Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-08 / 233. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 8. www.ujszo.com Végső támadás Szírt ellen Tripoli. Már folyik a végsőnek szánt támadás a líbiai Szirtben - Kadhafi szülővárosában - még vé­dekező kadhafista erők el­len - közölték az új rend­szer harcosait irányító pa­rancsnokok. Tegnap este a leghevesebb összecsapá­sok a város nemzetközi konferenciaközpontjánál folytak, amely az ellenál­lás gócpontja. Az ellenfe­lek harckocsikat, aknave­tőket és rakétákat is beve­tettek. Szírt elfoglalása megteremtené az ország fizikai egységét. Az Átme­neti Nemzeti Tanács ezer főből álló erősítést küldött tegnap a másik kadhafista ellenállási góchoz, Bani- Valíd városhoz, amely Tri- politól 130 kilométere délkeletre van egy nagy si­vatagi oázisban. (MTI) Török-francia szóváltás Ankara. Nicolas Sar­kozy csak foglalkozzon országa gazdasági bajai­val, és ne történészkedjenv Ezt üzente, nem éppen fi­noman tegnap a török ve­zetés a francia elnöknek, aki előzőleg Jerevánban történelmének felülvizs­gálatára és az örmények körében végzett népirtás elismerésére szólította fel Törökországot. (MTI) Paroubek pártot alapít Prága. Huszonkét évi párttagság után kilépett az ellenzéki Cseh Szociálde­mokrata Pártból (ČSSD) Jirí Paroubek volt pártel­nök és kormányfő, mert nem ért egyet a szocdemek jelenlegi programjával. A terveiről elmondta: tár­gyalásokat folytat a par­lamenten kívüli Cseh Nemzeti Szocialista Párt­tal (ČSNS), s vagy átveszi a párt irányítását, vagy új pártot alapít, (-kés) Chávez fegyverkezik Caracas. Az USA-ellenes kirohanásairól ismert Hu­go Chávez venezuelai el­nök bejelentette: Moszkva újabb négymüliárd dollá­ros hitelkeretet biztosít Venezuelának a katonai és műszaki együttműködés területén. Több megálla­podást írtak alá a felek a kőolaj- és földgázkiterme­lésre vonatkozóan is. Ve­nezuela 2005 és 2007 kö­zött 4 milliárd dollár ér­tékben vásárolt orosz fegyvereket. Tavaly T-72- es harckocsikat és Sz-300- as légvédelmi rakétarend­szereket vett 2,2 milliárd dollárértékben. (MTI) Két libériái békeharcos asszony és az arab tavasz egyik emblematikus alakja, a jemeni újságírónő a kitüntetett Először kapott arab nő Nobel­Oslo. Reméljük, dönté­sünk hozzájárul ahhoz, hogy véget érjen a nők elnyomása, ami ma is gyakorlat sok országban, és ráébreszt arra, hogy a nők milyen nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a demokrácia és a béke szempontjából. Ezt Thorbjöm Jagland, a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnöke mond­ta, amikor ismertette az idei kitüntetettek nevét. Ellen Johnson-Sirleaf (balról) libériái elnök, Leymah Gbowee, aki a nőket a libériái polgárháború el­len mozgósította és Tavakkul Karman jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista (TASR/AP-felvételek) A Nobel-békedíj kitüntetettjei, 1994-2011 ÖSSZEFOGLALÓ Oslóban tegnap jelentették be, hogy a 2011. évi Nobel-bé- kedíjat három nőnek ítélte a bi­zottság. Ellen Johnson-Sirleaf libériái elnök asszony, továbbá honfitársa, a nőket a polgárhá­ború ellen mozgósító Leymah Gbowee és egy nőjogi és de­mokráciapárti aktivista, a je­meni Tavakkul Karman kapta a díjat. A Nobel-békedíjjal kitün­tetett nők száma ezzel 15-re emelkedett. A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alf­red Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Ennek az a ma­gyarázata, hogy az alapító halá­lakor a két mai ország még egy államot alkotott, s Nobel vég­rendeletében úgy rendelkezett, hogy a békedíjat norvég bizott­ság ítélje oda. A díjat adomá­nyozó bizottság a norvég parla­ment, a storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizáróla­gos felelősséggel hozza meg. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tár­gyalások főbb szereplői és a né­pek közötti testvériség élharco­sai”, valamint az emberi jogo­kért küzdőkkaphatjákmeg. Érdekes adatok A Nobel-békedíjat 1901 óta most 92. alkalommal ítélték oda, így a mostanival együtt ed­dig 124-en részesültek a rangos kitüntetésben: 62 alkalommal egy díjazott volt, 28 ízben ketten 1994. Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Ra­bin izraeli kormányfő; 1995. Joseph Rotblat (Nagy- Britannia), a leszerelést tá­mogató Pugwash mozgalom; 1996. Carlos Belo püspök és Jósé Ramos Horta ellenállási vezető (Kelet-Timor); 1997. Nemzetközi Mozga­lom a Gyalogsági Aknák Be­tiltásáért (ICBL) és Jody Wil­liams (USA), az ICBL koordi­nátora; 1998. John Hume és David Trimble északír politikusok; 1999. Orvosok Határok Nél­kapták, a most díjazottakkal pe­dig már két esetben hárman kap- tákmegosztva. A124 díjazottból 101 magánember, 23 pedig szervezet volt. A legfiatalabb dí­jazott a 32 éves Mairead Corri­gan volt 1976-ban. A legidősebb pedig Joseph Rotblat volt, aki ki­tüntetésekor, 1995-ben 87. élet­évében járt. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát három­szor, az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának Hivatalát pedig kétszer tüntették ki. 1961-ben posztumusz ítélték oda a díjat Dag Hammarskjöld volt ENSZ- főtitkárnak, de 1974óta csak élő személyt lehet jelölni. 1973-ban a vietnami Le Dúc Tho és az ame­rikai Henry Kissinger megosztva kül (MSF) szervezet; 2000. Kim De Dzsung dél-ko­reai elnök; 2001. ENSZ és Kofi Annan (Ghána) ENSZ-főtitkár; 2002. Jimmy Carter volt amerikai elnök; 2003. Sirin Ebadi iráni jo­gásznő, emberi jogi aktivista; 2004. Wangari Maathai ke­nyai környezetvédő és politi­kus; 2005. A Nemzetközi Atom­energia-ügynökség és Moha­med el-Baradei (Egyiptom), a szervezet főigazgatója; 2006. Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az kapta a kitüntetést a vietnami békeszerződés megkötéséért, ám a vietnami politikus nem vet­te azt át. Az idei díjazottak rövid életrajza: Ellen Johnson-Sirleaf Bámulatra méltó karriert tudhat maga mögött: a 72 éves libériái asszony a világhírű Har­vard Egyetemen tanult, majd fokról fokra megmászta a sza­márlétrát, az ENSZ-ig, illetve a Világbankig jutva. Pályájának csúcsa az volt, amikor 2006-ban az afrikai kontinens első női el­nökeként letette a hivatali es­küt. „Ez kitárja az ajtót a nők előtt az egész kontinensen” ­általa vezetett, mikrohitelező GrameenBank; 2007. Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormány­közi Klímaváltozási Bizottsá­ga; 2008. Martti Ahtisaari finn békeközvetítő; 2009. Barack Obama ameri­kai elnök; 2010. Liu Hsziao-po kínai el­lenzéki másként gondolkodó; 2011. Ellen Johnson-Sirleaf li­bériái elnök, Leymah Gbowee, aki a nőket a libériái polgárhá­ború ellen mozgósította és Ta­vakkul Karman jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista. örvendezett akkor Johnson-Sir­leaf. Bár a feddhetetlen, hajlít- hatatlan és akaraterős nő igazi vaslady, feladata minden volt, csak nem egyszerű. Egy olyan ország gyeplőjét kellett kézbe vennie, amely tíz év polgárhá­ború után a szakadék szélén tántorgott. A négygyermekes anya és nyolc unokával rendel­kező nagymama egyik legfon­tosabb feladatának kezdettől fogva azt tartotta, hogy segítsen az egykori gyermekkatonáknak visszailleszkedni a társadalom­ba. Dél-afrikai mintára létreho­zott egy igazságtevő és megbé­kélési bizottságot, amely a pol­gárháború szörnyűségeit vizs­gálja, és célja a béke és a stabili­díjat tás helyreállítása az országban. A Newsweek amerikai hetilap 2010-ben beválasztotta a világ tíz legjobb államfője közé, míg a The Economist gazdasági folyó­irat Libéria legjobb elnökeként írt róla. Leymah Gbowee Ismert békepárti aktivista Li­bériában, jelentős szerepe volt abban, hogy 2003-ban elhall­gattak a fegyverek a polgárhá­ború sújtotta koldusszegény nyugat-afrikai országban. Szembeszállt Libéria akkori el­nökével, a jelenleg emberiesség elleni bűntettek miatt büntetőel­járás alatt álló Charles Taylorral is. Határozottan felszólalt a gye­rekkatonák ügyében a polgár- háborús időkben. Több nőszer­vezetet alapított és vezet. Kez­deményezései közül kiemelke­dik a nők és anyák erőszakmen­tes tiltakozó akciója Charles Taylor ellen. 