Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-14 / 238. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Takáts Eszter az NFG-ben Dunaszerdahely. Ma Takáts Eszter énekes-dalszerző érkezik a dunaszerdahelyi NFG klubba akusztikus kvartettjével. Takáts Eszter pécsi származású előadóművész, aki több zenei területen is bizonyított már: játszott világzenei, komolyzenei, pop- és jazz-zenekarban is. Jelenleg saját zenekarával koncertezik. Az NFG-ben eddig kiadott három nagylemezének dalaiból hallhat válogatást a közönség, illetve a hamarosan megjelenő Karcos Üdvözlet című album dalai közül is elhangzik néhány. A koncert 20.30-kor kezdődik, (ű) Német életműdíj Tarr Bélának Életművének elismeréseként a Német Művészeti Akadémia ma a Konrad Wolf-díjjal tünteti ki Tarr Béla filmrendezőt. A rangos díjat először ítélte oda magyar alkotónak a testület. Tarr Béla személyesen veszi át a kitüntetést Berlinben. Az indoklásban az Akadémia a filmrendező „egységes és konzekvens életművét” méltatta. „Képalkotásával és elbeszélőmódjával rendkívül sűrű filmstílust hozott létre, amely a kortárs filmművészetben egyedülálló” - fogalmazott a zsűri. A díjat korábban többek között Margarethe von Trotta, Ken Loach, Volker Schlöndorff, Michael Haneke, Abbász Kiarosztami és Lars von Trier kapta meg. (MTI) A Vasvirággal 1958-ban Arany Pálmára jelölték Elhunyt Herskó János MTl-HÍR Legközelebb, október 25-én rimaszombati galériájukban nyitnak új tárlatot A Gömöri Fotóklub Berlinben (R. Kovács Attila felvétele) Budapest. Elhunyt Herskó János Kossuth- és Balázs Béla- díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere. Herskó Jánost 85 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után szerdán Budapesten érte a halál. Pályája kezdetén rövidfilmeket rendezett. 1951-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított; ő indította el a hatvanas évek elején a népszerű-tudományos kisfilm rendezői szakot. Gelléri Andor Endre novellái alapján 1958-ban rendezte a Vasvirág című filmet Törőcsik Marival és Avar Istvánnal. Ezt követte a Két emelet boldogság (1960) című vígjáték, majd a Semjén Anita és Sinkovits Imre főszereplésével készült Párbeszéd (1963), amely a hatalom és az értelmiség közti dialógus akkori lehetőségeit elemzi. Talán legfontosabb műve a holo- kausztot, a koncentrációs táborokat, az illegális kommunista mozgalmat, a személyi kultuszt, a koncepciós pereket is érinti; életképek és epizódok laza sorából áll, összefogva 18 év történetét. Szevasz, Vera (1967) című filmje pedig a ci- néma vérité eszközeivel mutatja be a kor fiataljainak életét. 1970-ben elhagyta az országot, mivel kiábrándult a hazugságokból, elítélte az antiszemitizmus szőnyeg alá söprését és elveszítette reményét, hogy valaha reformok legyenek. Svédországban telepedett le, az ottani filmfőiskola egyik átszervezője, tanára, a film és tévétanszék vezetője, 1988-ban rektora lett. Színészként játszott A bűn alapelemei című dán és A „belső ember” című angol-svéd darabban. A kilencvenes évek eleje óta az esztendő egy részét ismét Magyarországon töltötte; a Színház- és Fümművészeti Egyetem vendégprofesszora volt. A kenyereslány balladája című 1996-os filmben, amelyet Cza- bán György és Pálos György készített róla, lírai életrajz formájában elevenítette fel múltját. Egy éven belül másodszor járt Berlinben a Gömöri Fotóklub. Tavaly a Magyar, idén a Szlovák Intézetben állítottak ki. De nemcsak Németországban kelendő a klub, idehaza is számtalan meghívásuk van. Legutóbb Ajnácskőn láthatták a Felvidék, ahol élünk című tárlatukat, 25-én pedig Rimaszombatban, a júniusban megnyitott galériájukban rendeznek új kiállítást. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A Gömöri Fotóklub annak idején a Balázs Emese vezette A Kultúráért Gömörben és Gö- mörön Túl Polgári Társulás keretében indult, de gyorsan önállósodott. A hosszú nevű társulás a felvidéki alapiskolákat és óvodákat vette célba, s ma már több mint 400 oktatási intézménybe közvetít kulturális műsorokat, így drámapedagógiai és sportfoglalkozásokat, egyszemélyes bábszínházakat, a Kicsi Hang duót, Zsapka Attilát. Több községi hivatallal is remek kapcsolatot tartanak fenn, így például Dráfi Mátyás társulata és más színházi társulások is eljutottak olyan helyekre, ahol kőszínházak hosz- szú évek óta nem jártak. De téijünk vissza a fotóklubhoz! Hrisko Kyuchukor bolgár származású romológus, aki pár évig Nyitrán is tanított, került kapcsolatba a klubbal, ígyjöhe- tett létre az első berlini kiállítás, amely a gömöri romák mindennapjait örökítette meg. Ezt látta meg annak idején POSTA ÁKOS ISTVÁN Hainburg. Kétévente rendezik meg a Niederösterreichische Landesausstellungot (Alsó-Ausztriai Tartományi Kiállítás), amelynek idén néhány Pozsony melletti település ad otthont: Hainburg an der Donau, Deutsch-Altenburg és Petronell- Carnuntum. Carnuntum római kori város volt, a kitűnő állapotban megmaradt romok messzi földről vonzzák ide a látogatókat. Ez a tárlat értelemszerűen arra a korra fókuszál, a szomszédos Deutsch-Altenburg pedig gyógyfürdőjéről híres. Hainburg sokak számára az olcsó bevásárlást, a közeli ausztriai munkalehetőséget, sőt egyre inkább Pozsony kertvárosát jelenti, sokan vesznek itt telket, házat, mivel innen sokszor gyorsabban elérhető a belváros, mint Pozsony külső kerületeiből. A vasfüggöny lebontása után magára találó Hamburg igyekszik kulturális csomóponttá is válni. Ezt szolgálja a Kulturfabrik nevű művelődési központ. Itt kaptak Martin Sarvaš, a berlini Szlovák Intézet igazgatója, akinek annyira megtetszett a tárlat, hogy felkérte Benedek Lászlót, a fotóklub vezetőjét, ismételjék meg. Benedek a munkatársaival, Gyetvai Zoltánnal, Szőke Attilával, Telek Gyulával, R. Kovács Attilával, Fejes Zsuhelyet a tartományi kiállítás magyar kultúrát bemutató részei. A vidék ezer szállal kapcsolódik a magyar kultúrához: egyes feltételezések szerint itt temették el Attilát, és évszázadokon keresztül Hamburg volt Ausztria és Magyarország határvárosa. A tárlat rendkívül gazdag: hagyományos íjászfelszerelések, pénzérmék, zászlók, címerek, festmények, térképek az utóbbi századok történelméből. Magyar nyelvű feliratot azonban hiába keresünk. „Karte Ungarns unter Stephan I. - Map of Hungary under Stephen I. - Mapa Uhorska za vlády Štefana I.” Thurzó György sem ezen a néven szerepel, hanem „Georg Thurzo / Juraj Thurzo”-ként. Elszomorító, hogy az egyébként kifejezetten értékes anyagot felvonultató, a kiállított relikviákat igényes összeállításban bemutató tárlat ennyire tehetségtelen módon kerüljön a látogatók elé! Hiszen, ha milliószor szerepel az UNGARN szó az anyagban, miért nem jutott eszébe senkizsannával és Majoros Csabával új kiállítást készített, miközben eljutottak a rimaszombati Feketevárosba, a krasznahorka- váraljai, kizárólag roma gyerekek látogatta alapiskolába, de Feledbe és Tornaijára is. Benedek a megnyitó másnapján a magyar