Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-12 / 236. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 12. www.ujszo.com TOLLVONÁS Sírópróba VERES ISTVÁN Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, az X Faktor a legprofibban megcsinált, és legnagyobb nézőközönséget megmozgató produkció, amit jelenleg a magyar tévécsatornák kínálnak. Minden korosztály nézheti, ráadásul tényleg látszik a belefektetett pénz mennyisége. Úgy aknáznak ki minden lehetséges mozzanatot, hogy lefedik a szombat és a vasárnap esti csúcsidőt, és még a nézők sem unják. Ha a Megasztárt kellene néznünk hetente kétszer, valószínűleg átkapcsolnánk, vagy kislattyog- nánk közben hatszor a konyhába, várva, hogy történjen valami izgalmas. Az X Faktornak egyetlen baja van, hogy a részek leforgatá- sa közben elfolyt több hektóliternyi könny összegyűjtésével létesíteni lehetne egy mesterséges tavat. Sírnak a továbbjutó lányok, sírnak a kieső lányok. Sírnak a kieső fiúk, mert akkor velük most már mi lesz, derékba tört az a bizonyos valamijük, ami eddig nem is volt. Sírnak természetesen a továbbjutó fiúk is, mert ők ezt nem hiszik el, hogy velük most tényleg ez történik. Sírnak a mentorok is, mert hát bizony, az ő dolguk a legnehezebb. Keresztes Ildikó valószínűleg a Rózsaszín Pitbull Homály Laciját is csontig hatódottan hallgatná egy-egy borotvált szemöldökű fiúversenyzőtől, Malek Miklós eleve piros szemekkel érkezik, Nagy Ferónak pedig szintén könny szökik a szemébe egy-egy ígéretesnek tűnő lányversenyző búcsúzásánál, mert ugyan nem való az élő show- ba, de neki azért mindenképp a színpadon a helye. A versenyzők zöme húsz év alatti, mégis mindegyikük úgy éli meg a részleges sikert (hiszen többször is továbbjutottak, ami nem semmi), mintha élete futott volna véglegesen zátonyra. Olyanok is vannak, akik már éneklés közben elkezdik a sírást, biztos, ami biztos. Mintha a kisírt könny mennyisége döntene atovábbjutásról. Pedig nem így van, több sírórekorder is a kiesők közé került például most szombaton. Akkor hol a hiba? Talán a műsor dramaturgiájában? Kicsit olyan az egész, mint az amerikai vígjátékok. Az elején mindenki vicces és ökör- ködik, de a végén meghatódunk, mivel kiderül, a legfontosabb bizony mégis csak a család és a szerelem. Pedig ezt még az amerikaiakra sem lehet ráfogni, mivel az X Faktor brit találmány. Valószínűleg rájöttek a producerek, hogy amit nem lehet pucér nőkkel eladni, azt el lehet síró tizenévesekkel. Rendhagyó könyvbemutatóra készül ma délután a Magvető Kiadó. Balia D. Károly új, Tejmozi című kötetét online beszélgetés keretében mutatják be a kiadó Facebook-oldalán,15-től 17 óráig, a szerző (virtuális) jelenlétében. Akik már olvasták a regényt, és egy kis- filmben beszélnek majd róla: Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Zalán Tibor, Závada Pál. A „helyszínen" további írók, publicisták osztják meg véleményüket a könyvről és tesznek fel kérdéseket az írónak. (Képarchívum) A századforduló nagyjai Pozsony. A bécsi Sigmund Freud Múzeum és az osztrák tulajdonú KOOPERATIVA biztosító jóvoltából október 14. és november 11. között Ferdinand Schmutzer osztrák képzőművész munkáit láthatja a pozsonyi közönség. Az alkotások főként a kor nagyjainak portréi: Sigmund Freud, Ferenc József császár, Richard Strauss és mások. Schmutzer neves művészdinasztia gyermekeként látta meg a napvilágot 1870-ben Bécsben, és ugyanott hunyt el 1928-ban. 1922 és 1924 között az Akademie der Bildenden Künste (bécsi Képzőművészeti Akadémia) rektora. Az intézmény jogelődjét egyébként a grafikus dédapja alapította. A kiállítás ingyenesen látogatható a biztosítótársaság pozsonyi székházában (Hlavné námestie 5.). (P.Á.I.) Országos tiltakozás a Dörner-Csurka duó ellen - néhány jobboldali értelmiségi sem ért egyet Újnyilas színház alakul? Dagad a botrány az Új Színház igazgatójának kinevezése körül. Budapest főpolgármestere az illetékes bizottság ajánlása ellenére - 6:2 arányban a másik pályázót támogatta - önkényesen Dömer György mellett döntött, aki „szellemi atyját”, Csurka Istvánt kérte fel színházi intendánsnak. JUHÁSZ KATALIN A Magyar Színházi Társaság nyílt levelet címzett Tarlós István főpolgármesternek Dörner György kinevezése ügyében. Mint írják, ez az indoklás nélküli döntés azt a hitet erősíti a szakmában és a választópolgárokban, hogy csak a politikai célú területszerzés motiválja a döntéshozót. A másik színházi szervezet, a Magyar Teátrami Társaság elnöke is megszólalt az ügyben. A jobboldali érzelmeit nem titkoló, jelenleg a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként tevékenykedő Vidnyánszky Attila meggondolatlan és elhibázott döntésnektartja, hogynem hosszabbították meg a mostani igazgató, Márta István megbízatását. Szerinte egy normális anyagi helyzetben lévő, izgalmas darabokkal működő színházat dúlnak így szét. „Nem vonom kétségbe Dörner György kompetenciáját s terveinek létjogosultságát. Azonban nem ez az első eset, hogy konkrét vízió és határozott elképzelés híján határoz a főváros. Improvizációt és ügyetlenkedést látok e döntés mögött is” - mondta Vidnyánszky Attila, aki egyébként egyike azoknak a rendezőknek, akikkel Dömer - a pályázata szerint - szívesen dolgozna együtt. Mint kiderült, az általa felsorolt színházi szakemberek közül páran nem is tudtak arról, hogy Dömer számít rájuk, (egyikükneve ráadásul hibásan szerepel a pályázatban). Nyílt levélben fordult Tarlós Istvánhoz kilenc fővárosi színház igazgatója is, akik úgy fogalmaznak: „megismerve a győztes pályázatot, az a véleményünk, hogy az szakmai program helyett szélsőségesen radikális manifesztum, amelynek felháborító tartalma 2011-ben Európában elfogadhatatlan”. A színházigazgatók szerint a fővárosi színházi élet az elmúlt évtizedekben, több mély társadalmi változás közepette „őrizte meg nézőit, minőségét és nemzeti elkötelezettségét”, ennek oka mindvégig a megalapozott szakmaiság volt. „Nézőink és színházi műhelyeink megtartása közös felelősségünk” - zárja a levelet Bálint András (Radnóti Színház), Eszenyi Enikő (Vígszínház), Mácsai Pál (Örkény Színház), Máté Gábor (Katona József Színház), Meczner János (Budapesti Bábszínház), Puskás Tamás (Centrál Színház), Szabó György (Trafó - Kortárs Művészetek Háza), Szirtes Tamás (Madách Színház) és Zi- mányi Zsófia (Thália Színház). Tegnapra a magyar művészeti élet közel 2000 képviselője írta alá azt a petíciót, amelyben ez áll: Budapest regnáló főpolgármestere Dömer György színházigazgatói kinevezésével közpénzen megalapította a Magyar Köztársaság első újnyilas színházát. Ez gyalázat. A döntés ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Az aláírók között szerepel Esterházy Péter, Závada Pál, Kulka János, Molnár Piroska, Ascher Tamás, Garas Dezső, Dés László, Zsámbéki Gábor és Konrád György. (A teljes lista: www.aznemlehet.net). A szóban forgó győztes pályázat szintén felkerült a világhálóra, ki is tárgyalta a sajtó rendesen, úgyhogy most helyszűke miatt legyen elég annyi, hogy inkább hasonlít egy politikai kiáltványhoz, mint egy színházi pályázathoz. Illetve, amit Dömer színházi értelemben hozzáfűzött politikai nézeteihez, az értékelhetetlen zagyvaság. Sokak szerint nem is az ő személye érdekes a történetben, hanem Csurka Istvá- Az Új Színház előtt jövő szombaton tüntetés lesz (Képarchívum) né, aki ismét pozíciót kapott a magyar szellemi életben. Többen azt is gyanítják, hogy nem az egyre zavartanban nyilatkozó főpolgármester döntött az ügyben, ő csak utasításra cselekedett. Nem valószínű ugyanis, hogy egy ilyen horderejű politikai döntést meg lehet hozni a miniszterelnök nélkül, akiről tudjuk, hogy az operaház igazgatóját is ő „szokta” kinevezni, a József Attila Színház élére pedig a vele egy csapatban focizó Nemcsák Károly került. Dömer MIÉP-es és Jobbik-os vonzódása