1972-ben született a libériái fővárosban, Monrovi- ában. Az USA-ban, Virginiában járt egyetemre. Tavakkul Karman A jemeni újságírónő 1979- ben született, ő az első arab nő, aki megkapta a kitüntetést. Emblematikus alakja a Jemen­ben 33 éve hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh elnök rend­szere ellen kirobbant tiltakozó megmozdulásoknak. Az elma­radott, konzervatív arab or­szágban nem jellemző, hogy egy nő a politika első vonalá­ban tűnjön föl. A háromgyer­mekes anya volt az egyik veze­tője azoknak a januári diáktün­tetéseknek, amelyek megadták a kezdő lökést a Száleh elleni népfelkelésnek, de a nők jogai­ért és a véleménynyilvánítás szabadságáért küzdött már jó­val azelőtt, hogy Tunéziából ki­indulva végigsöpörtek az észak-afrikai országokon az arab tavasz néven emlegetett népfelkelések. Január 23-án néhány órára őrizetbe vették a fővárosban, Szanaában, ami nagy felháborodást keltett, és hozzájárult ahhoz, hogy kiszé­lesedtek a tiltakozások az or­szágban. (MTI, ú) Tíz éve kezdődött az afganisztáni háború Túl csendes amerikai évforduló ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Fehér Ház­ban bejelentették, Barack Oba­ma elnök nyilvánosan nem, hanem csak egy nyilatkozatban emlékezett meg tegnap arról, hogy az USA pontosan tíz évvel ezelőtt indította el a hadmű­veleteket a tálib kormány ellen, amely hátországot biztosított a 2001. szeptember 11-i terror- támadásokat végrehajtó al-Ka- ida számára. Az elnök annak el­lenére döntött így, hogy koráb­ban az afganisztánit az ameri­kai történelem leghosszabb háborújának nevezte. Az újraválasztásáért küzdő Obama számára most a kerek évfordulónál fontosabb a mun­kahelyteremtés, valamint az, hogy az USA hadereje valóban el tudja-e hagyni Afganisztánt 2014 végére, ahogy azt meg­ígérte. A tíz év alatt több mint kétmillió amerikai katona járta meg az afganisztáni és a 2003-ban elkezdett iraki hábo­rú hadszíntereit. Az első konf­liktusban az amerikai hadsereg 1700, a másodikban pedig csaknem 4500 embert vesztett, a sebesültek száma pedig több tízezerre tehető. Irakból az elnök döntése nyomán az amerikaiak várha­tóan az év végig kivonulnak, Afganisztánból pedig, ahol a hadiszerencse megfordítása érdekébenjelentős csapaterősí­tést hajtottak végre, idén július­tól jövő nyárig összesen 33 ezer katonát vezényelnek haza. Az ott maradó 70 ezernek az azt követő két és fél évben kell át­adnia az afgán erőknek az or­szág feletti ellenőrzést. A CBS legutóbbi közvélemény-kuta­tása szerint 10 amerikai közül ma 6 gondolja úgy, hogy az USA-nak nincs már keresnivaló­ja Afganisztánban, noha két év­vel ezelőtt a többség még támo­gatta a beavatkozást. 10-ből 7 amerikainak az a meggyőződé­se, hogy a háború tovább tar­tott, mint azt a kezdetekor gon­dolták volna. Minden harmadik amerikai veterán úgy gondolja, hogy nem volt érdemes bele­kezdeni sem az afganisztáni, sem az iraki háborúba. (MTI, ú) MT1-HÍR Gorki. Oroszország nem fo­gadja el az ENSZ BT nyugati tag­országai által előkészített, Szíri­ára vonatkozó határozatot, mi­vel az tartalmazza a katonai be­avatkozás lehetőségét-jelentet­te ki tegnap Dmitrij Medvegyev orosz államfő. Az orosz bizton­sági tanács tagjaival folytatott megbeszélésen leszögezte, Moszkva más országok esetében sem engedi, hogy az egyoldalú szankciókat a BT igénybevételé­vel tegyék jogszerűvé. Ennek kapcsán utalt a Líbiára vonatko­zó határozatra, amelyet megíté­lése szerint önkényesen értel­meztek, lehetővé téve a külföldi katonai beavatkozást. Az elnök elmondta, hogy a nyugati határozati javaslat szer­zői „nem vették figyelembe ag­godalmunkat, és ami különösen nyugtalanító, nem voltak haj­landók belefoglalni a szövegbe, hogy nem lesz semmilyen külső katonai beavatkozás a konflik­tusba. Ez pedig csak egyet je­lenthet: partnereink nem zárják ki a líbiai forgatókönyv megis­métlődését, habár magánbe­szélgetéseken azt mondták, hogy tudják, Szíria nem Líbia.” Haaszíriaivezetésnemképes az átalakításokat végrehajtani, mennie kell, de ezt nem a NATO- tagállamok és nem egyes euró­pai országok fogják eldönteni, hanem Szíria népe és vezetése” - tette hozzá Medvegyev. Moszkva ellenzi a külföldi katonai beavatkozást Nyugatellenes kirohanás

Next

/
Thumbnails
Contents