Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-23 / 220. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com Finnország is ellenzi Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez - még a kompromisszum is túl korai Folytatódhat a kisstílű tulipánháború RÖVIDEN Pofozkodó cseh miniszter Prága. Miroslav Ka- lousek cseh pénzügymi­niszter szerdán felpofozott egy fiatalembert, mert az if­jú durván sértegette és bí­rálta őt. Az eset a prágai parlament épületének kö­zelében történt. Egy szem­tanú szerint az alkoholiz­musáról elhíresült Ka- louseket senki sem provo­kálta. A miniszter szerint a 20 év körüli fiatal férfi azt kiabálta neki, hogy tolvaj, csaló, s hogy lógni fog. A rendőrségnek nincs tudo­mása az incidensről. A kormány ülése utáni sajtó- értekezleten Kalousek azt mondta, „egy szemtelen fickó kapott négy pofont”, s reméli, hogy mindez előse­gíti a fiatalember szellemi fejlődését és modorának finomodását. „A kormány megállapította, hogy a mi­niszter úr ...határozottan nem pályázik az év peda­gógusa címre” - kommen­tálta az incidenst Petr Nečas kormányfő, (-kés) Elfogták Mahmúdit Kairó. Őrizetbe vették Moammer Kadhafi meg­buktatott líbiai vezető utol­só miniszterelnökét, Bag­dadi Mahmúdit Tunéziá­ban. A hírt a tunéziai bel­ügyminisztérium is meg­erősítette. Mahmúdi 2006 óta volt kormányfő, ezzel egyidejűleg a líbiai befek­tetési ügynökség - a világ egyik legnagyobb vagyon- alapja-elnöke. (MTI) Megölték a parancsnokot Kabul. A NATO vezette afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) tegnap bejelen­tette, hogy megölték azt a tálib parancsnokot, akinek irányításával a lázadók au­gusztusban Vardakban le­lőttek egy katonai helikop­tert. A Chinook utasai, 31 amerikai és 7 afgán katona életét vesztette. Az ISAF szerint Kari Táhirral légi­csapásban végeztek még kedden Vardak tarto­mányban, miután megbi­zonyosodtak róla, hogy ci­vilek nem tartózkodnak a helyszínen. (MTI) Méregdrága muffinok Washington. Barack Obama amerikai elnök el­rendelte, a szövetségi ügy­nökségek vizsgálják felül a konferenciák reprezentá­ciós költségeit, miután egy kínos jelentésből kiderült: az igazságügyi minisztéri­um 16 dollárt fizetett egy 2009-es tanácskozáson fel­szolgált muffinok minden egyes darabjáért. (MTI) Brüsszel. Hollandia és Finnország egyelőre nem támogatja, hogy Romá­nia és Bulgária csatla­kozhasson a belső határ- ellenőrzéstől mentes schengeni övezethez. ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós belügyminiszterek tegnapi ülésén Hága még a fran­ciák és a németek által elfogad­hatónak gondolt kompro­misszumot is elutasította. Gerd Leers holland beván­dorlási és menedékjogi minisz­ter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország ÖSSZEFOGLALÓ New York. Az amerikai elnök személyesen közölte Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével, hogy ellenzi a pa­lesztinok ENSZ-tagfelvételi ké­relmének a benyújtását a BT- hez. Barack Óbamának az ENSZ-közgyűlésben elhangzott beszéde miatt tegnap több cisz- jordániai városban tüntettek a palesztinok. Obama helyi idő szerint szer­da este találkozott Abbásszal, és az egyórás eszmecserén nem született előrehaladás a palesz­tinok kérelme ügyében - közöl­ték fehér házi források. A tervek szerint Abbász ma kéri a BT-t ar­ra, hogy a testület teljes jogú tagállamként vegye fel a világ- szervezetbe Palesztinát. Az USA a BT állandó tagjaként élni fog vétójogával, így a palesztin kére­lem eleve kudarcra van ítélve. Ha az ENSZ Közgyűlése a palesz­tin kérelem mellett szavazna, annak elfogadására a végső szót még mindig a BT-nek kell ki­mondania. Obama hangsúlyoz­ta: az izraeli-palesztin konflik­tusnak az ENSZ-szavazás he­lyett az érintett felek megálla­podásával kell véget érnie. Ben­jámin Netanjahu izraeli minisz­terelnök ezt követően, az ameri­Berlin. Időszerű politikai és gazdasági témákról, Európáról, valamint a nemzetközi pénz­ügyi válságról folytatott eszme­cserét tegnap Berlinben Angela Merkel kancellár és XVI. Bene­dek pápa. A katolikus egyházfő előzőleg Christian Wulff állam­fővel találkozott. Az evangéli­kus vallású kancellár elmondta: a pápát biztosította