Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-24 / 221. szám, szombat

4 Régió ÚJSZÓ 2011. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com Egy 1. Lajos korabeli ezüstpénzt is találtak Vaskori és római kori házakat tártak fel Továbbra is árkok és gödrök nehezítik a dunaszerdahelyiek és a vásárra látogatók életét beruházás befejezése Dunaszerdahelyi csendélet - lövészárkokkal (Somogyi Tibor felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Újbars (Nový Tekov). Há­rom különböző korban is lakott település nyomaira bukkantak a régészek a Lévától tizenkét ki­lométerre nyugatra, a Garam jobb partján fekvő községben. A leletmentő ásatásra azért került sor, mert az önkormányzat eb­ben az évben megkezdi egy ti­zennyolc lakásos lakótömb ki- építését. Michal Cheben, a Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai székhelyű Régészeti Intézeté­nek munkatársa elmondta, az Alsó-Garam mente a kora kő­kortól kezdve sűrűn lakott terü­let volt, ezen a részen folyama­tosan telepedtek le az emberek, ezt bizonyítja a mostani kutatás is. Most egy 70x30 méteres te­rületet vizsgáltak át, több kor­szakból is nagyon gazdag lelet­anyag került elő. A feltárás so­rán kiderült, a vaskorban, a ké­ső római korban és mintegy 200-250 évvel ezelőtt, az új­korban is éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti-kultúra népének nyomait találták meg a szakemberek, ezek a leletek időszámításunk előtt 900 és 400 közé datálhatok. A római korban a 4. században itt ger­mán törzsek telepedtek meg, ezt legfőképpen egy bronz ru­hakapocs bizonyítja, ilyenfajta tárgyat éppen ebben az idő­szakban használtak. A kutatási területen több mint 150 külön­féle objektumra utaló gödröt tártak fel. Három házhely is ki­rajzolódott, mindegyik 5x4 mé­teres, az egyikben a tűzhely is azonosítható volt. A számtalan cölöplyuk az bizonyítja, hogy az építmények cölöpalapokra épültek. Agyagnyerő vermet is feltár­tak, voltak még szemétgödrök, gabonatárolók, élelemraktár­ként használt mélyedések is. Számtalan állatcsont, haszná­lati tárgy került elő. Edénytöre­dékek, orsógombok, csonttár­gyak, tűk, árak, öntött üveg­gyöngyök, fémtárgyak, kés­pengék, szögek is előkerültek. Különleges leletnek számít egy 14. századból, I. Lajos korából származó ezüst pénzérme, ilyen leletet a jelenlegi Szlová­kia területén még nem találtak. Az újkorból, a 18. századból egy sírhely is felbukkant. Az eredeti település valószínűsíthető nagyságának mintegy húsz százalékát sikerült feltárni. Mi­chal Cheben elmondta, már tart a leletek kiértékelése. A községi hivatalban időszaki kiállítást terveznek, az eredményeket bemutató posztereket is készít­tetnek, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a kuta­tás eredményeivel. Lévai járásban viszonylag kevés germán településre bukkantak, ezért is fontos az újbarsi lelet. Késik a Dunaszerdahely. A város vezetése és lakossága egyaránt elégedetlen a távhővezetékek cseréjét végző cég munkájával. A tervek szerint a „lövészárkoknak” a XXXI. Csallóközi Vásár kezdetére el kellett volna tűnniük - ehelyett a hét­végén is fennakadások­kal, forgalomkorlátozá­sokkal kell számolniuk az év eseményére látogatóknak. LŐR1NCZ ADRIÁN A rendszerváltás óta eltelt két évtized legnagyobb beru­házását valósítja meg a Sou- therm Kft. lakáskezelő és hő- szolgáltató vállalat - mintegy tízmillió eurót fordít a távfűtés­rendszer korszerűsítésére, mely a távhővezetékek jelentős részének cseréje mellett új, a hő előállításán és a víz melegí­tésén kívül elektromos energia termelésére is alkalmas techno­lógia telepítését foglalja magá­ban. A beruházás során a Ma­lom lakótelepi kazánházból ki­indulva vezetékeket fektettek le a Barátság téren, a Jilemnický utcában, a Múzeum és a Štefánik utca térségében, ahol rácsatlakoztak az Észak I. lakótelepen