közismert. Pályázatában az áll, hogy „a magyarság (...) megindítja a visszafoglalást (...) a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen”, továbbá, hogy „igazságos földosztás ma is aktuális, egy igazságos színházosztás úgyszintén”, illetve, hogy a színház a nézőit „a nemzetállam gondolatát magukévá tett magyar emberekből” szervezné. Talán ennyi is elég az új igazgatóról. Csurka Istvánt pedig Európában sem kell bemutatni, sőt annak idején az amerikai kongresszus is foglalkozott vele, mint veszélyes jelenséggel. Az sem lehet, hogy drámaírói munkásságát leválasz- szuk politikusi és közírói tevékenységéről. Elég kinyitni az általa szerkesztett Magyar Fórumot, hogy minden demokratikus érzelmű ember sejteni kezdje, milyen „színház” kezd formálódni a Paulay Ede utcában jövő év februárjától. A színház épülete elé egyébként október 22-ére tüntetést szerveznek a kinevezés ellenzői. A következő napokban érdekes lesz figyelni, hogy reagálnak az eddig kulisszák mögött lapuló, jobboldalinak tartott művészek, közéleti személyiségek, ismert emberek a kulturális újfasizmus első .jeleneteire”. REAKCIÓK ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGYBEN Závada Pál író nem engedélyezi, hogy jelenleg futó történelmi drámáját, a Bethlent játssza a Dörner György és Csurka István páros vezette Új Színház. Az író ezt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában mondta. Závada Pál azt is közölte, tavasszal lett volna egy újabb premiere a teátrumban, de ez is elmarad, mert nem engedi, hogy műveit egy ordas eszmék templomává vált színházban előadják. ♦ ♦ ♦ Két osztrák írószervezet csatlakozott a Csurka István és Dömer György kinevezése miatt tiltakozókhoz egy bécsi közlemény szerint. Az Osztrák írók Érdekközösségét (IG Autorinnen Autoren) és a Grazi írók Közgyűlését (Grazer Autorinnen Autorenversammlung) nagy aggodalommal tölti el, hogy Budapest városa az Új Színház vezetését a - megfogalmazásuk szerint - „szélső- jobboldali és antiszemita” Csurka Istvánnak és a „hasonlóan gondolkodó”, magát nemzeti radikálisnak nevező Dörner Györgynek adta át. Az aláíró szervezetek kijelentették, hogy csatlakoznak a kinevezések ellen tiltakozó művészekhez. ♦ ♦ ♦ A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsi- hisz) tiltakozik az ellen, hogy az Új Színház élére kinevezett Dömer György intendánsának Csurka Istvánt kéri fel; ezt a náci szellemi körök újabb térhódításának nevezték. Felhívták a figyelmet arra, hogy Csurka a MIÉP élén „folyamatosan támadta a zsidóságot”, és „a zsidóellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas nézeteket hangoztatott”, a szélsőjobboldali mozgalmak emblematikus figurája lett”. A Mazsihisz szerint: „nem színházi, hanem politikai ügyről van szó”, és „az olyan - az emberi egyenlőség mellett elkötelezett, a kirekesztés ellen rendszerint fellépő, konzervatív, vallásos értékeket valló - pártok, amelyek a fővárost vezetik, nem nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy az antiszemita nézeteket vallók és hangoztatok vezető pozíciókat tölthessenek be fővárosunk közintézményeiben”. ♦ ♦ ♦ „Úgy gondoltam, hogy a múlt század perlekedő, groteszk és károkozó kisgazda- miépes világa végleg eltűnt a színpadról. Tévedtem” - fogalmaz Csurkának szánt nyílt levelében a jelenlegi igazgató, Márta István, aki az új intendáns jövőben várható provokációira nem kíván reagálni, mivel semmilyenjog- és egyéb viszonyban nem áll vele. „Színházat lehet elkötelezettségből, dacból, indulatból, szolidaritásból, ellenállásból, szórakoztatásból, különbféle hitből és elkötelezettségből, ön- és közösségi célból, szenvedésből és szenvedélyből, szerétéiből csinálni. Egy módon nem: gyűlöletből. Az ilyen hozzáállással létrejött és létresegített színház minden szereplője sérült és kiszolgáltatott lesz, ördögi körbe kerül, végül függönyt érdemel és kap” - írja Márta István. (MTI, Klubrádió)
