Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-13 / 237. szám, csütörtök
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 13. A liberálisok nem akarnak lemondani kormányzati tisztségeikről, Sulik sem áll fel önként a házelnöki székből Perifériára sodródott az SaS Richard Sulik tegnapi sajtótájékoztatóján is grafikonokkal takarózott (TASR-felvétel) Pozsony. A Szabadság és Szolidaritás kedd este nem szavazott bizalmat a Radičová-kormánynak, ám a párt jelöltjei nem kívánnak posztjaikról távozni. Elemzők szerint az SaS a politikai élet perifériájára sodródott, senki sem akar velük közösködni. S ez így is maradhat. MÓZES SZABOLCS A kormány bukása után Iveta Radičová ügyvezető miniszterelnök felszólította Richard Su- líkot, az SaS vezetőjét, hogy mondjon le a parlament elnöki tisztségéről. „Legyen férfi, és vállalja a felelősséget” - jelentette ki a sajtótájékoztatón Radičová. Sulik még éjszaka sajtóhírben reagált: esze ágában sincs lemondani. Tegnap többször is megismételte álláspontját, étről függetlenül napokon belül elvesztheti pozícióját. A parlament a tervek szerint ma délután ül össze ismét. A házelnök leváltását bármikor kezdeményezni lehet, az ülés közben is, Sulik eltávolításához elég a sima többség. Ezt nem hivatalos információk szerint a Smer és az SNS is támogatná. Bukó miniszterek Radičová a liberális minisztereket is távozásra szólította fel. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a helyükön maradjanak. Az SaS ezt is megtagadta, a tárcavezetők szerint a kérés abszurd. „Milyen értelme van egy távozó kormányból távozni” - kérdezte tegnap Daniel Krajcer kulturális miniszter. A miniszterek elmozdítását a kormányfő kezdeményezheti az államfőnél, aki ilyen esetben a szokásjog szerint fel kell, hogy mentse a tárcavezetőket. A minisztereket a parlament is leválthatja, egy ilyen típusú bizalmatlansági indítványt a koalíción kívül az ellenzék is támogatna. Nem kell okvetlenül új minisztert kinevezni, ilyen esetben egy miniszter több tárcát is irányíthat. Továbbra is koalícióban Az SaS képviselői a kormány megbuktatása után úgy nyilatkoztak, mintha semmi lényeges nem történt volna, s bizonyos egyeztetések után a jobboldali négyesfogat tovább folytathatná a kormányzást. Ezzel szemben a realitás az, hogy a liberálisok gyakorlatilag a politikai élet szélére sodródtak. Elemzők szerint nehéz elképzelni, hogy a következő hónapokban bármely párt szóba álljon velük, sőt, valószínűleg az előrehozott választások után is a periférián maradnak. A Smer már eddig is leginkább az SaS-t támadta a koalíciós pártok közül, az utóbbi napokban pedig a három jobboldali párttal is végzetesen megromlott a viszonyuk. Elemzők szerint a mentőövvel kapcsolatos álláspontjukkal bizonyították, hogy bizonyos esetekben lehetetlen velük kompromisszumot kötni, ami a közös kormányzás alapja. Egységes párt Az SaS a szervezetet tekintve a legkisebb szlovákiai pártok közé tartozik, alig pár száz tagja van. A járási elnökök kedden támogatásukról biztosították a vezetőséget. A pártnak ugyanakkor több mint 200 jelöltje van a különböző állami hivatalok és vállalatok élén, ezek nagy része valószínűleg kevésbé lelkesedik a kormány megbuktatásáért. Tegnap arról még nem volt szó, mi lesz a liberális jelöltek— például a Szociális Biztosító vezérigazgatója - sorsa. Kérdéses, a pártegység meddig fog tartani, ugyanis már a sorsdöntő szavazás előtt is felmerült, hogy több liberális képviselő inkább igennel voksolna a mentőövre. Végül mégis egységes maradt a párt a kedd esti szavazáson. A következő hetek, hónapok nagy kérdése: az SaS - a pártpreferenciák szempontjából - nyer vagy veszít a kormánybuktatással. Az utóbbi hónapokban folyamatosan zuhant a párt népszerűsége, egy szeptemberi felmérés szerint viszont ez a tendencia megfordult - akkor ezt sokan a liberálisok mentőövvel kapcsolatos nézete melletti kiállásának tulajdonították. Most viszont merőben más helyzet állt elő, az elemzők figyelmeztetnek: a kormány bukásáért a választók elsődlegesen az SaS-t fogják felelőssé tenni. „Nézze meg magát négy év múlva" - ezekkel a szavakkal fejezte ki jókívánságait Robert Fico Iveta Radičová hivatalba lépése alkalmából. Bő egy év is nyomot hagyott az arcán. Radičová mint jövendő kormányfő, 2010 júniusában (1. kép), és mint bukott kormányfő, tegnap (2. kép). (Tomáš BenedikovičésSITA-felvétel) Legrövidebb ideig a Milan Čič vezette kormány működött, 1989 decemberétől 1990 júniusáig Radičová 15 hónapjával nem lesz negatív rekorder ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ * 15 Pozsony. Iveta Radičová nem dönt negatív rekordot a kormányzás hosszát illetően, Szlovákia történetében nem egy olyan kabinet volt, amely 15 hónapnál jóval rövidebb ideig kormányzott. Legrövidebb ideig a Milan Čič vezette kormány működött, 1989 decemberétől 1990 júniusáig. Ezt követi Jozef Morav- čík, aki 1994 márciusától decemberéig volt hivatalban, miután a parlament március 11-én nem szavazott bizalmat a második Mečiar-kormány- nak. Moravčíkék átmeneti kormányát a DÚ, a KDH, az SDĽ és az NDS alkotta, ám kinevezése után a parlament előrehozott választások kiírásáról döntött. Ján Čarnogurský miniszter- elnöksége a Radičová-kormány eddig letöltött hivatali idejétől egy hónappal rövidebb ideig tartott (1991 áprilisától 1992 júniusáig). Ő lényegében csak az előző kormányfőt, Vladimír Mečiart váltotta, erről korábban a kormányt alkotó pártok, a VPN, a KDH, a DS és a Független Magyar Kezdeményezés döntött. Tulajdonképpen csak névleges kormányválságról volt szó, mivel a korábbi kabinet egy része a kormányfő cseréje után is folytatta munkáját. Ez viszont még a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság (ČSFR), nem pedig az önálló Szlovákia idején történt. Szlovákia miniszterelnökrekordere eddig a jelenlegi külügyminiszter, Mikuláš Dzu- rinda (SDKÚ), aki 1998-tól 2006-ig megszakítás nélkül állt a szlovák kormány élén, egészen pontosan 2805 napig. Nem sokkal marad le mögötte Vladimír Mečiar, aki 2348 napot töltött a miniszterelnöki székben, igaz, megszakításokkal. A megválasztást illetően mindenképp az egy éve a parlamentből kiszorult HZDS vezére a rekorder, háromszor alakíthatott kormányt, (vps) 2011. október 11. 22.04 Iveta Radičová a mentőövről és a kormányával szembeni bizalmi indítványról szóló szavazás előtt még szót kér a parlamentben. „Sokat gondolkoztam azon, mit mondjak. Köszönet azoknak, akik az ország polgárainak érdekeit képviselték a kormányban.” 22.13 Szavaznak. 22.14 A kormány megbukott. A 124 képviselőből csak 55 bólintott rá a mentőövre és szavazott bizalmat a kormánynak. 22.25 Richard Sulik SaS-elnök bejelenti: pártja nem tehet a kormány bukásáról, 21 képviselőjük van a parlamentben, nem szavazhatnak meg mindent. Az európai adófizetők pénzéből 350 milliárd eurót spórolt meg az SaS-mondja Sulik. 22.35 Robert Fico, a Smer elnöke sajtótájékoztatóján elmondja, hajlandók támogatni a mentőövet, de a további lépésekről a már bukott kormánynak kell döntenie. 22.55 Radčová sajtótájékoztatóján felhívja az SaS minisztereit, illetve a házelnököt, mondjanak le posztjukról. Egyszersmind megbízza Mikuláš Dzurindát mint az SDKÚ elnökét, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Ficóval a mentőöv megszavazásáról. 23.05 Megjelennek az első külföldi tudósítások a pozsonyi parlament szavazásáról. 2011. október 12. 06.30 Ivan Gašparovič államfő bejelentette: befejezi külföldi hivatalos útját, hazatér Ázsiából. 10.00 Külföldi és hazai elemzések, vélemények jelennek meg a pozsonyi szavazás hatásairól. 11.44 František Šebej kilép az OKS-ből, amiért a négy képviselőből egyedül ő szavazott bizalmat a kormánynak. 14.00 A kormány ismét összeült, hogy szavazzon a mentőövről. 15.45 Az SaS miniszterei Iveta Radičová felszólítására távoznak a kormány üléséről. 16.00 Az SDKÚ, a KDH és a Híd elnöke megegyezik a Smerrel: megszavazzák a mentőövet, de előrehozott választások lesznek, mégpedig 2012. március 10-én. Addig a jelenlegi kormány vezeti az országot Radičovával az élen - az SaS miniszterei nélkül. 16.15 Fico bejelenti, hogy az előrehozott választásokról szóló alkotmánytörvény elfogadása után a Smer megszavazza a mentőövet, a Smer a választásokig ellenzéki pártként politizál tovább.