található kazán­házra, majd onnan a Sport ut­cával párhuzamosan érték el az Észak II. lakótelepi kazánhá­zat. Erre e fővezetékre csatla- koztatták egy, a Jilemnický ut­cával párhuzamosan futó veze­tékkel a Középső lakótelepi ka­zánházat, míg a belváros hőel­látásának javítása érdekében a Kondé püspök utcával párhu­zamosan fektettek le új vezeté­ket. Összességében 3,7 kilomé­ter cső került a földbe. Varga Vilmos, a Southerm Kft. ügyvezető igazgatója au­gusztus derekán arról számolt be, hogy a kivitelezőnek a földmunkák során olyan hely­zeteket kellett megoldania, melyekkel a tervekben nem számolt. Több ízben megesett, hogy már meglévő vezetéke­ket kellett odébb raknia, kike­rülnie. „Szeptember 5. az az idő­pont, amikorra valamennyi ve­zetéknek a földbe kell kerülnie, szeptember 26-ra pedig a kivi­telezőnek minden munkagöd­röt be kell temetnie. Az aszfalt- burkolat helyreállítása is re­mélhetőleg folyamatos lesz” - nyilatkozta bő egy hónapja. A városban a XXXI. Csalló­közi Vásár megnyitójának napján, szeptember 22-én is sok helyütt munkagödrök tá­tongnak, s az aszfaltozásra is várni kell. A Városi Hivatalba folyamatosan érkeznek a la­kossági panaszok, Hájos Zol­tán polgármester is tűrhetet­lennek nevezi a kivitelező hozzáállását. „A Southerm-beruházás is igazolta, hogy nem mindig a legolcsóbb megoldás a legjobb - tolmácsolta a polgármester véleményét a Dunaszerdahelyi Hírnök című városi lap. - Az eddigi munkálatokat értékelve arra a megállapításra jutot­tunk, hogy bár a kivitelező cég ár tekintetében a legjobb aján­latot adta, szakmai szempont­ból dilettáns és amatőr társa­ságról van szó, amely a számta­lan felszólítás ellenére sem tá­volítja el a kifogásolt hibákat. Nem tudja tartani a határidő­ket, tönkreteszi a zöldterülete­ket, a csöveket szanaszét hagy­ja a közterületeken, ami balesetveszélyes.” A városvezetés elégedetlen a közlekedésbiztonsággal is; Há­jos szerint „elvárható, hogy ahol kell, közlekedési táblákat helyezzenek el, a lakosok biz­tonságát pedig védőkorláttal garantálják”. A kivitelező ígéretet tett ar­ra, hogy a vásár idejére átjárha­tóvá teszi a Štefánik és a Sport utcát; a vásár látogatóinak mindemellett fokozott figyel­met kell szentelniük a helyszín biztonságos megközelítésének. A bronz ruhakapocs és a csonttű segített meghatározni az újbarsi lelet korát (Képarchívum) Az építési hivatal módosította korábbi álláspontját, már úgy véli, rendben volt a dózerolás Nem jár bírság a barokk várhíd lebontásáért VRABEC MÁRIA Nyitra. Következmények nélkül marad a barokk várhíd lebontása, az építési hivatal végül nem szabott ki bírságot sem a tulajdonos püspökségre, sem a felújítást végző cégre. Az indoklás szerint a hivatalt meggyőzte a cég által benyúj­tott dokumentáció, de ennek részleteit nem hozták nyüvá- nosságra. Augusztusban még úgy nyi­latkozott az építési hivatal ve­zetője, hogy nem adott enge­délyt a bontásra, csak a felújí­tásra, ezért nem ért egyet a hí­don dolgozó cég eljárásával, és bírságot fog kiszabni. A kultu­rális minisztérium műemlék- védelmi felügyelete, amelyhez a városvédők fordultak pa­nasszal, szintén arra az állás­pontra jutott, hogy a bontást szakszerűtlenül végezték. A szakemberek szerint ugyan nem lehetett megőrizni az 1780-ban épült híd eredeti tar­tópilléreit, mert azok végzete­sen átnedvesedtek, de a bon­tást kézzel, nem pedig gépek­kel kellett volna végezni. A műemlékvédelmi felügyelet je­lentésében az áll, hogy a tulaj­donos és az építő eljárása a boltívek bontásakor nem volt szokványos, mert jelentősen növelte annak a kockázatát, hogy a megmaradt alapokban, pillérekben, és a hídkapuban is komoly károkat okoz. A szak­emberek emlékeztettek arra is, hogy műemlékek felújításánál elfogadott módszer, hogy az el- távolítandó részeket fokozato­san, nehézgépek alkalmazása