Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-23 / 220. szám, péntek

I www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 23. Bármely euróhiteles az euróövezetben is kerülhet komoly bajba, ha emelkedik a kamat Bankok, lakások, felelősség A görög válság és annak szlovákiai belpolitikai vetülete hálás téma, há­romezer oldalt írhatunk tele, a végeredmény szempontjából nem le­szünk okosabbak. Az vi­szont érdekes összefüg­gés, mennyire hat a jó­váhagyott, nem jóváha­gyott, másképpen jóvá­hagyott mentőöv a pénz­tárcánkra vagy a lakha­tásunkra. LOVÁSZ ATTILA A pénzpiaci mozgások ugyanis a fogyasztói piacon csak akkor bírnak jelentőség­gel, ha egy-egy ország pénze a spirális infláció áldozata, ha a reggel bugyellárisba tett pénz délután csak feleannyit ér. A fogyasztói árak változása meg­változtatja fogyasztói szokása­inkat, de nem sorsszerű, hiszen a pénzromlás és a vele járó im­portáru-drágulás nagyobb gondok nélkül túlélhető. Más a helyzet a lakhatással. A pénzpiaci mozgások miatt egy-egy nemzeti valuta annyit eshet, hogy a más valutában felvett hitel gyakorlatilag tör- leszthetetlenné válik. Ez most több ezer magyar háztartás komoly gondja és ad is rá a po­litika egyre komolytalanabb válaszokat. Ne gondoljuk viszont, hogy az euróövezetben nem lesel­kednek ránk hasonló veszé­lyek. A pénz a piacon lehet drá­gább az övezeten belül is, hi­szen nem titok, a jelzáloghite­lek pl. Ausztriában olcsóbbak, mint Szlovákiában. Szlovákia rating-értékelése, a gazdaság állása befolyásolja a hazai ka­matszinteket, tehát a pénz árát, ezért bármely euróhiteles itt, az euróövezetben is kerülhet komoly bajba, ha emelkedik a kamat és a törlesztőrészlet na­gyot ugrik. A politikai osztály felelőssé­ge nem abban van, hogy jog­szabályi és azt követően szank­ciók általi megoldásokkal a pénzpiacot terelgessék ide vagy oda. A lakhatás kérdésé­nek legnagyobb kelet-európai problémája a lakáspiaci struk­túra. A bérlakások részaránya a piacon messze 20 százalék alatt van, hogy a lakhatás azo­nos a birtoklással, egy életre szóló nagyberuházás minden­féle védelem és kiút nélkül. A „vagy laksz és fizetsz, vagy me­hetsz a híd alá” gyakorlata az, amiért a politikai osztályt, ergo az államot terheli felelősség. Az elmúlt húsz esztendő elhi­bázott strukturális döntéseit, mindenféle kamattámogatási és állami lakásépítési hitelező programjait megmenteni már nem lehet. De legalább egy kö­vetkező generációt mentsünk meg attól a megalázó helyzet­től, amely a lakáspiacon ural­kodik. A politikai elit felelőssége olyan struktúrákat építeni, olyan jogszabályokat alkotni, hogy épüljenek bérlakások (nem baj, ha sok, annak ár­csökkentő hatása van), hogy az új lakások két-három évtizedes befektetési rizikóját ne a lakó, hanem a vállalkozó viselje (vál­lalja, ez a helyes szó, ha VÁL- LALkozóról írunk), de akkor keressen rajta. Mindenféle adminisztratív döntés, lett lé­gyen az fix árfolyam, kamat- támogatás és állami segítség, csak ahhoz járul hozzá, hogy az újraelosztási mechanizmus torz lesz, a lakni vágyó polgár meg kiszolgáltatott. Ne kelljen már azt gondolnunk, hogy a politikai elitnek kiszolgáltatott választóra van szüksége, mert a szabad, demokratikus orszá­gokban ez nem így van. Ismé­telten: a SZABAD és DEMOK­RATIKUS országokban.