Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-05 / 205. szám, hétfő
www.ujszo.com UJSZO 2011. SZEPTEMBER 5. Kultúra 7 Irodalmi szenzáció: Isadora Duncan önéletrajza most jelent meg először magyarul Tánccal írt történetek Szabad táncához képest minden megállapítás frázisnak tűnik. Még a legegyszerűbb tény is: Isadora Duncan a modem tánc megalapítója. SZABÓ G. LÁSZLÓ Abban a korban, a 19. század második felében, amikor még fürödni sem volt illő kivetkőzve, ő már alig felöltözve, az illemet teljesen ledobva, áttetsző tunikában, a színpadon akkor még elmaradhatatlan harisnya nélkül, saját belső harmóniájának ritmusára, az ösztönös mozgásból eredő szabad táncot nyújtotta közönségének. Szenvedéllyel, ugyanakkor tudatosan hozta a mást, az újat, a személyeset, a meglepőt, de mindig a zenéből kiindulva. Colette, a híres francia írónő 1909 májusában látta őt táncolni, s az előadás hatása alatt írta róla a következő sorokat: „Amikor táncolni kezd, egész valójával táncol, szabadon omló hajától kemény, meztelen sarkáig. Micsoda bájos és derűs vállmozdulatok! Milyen szép, amikor a csinos térd hirtelen kimered a muszlinrétegek mögül, harciasán és csökönyösen, mint a kos szarva! Féktelen és mégis klasszikus bacchanáliájában a két táncoló kéz - az egyik hívogat, a másik jelez - betetőzi, felvirágozza a kavargó tüllfátylak mögött jól látható izmos, rózsaszínű test vidám rendetlenségét...” Amikor táncolni kezd. Ez lett a címe Martin Sherman híres színművének, melyet ma is több helyen játszanak a világban (Pozsonyban, a kilencvenes évek második felében Emüia Vášá- ryová főszereplésével mutatták be a darabot), hiszen Isadora Duncan színes egyénisége, kalandos, szerelmekben, de tragédiákban sem szűkölködő élete hálás anyag a színpadokon. Könyvben még inkább, hiszen amit a színpad nem bír el, az a papíron remekül megél. Colette mellett többek között Sztanyiszlavszkij, Jean Cocteau, Marcel Proust, Oscar Wilde és Stefan Zweig is írt Duncanről, magyarul, 2003- ban Maurice Lever Isadora Duncan Egy élet regénye című könyvét falhatták fel azok, akik nagy étvággyal vetik rá magukat a hírességekről szóló vaskos kötetekre. Duncan élete pedig tele van döbbenetes történetekkel, izgalmas fordulatokkal. „Ha író volnék, ha életemet húsz regényben dolgoztam volna fel, közelebb járnék az igazsághoz” - írja az ír-skót vegyes házasságban, 1878-ban San Franciscóban született táncosnő, aki negyvenkilenc éves korában Nizzában egy vadonatúj Bugattiban, utolsó nagy szerelme, „ifjú görög istene” mellett lelte tragikus halálát. Maurice Lever könyvének legerősebb alapja Isadora Duncan Életem (My Life) című, intimitásokkal teli memoárja, amely 1927-ben jelent meg New Yorkban, és egy évvel később már németre is lefordították. Gyorsan bestseller lett a könyv, magyarul azonban most, a L’Harmattan kiadásában jelent meg először, Fuchs Lívia szerkesztésében. A harmincegy fejezetből álló önéletrajz (280 oldal) akkor ér véget, amikor Duncan az orosz kormány meghívására Moszkvába indul iskolát alapítani. „Mostantól fogva elvtárs leszek az elvtársak között, és megvalósítom azt a nagyszabású tervet, hogy az emberiség e nemzedékének dolgozok - írja lelkesen, nagy reményeket táplálva jövője iránt. - Isten veled, Egyenlőtlenség, Igazságtalanság, és az Óvilág kegyetlensége... Üdvöz légy, Új világ!” Életének utolsó hat évét, ezt az antik drámára emlékeztető időszakot, az „aranyfejű” orosz költővel, Szergej Jeszenyinnel megélt szenvedélyes, ám viharos szerelmet, majd az utolsó nagy fellángolást Victor Seroff, a fiatal, nagy tehetségű zongorista iránt már René Fülöp-Miller tárgyalja ki tizenhét oldalon, a könyv Utószavában. „Duncan tánctörténeti jelentősége szinte felmérhetetlen - írja a könyv előszavában Fuchs Lívia-, mert elsőként és alapjaiban forgatta fel a táncról kialakult közgondolkodást, s ezzel kiszabadította a táncoló testet a színházi konvenciók szorongató béklyóiból... Gondolkodásának középpontjában mindenekelőtt a szabadság, a művészi és emberi léthez egyedül méltó önálló választás és döntés eszméje