Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-06 / 231. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 6. Külföld 9 Megütközést keltettek Berlinben Erdogan vádaskodásai - Erdogan politikája szítja a kurdok elégedetlenségét Török kirohanás a németek ellen Berlin/Ankara. Megütkö­zést keltettek és értet­lenséget váltottak ki Berlinben a török mi­niszterelnök legújabb, Németország elleni vá­daskodásai. ÖSSZEFOGLALÓ Izrael és Ciprus után újabb célpontot talált magának az iszlám világ üdvöskéje, Recep Tayyip Erdogan. A háttérben az is állhat, hogy Merkel kan­cellár két hete, Abdullah Gül ál­lamfővel találkozva ismét el­utasította Törökország uniós csatlakozását, s helyette csak stratégiai partnerséget ajánlott Ankarának.. Recep Tayyip Erdogan kor­mányfő a hét elején egy vidéki körút során különböző, Török­országban tevékenykedő német alapítványokat gyanúsított meg a kurdok terrorjának finanszíro­zásával. A török kormányfő azt állította, hogy a szóban forgó alapítványok pénzelik a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és - mint fogalmazott - Törökország megosztására tö­rekszenek. A német kormány hivatalo­san még nem kommentálta Er­dogan kijelentéseit, kormány­források azonban tegnap meg­ütközésüknek és értetlensé­Izrael ismét megkapta a magáét a török kormányfőtől güknek adtak hangot. Erdogan vádaskodásait teljes mértékben légbőlkapottnak minősítették, és azokat összefüggésbe hozták Erdogan közeli németországi látogatásával. Emlékeztettek arra: az elmúlt években több al­kalommal is előfordult, hogy Erdogan - németországi látoga­tásai előtt -megalapozatlan vá­dakkal állt elő. Törökországban egyébként több német alapít­vány is működik, amelyek a kormányon lévő CDU-hoz, az el­lenzéki SPD-hez, illetve a Zöl­dekhez állnak közel. A Die Welt tegnapi értesülése szerint Tö­rökországban mindenekelőtt a Zöldekhez közeli Heinrich Böll Alapítvány törökországi képvi­selete ellen folyik boszorkány­üldözés. Az alapítvány ankarai irodájának vezetője a leghatá­rozottabban visszautasította Erdogan vádaskodásait, hang­súlyozva: nem az alapítványok osztják meg az országot, hanem a hivatalos török politika, amely nap mint nap hozzájárul ahhoz, hogy a törökök és a kurdok kö­zötti szakadék egyre mélyebbé váljon. Az tény, hogy a kurdok az utóbbi időben ismét egyre több merényletet követnek el, Anka­ra pedig fokozta a hajtóvadásza­tot ellenük. Erdogan ebben együtt akar működni Iránnal. Nemrégiben azt mondta, „ez a viszonyTeheránnaljól alakul, és együtt léphetünk fel Kandilnál” aPKK ellen. A Kandil-hegység Irak és Irán határán emelkedik, és az észak­iraki kurd autonómia területé­nek részét képezi, 80-100 kilo­méterre délre a török határtól. Azt gyanítják, hogy a PKK ott rej­tette el a fő táborait. Ezeket az iraki területeket a török légierő már számtalanszor bombázta, legutóbb pedig kilátásba helyez­ték: a török haderő szárazföldi hadműveletre készül iraki terü­leten a kurdok ellen. (MTI, ú) Kadhafi fiai vezetik a fegyveres ellenállókat Késik a végső támadás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Tripoli. Líbiával kapcsolóiban a NATO-ban álta­lános az a vélemény, hogy az ot­tani lakosság megvédését célzó - ENSZ-felhatalmazáson alapu­ló - katonai műveletek hamaro­san befejeződhetnek. Anders Fogh Rasmussen főtitkár a tag­országok védelmi miniszterei­nek tegnapi ülését megnyitó be­szédében hangsúlyozta: a műveletet mindaddig folytat­ják, amíg az szükséges. Leon Panetta, az új amerikai védelmi miniszter szerint Líbi­ában nem állíthatók le a NATO- műveletek, amíg véget nem ér­nek a szárazföldi harcok. Pa­netta, aki korábban a CIA igaz­gatója volt, úgy fogalmazott: amíg a fegyvereké a szó, a líbia­iak nem kezdhetik meg a kor­mányzás problémáival való küzdelmet. Az új líbiai hatalom fegyvere­sei felújították az ostromlott Szírt - Moammer Kadhafi szü­lővárosa - ágyúzását, de a végső