- Lassan csődbe megy az ország, a tanárnőt meg csak az izgatja, miért nem tanultam!? (Peter Gossányi rajza) A mentőöv körüli bonyodalmak elfedik, hogy a koalíció egy sor problémát görget maga előtt Pokoli színjáték MÓZES SZABOLCS Meg kell egyezni, meg fo­gunk egyezni. Ez csak színjá­ték, úgyis találnak valami­lyen megoldást. Előbbi mon­dat a kormánypárti, utóbbi az ellenzéki politikusok szá­jából hangzik el az eurómen- tőöwel kapcsolatos vita so­rán. Lehet, hogy igazuk van. Ha a következő hetekre kon­centrálunk, akkor a mentőöv ügye kulcskérdés - amennyi­ben a koalíció talál valami­lyen megoldást, tovább kor­mányozhat. A sokkal súlyosabb kérdés viszont úgy hangzik: ha ta­lálnak is valamilyen megol­dást - vagy ha ez csupán színjáték, ahogy Fico fogal­mazott -, hogyan fognak tudni ezek után még közel három éven keresztül együtt kormányozni? Lehet még ezek után normalizálni a kapcsolatokat? A közös jövő szempontjá­ból pedig távolról sem csak a kölcsönös bizalom köddé vá­lása okozhat gondot - lehet, hogy annak nagy része már korábban elillant -, vagy az, hogy ennyi tüske után az ed­digieknél is nehezebb lesz az együttműködés. A mentőöv körüli bonyodalmak kissé el­fedik azt a tényt, hogy a koa­líció egy sor megoldatlan problémát görget maga előtt. A kormánypártokon belül pedig egyre nagyobb a frusztráltság, mivel úgy ér­zik, prioritásaiknak búcsút inthetnek - s így egyre ki­sebb értelme van számukra a kormányzati szerepvállalás­nak. Az SaS háza tájáról pél­dául egyre gyakrabban hal­lani a panaszt, hogy a párt eddig szinte semmit sem tu­dott megvalósítani program­jából, s választások előtti fő célkitűzése, a járulékbónusz bevezetése is veszélyben fo­rog. Talán emiatt is a görcsös ragaszkodás a mentőövvel kapcsolatos véleményükhöz. Ha tehát megoldódik is a ra­tifikációs válság, és a koalíci­ós vezetők kifújják magukat, s körbenéznek, azt fogják látni, hogy nem nagyon van minek örülni. Mert jöhetnek az újabb, első látásra meg­oldhatatlannak tűnő, mázsás problémák. A kommentár elején azt ír­tuk, ha a koalíció talál valami­lyen megoldást, tovább kor­mányozhat. Meglehet, hogy ez sem kell hozzá. Elég, ha a szlovének vagy egy más euró- zóna-tagállam megbuktatja a mentőövet, máris nem kell er­ről Pozsonyban is szavazni. Vagy közben Görögország csődbe megy. Vagy a Smer nem tudja kivédeni az európai szocialisták irányából érkező nyomást, és végül a mentőöv megszavazására kényszerül. E lehetőségek miatt is kérdéses, miért kellett kiélezni ennyire ezt a konfliktust. A következő hónapokban lesz még éppen elég viharos ügy. Vélemény És háttér 5 KOMMENTAR Fico nyomdokaiban MOLNÁR IVÁN A miniszterek és a koalíciós politikusok számá­ra kötelező olvasmánnyá kellene tenni a kor­mány programnyilatkozatát, hiszen alig egy év telt el az elfogadása óta, a többségnek azonban már halvány fogalma sincs arról, mit is ígért a választóinak. Tavaly az emberek többsége azért szavazott a mai kormánykoalíciót alkotó pártokra, hogy búcsút inthessünk a Fico-kormány hazaáru­lással felérő gazdaságpolitikájának és kiszámíthatatlan, a na­pi politikának teljesen alávetett jogalkotásának, ami alapjai­ban rengette mega vállalkozói környezetet. Az új kormány épp ezért kiszámítható, szakmai érvekkel alátámasztott jog­alkotást, a jog- és adórendszer stabilizációját ígérte, aminek köszönhetően a törvényeket nem teljesen ötletszerűen hozták volna. Mi lett a szép ígéretekből? Ma ott tartunk, hogy a koalíciós botrányoktól elvakítva a többség már fel sem kapja a fejét a kormány pánikszerűen ho­zott döntéseire, amelyekjelentős része köszönő viszonyban sincs a kormányprogramban meghatározott elvekkel. A leg­jobb példát erre a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos adó­szabályok kínálják. Hogy miért vezetik be a bankadót, miért emelik a cigaretta és a fűtőolaj adóját, és ezúttal miért nem nő