Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-11 / 235. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 11. www.ujszo.com FULVIDEK Yonderboi ­Passive Control JAKUBECZ LÁSZLÓ Szeptember 23-án került a boltokba a Mole Listening Pearls kiadó jóvoltából Yon­derboi, alias Fogarasi László harmadik albuma, a Passive Control, amely egy lemez­trilógia záró akkordjaként is értelmezhető. Személyes, és Yonderboi eddigi talán legkifinomul­tabb albuma a Passive Cont­rol. Köszönhető ez annak is, hogy szinte az összes lemez­kiadás körüli munkálatokat egymaga végezte el. Több dalban is hallható Charlotte Bronte német énekesnő, akit a Myspace internetes portá­lon ismert meg Fogarasi, aki egyébként a Yonderboi nevet William Gibson Neuroman­cer című tudományos-fan­tasztikus regényének egyik szereplőjétől kölcsönözte. Az új albumon is érezhető a művész szoros kötődése a sci- fi és a fantasy világához. Találhatóak itt slágergya­nús dalok, mint a Brighter then Anithing, vagy a Come on Progeny. Nincs kétségem afelől sem, hogy senkit sem hagy majd érzések nélkül a Mono De Oro című vidám dal, sem pedig a meditativ Sin- chronicity. Az album utolsó száma, az After the Snap pe­dig olyan mint egy emberi számvetés. Lecsitult tájkép vihar után. A kör bezárult. Emlékeznek még a filmrész­let szövegére, amely a leg­utóbbi album Before the Snap című szám vázát alkotta?: „Meg akarom találni Istent...” Kifogásként talán csak egy dolgot tudok felhozni: az új album viszonylagos egyhan­gúságát és egysíkúságát. Mindezt a visszafogottságot és talán tudatos zárkózottsá­got, monotonitást viszont jól kompenzálja az album „építkezése”, és komplexitá­sa. A tűz, amellyel Yonderboi fiatal korában szinte perzselt (gondoljunk csak vissza az Amor című szerzeményre), most tisztább formában, le- csendesülve lángol. Jó hír az is, hogy minden egyes újra- hallgatással - ahogy lassan kitárulkozik a maga teljes va­lójában - erősödik az em­berben a vágy, hogy újból meghallgassa a lemezt. Erik, mint a jó bor... Értékelés: ) A magyarországi Médiaunió kampánya a mesélés fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet Mese egy kezdeményezésről (Képarchívum) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Média­unió, amely az üveghe­gyen túl, a messzi „anya­országban” alakult abból a célból, hogy meghatá­rozzon és kiválasszon néhány kiemelkedő tár­sadalmi ügyet, és kom­munikációs kampányok segítségével aktivizálja az egyszeri embert. JUHÁSZ KATALIN A civil szervezetek, reklám- és médiaügynökségek, kutató cégek, szakemberek iziben összedugják fejüket, és kitalál­ják, hogyan kommunikálható az aktuális kampány. Ami ezút­tal a mese, a mesélés fontossá­ga. Az, hogy a szülők minden­nap olvassanak mesét gyerme­keiknek, ahelyett, hogy leültet­nék a „helyére”, a tévé elé, vagy a számítógéphez, ahol csend­ben van és senkit nem zavar. Remek ötlet. Ajánlom, lopjuk el! Annál is inkább, mivel nálunk ilyesmi még senkinek sem jutott eszébe. íme, a kapmány interne­tes honlapja, sok mesével: www.meseljmindennap.hu, a- hol választhatunk szerző sze­rint, mesetípus szerint (tündér­mesék, állatmesék, népmesék, bolondos mesék...), vagy akár a tanulság szerint is (jótett helyé­be jót várj, törődj a másik bajá­val, ne élj vissza a bizalommal stb.). A honlapon linkeket is ta­lálunk más meseoldalakra, és rádöbbenhetünk, hogy a neten se szeri, se száma a hasznos szájtoknak, csak rá kell szán­nunk egy kis időt a böngészésre. És persze arra, hogy este, ami­kor holtfáradtan hazaérünk, és végre sikerül ágyba parancsol­nunk a gyereket, üljünk le az ágya szélére, és olvassunk neki mesét. Akár ugyanazt többször. A négy év alattiakat megnyug- tatj ák a már ismert történetek, a mindig ugyanabban a sorrend­ben következő mondatok. A nagyobbaknak pedig már ki le­het színezni a mesét, bele lehet Meséljünk