenesen 31%-os volt. A gyakorlatilag 2004 óta egy helyben topogó Magyarország lefékeződésére jellemző, hogy az 1990-es évek elején Litvánia még 46%-kal, Lengyelország pedig 51%-kal alacsonyabb egy főre jutó gazdasági teljesítménnyel bírt déli szomszédunknál, napjainkban viszont a lengyel GDP (vásárlóerő-paritáson számítva) már mindössze 3%-ra volt a magyar mutatótól, s Litvánia is 15 százalékra megközelítette Magyarországot, sőt még Románia is mérsékelte valamelyest az elmaradását. Mindez azt jelenti, hogy a régiónk felsorolt tagállamaihoz képest Magyarország gazdasági teljesítménye - a politikai rendszer kivételes stabilitása és az alkotmányos mintademokrácia 2010 közepéig folyamatosnak mondható működése ellenére - viszonylagosan romlott, legalábbis az egy lakosra számított GDP-adatok tanúsága szerint. A térségben voltaképpen csak két olyan posztszocialista ország akad, amelyeknél Magyarország relatíve jobban teljesített az utóbbi két évtizedben. A bolgárokkal szembeni, eredetileg 25%-os előnyét a magyar gazdaság időközben 36%-osra növelte, míg a Szlovéniával szemben mutatkozó 84 százalékos lemaradást 36 százalékosra volt képes mérsékelni. A régión belüli erősorrend a rendszerváltás óta összességében tehát kedvezőtlenül változott Magyarország számára. A kilencvenes évek elején a fenti szempont szerint Szlovénia mögött még a térség második államának számító Magyarország az utóbbi két évtizedben regionálisan lecsúszott az 5. helyre, miután Csehország, Szlovákia és Észtország is lekörözte, (hvg, ú)