a bor és a sör jövedéki adója, azt Ivan Miklós pénzügyminisz­ter nagyon szépen el tudja magyarázni a népnek, bebeszélve a lakosságnak, hogy ez a legjobb megoldás. Gyakran azonban úgy tűnik, egy-egy döntés csak attól függ, hogy Mikloš épp hogyan aludta ki magát, miközben ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a sebtében összetákolt és elfogadott módosításokkal Dunát lehetne rekeszteni.Ateljesen kiszámíthatatlan jogal­kotás és az adószabályok ötletszerű módosítgatása már meg­hozta a „gyümölcsét”, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a Radiéová-kormánynaksem sikerült javítania az ország ver­senyképességén. Épp ellenkezőleg, a legversenyképesebb or­szágok listáján a tavalyi 60. helyről idén a 69. helyre, Kolum­bia és Ruanda szomszédságába esett vissza. Európában így azon országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé képesek biztosítani állampolgáraik életszínvonalának a fenntartását, hiszen a kiszámíthatatlanjogi környezet elriasztja a vállalko­zókat, ami a munkanélküliség növekedését, és az életszínvo­nal csökkenését hozza magával. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kiszámíthatatlan adószabályok miatt egyre töb­ben próbálják majd meg eltitkolni a bevételeiket, miközben a szürkegazdaság aránya már két éve is csaknem elérte az or­szág össztermékének a 17 százalékát. Ezeknél már csak az a rosszabb hír, hogy ez a kormánykoalíció valószínűleg még mindig a legjobb, amit Szlovákia az elmúlt években össze tu­dott hozni, a pártokjelenlegi népszerűségi mutatóit nézve ugyanis a jövőben még ennél is szeszélyesebb jogalkotásra és kiszámíthatatlanabb vállalkozói környezetre számíthatunk. TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Szerkesztőségi cikkben bí­rálja a kárpátaljai magyarság­nak nyújtott anyaországi tá­mogatások elosztását az ung­vári Kárpáti Igaz Szó, amely szerint a magyar kormány a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) részesí­ti előnyben. Az Ukrajnai Ma­gyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság azt írja: miközben a hivatalos bu­dapesti tájékoztatókon rendre az hangzik el, hogy a magyar kormány minden korábbinál nagyobb és átláthatóbb támo­gatást nyújt a határon túli kö­zösségeknek, a gyakorlatban ennek az ellenkezőjét tapasz­talni. „Ha az elmúlt három év támogatáspolitikáját elemez­zük, a KMKSZ nagyságren­dekkel nagyobb támogatást kap, mint az UMDSZ” - olvas­ható a cikkben, mely szerint ez azért különösen furcsa, hogy a legutóbbi önkormányzati vá­lasztásokon a kulturális szö­vetség alulmaradt az UMDSZ- szel szemben, szinte vala­mennyi meghatározó magyar­lakta vidéken kevesebb man­dátumot szerzett, mint az or­szágosszövetség. (MTI) HANDELSBLATT A magyarországi devizahi­telek végtörlesztése elleni banki tiltakozásokról közölt elemző tudósítást a Handels­blatt. Stefan Menzel, a német üzleti napilap Magyarország­gal rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója beszámolt ar­ról, hogy a Magyar Bankszö­vetség az Alkotmánybíróság­hoz, az Európai Unióhoz, to­vábbá az Európai Bírósághoz kíván fordulni. Menzel meg­említette: Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője kö­zölte, az új magyar szabályozá­sokat vizsgálják. A tudósító is­mertette a devizahitelesek adósságainak rögzített árfo­lyamon való visszafizetésére hozott parlamenti határoza­tot, s beszámolt arról: Gianni Papa, az UniCredit bankcso­port kelet-európai vezetője bejelentette, az UniCredit be­fagyasztja magyarországi ter­jeszkedésiterveit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents