Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-06 / 206. szám, kedd
www.ujszo.com UJSZO 2011. SZEPTEMBER 6. Régió 5 A fokozatos bontás és egyidejű újraépítés garantálta volna, hogy az eredeti híd hű mása készül el Kézzel kellett volna szétszedni Nyitra. Nem az volt a baj, hogy szétszedték a barokk várhidat, hanem az, hogy gépekkel, és nem kézzél végezték a munkát. VRABEC MÁRIA Erre a következtetésre jutott a kulturális minisztérium műemlékvédelmi felügyelete, miután megvizsgálta a híd gyors lebontásának körülményeit. Szakszerűtlen átalakítások Ez év júliusában kezdtek a munkások az 1780-ban épült híd felújításába, de közben kiderült, hogy a boltívek és az alapok teljesen tönkrementek. A statikus augusztus 2-án elrendelte a bontást, amit dózerekkel végeztek el. A bontás ténye és módja ellen is tiltakoztak a Régi Nyitra Barátainak Klubja városvédő polgári társulás tagjai, akiknek kezdeményezésére a minisztérium műemlékvédelmi felügyelete tartott ellenőrzést Nyitrán. Az illetékesek arra a következtetésre jutottak, hogy a bontás tulajdonképpen indokolt volt, mert az átnedvesedett boltíveket és tartópilléreket már nem lehetett volna megmenteni. Mivel azokat a korabeli szokásokkal ellentétben vízszintesen nem szigetelték, az elmúlt kétszázötven évben folyamatosan gyűlt bennük a nedvesség. A híd állapotán csak rontottak a hatvanas években végzett átalakítások, amikor teljesen tönkretették a vízelvezető- és szellőzőrendszert. Végül a téli sózás adta meg a kegyelemdöfést az évszázados falaknak, az ipari só lerakodott a téglákon és szétmarta azokat. A híd teljes felújításának tervei már 2006-ban elkészültek, de a tulajdonos püspöki hivatalnak nem volt pénze a megvalósításra, ezért csak újravakoltatta a műemléket. Mint kiderült, azt is szakszerűtlenül, mindenfajta szigetelés nélkül, sőt, a munkások, hogy egyszerűbbé tegyék a dolgukat, eltávolították a hídról a domborműveket, a falból kiemelkedő oszlopokat és párkányokat. Nem volt szokványos az eljárás A deformált és súlyosan károsodott építmény lebontásának tényét ezért nem kifogásolták az ellenőrök. A Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal szerintük helyesen járt el, amikor engedélyt adott a bontásra, de azt kíméletesebben kellett volna elvégezni. A hídon dolgozó cég sem a műemlékvédelmi, sem az építési hivataltól nem kért engedélyt a bontásra, mert abból indult ki, hogy az már a felújításra adott engedély része. Mint kiderült, a boltívek szétszedésének és újraépítésének módját újra kellett volna tervezni és engedélyeztetni. ,A tulajdonos és az építő eljárása a boltívek bontásakor nem volt szokványos, mert jelentősen növelte annak a kockázatát, hogy a megmaradt alapokban, pillérekben, és a hídkapuban is komoly károkat okoz” - áll a műemlékvédelmi felügyelet állásfoglalásában. A szakemberek emlékeztetnek, hogy műemlékek felújításánál az az elfogadott módszer, hogy az eltávolítandó részeket fokozatosan, nehéz gépek alkalmazása nélkül szedik szét, miközben ugyancsak fokozatosan építik az új szerkezetet, mert csak ez az eljárás garantálja, hogy a másolat hű lesz az eredetihez. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy még így is a híd részleges felújításáról lehet beszélni, mert megmaradt a tartószerkezetek, támfalak, és a hídkorlát kőpárkányának egy része, valamint a teljes szobordíszítés, amit húsz éve szedtek le, hogy felújítsák. Eljárás indult a cég ellen A Nyitrai Speciális Építési Hivatal eljárást kezdeményezett a híd felújítását végző cég ellen az engedély nélküli bontás miatt. A Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal, amely eddig azt állította, hogy bontási engedélyre nem is volt szükség, nem nyilatkozik. Ugyanígy hallgat a híd tulajdonosa, a püspöki hivatal is, amely szintén azon a véleményen volt, hogy a bontás rendben zajlott. Ha az építő céget megbírságolják, szinte biztosra vehető, hogy