Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-12 / 236. szám, szerda
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 12. Tusk kormánya a lényegi kérdésekre figyelt, a kampányban nem ment bele a sárdobálásba Bevált az antipopulista taktika A vasárnapi parlamenti választások eredményeképpen az országot eddig irányító koalíció folytathatja tovább Lengyel- országban. RAVASZ ÁBEL A Donald Tusk kormányfő által vezetett, jobb-közép Polgári Platform (PO) 39,2%-os eredménnyel megnyerte a választásokat, ami eddigi partnere, a Lengyel Néppárt (közismertebb nevén „parasztpárt”) által elért 8,4%-kal elég lesz a többség megtartásához. A PO legfőbb kihívója, a szmolenszki balesetben tragikusan elhunyt Lech Kaczyúsld államfő ikertestvére, Jaroslav vezette Jog és Igazságosság (PiS) közel 10 százalékponttal maradt le a győztestől, és különösebb fennakadás nélkül elismerte vereségét. Ezzel Donald Tusk lehet a rendszerváltás óta az első olyan lengyel kormányfő, aki két cikluson át kormányozhatja az országot megszakítás nélkül. Eredménye annál meglepőbb, hogy Tusk egyáltalán nem a Közép-Európában pedig szinte elsöprő erejűvé váló populista hullám „terméke”. A kormányfő és pártja világnézetét tekintve européer, és nem csak papíron: az EU soros elnökeként épp a lengyel kormányfő próbált új erőt adni az unió akadozó, a krízis által is visszafogott belső integrációjának. Lengyelországot politikailag egy éles kelet-nyugati választó- vonal osztja ketté - a keleti végek a PiS támaszának számítanak, az ország túloldala egyértelműen liberálisabb. Ezt a képet csak Varsó töri meg, mely a PO szigetének számít a Jog és Igazságosság által uralt vidéken. Jaroslav Kaczynski a választások után úgy fogalmazott: meg van győződve róla, hogy Varsó egy napon olyan lesz a lengyel konzervatívok számára, mint most a magyar társaiknak Budapest, utalva ezzel a Fidesz tavalyi fővárosi sikereire. Magyarország egyébként is fontos referenciapont volt a PiS számára az egész kampány során: olyannyira, hogy a párt civil ellenzéke a Facebook közösségi oldalon kifejezetten magyar utalásokkal tört borsot Kaczynski orra alá, pártjának betűkódját „paprika és szalámi” formájában feloldva. Bár a két párt nagyon eltérő hányból indult el, a Fidesz és a PiS jelenleg sok szempontból hasonló nyomvonalon halad - azon az úton, melyet Szlovákiában leginkább a Smer nyilatkozataiból ismerhetünk. Ezek a pártok előszeretettel használják a klerikális és a nacionalista szimbolikát, a populista gazdaságpolitika ígéreteket és a „puha” euroszkepticizmust. Éppen ezért némileg meglepő fejlemény, hogy miközben Or- bán Viktor jelenleg Magyarország gyakorlatilag korlátlan ura, Robert Fico pedig ismét a kapuk előtt áll, Kaczynski gyakorlatilag elbukott. Donald Tusk és kormánya ugyanis meglehetősen egyszerű választ talált a populizmus kihívására. Az elmúlt időszakban folyamatos és konzisztens munkával sikerült Lengyelországot távol tartaniuk a krízis magjától, miközben kommunikációjuk visszafogott maradt. A kormány nem vette le a szemét a labdáról, a lényegi kérdésekre figyelt, a kampányban nem ment bele a sárdobálásba - és ezzel sikerült megtartania korábbi szavazóit. Ez a politikai magatartás mintaként szolgálhat a térség többi országában tevékenykedő nem populista pártok számára is - mert az, amit az elmúlt években csináltak, láthatóan nem működik. A szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője- Képviselő úr, még van kedve futni a maratoni parlamenti ülés után? (Peter Gossárryi rajza) Módszer pedig csak egy van: szembe menni mindennel, ami máshol többé-kevésbé működik A Kalasnikov-szindróma NAGY IVÁN ZSOLT A történet látszólag egyszerű és kétségtelenül roppant vicces. A magyar Terrorelhárítás Központ vezetője (Hajdú János dandártábornok, aki egészen véletlenül korábban éppen Orbán Viktor főtestőre volt...) vészjósló tekintettel jelentette be hétfőn: emberei remek munkával lefoglaltak egy szállítmány éles fegyvert. A 85 Ka- lasnikov Londonból érkezett a hétvégén különgéppel (később kiderült, hogy szokványos csomagként) - az egész iszonyúan komolyan volt előadva. Ráadásul ugye két hét múlva október 23., komoly terrorelhárító szeme előtt ilyenkor már körvonalazódik is a nemzetközi összeesküvés, erre tessék, fegyverek, ráadásul Oroszországból, Megváltó Krisztus, belegondolni is rossz! Az eset akkor kezdett csöppet kínossá válni, amikor valaki felvetette: vajon nem azokról a fegyverekről van-e szó, amelyeket Brad Pitt legújabb, spéciéi Budapesten és spéciéi éppen hétfőtől forgatott filmjéhez hoztak, kellékként? Tény, nem dugós puskák, mint egy szocreál keleteurópai produkciónál szokták, hanem megbütykölt igaziak, de hát rendes filmet már csak így készítenek, a producerek a legkevésbé sem akarják kitenni magukat annak, hogy aztán a moziban mindenki a játékfegyvereken röhögjön. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, hogy ezekről a fegyverekről van szó, mondta a testőrből lett dandártábornok, az ember meg csak áll és bámul, hogy kiknek kell megvédeni e hazát, kik kaphatnak mostanság egy belügyminiszteri javaslat értelmében jogot immár bank- és adótitkok megismerésére. Komolyan nem tudta? Vagy azt hitte, hogy ezt senki sem kérdezi meg? Vagy úgy gondolta, ha kollégái tartanak egy bemutatót arról, miként lehet kis munkával ismét használni a géppisztolyokat, akkor a világ nem rajtuk röhög majd? Hát rajtuk röhög. Meg úgy általában Magyarországon. Mi meg kínosan feszengünk, mosolygunk. Azzal elő sem merünk állni, hogy ugye a magyar szabályok mások, mint a britek, és hát itt rend van. Nem tesszük, mert mind erősebb a gyanú, hogy lényegében nem történt itt más, mint ami folyik tavaly nyár óta minden szinten. Egy kissé frusztrált, kissé tehetetlennek tűnő, kitűnni vágyó dac-gárda mindenáron bizonyítani akarja a világnak rendkívüliségét. Módszer pedig csak egy van: szembe menni mindennel, ami máshol többé-kevésbé működik. Ellenség a bank- rendszer, nem kívánatosak a nyugati világ elképzelései a sajtószabadságról, nem számít az alkotmányosság írott és íratlan világa, itt szembe lehet menni a művészvilággal, és immár megmutatták Hollywoodnak is. Klassz. Csak nagyon gáz. De legalább máskor lehet szidni a sztárokat, hogy inkább Prágában forgatnak, mint Budapesten. És meglesz a bizonyíték, hogy a világ ellenünk van. A szerző magyarországi publicista KOMMENTAR Szivart Ficónak MOLNÁR NORBERT ““jjjöjjT Tegnap este, amikor ez a kommentár íródott, minden jel arra utalt, hogy vége a permanens válságnak. Jöhet az újabb permanens válság, tfgjjy Az elmúlt egy évben és pár hónapban többször JljH^ állt rosszul Iveta Radičová kormányának szé- .. . nája. Többször úgy tűnt, menthetetlen a helyI zet, amikor Radičová nekiment az SDKÚ erős embereinek, Miklósnak és Dzurindának, amikor fennállt a veszélye, hogy Dobroslav Trnkát ismét főügyésznek választják, és még sorolhatnánk. Mindegyik momentum teljesen érthető volt a választópolgárok számára - ilyen kaliberű ügyön bukhat a kormány. A távozni szándékozó orvosok, az adóreform, a pedagógussztrájk - megannyi téma, amely okot adhatna egy kormány bukására, és teljesen értelmezhető. Ami azonban tegnap történt a szlovák parlamentben, az szinte teljesen érthetetlen. Iveta Radičová kormánya baráti tűzben esett el. Richard Sulik SaS-elnök egyszerre két pofont adott saját magának: ha nem tegnap, akkor majd holnap, ám az euró- mentőöv el lesz fogadva a Smer szavazataival, de megbukott a kormány is. Sulíkék adtak zöldet Ficónak, ha tetszik, ha nem ez a megállapítás az SaS politikusainak. Persze, azon is el lehet gondolkodni, hogy feltétlenül szükség volt-e összekötni a mentőövről szóló szavazást a kormány iránti bizalmi voksolással. Sulíkék, amikor azt magyarázzák, hogy nem az ő pártjuk buktatta meg a kormányt, hanem a koalíció többi tagja, akkor már arról beszélnek, hogyan magyarázzák meg választóiknak szavazásukat. Amikor zuhanni kezdtek a preferenciáik, sejteni lehetett, hogy elkezdenek kapálózni. De az, hogy abba a hibába esnek, hogy visszaengedik a hatalomba Ficót, minimum amatőrizmus. Az is lehet, hogy az SaS már egyszerűen nem szavazhatott másként, mert elvesztette volna az arcát, de saját magát hozta olyan helyzetbe, ahonnan már nem volt visszaút. De abba vajon belegondolt- e Sulik, hogy ugyan az arcát - kvázi - megőrizte, de a választói soha nem bocsátják meg neki, hogy a jobboldali kormány bukása az ő és képviselői lelkén szárad. Bármikor lesznek is az előrehozott választások, az SaS-nek csodára lesz szüksége a parlamentbejutáshoz. Iveta Radičová a jobboldal egyetlenőlyan politikusa és arca, aki képes volt felvenni a népszerűségi harcot Robert Ficóval, a szlovákiai jobboldal rémképével. Tegnap ezt a politikust buktatta meg a jobboldal egy része. És önmagát is. A rémkép pedig dörzsöli tenyerét, hátradől, és kér egy whiskyt. Önök mit csinálnának a helyében? Kérnének egy szivart is... FIGYELŐ ÚJ MAGYAR SZÓ Valamennyi háromszéki (Kovászna megyei) közintézményre kötelezően ki kell helyezni a kétnyelvű feliratokat- szólította fel az ottani intézményvezetőket György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A bukaresti Új Magyar Szó beszámolója szerint a román kormány megyei képviselője a kormány Interetnikai Kapcsolatokat Felügyelő Főosztályától kért hivatalos állásfoglalást arról, hogy az állami közintézményekre vonatkozik-e a 215 -ös törvény által biztosított kétnyelvűség. A háromszéki prefektus körlevélben javasolta az intézményvezetőknek, ültessék gyakorlatba a kétnyelvűségre vonatkozó törvénykezést. Első nekifutásra akadályokba ütközött az intézkedés, mert a prefektúra jogászai úgy tájékoztatták a kormány megbízottját, hogy a törvények nem egyértelműek. Az intézményjogászai úgy vélték: bár a Románia által ratifikált, nemzetközi előírások megengedőek, a 215-ös helyi közigazgatási törvény csak a helyi önkormányzatokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi arra, hogy szavatolják az anyanyelvhasználat jogát azokon településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Kovászna megyét 75 százalékban magyarok lakják. György Ervin hangsúlyozta: a hivatalos állásfoglalásra hivatkozva most már kötelezheti a dekoncentrált intézményeket a kétnyelvű táblák használatára. A kormánymeg- bízottelmondta: egyretöbb bejelentés érkezik az intézményhez, amelyekben a nyelvi jogokra vonatkozó hiányosságokra figyelmeztetik a prefek- túrát. Korábban a román feliratok, a román zászló hiánya miatt tettek panaszt, most a magyarok is jelzik a törvénytelenségeket, a kétnyelvű feliratok hiányát, azt, ha rozsdás, megrongált magyar táblákat látnak, vagy azt, hogy az állami közintézményekben sem kifogástalan a román zászlók állapota. Kovászna megyében nyáron robbant ki a „nyelvháború”, amikor Valentin Ionas- cu alprefektus a közintézményeket és a kereskedelmi társaságokat is felszólította: az elnevezések feltüntetésében ne használják a magyar nyelvet, vagy kötelezően használ - jákaromántis. (MTI)