állt.” Lebilincselő olvasmány a könyv. Egy úttörő művész, egy nagy ívű pályát bejárt, lángoló lelkű, korát még a női szerep értelmezésében is megelőző táncosnő életregénye, amely nemcsak azoknak érdekes, aldk szoros kötelékben állnak a tánccal, hanem azok számára is, akik kíváncsian kísérik útján az ilyen kivételes tehetségű, minden mozdulatában és mondatában őszintén megnyilvánuló, minden percben teljes életet élő embert. Aki nemcsak művészetét - gondolatait, legapróbb lelki rezzenéseit, dús érzelmi világát is ránk hagyta. A HÉTVÉGÉ ESEMENYE Mária Terézia Pozsonyban. Újra áll Pozsonyban Mária Terézia lovas szobra. A Fadrusz János által 1897-ben emelt s 1921-ben lerombolt alkotás egyharmadra kicsinyített mását Martina Zimanová készítette el, s szombat óta a Vajanský rakparton látható (TASR-felvétel) Kiállítás a Krokusban A Nullpont négy változata Pozsony. Szeptember 6-án (kedden) este hétkor nyílik meg a kiállító művészek részvételével a pozsonyi Krokus Galériában (Május 1. tér 3.) a Bőd 0 című kiállítás, melyen a visegrádi négyek egy-egy kiemelkedő művészének azokat a vizuá- lis-térrendező elképzeléseit mutatják be, melyekkel a legnagyobb szobortalan pozsonyi teret, a Szabadság tér területét változtatnák meg. A jelenleg puszta területen a rendszerváltás előtt Gottwald szobra állt, napjainkban a Štúr-szobor ide- helyezését fontolgatják (mely a Duna-parton adná át helyét Mária Terézia szobrának). Az október 7-ig megtekinthető kiállításon Magyarországot KissPál Szabolcs, Lengyel- országot Pawel Althamer, Csehországot Krištof Kintera, Szlovákiát pedig Németh Ilona képviseli, (ú) Tízmillió forint vár tizennégy íróra s irodalmárra Alkotói ösztöndíjak FELHÍVÁS Határon túli magyar íróknak és irodalmároknak hirdet ösztöndíjpályázatot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI). A több mint tízmillió forintos keretösszegű ösztöndíjra szeptember 30-ig várják a jelentkezéseket. A 10,3 millió forint keretösszegű ösztöndíj célja, hogy a tehetséges, fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak, műfordítóknak támogatást nyújtson a pályakezdéshez, illetve - korosztálytól függetlenül - kedvező feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez. Az öt kategóriában - költészeti és drámaírói; prózaírói; kritikai; műfordítói; valamint ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írói - meghirdetett ösztöndíjat hét hónapra szóló programmal lehet megpályázni. A kormányzati portálon (www.kormany.hu) megtalálható kiírás szerint ugyanaz a személy egy évben csak egy kategóriában részesülhet ösztöndíjban. Az elnyerhető ösztöndíj bruttó összege fejenként legfeljebb 700 ezer forint. A különböző kategóriákban három fő részesülhet ösztöndíjban, a kritikusoknak meghirdetett ösztöndíjat ketten kaphatják. A pályázatok beküldésének határideje szeptember 30. A döntéseket november 15-ig teszik közzé. Az ösztöndíjak odaítélésére a miniszter által felkért - a szaktárca és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai mellett magyarországi és határon túli magyar írószervezet képviselőiből álló - bizottság tesz javaslatot. Végleges döntést a kultúráért felelős államtitkár, Szőcs Gézához. (MTI) Felavatták Hofi Géza gránitban megörökített lábnyomát az Örkény István Színház előcsarnokában; az Örkény Kert egész napos rendezvényének megnyitóján, szombaton leplezte le az emlékhelyet Mácsai Pál, a színház igazgatója. Horváth Ádám - aki a művész legtöbb televíziós felväelének rendezője volt - elmondta: az alkotás szimbólum, mert ebben a színházban nem találnánk olyan pontot, ahol Hofi Gézának ne lenne lábnyoma. Az alkotás gyerekcipőt, két bal lábat ábrázol. (Kép és szöveg: MTI) RÖVIDEN Kiállítások a Brámer-kúriában Pozsony. A SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szeretettel várja az érdeklődő nagyközönséget Méry Gábor Középkori faliképek Gömörben című kiállítására, valamint a Pozsony és a Petőfi-szobor című kamarakiállítás megnyitójára. Mindkét rendezvényt szeptember 6-án (kedden) tartják a múzeum székházában (Brämer-kúria, Žižka u. 18.), kezdés: 17.00. (ú)
