Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-23 / 220. szám, péntek
I www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 23. Bármely euróhiteles az euróövezetben is kerülhet komoly bajba, ha emelkedik a kamat Bankok, lakások, felelősség A görög válság és annak szlovákiai belpolitikai vetülete hálás téma, háromezer oldalt írhatunk tele, a végeredmény szempontjából nem leszünk okosabbak. Az viszont érdekes összefüggés, mennyire hat a jóváhagyott, nem jóváhagyott, másképpen jóváhagyott mentőöv a pénztárcánkra vagy a lakhatásunkra. LOVÁSZ ATTILA A pénzpiaci mozgások ugyanis a fogyasztói piacon csak akkor bírnak jelentőséggel, ha egy-egy ország pénze a spirális infláció áldozata, ha a reggel bugyellárisba tett pénz délután csak feleannyit ér. A fogyasztói árak változása megváltoztatja fogyasztói szokásainkat, de nem sorsszerű, hiszen a pénzromlás és a vele járó importáru-drágulás nagyobb gondok nélkül túlélhető. Más a helyzet a lakhatással. A pénzpiaci mozgások miatt egy-egy nemzeti valuta annyit eshet, hogy a más valutában felvett hitel gyakorlatilag tör- leszthetetlenné válik. Ez most több ezer magyar háztartás komoly gondja és ad is rá a politika egyre komolytalanabb válaszokat. Ne gondoljuk viszont, hogy az euróövezetben nem leselkednek ránk hasonló veszélyek. A pénz a piacon lehet drágább az övezeten belül is, hiszen nem titok, a jelzáloghitelek pl. Ausztriában olcsóbbak, mint Szlovákiában. Szlovákia rating-értékelése, a gazdaság állása befolyásolja a hazai kamatszinteket, tehát a pénz árát, ezért bármely euróhiteles itt, az euróövezetben is kerülhet komoly bajba, ha emelkedik a kamat és a törlesztőrészlet nagyot ugrik. A politikai osztály felelőssége nem abban van, hogy jogszabályi és azt követően szankciók általi megoldásokkal a pénzpiacot terelgessék ide vagy oda. A lakhatás kérdésének legnagyobb kelet-európai problémája a lakáspiaci struktúra. A bérlakások részaránya a piacon messze 20 százalék alatt van, hogy a lakhatás azonos a birtoklással, egy életre szóló nagyberuházás mindenféle védelem és kiút nélkül. A „vagy laksz és fizetsz, vagy mehetsz a híd alá” gyakorlata az, amiért a politikai osztályt, ergo az államot terheli felelősség. Az elmúlt húsz esztendő elhibázott strukturális döntéseit, mindenféle kamattámogatási és állami lakásépítési hitelező programjait megmenteni már nem lehet. De legalább egy következő generációt mentsünk meg attól a megalázó helyzettől, amely a lakáspiacon uralkodik. A politikai elit felelőssége olyan struktúrákat építeni, olyan jogszabályokat alkotni, hogy épüljenek bérlakások (nem baj, ha sok, annak árcsökkentő hatása van), hogy az új lakások két-három évtizedes befektetési rizikóját ne a lakó, hanem a vállalkozó viselje (vállalja, ez a helyes szó, ha VÁL- LALkozóról írunk), de akkor keressen rajta. Mindenféle adminisztratív döntés, lett légyen az fix árfolyam, kamat- támogatás és állami segítség, csak ahhoz járul hozzá, hogy az újraelosztási mechanizmus torz lesz, a lakni vágyó polgár meg kiszolgáltatott. Ne kelljen már azt gondolnunk, hogy a politikai elitnek kiszolgáltatott választóra van szüksége, mert a szabad, demokratikus országokban ez nem így van. Ismételten: a SZABAD és DEMOKRATIKUS országokban.- Lassan csődbe megy az ország, a tanárnőt meg csak az izgatja, miért nem tanultam!? (Peter Gossányi rajza) A mentőöv körüli bonyodalmak elfedik, hogy a koalíció egy sor problémát görget maga előtt Pokoli színjáték MÓZES SZABOLCS Meg kell egyezni, meg fogunk egyezni. Ez csak színjáték, úgyis találnak valamilyen megoldást. Előbbi mondat a kormánypárti, utóbbi az ellenzéki politikusok szájából hangzik el az eurómen- tőöwel kapcsolatos vita során. Lehet, hogy igazuk van. Ha a következő hetekre koncentrálunk, akkor a mentőöv ügye kulcskérdés - amennyiben a koalíció talál valamilyen megoldást, tovább kormányozhat. A sokkal súlyosabb kérdés viszont úgy hangzik: ha találnak is valamilyen megoldást - vagy ha ez csupán színjáték, ahogy Fico fogalmazott -, hogyan fognak tudni ezek után még közel három éven keresztül együtt kormányozni? Lehet még ezek után normalizálni a kapcsolatokat? A közös jövő szempontjából pedig távolról sem csak a kölcsönös bizalom köddé válása okozhat gondot - lehet, hogy annak nagy része már korábban elillant -, vagy az, hogy ennyi tüske után az eddigieknél is nehezebb lesz az együttműködés. A mentőöv körüli bonyodalmak kissé elfedik azt a tényt, hogy a koalíció egy sor megoldatlan problémát görget maga előtt. A kormánypártokon belül pedig egyre nagyobb a frusztráltság, mivel úgy érzik, prioritásaiknak búcsút inthetnek - s így egyre kisebb értelme van számukra a kormányzati szerepvállalásnak. Az SaS háza tájáról például egyre gyakrabban hallani a panaszt, hogy a párt eddig szinte semmit sem tudott megvalósítani programjából, s választások előtti fő célkitűzése, a járulékbónusz bevezetése is veszélyben forog. Talán emiatt is a görcsös ragaszkodás a mentőövvel kapcsolatos véleményükhöz. Ha tehát megoldódik is a ratifikációs válság, és a koalíciós vezetők kifújják magukat, s körbenéznek, azt fogják látni, hogy nem nagyon van minek örülni. Mert jöhetnek az újabb, első látásra megoldhatatlannak tűnő, mázsás problémák. A kommentár elején azt írtuk, ha a koalíció talál valamilyen megoldást, tovább kormányozhat. Meglehet, hogy ez sem kell hozzá. Elég, ha a szlovének vagy egy más euró- zóna-tagállam megbuktatja a mentőövet, máris nem kell erről Pozsonyban is szavazni. Vagy közben Görögország csődbe megy. Vagy a Smer nem tudja kivédeni az európai szocialisták irányából érkező nyomást, és végül a mentőöv megszavazására kényszerül. E lehetőségek miatt is kérdéses, miért kellett kiélezni ennyire ezt a konfliktust. A következő hónapokban lesz még éppen elég viharos ügy. Vélemény És háttér 5 KOMMENTAR Fico nyomdokaiban MOLNÁR IVÁN A miniszterek és a koalíciós politikusok számára kötelező olvasmánnyá kellene tenni a kormány programnyilatkozatát, hiszen alig egy év telt el az elfogadása óta, a többségnek azonban már halvány fogalma sincs arról, mit is ígért a választóinak. Tavaly az emberek többsége azért szavazott a mai kormánykoalíciót alkotó pártokra, hogy búcsút inthessünk a Fico-kormány hazaárulással felérő gazdaságpolitikájának és kiszámíthatatlan, a napi politikának teljesen alávetett jogalkotásának, ami alapjaiban rengette mega vállalkozói környezetet. Az új kormány épp ezért kiszámítható, szakmai érvekkel alátámasztott jogalkotást, a jog- és adórendszer stabilizációját ígérte, aminek köszönhetően a törvényeket nem teljesen ötletszerűen hozták volna. Mi lett a szép ígéretekből? Ma ott tartunk, hogy a koalíciós botrányoktól elvakítva a többség már fel sem kapja a fejét a kormány pánikszerűen hozott döntéseire, amelyekjelentős része köszönő viszonyban sincs a kormányprogramban meghatározott elvekkel. A legjobb példát erre a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos adószabályok kínálják. Hogy miért vezetik be a bankadót, miért emelik a cigaretta és a fűtőolaj adóját, és ezúttal miért nem nő a bor és a sör jövedéki adója, azt Ivan Miklós pénzügyminiszter nagyon szépen el tudja magyarázni a népnek, bebeszélve a lakosságnak, hogy ez a legjobb megoldás. Gyakran azonban úgy tűnik, egy-egy döntés csak attól függ, hogy Mikloš épp hogyan aludta ki magát, miközben ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a sebtében összetákolt és elfogadott módosításokkal Dunát lehetne rekeszteni.Ateljesen kiszámíthatatlan jogalkotás és az adószabályok ötletszerű módosítgatása már meghozta a „gyümölcsét”, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a Radiéová-kormánynaksem sikerült javítania az ország versenyképességén. Épp ellenkezőleg, a legversenyképesebb országok listáján a tavalyi 60. helyről idén a 69. helyre, Kolumbia és Ruanda szomszédságába esett vissza. Európában így azon országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé képesek biztosítani állampolgáraik életszínvonalának a fenntartását, hiszen a kiszámíthatatlanjogi környezet elriasztja a vállalkozókat, ami a munkanélküliség növekedését, és az életszínvonal csökkenését hozza magával. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kiszámíthatatlan adószabályok miatt egyre többen próbálják majd meg eltitkolni a bevételeiket, miközben a szürkegazdaság aránya már két éve is csaknem elérte az ország össztermékének a 17 százalékát. Ezeknél már csak az a rosszabb hír, hogy ez a kormánykoalíció valószínűleg még mindig a legjobb, amit Szlovákia az elmúlt években össze tudott hozni, a pártokjelenlegi népszerűségi mutatóit nézve ugyanis a jövőben még ennél is szeszélyesebb jogalkotásra és kiszámíthatatlanabb vállalkozói környezetre számíthatunk. TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Szerkesztőségi cikkben bírálja a kárpátaljai magyarságnak nyújtott anyaországi támogatások elosztását az ungvári Kárpáti Igaz Szó, amely szerint a magyar kormány a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) részesíti előnyben. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság azt írja: miközben a hivatalos budapesti tájékoztatókon rendre az hangzik el, hogy a magyar kormány minden korábbinál nagyobb és átláthatóbb támogatást nyújt a határon túli közösségeknek, a gyakorlatban ennek az ellenkezőjét tapasztalni. „Ha az elmúlt három év támogatáspolitikáját elemezzük, a KMKSZ nagyságrendekkel nagyobb támogatást kap, mint az UMDSZ” - olvasható a cikkben, mely szerint ez azért különösen furcsa, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon a kulturális szövetség alulmaradt az UMDSZ- szel szemben, szinte valamennyi meghatározó magyarlakta vidéken kevesebb mandátumot szerzett, mint az országosszövetség. (MTI) HANDELSBLATT A magyarországi devizahitelek végtörlesztése elleni banki tiltakozásokról közölt elemző tudósítást a Handelsblatt. Stefan Menzel, a német üzleti napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója beszámolt arról, hogy a Magyar Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz, az Európai Unióhoz, továbbá az Európai Bírósághoz kíván fordulni. Menzel megemlítette: Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője közölte, az új magyar szabályozásokat vizsgálják. A tudósító ismertette a devizahitelesek adósságainak rögzített árfolyamon való visszafizetésére hozott parlamenti határozatot, s beszámolt arról: Gianni Papa, az UniCredit bankcsoport kelet-európai vezetője bejelentette, az UniCredit befagyasztja magyarországi terjeszkedésiterveit. (MTI)
