Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-06 / 231. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 6. www.ujszo.com MOZIMUSTRA Álmok otthona TALLÓSl BÉLA A bal lábam és az Apám nevében elveszett Oscar-dí- ját Jim Sheridan rendező ezzel az új opusával nem fogja megszerezni. Az említett korábbi két nagy filmjéért rendezés kategóriában is jelölték a díjra, ám erre új mozijának, az Álmok otthonának nem igazán van esélye. Nem rossz, csak nem a kiemelten jó kategóriában fut. Mivelhogy egy idő után átláthatatlan. Túlságosan meredeken vegyíti az idősíkokat: a múltat úgy vetíti a jelenre és fordítva, hogy abból bizony nehéz kikupálódni, indokát találni annak, mi miért történt, ki kit ölt meg, ki hogyan és miért is halt meg valójában... Túl kaotikusra sikeredett a bűnügy felfedése. Pedig egészen odáig helyén is lennének a dolgok. Izgalmas is lehet az a lelki háttér, amely a főhős cselekedeteit motiválja. S azok a fordulatok, ahogy rádöbben, hogy ki is ő voltaképpen. Mivelhogy nem az, akinek látjuk, és akinek hiszi magát. Ez a fordulat, megvilágosodásának körülményei, izgalmas részei a filmnek. És az is, ami addig van. Vagyis hogy a főhős, Will Atenton (Daniel Craig) elbúcsúzik a kiadójától, s beköltözik családjával egy gyönyörű környék álomotthonnak tűnő házába, amely csakhamar rémálmok otthonává válik. Rejtélyes, vér- fröcskölést ígérő horrorba illő jelek és jelzések alapján Will ugyanis rájön, hogy a ház, amelybe beköltözhettek, fel nem göngyölített bűnügy, gyilkosságok miatt állt hosszú ideig üresen. Will feleségével, Libbyvel (Rachel Weisz) és szomszédasszonyával, Ann-nel (Naomi Watts) megpróbálják felderíteni a gyilkosságok körülményeit, mivel újabb fenyegetően vészjósló események zavarják meg az álmok otthona nyugalmát. Will magánnyomozása során kiderül, hogy valójában nem az a személy, akinek hiszi magát (ez jó fordulat), s lassan-lassan az is világossá válik, hogy a kiadó, amelyet elhagyott, valójában zárt osztályhoz hasonló intézmény (ez még jobb). A baj talán csak az, hogy ezek közül a talányok közül sokat fejben kell összerakni. S mikor mindent sikerül összerakni, s már a korábbi gyilkosságra is fény derül egy kiadós akciós-tüzes jelenetben (csak az a baj, hogy így ház nem ég, s égő házban így nem közlekedik ember!), még tartogat a megoldás egy újabb fordulatot. Jók a havas képek, megragadó a környezet (a ház stilizált képeivel), izgalmas az egymásra épülő rejtély felfedésének adagolása, a talány kirakós feltárásához, vagyis a múlt és jelen események közti logikai kapcsok értéséhez azonban hiányzik az értelmi iránytű. Hogy átlássuk, amit látunk, és eligazodjunk benne. Akkor talán az is kiderülne, mit akar a film valójában, s hogy az, ami megtörténik a szemünk előtt - az ilyen erős én-, illetve személyiségfelejtés - mennyire helytálló. így ugyanis nem tudom, mit higgyek vagy ne higgyek abból a pszichomisztikumból, amit kissé rossz szájízzel megettem ebből a thrillerből (amelynek kiemelendő pozitívuma, hogy nem hosszú). A családi idill kezd rémületté válni (Képarchívum) Ma jelentik be, ki kapja az irodalmi Nobel-díjat. Esélylatolgatás a bukmékerek szemével Tétre, helyre, befutóra... A fogadóirodák ma már nem csak meccsekre közölnek szorzókat, hanem szinte bármilyen eseményre. A világ vezető online fogadóirodája, a ladbrokes.com közzétette az irodalmi Nobel-díj várományosainak listáját is. Szerintük egy Szíriái költő a legesélyesebb, de Nádas Péterre is lehet fogadni. JUHÁSZ KATALIN Tavaly a tájainkon is népszerű perui Mario Vargas Llosa vehette át a Nobel-díjat. A jelöltekre javaslatot tehetneka svéd, a francia és a spanyol akadémia tagjai, esztétikát, irodalmat tanító egyetemi oktatók, az egyes országok írószövetségeinek elnökei, illetve a korábbi Nobel- díjasok. Öt név kerül a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elé, az ő életművüket tanulmányozzák részletesen, és ez alapján hozzák meg a döntést, amelyet majelentenekbe. Áz akadémiát kezdettől fogva sok bírálat érte a díjazottak miatt. A kritikusok részben azt nehezményezték, hogy egyes fontos szerzők soha nem kapták meg a kitüntetést, míg a díjra szerintük kevésbé érdemesek igen. Többször felvetődött az a kifogás is, hogy számos kitüntetés mögött politikai megfontolások és érdekek húzódnak. Az utóbbi években Harold Pinter és Orhan Pamuk díjazása kapcsán cikkeztek arról, hogy a bizottság nemcsak szakmailag méltányolta az írókat, hanem figyelembe vette politikai állás- foglalásukat is - Pinter esetében az iraki háború elleni fellépését, Pamuk esetében pedig az örmény népirtásra vonatkozó nyilatkozatait. A ladbrokes.com által legesélyesebbnek tartott, Adonis néven publikáló szíriai költőt a modern arab költészet úttörő- jeként szokás emlegetni. A most 81 éves, Franciaországban élő alkotó annak idején azért kezdett írói álnevet használni, mert radikális politikai nézetei miatt saját nevén nem publikálhatott hazájában. Több amerikai és nyugat-európai egyetemen tanított, egyesek szerint az arab Balra fent Adonis, mellette Tranströmer, balra lent Murakami, mellette Nádas Péter (Képarchívum) irodalomra gyakorolt hatása legalább akkora, mint T. S. Eliot befolyása az angol irodalomra, vagy David Hume-é a nyugati filozófia fejlődésére. Arabul húsz könyve jelent meg, ezekből párat angolra is lefordítottak. Évek óta ott van az első tízben, ezért is tartják esélyesnek. Ráadásul idén megkapta a tekintélyes Goethe-díjat, sőt azzal is feltűnést keltett, hogy Aszád- hoz intézett nyílt levelet jelentetett meg egy libanoni napilapban, amelyben kérte a szíriai elnököt, hogy állítsa le a vérengzést és mondjon le. Stockholmi irodalmi körök úgy sejtik, az idei év nagy eseménye, az „arab tavasz” befolyással lehet az akadémia döntésére. Mások viszont pont emiatt vélik úgy, hogy Mario Vargas Llosa után nem adják olyan szerzőnek a díjat, aki túlságosan is jelen van a politikában. Tegnap reggel még hat az egyhez lehetett fogadni Adonisra a Ladbrokes-nál, a második helyen a rockzenész- költő, Bob Dylan állt (hét az egyhez). Délutánra fordult a sorrend, ami azért is érdekes, mert Dylan egy héttel ezelőtt még a százas lista alján kullogott. A svéd Tomas Tranströmer és a japán Haruki Murakami sikere lapzártánk idején kilencszeres pénzt hozhatna a fogadóknak. Harmadik az esélyesek sorában Tomas Tranströmer svéd író, költő és műfordító. A Ladbrokes szerint nagyon közel van Adonishoz, 5',5-ös szorzóval fizetnék vissza a pénzt a rá fogadóknak, ha megkapná a Nobel- díjat. Az is mellette szól, hogy egyáltalán nem foglalkozik politikával. Az 1931-ben született költő az 50-es években egy radikális irodalmi folyóiratot szerkesztett Stockholmban, később fiatalkorú bűnözők nevelőintézetében dolgozott pszi- chógusként, sőt drogfüggőkkel is szép eredményeket ért el. A kortárs svéd líra egyik legnagyobb alakja, három kötete magyarul is megjelent, ám ő ennél sokkal többet tett a magyar költészetért: többek között Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Pilinszky János és Tandori Dezső verseit fordította svédre. A negyedik legesélyesebb a japán Haruki Murakami, akinek regényeit viszont ötven nyelvre fordították le, magyarul nyolc műve olvasható, hazájában pedig szinte ikonként tisztelik, könyvei milliós példányszámban kelnek el, és a fiatalok is lelkesen olvassák. Talán azért, mert nyelvhasználata sokkal kötetlenebb, élőbeszédszerűbb, mint japán kortársaié, stílusát pedig azok az amerikai regények alakították ki, amelyeket ő fordított japánra (például Salinger, Capote, F. Scott Fitzgerald és John Irving művei). Égyesek szerint olyan, mintha angolul írna, csak éppen japán nyelven. 2008-ban jelölték először Nobel-díjra. Nádas Péter tegnap a hetedik legesélyesebb jelölt volt, holtversenyben Les Murray ausztrál költővel (mindkettő tizenhét az egyhez fizet). A nemzetközi körökben is elismert magyar író egyébként szintén évek óta szerepel az esélyesek között - legalábbis a fogadóiroda szerint. Tavaly 10. volt a Ladbrokes-lis- tán egy nappal a bejelentés előtt, sikerét 15 az egyhez adták. Kertész Imre 2002-es No- bel-díja után már nem tűnik olyan meseszerűnek a magyar győzelem. A Kossuth-díjas, és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is magáénak tudó regényíró, drámaíró és esszéista első kötete 1967-ben jelent meg Biblia címmel, azóta számos regényt, színművet, tanulmányt publikált. Legutóbbi műve, a Fantasztikus utazáson című esszékötet idén került a boltokba. Évek óta befutónak számít még Philip Roth, Joyce Carol Oates, E. L. Doctorow, Thomas Pynchon vagy Umberto Eco, de rendre feltűnik a Ladbrokes-lis- tán Václav Havel, Umberto Eco és Milan Kundera is. A fogadóirodai tippeket ugyanakkor nem kell túlságosan komolyan venni, mivel az utóbbi években sohasem a legesélyesebbeknek tűnők közül került ki a díjazott. Tavaly például az amerikai Cormac McCarthy vezette a rangsort, tavalyelőtt pedig az izraeli Amos Oz, a „befutó” azonban 2009-ben a német Herta Müller, 2010-ben pedig Vargas Llosa lett. A19. században az Andrássy-kastély 83 hektáros, hatalmas parkja a korabeli magyar főnemesség többnapos vadászatainak ideális helyszíne volt Grófok és trófeák a betléri kastélyból SILVIA LÔR1NČÍK0VÁ Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és az SZNM - Betléri Múzeum együttműködésének eredménye Az Andrássyak vadászterületeiről című kiállítás, amely a napokban nyílt a Brámer-kúri- ában (Žižka utca 18.). A tárlat Szlovákia egyik leglátogatottabb műemlékét, a betléri kastélyt és annak történelmi parkját, a történelmi Magyarország közkedvelt vadászatainak helyszínét mutatja be. A 19. században a park területe 83 hektár volt, ideális feltételeket nyújtott a szűkebb és nagyobb családi kör, valamint a korabeli magyar főnemesség vadászatainak. A kastély Andrássy Manó által szorgalmazott átépítését követően jeles vendégeket fogadott, többek közt Milán szerb királyt és fiát, Habsburg Ottó főherceget, a politikus gróf Andrássy Gyulát feleségével és gyermekükkel. A park területén vadaskertet alakítottak ki, ahol az olyan őshonos állatok mellett, mint a vaddisznó, a róka és a vadmacska, szarvasok, dámvadak, őzek és muflonok találtak otthonra. Az alapító Andrássy Manó 1885-ben Zemplénből telepítetett Betlérre 16 őzet és 5 szarvast. A vadaskert bővítését Manó fia, gróf Andrássy Géza is folytatta, aki dámvadat és muflonokat telepített a területre. A betléri vadászatok hagyománnyá és társasági eseménnyé váltak, ennek köszönhetően a hazai és külföldi vadászatok trófeái is a betléri gyűjtemény természetes részévé váltak. Az SZNM - Betléri Múzeum és társintézményei minden év októberének második szombatján e hagyomány- őrzés keretében megrendezik a Szent Hubertusz Napot. Az Andrássyak vadászterületeiről című kiállítás 2012. január 8-ig látogatható a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában, a Brámer-kúriában, naponta, kedd kivételével 10-től 17 óráig. A korabeli vadászteríték mellett bemutatásra kerülnek vadásztrófeák és fényképes dokumentáció is. A kiállítás január 8-ig látogatható (Képarchívum)