a gyereknek! szőni valós élményeket, a csa­ládban történt dolgokat. A Me­sélj mindennap! elnevezésű kampány szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján kezdődött. Azon a napon min­den magyarországi óvodában ugyanabban az időben ugyan­azt a mesét olvasták fel az óvó nénik a kicsiknek Elek bácsi tol­lából. Bár a csúnya, rideg, felnőttes „kampány” szót most nem ér­zem idevalónak, hívjuk inkább kezdeményezésnek, amely mellé olyan személyiségek áll­tak, mint dr. Vekerdy Tamás, a gyermekiélek nagy ismerője, Geszti Péter, Magyarország legnagyobb ötletgyárosa, vagy Novák Péter, aki talán sosem nő fel. Az a cél, hogy minél több médiumot bevonva, minél szélesebb értelemben legyenek képesek egységes, tudatformá­ló hatást elérni. Nos, jelentem, már külföldre is elért a hang­juk, a szlovákiai magyar szü­lőkhöz, akik legalább olyan agyonhajszoltak, mint ma­gyarországi sorstársaik. Szó­val, kedves szülők, kattintsa- nak a fenti internetes címre, ám előbb olvassák ezt végig. Miért érdemes mesélni a ki­csiknek? Minden tudományos elemzés nélkül is észre fogják venni, hogy gyerekre fordított idő hatékonyan megtérül, hogy a mese fontos kapocs gyermek és felnőtt között, mivel közös élményekre tesznek szert. És nem mellékesen egy intenzív kommunikációs szituáció, hi­szen a gyerek belekérdez, ki­egészít, sőt ha a szülő rosszul mondja a sztorit, (vigyázat!), bizony bele is j avít. Arról nem is beszélve, hogy a mesélés a személyes történetek alkotásának és továbbadásá­nak ideje, a családon belüli be­szélgetés újraélesztésének esz­köze. Akár szabadon, akár könyvből történik. A résztve­vők tartalmas, minőségi időt tölthetnek együtt amellett, hogy az irodalom értékes alko­tásaival ismerkednek meg. A mesemondás a gyerekek és szüleik (nagyszüleik, közeli hozzátartozóik) gondolkodá­sára egyszerre hat, a mesék üzenetei, tanulságai által ugyanis kiegyensúlyozottab­bak lesznek. Ez több, mint szó­rakoztató időtöltés: összehoz, segít, egyben tartja a családot, kapaszkodót nyújt a gyerekek­nek (is) a világ eseményei kö­zötti eligazodásban. így lelki­leg kiegyensúlyozottabb, konf­liktuskezelésben jártasabb fel­nőttekké válhatnak, ami végső soron a társadalmi beilleszke­dés alapja. A mesék ugyanis univerzális tudást és tapaszta­latot hordoznak, amelyek a mindennapi életben felmerülő problémák megoldásánál, de legalább feldolgozásánál je­lenthetnek segítséget. Persze a gyereknek az esti meseolvasás még csak egy meghitt kaland, intim bűvölet, bensőséges csoda. Közben vi­szont észrevétlenül fejlődik a fantáziájuk, kreativitásuk, bő­vül a szókincsük, és fokozato­san ők maguk is lelkes olvasók­ká válnak. A mese olyan lelki folyamatokat indít be, ame­lyekre szükségük van az egész­séges fejlődéshez. Vekerdy Tamás klinikai ta­pasztalatok alapján azt állítja, a kisgyermekkorban hallott mesék olyan mintákat adnak, amelyek a kamaszkoron túl is elkísérik a gyerekeket, és segí­tenek a válságos élethelyzetek meg- és feloldásában. Szerinte fontos, hogy a mese csonkítat- lanul jusson el a gyerekhez. Minden elem lényeges szerep­pel bír a szorongások oldásá­ban, ezért nem kell változtat­nunk a „brutális” részeken. A mese azt tanítja, hogy kel­lő erőfeszítéssel le tudjuk győzni a gonoszt, fontos tebát, bogy meghagyjuk a gonoszt teljes valójában. A mese akkor léphet leginkább kapcsolatba a gyermek leikével, ba a gyer­mek által megjelenített képek­ben rajzolódik ki. Nem érünk el tehát ugyanolyan hatást, ha a tévében nézzük ugyanazt a mesét. Ráadásul a televízió képernyőjén a gyermek számá­ra gyakran feldolgozhatatlan sebességgel következnek egy­más után a képek, és nem megy végbe a belső képalkotás, ezért a gyermek még ingerültebb lesz. Szóval, kedves szülők, ma este kapcsolják ki a tévét - ne­héz lesz, de megéri - fektessék ágyba a gyereket minél előbb, és keressék elő