arról, hogy Németország számára az euró­pai egyesülés alapvető, csakis az biztosíthatja a jólétet, a de­mokráciát és a szabadságot. A katolikus Wulff az egyházi reformok szükségességére hívta fel a pápa figyelmét. Wulff sze­rint a katolikus egyháznak vá­határvédelme technikai érte­lemben felkészült a csatlako­zásra, de ezen túlmutató biza­lomra is szükség lenne. Arra, hogy száz százalék biztonsággal meg tudják állapítani, Románia és Bulgária mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Márpedig - Leers szerint - nem ez a helyzet, így Hollandia nem támogatja azt a kompromisszumos elképzelést sem, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légi kikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a száraz­földi átkelőkről pedig jövőre döntsenek. A zárt ajtók mögött folyó megbeszélésről kiszivárgott: Hollandia mellett Finnország is kai elnökkel folytatott kétoldalú találkozója elején melegen üd­vözölte Óbama szavait. Egyéb­ként Obama és Netanjahu elő­ször találkozott azóta, hogy Ne­tanjahu elvetette az amerikai el­nöknek azt a javaslatát, hogy a két államra épülő megoldásnak - a demográfiai realitások sze­rint módosított - I967-es hatá­rokra kell épülnie. A palesztinok jelezték: készek Nicolas Sarkozy francia elnök átmeneti megoldási javaslatát fontolóra venni. Sarkozy indít­ványa értelmében alternatívát jelenthet, ha a palesztinok az ENSZ-Közgyűléstől kérik: jelen­legi megfigyelői státusukat laszt kell adnia a hívőket foglal­koztató kérdésekre. Közvetve utalt azokra a megkülönbözte­tésekre, amelyek pl. az elvált vagy a felekezetileg vegyes há­zasságban élő hívőket érintik. Említette a katolikus egyházat sújtó, tavaly kirobbant szexuális botrányokat, és ennek kapcsán kijelentette: az egyháznak köze­lebb kell kerülnie a hívőkhöz. A német pápa a Bellevue kastélyban felolvasott nyilat­kozatában aggodalommal szólt arról, hogy növekszik a vallás­sal szembeni közönyösség. XVI. Benedek délután a Bun­destagban tartott beszédet; 100 ellenzéki képviselő előre bejelentette, hogy bojkottálják az egyházfő felszólalását. elutasította a franciák és a né­metek által elfogadhatónak gondolt kompromisszumos ja­vaslatot. Ez ügyben elpufogtatta a maga frázisait Leonard Orbán román Európa-ügyi miniszter, állítva: a schengeni övezet bő­vítése nem csupán Románia számára fontos, hanem „az EU jövője a tét, a küzdelem most a több Európát óhajtók és az avítt nacionalizmus fala mögé bújók között folyik”. Napirenden szerepeltek teg­nap az EB által a schengeni kor­mányzás megerősítésére tett ja­vaslatok. Az EB olyan mecha­nizmust javasol, amely a határ- ellenőrzések visszaállításának emeljék a „nem tag megfigyelő állam” státusra. Ezzel párhuza­mosan pedig újítsák fel a tárgya­lásokat Izraellel, hogy egy éven belül megállapodhassanak a végleges békeszerződésben. Sarkozy az általános vitában óva intette a palesztinokat és az USA-t attól, hogy a BT-ben erő­próbát tartsanak, mert: a palesz­tin kérelem megvétózása újabb erőszakhullámot szülhetne a Közel-Keleten. Ami az amerikai vétót illeti: kizárná ugyan a további vitát a kérdésről, ám az érintett felek folytatják a lobbizást a BT többi L4 tagjának megnyeréséért. A palesztinok maguk mögött tud­New York. Ismét Bill Gates vezeti a leggazdagabb amerika­iak listáját, amelyet a Forbes magazin készített és hozott nyilvánosságra. Most először Soros György is bekerült a top tízbe. A 81 éves magyar szár­mazású üzletember tavaly óta 7,8 milliárd dollárral 22 milli- árdra gyarapította vagyonát, amivel a 7. helyre került. A 400 leggazdagabb ameri­kait rangsoroló listát már 18 éve uralja megszakítás nélkül a Microsoftnak, a világ egyik leg­nagyobb szoftvervállalatának az alapítója, akinek vagyonát 59 milliárd dollárra - a tavalyi­nál ötmilliárd dollárral többre ­lehetőségét is magában foglalja azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tudnak eleget ten­ni schengeni kötelezettségeik­nek. Több miniszter úgy nyilat­kozott a sajtónak, hogy elfogad­hatatlan Cecilia Malmström EU- biztos követelése, miszerint az ellenőrzés visszaállításáról való döntés jogát adják át az Európai Bizottságnak. Előterjesztettek egy közös osztrák-magyar határvédelmi segítségkérést is. Az elmúlt idő­szakban Ausztriában és Ma­gyarországon jelentősen meg­nőtt az elfogott ülegális migrán- sok száma. Ezek többnyire af­gán, pakisztáni, indiai, Szomáli­ái, iráni és iraki állampolgárok, hatják Oroszország és Kína, va­lamint Libanon, Brazília, Dél- Afrika és India támogatását. Ko­lumbia és Németország Izrael pártján áll és egyértelmű nem­mel szavazna. Franciaország és Nagy-Britannia álláspontja nem egyértelmű, noha Sarkozy be­széde arra utal, hogy Párizs haj­lik az elismerésre. David Came­ron brit miniszterelnök koráb­ban úgy nyilatkozott, hogy a leg­szívesebben tartózkodna. A lob­bizók most a kérdésben még nem nyilatkozó Portugália, Ga­bon és Bosznia-Hecegovina megdolgozására összpontosíta­nak. Nigéria tartózkodni fog a szavazáskor. (MTI, ú) becsüli a Forbes. Válság ide vagy oda, az első húsz helyezett vagyona szépen gyarapodott tavaly óta. A kivétel a 2. leggazdagabb amerikai, Warren Buffet. A Berkshire Hathaway befekteté­si társaság 80 éves főnöke hat- milliárd dollárt veszített - töb­bet mint bárki más a listán, így nettó vagyona 39 milliárd dol­lárra csökkent. Igaz, a veszteség fele jótékonysági célokra ment el, ugyanis a milliárdosok közül Buffet a legnagyobb adakozó. Larry Ellison, a szoftvergyártó Oracle Corp. alapítója és vezér- igazgatója 33 milliárd dolláros vagyonával a harmadik helyen futott be, ő egy év alatt hatmilli- árddal lett gazdagabb. akiket embertelen körülmények között csempésztek át a határon az unió területére. Az Európai Parlament szocia­lista frakciója Románia és Bul­gária schengeni csatlakozását sürgette. Ügy tűnik, folytatódik a román-holland tulipánháború. Egyébként Gerd Leers erői azt mondta: a Hollandiából szár­mazó virágszállítmányok feltar­tóztatása a román határnál is bi­zonyítja, hogy Hága helyesenjár el a schengeni csatlakozás meg- vétózásával. A tulipánháború további okot szolgáltat arra, hogy Romániát ne fogadják be a határmentes régióba - hangsú­lyozta. (MTI, ú) Vita New Yorkban Iszlám központ az ikertornyok közelében New York. Megnyílt az isz­lám kulturális központ két ház- tömbnyire a tíz évvel ezelőtti terrorcselekményekben romba dőlt New York-i ikertornyoktól. A hivatalos avatóünnepséget helyi idő szerint szerda este, a Béke Világnapján tartották. A kulturális központban már két éve iszlám imaház működik, és a továbbiakban óvodát, sport- és kiállítótermeket, illetve kon­certtermet is létesítenek az épü­letkomplexumban. Az elmúlt években Amerika-szerte heves tiltakozásokat váltott az iszlám központ építése a muzulmán terroristák által lerombolt WTC közelében. Az épületkomple­xum létesítésének ellenzői sze­rint nincs helye a központnak ott, ahol iszlám szélsőségesek hajtottak végre terrortámadá­sokat, szerintük a központ sérti az áldozatok emlékét. A beru­házást azonban támogatásáról biztosította Obama elnök és Mi­chael Bloomberg New York-i polgármester is. (MTI) Francia ítélet Büntetés burka miatt Párizs. Először ítélt el francia bíróság két nőt azért, mert az arcukat is eltakaró öltözéket vi­seltek nyilvános helyen. A Pá­rizshoz közeli Meaux bírósága 120, illetve 80 euróra büntette a 32 és 36 éves asszonyt, mert májusban a polgármesteri hiva­tal előtt arcukat eltakarva tün­tettek az áprilisban életbe lépett burkatörvény ellen. A törvény szerint az arcukat elfedő fátylat, nikábot vagy burkát nyilvános helyen viselő nők 150 euró pénzbírsággal sújthatók. A ni- kábon csak a szemek számára van egy keskeny rés, a testet te­tőtől talpig eltakaró burka vise­lője pedig egy hálószerű szöve­ten át látja a környezetét. A két nő, Hind Ahmas és Najaté Nait fellebbezni kíván az ítélet ellen, s készek az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulni. (MTI) Washington ellenzi a palesztin kérelem benyújtását - lobbizás a Biztonsági Tanácsban Obama lehervasztotta a palesztinokat Abbász elnök az ENSZ-közgyűlésben (TASR/AP-felvétel) Wulff államfő bírálta a katolikus egyházat Nem kímélték a pápát MTl-HÍR Bill Gates maradt a leggazdagabb amerikai Több pénze lett Sorosnak MTl-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents