Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-08 / 233. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 8. www.ujszo.com Végső támadás Szírt ellen Tripoli. Már folyik a végsőnek szánt támadás a líbiai Szirtben - Kadhafi szülővárosában - még védekező kadhafista erők ellen - közölték az új rendszer harcosait irányító parancsnokok. Tegnap este a leghevesebb összecsapások a város nemzetközi konferenciaközpontjánál folytak, amely az ellenállás gócpontja. Az ellenfelek harckocsikat, aknavetőket és rakétákat is bevetettek. Szírt elfoglalása megteremtené az ország fizikai egységét. Az Átmeneti Nemzeti Tanács ezer főből álló erősítést küldött tegnap a másik kadhafista ellenállási góchoz, Bani- Valíd városhoz, amely Tri- politól 130 kilométere délkeletre van egy nagy sivatagi oázisban. (MTI) Török-francia szóváltás Ankara. Nicolas Sarkozy csak foglalkozzon országa gazdasági bajaival, és ne történészkedjenv Ezt üzente, nem éppen finoman tegnap a török vezetés a francia elnöknek, aki előzőleg Jerevánban történelmének felülvizsgálatára és az örmények körében végzett népirtás elismerésére szólította fel Törökországot. (MTI) Paroubek pártot alapít Prága. Huszonkét évi párttagság után kilépett az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Pártból (ČSSD) Jirí Paroubek volt pártelnök és kormányfő, mert nem ért egyet a szocdemek jelenlegi programjával. A terveiről elmondta: tárgyalásokat folytat a parlamenten kívüli Cseh Nemzeti Szocialista Párttal (ČSNS), s vagy átveszi a párt irányítását, vagy új pártot alapít, (-kés) Chávez fegyverkezik Caracas. Az USA-ellenes kirohanásairól ismert Hugo Chávez venezuelai elnök bejelentette: Moszkva újabb négymüliárd dolláros hitelkeretet biztosít Venezuelának a katonai és műszaki együttműködés területén. Több megállapodást írtak alá a felek a kőolaj- és földgázkitermelésre vonatkozóan is. Venezuela 2005 és 2007 között 4 milliárd dollár értékben vásárolt orosz fegyvereket. Tavaly T-72- es harckocsikat és Sz-300- as légvédelmi rakétarendszereket vett 2,2 milliárd dollárértékben. (MTI) Két libériái békeharcos asszony és az arab tavasz egyik emblematikus alakja, a jemeni újságírónő a kitüntetett Először kapott arab nő NobelOslo. Reméljük, döntésünk hozzájárul ahhoz, hogy véget érjen a nők elnyomása, ami ma is gyakorlat sok országban, és ráébreszt arra, hogy a nők milyen nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a demokrácia és a béke szempontjából. Ezt Thorbjöm Jagland, a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnöke mondta, amikor ismertette az idei kitüntetettek nevét. Ellen Johnson-Sirleaf (balról) libériái elnök, Leymah Gbowee, aki a nőket a libériái polgárháború ellen mozgósította és Tavakkul Karman jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista (TASR/AP-felvételek) A Nobel-békedíj kitüntetettjei, 1994-2011 ÖSSZEFOGLALÓ Oslóban tegnap jelentették be, hogy a 2011. évi Nobel-bé- kedíjat három nőnek ítélte a bizottság. Ellen Johnson-Sirleaf libériái elnök asszony, továbbá honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee és egy nőjogi és demokráciapárti aktivista, a jemeni Tavakkul Karman kapta a díjat. A Nobel-békedíjjal kitüntetett nők száma ezzel 15-re emelkedett. A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Ennek az a magyarázata, hogy az alapító halálakor a két mai ország még egy államot alkotott, s Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdőkkaphatjákmeg. Érdekes adatok A Nobel-békedíjat 1901 óta most 92. alkalommal ítélték oda, így a mostanival együtt eddig 124-en részesültek a rangos kitüntetésben: 62 alkalommal egy díjazott volt, 28 ízben ketten 1994. Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő; 1995. Joseph Rotblat (Nagy- Britannia), a leszerelést támogató Pugwash mozgalom; 1996. Carlos Belo püspök és Jósé Ramos Horta ellenállási vezető (Kelet-Timor); 1997. Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért (ICBL) és Jody Williams (USA), az ICBL koordinátora; 1998. John Hume és David Trimble északír politikusok; 1999. Orvosok Határok Nélkapták, a most díjazottakkal pedig már két esetben hárman kap- tákmegosztva. A124 díjazottból 101 magánember, 23 pedig szervezet volt. A legfiatalabb díjazott a 32 éves Mairead Corrigan volt 1976-ban. A legidősebb pedig Joseph Rotblat volt, aki kitüntetésekor, 1995-ben 87. életévében járt. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatalát pedig kétszer tüntették ki. 1961-ben posztumusz ítélték oda a díjat Dag Hammarskjöld volt ENSZ- főtitkárnak, de 1974óta csak élő személyt lehet jelölni. 1973-ban a vietnami Le Dúc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kül (MSF) szervezet; 2000. Kim De Dzsung dél-koreai elnök; 2001. ENSZ és Kofi Annan (Ghána) ENSZ-főtitkár; 2002. Jimmy Carter volt amerikai elnök; 2003. Sirin Ebadi iráni jogásznő, emberi jogi aktivista; 2004. Wangari Maathai kenyai környezetvédő és politikus; 2005. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Mohamed el-Baradei (Egyiptom), a szervezet főigazgatója; 2006. Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az kapta a kitüntetést a vietnami békeszerződés megkötéséért, ám a vietnami politikus nem vette azt át. Az idei díjazottak rövid életrajza: Ellen Johnson-Sirleaf Bámulatra méltó karriert tudhat maga mögött: a 72 éves libériái asszony a világhírű Harvard Egyetemen tanult, majd fokról fokra megmászta a szamárlétrát, az ENSZ-ig, illetve a Világbankig jutva. Pályájának csúcsa az volt, amikor 2006-ban az afrikai kontinens első női elnökeként letette a hivatali esküt. „Ez kitárja az ajtót a nők előtt az egész kontinensen” általa vezetett, mikrohitelező GrameenBank; 2007. Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága; 2008. Martti Ahtisaari finn békeközvetítő; 2009. Barack Obama amerikai elnök; 2010. Liu Hsziao-po kínai ellenzéki másként gondolkodó; 2011. Ellen Johnson-Sirleaf libériái elnök, Leymah Gbowee, aki a nőket a libériái polgárháború ellen mozgósította és Tavakkul Karman jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista. örvendezett akkor Johnson-Sirleaf. Bár a feddhetetlen, hajlít- hatatlan és akaraterős nő igazi vaslady, feladata minden volt, csak nem egyszerű. Egy olyan ország gyeplőjét kellett kézbe vennie, amely tíz év polgárháború után a szakadék szélén tántorgott. A négygyermekes anya és nyolc unokával rendelkező nagymama egyik legfontosabb feladatának kezdettől fogva azt tartotta, hogy segítsen az egykori gyermekkatonáknak visszailleszkedni a társadalomba. Dél-afrikai mintára létrehozott egy igazságtevő és megbékélési bizottságot, amely a polgárháború szörnyűségeit vizsgálja, és célja a béke és a stabilidíjat tás helyreállítása az országban. A Newsweek amerikai hetilap 2010-ben beválasztotta a világ tíz legjobb államfője közé, míg a The Economist gazdasági folyóirat Libéria legjobb elnökeként írt róla. Leymah Gbowee Ismert békepárti aktivista Libériában, jelentős szerepe volt abban, hogy 2003-ban elhallgattak a fegyverek a polgárháború sújtotta koldusszegény nyugat-afrikai országban. Szembeszállt Libéria akkori elnökével, a jelenleg emberiesség elleni bűntettek miatt büntetőeljárás alatt álló Charles Taylorral is. Határozottan felszólalt a gyerekkatonák ügyében a polgár- háborús időkben. Több nőszervezetet alapított és vezet. Kezdeményezései közül kiemelkedik a nők és anyák erőszakmentes tiltakozó akciója Charles Taylor ellen. 1972-ben született a libériái fővárosban, Monrovi- ában. Az USA-ban, Virginiában járt egyetemre. Tavakkul Karman A jemeni újságírónő 1979- ben született, ő az első arab nő, aki megkapta a kitüntetést. Emblematikus alakja a Jemenben 33 éve hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh elnök rendszere ellen kirobbant tiltakozó megmozdulásoknak. Az elmaradott, konzervatív arab országban nem jellemző, hogy egy nő a politika első vonalában tűnjön föl. A háromgyermekes anya volt az egyik vezetője azoknak a januári diáktüntetéseknek, amelyek megadták a kezdő lökést a Száleh elleni népfelkelésnek, de a nők jogaiért és a véleménynyilvánítás szabadságáért küzdött már jóval azelőtt, hogy Tunéziából kiindulva végigsöpörtek az észak-afrikai országokon az arab tavasz néven emlegetett népfelkelések. Január 23-án néhány órára őrizetbe vették a fővárosban, Szanaában, ami nagy felháborodást keltett, és hozzájárult ahhoz, hogy kiszélesedtek a tiltakozások az országban. (MTI, ú) Tíz éve kezdődött az afganisztáni háború Túl csendes amerikai évforduló ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Fehér Házban bejelentették, Barack Obama elnök nyilvánosan nem, hanem csak egy nyilatkozatban emlékezett meg tegnap arról, hogy az USA pontosan tíz évvel ezelőtt indította el a hadműveleteket a tálib kormány ellen, amely hátországot biztosított a 2001. szeptember 11-i terror- támadásokat végrehajtó al-Ka- ida számára. Az elnök annak ellenére döntött így, hogy korábban az afganisztánit az amerikai történelem leghosszabb háborújának nevezte. Az újraválasztásáért küzdő Obama számára most a kerek évfordulónál fontosabb a munkahelyteremtés, valamint az, hogy az USA hadereje valóban el tudja-e hagyni Afganisztánt 2014 végére, ahogy azt megígérte. A tíz év alatt több mint kétmillió amerikai katona járta meg az afganisztáni és a 2003-ban elkezdett iraki háború hadszíntereit. Az első konfliktusban az amerikai hadsereg 1700, a másodikban pedig csaknem 4500 embert vesztett, a sebesültek száma pedig több tízezerre tehető. Irakból az elnök döntése nyomán az amerikaiak várhatóan az év végig kivonulnak, Afganisztánból pedig, ahol a hadiszerencse megfordítása érdekébenjelentős csapaterősítést hajtottak végre, idén júliustól jövő nyárig összesen 33 ezer katonát vezényelnek haza. Az ott maradó 70 ezernek az azt követő két és fél évben kell átadnia az afgán erőknek az ország feletti ellenőrzést. A CBS legutóbbi közvélemény-kutatása szerint 10 amerikai közül ma 6 gondolja úgy, hogy az USA-nak nincs már keresnivalója Afganisztánban, noha két évvel ezelőtt a többség még támogatta a beavatkozást. 10-ből 7 amerikainak az a meggyőződése, hogy a háború tovább tartott, mint azt a kezdetekor gondolták volna. Minden harmadik amerikai veterán úgy gondolja, hogy nem volt érdemes belekezdeni sem az afganisztáni, sem az iraki háborúba. (MTI, ú) MT1-HÍR Gorki. Oroszország nem fogadja el az ENSZ BT nyugati tagországai által előkészített, Szíriára vonatkozó határozatot, mivel az tartalmazza a katonai beavatkozás lehetőségét-jelentette ki tegnap Dmitrij Medvegyev orosz államfő. Az orosz biztonsági tanács tagjaival folytatott megbeszélésen leszögezte, Moszkva más országok esetében sem engedi, hogy az egyoldalú szankciókat a BT igénybevételével tegyék jogszerűvé. Ennek kapcsán utalt a Líbiára vonatkozó határozatra, amelyet megítélése szerint önkényesen értelmeztek, lehetővé téve a külföldi katonai beavatkozást. Az elnök elmondta, hogy a nyugati határozati javaslat szerzői „nem vették figyelembe aggodalmunkat, és ami különösen nyugtalanító, nem voltak hajlandók belefoglalni a szövegbe, hogy nem lesz semmilyen külső katonai beavatkozás a konfliktusba. Ez pedig csak egyet jelenthet: partnereink nem zárják ki a líbiai forgatókönyv megismétlődését, habár magánbeszélgetéseken azt mondták, hogy tudják, Szíria nem Líbia.” Haaszíriaivezetésnemképes az átalakításokat végrehajtani, mennie kell, de ezt nem a NATO- tagállamok és nem egyes európai országok fogják eldönteni, hanem Szíria népe és vezetése” - tette hozzá Medvegyev. Moszkva ellenzi a külföldi katonai beavatkozást Nyugatellenes kirohanás