az a kifizetett pénzt bevasalja a megrendelőktől. A felújítás költségeit eredetileg 600 ezer euróra becsülték, ebből 400 ezret a püspöki hivatal, 200 ezret a város állt. Most, hogy a hidat újra fel kell építeni, senki sem beszél arról, mennyivel emelkedhet a végső ár. A buszállomást a Singellő lakóteleppel összekötő átjáró a város egyik szégyenfoltjának számított Graffitisek varázsolják újjá az alagutat Patrik sajátos sakkfigurákkal díszítette az aluljáró bejáratát (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Szombaton délelőtt profi graffitisek vették birtokukba a buszállomást a Singellő lakóteleppel összekötő, a város egyik szégyenfoltjának számító alagutat. A helybéli Patrik Herda vezette csapat tagjai Pozsonyból, Léváról, Besztercebányáról, Nagysu- rányból érkeztek. A graffitisek kezdeményezését Varga Tamás, Singellő városrész képviselője karolta fel, és intézte el számukra a szükséges engedélyeket. A graffiti- zés ugyanis a tulajdonos beleegyezése nélkül rongálásnak minősül. „Az alagúton keresztül naponta több száz komáromi halad át, akik nap mint nap szembesültek az itt tapasztalható katasztrofális állapotokkal, helyenként durva, obszcén feliratokkal. Ezentúl viszont profi graffitisek munkái díszítik majd a falakat. Ráadásul mindez a városnak egy fillérébe se kerül, a fiatalok saját költségükre végzik a festést” - mondta Varga Tamás. Szombaton tucatnyian munkálkodtak az alagút újjávarázsolásán, és a több mint 700 négyzetméternyi falfelület kb. negyedét sikerült átfesteniük. A graffitisek engedélye december végéig szól, az elkövetkező hetekben tehát még többször láthatják őket munka közben a komáromiak. „Nem vagyunk vandálok, több órás, gondosan megtervezett munkával készül egy-egy ilyen underground művészi alkotás - mondta Patrik Herda. - További terveink is vannak, szívesen kidíszítenénk például egy többemeletes bérház oldalát is. Remélem, a komáromiak értékelik az alagútban és annak bejáratára festett alkotásainkat, és nem rondítják el azokat oda nem illő feliratokkal, firkákkal.” A járókelők túlnyomó többsége pozitívan fogadta a kezdeményezést. AJANLO Szeptember 7. (szerda) Szene - 10.00: Hagyományok és értékek IX - szeminárium a múzeumban. Előadók: Strešňák Gábor, Szonda István, Bajnóczy- Kovács Edina, Káldy Mária, Danter Izabella, Polák Margit; 14.30:A paraszti polgárosodás tárgyi világa - nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban c. vándorkiállítás megnyitója a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, múzeumpedagógiai foglalkozás Szonda István vezetésével. (jm) Érsekújvár - 17.00: az ArtKorzó vendége Jozef Ivan fényképész a Samba cukrászdában. Közreműködik a Nagarah Groove együttes. A 18 órakor kezdődő IrodalmiKorzó vendége Lőrincz L. László (Leslie L. Lawrence). (száz) Érsekújvár - 17.00: az ArtKorzó vendége Jozef Ivan fényképész a Samba cukrászdában. Közreműködik a Nagarah Groove együttes. A 18 órakor kezdődő IrodalmiKor- zó vendége Lőrincz L. László (Leslie L. Lawrence), (száz) Szeptember 8. (csütörtök) Pozsony - 15.30: Petőfi Sándor pozsonyi szobra leleplezésének 100. évfordulója - megemlékezés, koszorúzás a Medikus-kertben. Beszédet mond Milan Ftáčnik főpolgármester, Duka Zólyomi Árpád, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság elnöke, Közreműködnek: Gál Tamás, Kis Szilvia, Zsapka Attila, a galántai Kodály Zoltán Daloskor. (jm) Szeptember 10. (szombat) Vágfarkasd - 10.30: Generációk - Farkasdi Kultúr- feszt. 10.30: Kicsi hang; 12.30: Manócska bábszínház; 14.00: a helyi alapiskolások fellépése; 15.00: a helyi nyugdíjasklub műsora; 16.00: zumba; 17.30: Felvidéki Rockszínház; 19.00: FREE Songs; 20.00: Patai Anna a Megasztárból; 21.00: Metro zenekar; 22.30: Fenyő Miklós; 24.00: Fiesta; GOLD együttes, DJ Harrys. Napközben: kézműves foglalkozások, arcfestés, ugrálóvár, borkóstoló. (jm) Galánta - 16.00: Open- mind fesztivál a városi művelődési központban. Amatőr zenekarok bemutatkozása, A-LU-PA-LU (SK) koncert, előadás a Hellinger féle családterápiáról, szlovákiai és csehországi zenekarok koncertje, (jm) Csak a diákok töredékének tudnak szállást adni Kollégiumot vásárolna a Konstantin Egyetem VRABEC MÁRIA Nyitra. Megvásárolná a rendőrség épülete melletti kollégiumot a Konstantin Egyetem, ha a megyei képviselő-testület beleegyezik és az oktatási minisztérium is hozzájárul anyagilag. A felsőoktatási intézmény jelenleg csak diákjai húsz százalékának tud szállást nyújtani, az országos átlag negyvenöt százalék. A szaktanintézeti kollégiumban már évek óta laknak főiskolások is, hiszen a középiskolás egyre kevesebb. A Konstantin Egyetem vezetősége ezért döntött úgy, hogy megvásárolná a kollégiumot, amely közel van az egyetem főépületéhez, és a legnagyobb, 1300 férőhelyes intemátushoz is. A két kollégium közös konyhával működne, ezzel is pénzt takarítanának meg. Az épület értéke mintegy kétmillió euró, a tervek szerint emeletenként azonnal elkezdenék a felújítást, de közben már diákok is lakhatnának benne - olcsóbban mint más kollégiumokban. A teljes felújítást követően összesen 360 diák kaphat itt szállást, ezzel még mindig csak a kérelmezők huszonöt százalékát tudja elhelyezni az egyetem. A legtöbben közgazdasági szakirányokra jelentkeznek, holott a legnehezebben a kereskedelmi szakközépiskolák végzősei tudnak elhelyezkedni Több százzal kevesebb az elsős a középiskolákban B. JUHOS MELINDA Pozsony/N agyszombat. Nagyszombat megyében 837-el, Pozsony megyében pedig 556-tal kevesebb elsős lesz, mint tavaly. Hagyományosan a legtöbb elsős a gimnáziumokban és a köz- gazdasági szakirányokban kezdi a tanévet, holott a legnehezebben a kereskedelmi szakközépiskolák végzősei tudnak elhelyezkedni. A Nagyszombat Megyei Ön- kormányzat által fenntartott 52 középiskolába összesen 4837 elsős iratkozott be, tavaly még 5674 volt az elsősök száma. A diákok jelentős része, több mint 19 százaléka a gimnáziumot választotta. „Továbbra is nagy az érdeklődés a kereskedelmi, a menedzsment, a műszaki szakirány, valamint a hotelakadémiák és a szakács szak iránt. Kevés diákot érdekel a mezőgazdasági, építészeti szakképzés, az ágazatban a kőműves és ács szakma iránt érdeklődnek a legkevesebben, továbbá gyér az érdeklődés a tetőfedő, fémmegmunkáló ágazat iránt is, és egyáltalán nincs érdeklődés a varrónői és eladói szak iránt” - nyilatkozott lapunknak Patrik Velšic, a Nagyszombat Megyei Ön- kormányzat szóvivője. Hozzátette, a most kezdődő tanévben nem szüntet meg a megye egyetlen középiskolát sem, de folyamatosan dolgoznak a tanulmányi szakok optimalizációján, továbbá elemzik néhány középiskola létjogosultságét is. A beiratkozási adatok alapján Pozsony megyében sokkal több kilencedikes választja a gimnáziumot. Idén a 3732 diák közül 1100 jár majd gimnáziumba, ez negyvenöt gimnáziumi osztályt és 142 szakképző osztályt jelent. A megyében idén új tanulmányi szakokat is kínáltak az elsősöknek. „Fontos, hogy az iskolák igazodjanak az új trendekhez, a piac követelményeihez. Új szaknak számít a borászat és a gyümölcstermesztés, a szommelier képzés, autóipari szerelősort karbantartó szerelői, bioenergetikai, kommunikáció, idegenforgalmi, továbbá a hentes-szakács szak” - nyilatkozott Pavol Frešo, a Pozsony megyei önkormányzat elnöke. Iveta Tyšlerová, a megyei önkormányzat szóvivője elmondta, a gimnáziumok mellett a legtöbb diák a kereskedelmi, pedagógiai, művészeti irányzatra jelentkezik Pozsony megyében is. Legkevesebben pedig a gépészeti, a fémmegmunkáló, a kémiai, a famegmunkáló és textilipari szakot választották. A Pozsony megyei önkormányzat által fenntartott 60 középiskolát összesen 22 025 diák látogatja. Pozsony megyében csupán a pozsonyivánkai szakközépiskolában lesz több elsős mint tavaly (A Pozsony megyei önkormányzat felvétele)