saját gyermek­koruk kedvenc meséskönyvét. Biztos megvan valahol a szek­rény mélyén... Müller Péter irodalmi estje október 17-én Dunaszerdahelyen Téma a szeretet és a szerelem Új formátum, tördelés, szerkesztőbizottság, régi lendület és színvonal Páratlanul erős összeállítás ELŐZETES Egy különlegesnek ígérkező előadás a szeretetről, szere­lemről és szeretkezésről. A magyar ezoterikus iroda­lom egyik legismertebb írója, a spirituális tanok kimagasló képviselője, Müller Péter a Csa­ládi Könyvklub meghívására október 17-én, 19 órától a Du- naszerdahelyi Városi Művelő­dési Központ színháztermében beszél a szeretet és a szerelem misztériumáról. Müller Péter spirituális ta­nok iránti érdeklődését az ok­tóberi forradalom idején me­nekülés közben szerezte egy orosz katona jóvoltából, aki hat golyóval majdnem megölte. At­tól kezdve, hogy egy ajtólapra fektetve a forradalmárok kór­házba szállították, a halálköze­li élmény boncoígatói között foglal helyet. Korunkban, ami­kor a szeretet és a szerelem szinte közhellyé degradáló­dott, igenis, van értelme erről beszélni, jobban mondva csak erről érdemes beszélni. Az elő­adás méltán kaphatta ezért a Szeretet címet, melyet a Biblia eszmei értékének felidézésével egészít majd ki Müller Péter. Az előadást követően kötetlen be­szélgetésre számíthatnak az érdeklődők. Müller Péter neve önmagá­ban garancia - az érdeklődők magas szintű előadást hallhat­nak, csodálatos gondolatokkal gazdagodva térhetnek haza. Természetesen szó lesz a szer­ző korábbi sikerkönyveiről, a Sorskönyvről, a Szeretet­könyvről és az Örömkönyvről is. S készül-e az alkotó újabb sikerkönyvvel? Október 17-én megtudhatjuk a választ. A beszélgetés nemcsak a sze­retetről szól, hanem az egyéni sorsról is. A szerző, noha jócs­kán túl van már a 70. születés­napján, nyugodtan tud vissza­nézni, úgymond, kezdi érteni sorsa rejtett összefüggéseit, ugyanis a megvalósult jövőben él. Csakis azokról a gondolatok­ról ír, amelyeket megélt. Szám­adás ez az előadás az életről, a szeretetről. Ezekről beszél majd a résztvevőkkel: a szeretet művészetéről, a jövő sejtelmé­ről, a sorsteremtés mágiájáról, a gondviselésrőlés a szellemvilág segítségéről. Arról, hogy van egy dal, a mi dalunk, s meg kell hallani, ha szól. (ú) LAP AJÁNLÓ Az irodalomkedvelők bámu­latos újraindulásnak lehetnek szemtanúi: a Szőrös Kő 16. évfo­lyamának 1. száma ugyanis bi­valyerősre sikeredett. Új a for­mátum, a tördelés, a szerkesztő- bizottság, egy valami viszont a régi: a lendület, a magas színvo­nal, ami mindig is sajátossága volt ennek a lapnak. Az első húsz oldal a világiro­dalom kortárs remekműveit hozza közelebb. Daniel Calabre­se A szikla című költeményét Ba­lázs F. Attila tolmácsolásában olvashatjuk, majd Csekei Enikő fordításában következik Timo Berger két verse. A nagy román költő, Lucian Blaga verseit Zalán Tibor és Ladik Katalin mutatja be. A második negyed magyar alkotók friss műveivel kápráztat el. Z. Németh István négy „ki- berkölteményt” mutat be ízelí­tőként a közeljövőben megjele­nő kötetéből. Petőcz András az Unikomis szarva című opusza kiemelkedő gyöngyszeme a lap­számnak, hasonlóképpen Ladik Katalin pársorosai, valamint Kukorelly Endre Tizenöt sor című műve. Balázs f. Attila ver­sei, Pál Judit két kisprózája, va­lamint Benő Attila két verse szintúgy megérdemlik a figyel­met. Jankovic Nóra bepillantást enged készülő regényébe, tü­relmetlenül várjuk a mű megje­lenését. Humor, irónia, társada­lomkritika, édes és fanyar ízek kavarognak üstjében. A legfiatalabb alkotóknak semmi szégyenkeznivalójuk nincs: MuchaAttila,NagyCsilla, Puzsér Zsuzsanna, Rajkovics Pé­ter a jövő reménységei, megér­demlik a figyelmet. A számot Aich Zsuzsanna fotói illusztrál­ják, az ízléses borítón pedig Lip- csey György szoborainak repro­dukciói láthatók, (meth)

Next

/
Thumbnails
Contents