nagykövetségen FelviJuraj Thurzo és Anna Fuggerová nek, hogy a személyiségek magyar nevét (is) szerepeltesse, és az anyagot magyarra is lefordítsák? A kiállítás sajtófőnöke, amikor levélben fordultam hozzá, néhány szép magyar mondattal díszített választ küldött, s örömét fejezte dék, ahol élünk címmel kétórás, diavetítéssel egybekötött előadást is tartott, amelyre több száz kilométeres körzetből érkeztek egykor innen elszármazott magyarok. Benedek László azt is elárulta, hogy meghívásuk van Moszkvába és az Egyesült Államokba is. A fotóklub itthon is kelendő, s az eddig létrehozott galériáik (Szentmária, Beretke, Sajógö- mör, Rimaszombat) mellett legutóbb Ajnácskőn állítottak ki, méghozzá az ajnácskői katolikus templom évek óta üresen álló ún. altemplomában, amivel Medvesalja első galériáját is megnyitották. A kiállítás ugyan már bezárta a kapuit, de ahogy Szamos Zsuzsa, a Csemadok helyi szervezetének elnöke elmondta, több tervük is van, egyebek között Schnelczer Zoltán medvesalji öregeket bemutató szociofotóit szeretnék vendégül látni. S bár már többször elhalasztották, október 25-én új kiállítást nyitnak rimaszombati galériájukban, ahol eddig az egykori rimaszombati fotósok előtt tisztelegtek, most pedig a fotóklub aktív tagjai kapnak bemutatkozási lehetőséget. Benedek szerint nem határoztak meg konkrét témakört, így mindenki a legkedvesebb képeit adja a „közösbe”. Láthatjuk Szőke Attila rovarokat ábrázoló makrofotóit, Bial Péternek és Csomós Árpádnak a Cseres Tájvédelmi Körzet szépségeit bemutató tájképeit vagy Gecse Attila portréit. Lezajlott a Világunk című, immár hagyományos fotópályázatuknak az első fordulója is, amelybe Vajdaságtól Erdélyen át két kategóriában 78 fotós nevezett be. ki, hogy a magyar nyelvű sajtót is érdekli a kiállítás. Bármi is van a háttérben, érdemes ellátogatni a november közepéig nyitva tartó kiállításra, mivel maga a bemutatott anyag érdekesen prezentálja a magyar történelmet. MENZEL VALASZA DORNERNEK Jiri Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező, aki az utóbbi években magyarországi színházakban, többek közt az Új Színházban is rendezett előadásokat, egyike azoknak, akiket az Új Színház élére kinevezett Dörner György említ pályázatában. Menzel a napokban reagált a furcsa „felkérésre”. Levelét teljes terjedelmében közöljük. „Kedvesmagyarbarátaim, szeretett ÚjSzínház-ikollégáim! Mély megdöbbenéssel vettem hírét, hogy az általam is tisztelt és elismert Márta István már nem áll a társulat élén. Igazi szellemi alkotótársként tudtunk együtt dolgozni, s terveztük is, hogy a következő évadok valamelyikében, amint prágai elfoglaltságom engedi, folytatjuk közös munkánkat. Nem értem, mert nem érthetem, hogy történhetett meg, hogy egy ilyen jeles színházi szakembert minden indoklás nélkül leváltanak. De legalább olyan mély megdöbbenést váltott ki belőlem az a hír is, hogy Dörner György, akivel sem igazgatói kinevezése előtt, sem jóval ezt megelőzően nem beszéltem, igazgatói pályázatában engem jelölt meg, mint egyik meghívott rendezőjét. Anélkül, hogy erre felkért volna, vagy egyáltalán megkeresett volna. Mivel más lehetőségem nem maradt, ezúton kell visszautasítanom esetleges felkérését, amelyet a történtek tükrében már a jövőben sem tudnék elfogadni. Tisztelettel és szomorú üdvözlettel JiríMenzel" November közepéig tart nyitva a kifejezetten értékes anyagot felvonultató kiállítás Magyar történelemről magyar feliratok nélkül (A szerző felvétele