roham még várat magára a ki­tartóan védekező kadhafisták ellen. Egy katonai szóvivő kö­zölte, hogy nehéztüzérséggel és rakétavetőkkel lövik azokat a pontokat a városban, ahol a kadhafistákat sejtik. A NATO is aktív, repülőgépei többször el­repültek Szírt központja fölött, és utána erős robbanások hal­latszottak. ,A városban még több ezer civil van, ezért várunk a végső támadással” - mondta a szóvi­vő, aki emlékeztetett arra, hogy már elfoglaltak olyan fontos stratégiai pontokat, mint a kikö­tő, a repülőtér és a tengerparti út, amely a keleti és nyugati or­szágrészt összeköti. A városban a harcokat állító­lag Kadhafi Mutasszim nevű fia irányítja, a még ellenálló másik gócpontban, Bani-Valídban pedig egy másik fia, Szeif al- Iszlám áll a katonák élén. Maga Kadhafi a nyugati országrész­ben, a líbiai-algériai-tunéziai hármas határ közelében fekvő sivatagi város, Gadámesz köze­lében bujkálhat, tuareg törzsek védelme alatt. (MTI, ú) Mubarakot az év emberének jelölték Kairó. Az év személyiségének jelölte a Kettes Csatorna izrae­li televízió Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi állam­főt. A hazájában bíróság elé állított politikus az első nem iz­raeli, akit a díjra jelöltek. Az izraeli televízió az Izraellel kö­tött béke melletti elkötelezettsége miatt tartotta méltónak az elismerésre a volt elnököt. „Mubarak sok szolgálatot tett Iz­raelnek, ezért kitüntetést érdemel, még ha ő maga nem ve­heti is át” - mondta Audi Zígel, a tv politikai elemzője. (MTI) Nincs Szíria elleni határozat - török hadgyakorlat a határ mentén Orosz és kínai vétó a BT-ben ÖSSZEFOGLALÓ New York. Oroszország és Kína tegnap hajnalban megvé­tózta az ENSZ BT Szíriát elítélő határozattervezetét, amely bün­tetőintézkedéseket helyezett ki­látásba Damaszkusz ellen. Kilenc tagállam képviselői fo­gadták el a tervezetet. Négy kül­dött - a dél-afrikai, az indiai, a brazil és a libanoni - tartózko­dott. Két állandó tagállam vétója miatt azonban a testület nem fo­gadta el a dokumentumot, amely szankciókkal fenyegette meg a damaszkuszi rezsimet, ha nem állítja le az országban zajló tüntetésekvérbefojtását. A tervezetet Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Portugália dolgozta ki. Gé­rard Araud francia ENSZ-nagy- követ hangsúlyozta: minden le­hetségest megtettek a kompro­misszum felkutatására, hiába tettek számos engedményt Moszkvának és Pekingnek, va­lamint a tartózkodó tagálla­moknak. Vitalij Csurkin orosz nagykövet szerint a vitában két filozófia csapott össze, az egyik, a nyugati országoké, amely a konfrontációt szorgalmazta. ,A szankciókkal való fenyegetés azonban elfogadhatatlan, mert az szembeszáll a válság békés megoldásával; Moszkva azt sze­retné, ha Damaszkusz mielőbb beváltaná a változásokra tett ígéretét”-mondta. A szabályok értelmében egy BT-határozat elfogadásához legalább 9 tagállam igenlő sza­vazata szükséges, de ha csak egy állandó tag is vétót emel, a határozat nem érvényes. Most egyszerre két küldött is élt vé­tójogával. A BT-ülés egyik momentuma: az amerikai diplomaták kivonul­tak a teremből, amikor a szír nagykövet azzal vádolta meg az USA-t, hogy Izrael cinkosa a (pa­lesztin) népirtásban. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő közölte: a BT-beli kudarc ellenére Ankara szankci­ókkal fogja sújtani szomszédját és eddigi szövetségesét. A török hadsereg hadgyakorlatot kezd az ország déli részén fekvő, Szí­riával határos Hatay tartomány­ban -jelentette be tegnap az an­karai vezérkar. Erdogan fel akarja keresni a tartománybeli menekülttábo­rokat, amelyeket a Szíriái me­nekültek számára létesítettek. Erdogan előzőleg bejelentette a szakítást a damaszkuszi rendszerrel a tüntetők elleni megtorlások miatt. Ezeknek az ENSZ szerint már 2700 halálos áldozatuk van. (MTI, ú) Merkel mindent megenged az euró stabilitásának növelése érdekében Nem tabu az uniós szerződésmódosítás MTl-HÍR Brüsszel. Angela Merkel né­met kancellár szerint nem kell tabuként kezelni az EU szerző­déseinek módosítását, különö­sen akkor, ha az az euróövezet stabilitásának további növelé­sét célozza. Jósé Manuel Durao Barroso európai bizottsági el­nökkel Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján Merkel hangoztatta: Németor­szág készen áll arra, hogy egy ilyen folyamatba bekapcsolód­jék. Nem utalt ugyanakkor arra, hogy Berlin kezdeményezni szándékozna bármilyen szer­ződésmódosítást. Barroso viszont úgy vélte, az újabb módosításnak csak akkor lenne értelme, ha az több Euró­pát eredményezne, azaz fokoz­ná az unión belüli integrációt. A kancellár leszögezte, hogy Gö­rögországnak a közös pénzt használó EU-tagállamok között kell maradnia, ugyanakkor hangoztatta, hogy Athén ügyé­ben Németország csak akkor hozza meg következő döntését, ha már ismeri a nemzetközi (uniós és nemzetközi valuta­alapi) szakértők most készülő újabb jelentését. Reményét fe­jezte ki, hogy a jelentés a követ­kező állam- és kormányfői EU- találkozóra, azaz október 17-ig elkészül. RÖVIDEN Brüsszel nem érti Brüsszel. Gondosan fi­gyelemmel követi, ellenőr­zi majd az Európai Bizott­ság a szerb vagyon-vissza- származtatási és kárpótlási törvény végrehajtását - hangoztatta Peter Stano, a bővítési biztos, Štefan Füle szóvivője. Arra reagált, hogy Borisz Tadics szerb ál­lamfő a hét elején aláírta a magyar részről élesen bí­rált törvényt, amely ma életbe is lép. Stano szerint a törvény elfogadása fontos lépés afelé, hogy véget ves­sen a tulajdonjogok eddigi széttagolt kezelésének, és jobban megvilágítsa a tu­lajdonra vonatkozó szabá­lyozást. Stano szerint a jog­szabály kedvezően hathat a Szerbiába irányuló befek­tetésekre is. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a bizott­ság kiemelt fontosságot tu­lajdonít a törvény előtti egyenlőség és a megkülön­böztetés-mentesség alap­értékeinek. (MTI) Szigorúan őrzik Eilatot Tel-Aviv. Az izraeli had­sereg és a haditengerészet a jóm-kipúr zsidó ünnep idejére szigorította bizton­sági intézkedéseit a vörös­tengeri üdülőhely, Eilat körzetében. A titkosszol­gálatok olyan információ­kat szereztek, amelyek szerint palesztin csoportok Izrael déli részén újabb támadásokra készülnek. A haditengerészet nem zárja ki annak veszélyét, hogy a terroristák megpróbálnak pokolgéppel megrakott motorcsónakkal merény­letet elkövetni vízi vagy part menti célpontok ellen Eilat körzetében. Az izraeli szárazföldi erők is meg­erősítették egységeiket az augusztusi terrorcselek­mények után. (MTI) Meghiúsított merénylet Kabul. Az afgán hír­szerzés meghiúsított egy merényletet, amelynek célpontja Hamid Karzai elnök lett volna. Hat olyan embert tartóztattak le, akik kapcsolatban álltak az al-Kaida nemzetközi ter­rorszervezettel és a hír­hedt Hakkani-hálózattal. Állítólag két, Pakisztánban tartózkodó arab szervezte be őket. Afgán tisztségvise­lők egyre hangosabban vádolják a nyilvánosság előtt Pakisztánt azzal, hogy hírszerző ügynöksé­gei támogatják a lázadó­kat. Kedden már azt állí­tották, hogy pakisztáni tisztviselők előre tudtak a Burhanuddin Rabbani volt afgán elnök életét követe­lő, szeptember 20-án elkö­vetett merényletről. (MTI) Ankara. Erdogan szerint Izra­el fenyegetést jelent az egész térségre nézve, mert rendel­kezik atombombával. A dél-af­rikai látogatáson tartózkodó politikust tegnap az Anatolia török hírügynökség idézte. Erdogannak az sem tetszik, hogy izraeli részről soha nem erősítették meg, de nem is igen cáfolták az atomfegyver bir­toklását. A török kormányfő nyilatkozatában állami terro­rizmussal is megvádolta a zsi­dó államot. Erdogan korábban a Nyugat szemére vetette, ket­tős mércét alkalmaz, amikor Iránnak meg akaija tiltani az atomfegyver kifejlesztését, a zsidó állam ilyen eszközeit vi­szont tudomásul veszi. (SITA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents