Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-06 / 231. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 6. Külföld 9 Megütközést keltettek Berlinben Erdogan vádaskodásai - Erdogan politikája szítja a kurdok elégedetlenségét Török kirohanás a németek ellen Berlin/Ankara. Megütközést keltettek és értetlenséget váltottak ki Berlinben a török miniszterelnök legújabb, Németország elleni vádaskodásai. ÖSSZEFOGLALÓ Izrael és Ciprus után újabb célpontot talált magának az iszlám világ üdvöskéje, Recep Tayyip Erdogan. A háttérben az is állhat, hogy Merkel kancellár két hete, Abdullah Gül államfővel találkozva ismét elutasította Törökország uniós csatlakozását, s helyette csak stratégiai partnerséget ajánlott Ankarának.. Recep Tayyip Erdogan kormányfő a hét elején egy vidéki körút során különböző, Törökországban tevékenykedő német alapítványokat gyanúsított meg a kurdok terrorjának finanszírozásával. A török kormányfő azt állította, hogy a szóban forgó alapítványok pénzelik a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és - mint fogalmazott - Törökország megosztására törekszenek. A német kormány hivatalosan még nem kommentálta Erdogan kijelentéseit, kormányforrások azonban tegnap megütközésüknek és értetlenséIzrael ismét megkapta a magáét a török kormányfőtől güknek adtak hangot. Erdogan vádaskodásait teljes mértékben légbőlkapottnak minősítették, és azokat összefüggésbe hozták Erdogan közeli németországi látogatásával. Emlékeztettek arra: az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy Erdogan - németországi látogatásai előtt -megalapozatlan vádakkal állt elő. Törökországban egyébként több német alapítvány is működik, amelyek a kormányon lévő CDU-hoz, az ellenzéki SPD-hez, illetve a Zöldekhez állnak közel. A Die Welt tegnapi értesülése szerint Törökországban mindenekelőtt a Zöldekhez közeli Heinrich Böll Alapítvány törökországi képviselete ellen folyik boszorkányüldözés. Az alapítvány ankarai irodájának vezetője a leghatározottabban visszautasította Erdogan vádaskodásait, hangsúlyozva: nem az alapítványok osztják meg az országot, hanem a hivatalos török politika, amely nap mint nap hozzájárul ahhoz, hogy a törökök és a kurdok közötti szakadék egyre mélyebbé váljon. Az tény, hogy a kurdok az utóbbi időben ismét egyre több merényletet követnek el, Ankara pedig fokozta a hajtóvadászatot ellenük. Erdogan ebben együtt akar működni Iránnal. Nemrégiben azt mondta, „ez a viszonyTeheránnaljól alakul, és együtt léphetünk fel Kandilnál” aPKK ellen. A Kandil-hegység Irak és Irán határán emelkedik, és az északiraki kurd autonómia területének részét képezi, 80-100 kilométerre délre a török határtól. Azt gyanítják, hogy a PKK ott rejtette el a fő táborait. Ezeket az iraki területeket a török légierő már számtalanszor bombázta, legutóbb pedig kilátásba helyezték: a török haderő szárazföldi hadműveletre készül iraki területen a kurdok ellen. (MTI, ú) Kadhafi fiai vezetik a fegyveres ellenállókat Késik a végső támadás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Tripoli. Líbiával kapcsolóiban a NATO-ban általános az a vélemény, hogy az ottani lakosság megvédését célzó - ENSZ-felhatalmazáson alapuló - katonai műveletek hamarosan befejeződhetnek. Anders Fogh Rasmussen főtitkár a tagországok védelmi minisztereinek tegnapi ülését megnyitó beszédében hangsúlyozta: a műveletet mindaddig folytatják, amíg az szükséges. Leon Panetta, az új amerikai védelmi miniszter szerint Líbiában nem állíthatók le a NATO- műveletek, amíg véget nem érnek a szárazföldi harcok. Panetta, aki korábban a CIA igazgatója volt, úgy fogalmazott: amíg a fegyvereké a szó, a líbiaiak nem kezdhetik meg a kormányzás problémáival való küzdelmet. Az új líbiai hatalom fegyveresei felújították az ostromlott Szírt - Moammer Kadhafi szülővárosa - ágyúzását, de a végső roham még várat magára a kitartóan védekező kadhafisták ellen. Egy katonai szóvivő közölte, hogy nehéztüzérséggel és rakétavetőkkel lövik azokat a pontokat a városban, ahol a kadhafistákat sejtik. A NATO is aktív, repülőgépei többször elrepültek Szírt központja fölött, és utána erős robbanások hallatszottak. ,A városban még több ezer civil van, ezért várunk a végső támadással” - mondta a szóvivő, aki emlékeztetett arra, hogy már elfoglaltak olyan fontos stratégiai pontokat, mint a kikötő, a repülőtér és a tengerparti út, amely a keleti és nyugati országrészt összeköti. A városban a harcokat állítólag Kadhafi Mutasszim nevű fia irányítja, a még ellenálló másik gócpontban, Bani-Valídban pedig egy másik fia, Szeif al- Iszlám áll a katonák élén. Maga Kadhafi a nyugati országrészben, a líbiai-algériai-tunéziai hármas határ közelében fekvő sivatagi város, Gadámesz közelében bujkálhat, tuareg törzsek védelme alatt. (MTI, ú) Mubarakot az év emberének jelölték Kairó. Az év személyiségének jelölte a Kettes Csatorna izraeli televízió Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi államfőt. A hazájában bíróság elé állított politikus az első nem izraeli, akit a díjra jelöltek. Az izraeli televízió az Izraellel kötött béke melletti elkötelezettsége miatt tartotta méltónak az elismerésre a volt elnököt. „Mubarak sok szolgálatot tett Izraelnek, ezért kitüntetést érdemel, még ha ő maga nem veheti is át” - mondta Audi Zígel, a tv politikai elemzője. (MTI) Nincs Szíria elleni határozat - török hadgyakorlat a határ mentén Orosz és kínai vétó a BT-ben ÖSSZEFOGLALÓ New York. Oroszország és Kína tegnap hajnalban megvétózta az ENSZ BT Szíriát elítélő határozattervezetét, amely büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Damaszkusz ellen. Kilenc tagállam képviselői fogadták el a tervezetet. Négy küldött - a dél-afrikai, az indiai, a brazil és a libanoni - tartózkodott. Két állandó tagállam vétója miatt azonban a testület nem fogadta el a dokumentumot, amely szankciókkal fenyegette meg a damaszkuszi rezsimet, ha nem állítja le az országban zajló tüntetésekvérbefojtását. A tervezetet Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Portugália dolgozta ki. Gérard Araud francia ENSZ-nagy- követ hangsúlyozta: minden lehetségest megtettek a kompromisszum felkutatására, hiába tettek számos engedményt Moszkvának és Pekingnek, valamint a tartózkodó tagállamoknak. Vitalij Csurkin orosz nagykövet szerint a vitában két filozófia csapott össze, az egyik, a nyugati országoké, amely a konfrontációt szorgalmazta. ,A szankciókkal való fenyegetés azonban elfogadhatatlan, mert az szembeszáll a válság békés megoldásával; Moszkva azt szeretné, ha Damaszkusz mielőbb beváltaná a változásokra tett ígéretét”-mondta. A szabályok értelmében egy BT-határozat elfogadásához legalább 9 tagállam igenlő szavazata szükséges, de ha csak egy állandó tag is vétót emel, a határozat nem érvényes. Most egyszerre két küldött is élt vétójogával. A BT-ülés egyik momentuma: az amerikai diplomaták kivonultak a teremből, amikor a szír nagykövet azzal vádolta meg az USA-t, hogy Izrael cinkosa a (palesztin) népirtásban. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő közölte: a BT-beli kudarc ellenére Ankara szankciókkal fogja sújtani szomszédját és eddigi szövetségesét. A török hadsereg hadgyakorlatot kezd az ország déli részén fekvő, Szíriával határos Hatay tartományban -jelentette be tegnap az ankarai vezérkar. Erdogan fel akarja keresni a tartománybeli menekülttáborokat, amelyeket a Szíriái menekültek számára létesítettek. Erdogan előzőleg bejelentette a szakítást a damaszkuszi rendszerrel a tüntetők elleni megtorlások miatt. Ezeknek az ENSZ szerint már 2700 halálos áldozatuk van. (MTI, ú) Merkel mindent megenged az euró stabilitásának növelése érdekében Nem tabu az uniós szerződésmódosítás MTl-HÍR Brüsszel. Angela Merkel német kancellár szerint nem kell tabuként kezelni az EU szerződéseinek módosítását, különösen akkor, ha az az euróövezet stabilitásának további növelését célozza. Jósé Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján Merkel hangoztatta: Németország készen áll arra, hogy egy ilyen folyamatba bekapcsolódjék. Nem utalt ugyanakkor arra, hogy Berlin kezdeményezni szándékozna bármilyen szerződésmódosítást. Barroso viszont úgy vélte, az újabb módosításnak csak akkor lenne értelme, ha az több Európát eredményezne, azaz fokozná az unión belüli integrációt. A kancellár leszögezte, hogy Görögországnak a közös pénzt használó EU-tagállamok között kell maradnia, ugyanakkor hangoztatta, hogy Athén ügyében Németország csak akkor hozza meg következő döntését, ha már ismeri a nemzetközi (uniós és nemzetközi valutaalapi) szakértők most készülő újabb jelentését. Reményét fejezte ki, hogy a jelentés a következő állam- és kormányfői EU- találkozóra, azaz október 17-ig elkészül. RÖVIDEN Brüsszel nem érti Brüsszel. Gondosan figyelemmel követi, ellenőrzi majd az Európai Bizottság a szerb vagyon-vissza- származtatási és kárpótlási törvény végrehajtását - hangoztatta Peter Stano, a bővítési biztos, Štefan Füle szóvivője. Arra reagált, hogy Borisz Tadics szerb államfő a hét elején aláírta a magyar részről élesen bírált törvényt, amely ma életbe is lép. Stano szerint a törvény elfogadása fontos lépés afelé, hogy véget vessen a tulajdonjogok eddigi széttagolt kezelésének, és jobban megvilágítsa a tulajdonra vonatkozó szabályozást. Stano szerint a jogszabály kedvezően hathat a Szerbiába irányuló befektetésekre is. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a bizottság kiemelt fontosságot tulajdonít a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség alapértékeinek. (MTI) Szigorúan őrzik Eilatot Tel-Aviv. Az izraeli hadsereg és a haditengerészet a jóm-kipúr zsidó ünnep idejére szigorította biztonsági intézkedéseit a vöröstengeri üdülőhely, Eilat körzetében. A titkosszolgálatok olyan információkat szereztek, amelyek szerint palesztin csoportok Izrael déli részén újabb támadásokra készülnek. A haditengerészet nem zárja ki annak veszélyét, hogy a terroristák megpróbálnak pokolgéppel megrakott motorcsónakkal merényletet elkövetni vízi vagy part menti célpontok ellen Eilat körzetében. Az izraeli szárazföldi erők is megerősítették egységeiket az augusztusi terrorcselekmények után. (MTI) Meghiúsított merénylet Kabul. Az afgán hírszerzés meghiúsított egy merényletet, amelynek célpontja Hamid Karzai elnök lett volna. Hat olyan embert tartóztattak le, akik kapcsolatban álltak az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel és a hírhedt Hakkani-hálózattal. Állítólag két, Pakisztánban tartózkodó arab szervezte be őket. Afgán tisztségviselők egyre hangosabban vádolják a nyilvánosság előtt Pakisztánt azzal, hogy hírszerző ügynökségei támogatják a lázadókat. Kedden már azt állították, hogy pakisztáni tisztviselők előre tudtak a Burhanuddin Rabbani volt afgán elnök életét követelő, szeptember 20-án elkövetett merényletről. (MTI) Ankara. Erdogan szerint Izrael fenyegetést jelent az egész térségre nézve, mert rendelkezik atombombával. A dél-afrikai látogatáson tartózkodó politikust tegnap az Anatolia török hírügynökség idézte. Erdogannak az sem tetszik, hogy izraeli részről soha nem erősítették meg, de nem is igen cáfolták az atomfegyver birtoklását. A török kormányfő nyilatkozatában állami terrorizmussal is megvádolta a zsidó államot. Erdogan korábban a Nyugat szemére vetette, kettős mércét alkalmaz, amikor Iránnak meg akaija tiltani az atomfegyver kifejlesztését, a zsidó állam ilyen eszközeit viszont tudomásul veszi. (SITA)