nélkül szedik szét, miközben ugyancsak fokozatosan építik az új szerkezetet, mert csak ez az eljárás garantálja, hogy a másolat hű lesz az eredetihez. A felújításra kiadott építési engedélyben szintén kikötöt­ték, hogy a hidat maximális óvatossággal, kézzel kell szét­szedni, az építő cég ezt nyil­vánvalóan nem tartotta be. Az­zal érvel viszont, hogy bár a híd nagy részét újra kell építe­ni, még mindig felújításról van szó, mert megmaradt a tartó- szerkezetek, a támfalak, és a hídkorlát kőpárkányának egy része, valamint a teljes szo­bordíszítés, amit húsz éve szedtek le a korlátokról. Az építési hivatalt a jelek szerint meggyőzték ezek az érvek, a műemlék ledózerolásáért így senkinek nem kell viselnie a következményeket. AJANLO Szeptember 24. (szombat) Pozsony - 16.00: kötet­len szórakozás a Pozsonyi Casinóban. (ú) Helemba - 14. 00: vi­dám szüreti felvonulás ha­gyományőrző csoportok és táncegyüttesek közremű­ködésével a falu központ­jában és a pincemúzeum­nál. (guzsu) Galánta - 17.00: találko­zó nemcsak magányosok­nak a városi művelődési központ esztrádtermében. Zenél a vágsellyei Melody zenekar. (jm) Ógyalla - 9.00: Kerekeken a rák ellen - jótékonysági ren­dezvény a fogyatékkal élők és rákbetegek megsegítésére a Konkoly Thege Miklós téren. 10.00: arésztvevők regisztrá­ciója, jelképes városkerülés kerékpáron, vagy egyéb, gu­ruló alkalmatossággal. A nap folyamán mazsorettek, ku­tyás rendőrök bemutatója, ka­rate- és zumba-bemutató, ko­csikázás, arcfestés, zenés programok, a csillagvizsgáló megtekintése. A legérdeke­sebb kerékpáron érkező, va­lamint a legfiatalabb és leg­idősebb résztvevő ajándékot kap. (vkm) A dél-koreai művész szóra bírta a szobrokat és a Mária Valéria hidat is Hanghíd a párkányi Hídőrházban GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Jung ki-Beak Dél- Koreából érkezett Párkányba, ahol a köztéri szobrok mellett sikerült „szóra bírnia” a Mária Valéria hidat is. Hídőrként szokatlan eszközökkel alakítja ötleteit modem műalkotássá. Ma 18 órakor a párkányiak személyesen győződhetnek meg arról, hogyan alakul át a fizika avantgárd művészetté. A Hídőr-projekt létrehozója és megálmodója a Svájcban élő, párkányi születésű Frü- hauf Károly volt. Hét év alatt közel 20 művész élt és alkotott a Vámház-köz 2. szám alatti Hídőrházban, amely műte­remként és lakásként funkcio­nál. A hídőrök legfontosabb feladata a kapcsolatépítés az itt élő emberekkel. Folyamato­san figyelik a Mária Valéria hi­dat és a helyieket. Benyomása- iakat, észrevételeiket a Hídőr- naplóban rögzítik. „A funkció betöltésére olyan művészek és tudósok alkalmasak, akiknek művészete ország- és időhatá­rokat szel át. Fontos, hogy ténykedésükkel segítsék a mentális, szociális, vallási és politikai határok leküzdését” - mondta Himmler György, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás elnöke. Ez a társulás gondoskodik a hídőrök ellátá­sáról. Az ehhez szükséges anyagiakat a Frühauf-házas- pár által létrehozott alapít­vány biztosítja. Jung ki-Beak dél-koreai szobrász-képzőművész a köz­téri szobrokat antennaként használva kóbor rádióhullá­mokat fog be és rögzít. Más­más zörejeket és hangokat közvetített a Sobiesky-szobor, az orosz temetőben álló emlékmű és a Mária Valéria híd is. A hangmintákat saját blogján (www.junkibeak.blog spot.com) teszi közzé. Azt ter­vezi, hogy az éteri üzeneteket hamarosan egy DVD-n is meg­jelenteti. A művészt a szobrok és a híd mellett a Duna is megihlette. A folyóvíz segítségével áramot fejleszt, és ezzel működteti tranzisztoros rádióját. Im­presszionista hangulatú akva- relljeihez a festéket szintén a folyó vizéből keveri. Jüng ki-Beak mai prezentá­ciója sok meglepetést tarto­gat. A kiállítás 18 órakor kez­dődik a Hídőrházban, ahol a zenét a Jóvilágvan együttes szolgáltatja.

Next

/
Thumbnails
Contents