Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-23 / 220. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com Jurzycából ígéreteket sem sikerült kicsikarniuk Radičovához készülnek az elégedetlen tanárok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Iveta Radičová kormányfővel és Ivan Miklós pénzügyminiszterrel tárgyalnának a pedagógus szakszervezetek képviselői bérkövetelésükről. A héten Eugen Jurzycából (SDKÚ), az oktatásügyi tárca vezetőjéből ugyanis ígéreteket sem sikerült kicsikarniuk. Jurzyca már korábban kijelentette, eltúlzottnak tartja a tanárok béremelési követeléseit, főként a jelenlegi gazdasági helyzetben. Jozef Lužák, a szakszervezet alelnöke arra kérte a minisztert, segítsen legalább abban, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessenek Radičovával és Miklošsal. „Nem igazán hajlott rá, de mi akkor is megpróbáljuk, hátha összejön az egyeztetés. A remény hal meg utoljára” - vélekedik Lužák. A minisztérium tájékoztattá a szakszervezeteket, hogy jelenleg a parlamentben van egy tervezet, amely a pedagógusok 5,7 százalékos béremelésével számol, szerintük ez a legtöbb, amire esély van. Az Eurycide uniós oktatásügyi intézet adatai szerint a kontinensen csak a lett középiskolai tanárok bruttó bére kevesebb, mint a szlovákiaiaké. A szakszervezetek továbbra is azt szeretnék, ha a tanárok a hazai átlagbér 1,2-1,6-szoro- sát keresnék. Október 6-án döntenek arról, hogy hirdet- nek-e sztrájkot. Egy hete a kormányhivatal előtt tüntettek, a szakszervezetek adatai szerint 10 270 tanár vett részt a megmozduláson. A minisztérium alkalmazottai egy közeli toronyházból figyelték őket, szerintük csak 3 ezren voltak. (TASR, vps) Új pályázat kiírásáról a kari szenátus dönt Lemondott tisztségéről Szarka László UJ SZO-lNFORMAClO Komárom. Lemondott dékáni tisztségéről Szarka László történész, a Selye János Egyetem pedagógiai tanszékének dékánja. Úgy fogalmazott, nem kívánja kitölteni négyéves dékáni megbízatását, lemondásának konkrét okáról azonban nem akart nyilatkozni. Kérdésünkre válaszolva elmondta, pedagógiai tevékenységét - érvényes munka- szerződése alapján - folytatni szeretné az egyetemen, az őszi szemeszterben már meg is kezdődött az oktatás. Szarka László az új dékán megválasztásáig posztján marad. A pályázat kiírásáról a kari szenátus dönt. Vajda Barnabástól, a szenátus elnökétől megtudtuk, pillanatnyüag a szenátus nem működőképes, hiányzik ugyanis három hallgatói tagja; a korábbi tagok júniusban befejezték tanulmányaikat. Az új tagokat szeptember 27-én választják meg. „A szenátus kiegészülését követően tudunk érdemben foglalkozni a dékán úr lemondásának ügyével” - mondta Vajda. Reményei szerint még az idei évben sor kerül az új dékán megválasztására. (vkm) RÖVIDEN Ágydíjat szednének a kórházak Pozsony. A nem állami tulajdonú kórházak újra bevezetnék a napidíjat - vagyis minden egyes kórházban töltött napért 2,50 eurót kellene fizetnie a betegnek. Marián Petko, a Kórházak Társulásának (ASN) elnöke szerint erre azért lenne szükség, mert az egészségbiztosítók a beteg kórházi tartózkodásának költségeit csak mintegy 65-70 százalékban térítik. A társulás szerint ez az összeg nem fedezi az ellátás, tehát az ott-tartózkodás és az étkezés költségeit, a kórházak adósságait pedig ez a tétel is növeli. Az ún. ágydíjat még Rudolf Zajac, a második Dzurinda-kormány egészségügyi miniszter vezette be, napi 50 korona összegben, majd a Fico- kormány első intézkedései között törölte el, a húszkoronás vizitdíjjal együtt. Újbóli bevezetését a kis kórházak már idén tavasszal kezdeményezték, azonban az Ivan Uhliarik vezette egészségügyi tárca elutasította, (sán, TASR) Célegyenesben Belousovová pártja Pozsony. Jövő héten nyújtja be bejegyzési kérelmét Anna Belousovová új pártja, a Nemzet és Igazságosság (NaS), amely több mint 15 ezer támogató aláírást gyűjtött össze. A Szlovák Nemzeti Pártból (SNS) néhány hónapja kizárt Belousovová közölte, hogy már ellenőrzik az íveket. Az aláírások gyűjtése július 18-án kezdődött és augusztus 31-én ért véget. Belousovová szerint főleg azt mérték fel, milyen gondok aggasztják az embereket. Mint mondta, ezek közé tartozik a beilleszkedni képtelen polgárokkal való együttélés, az eurómentőcsomag kérdése és az egészségügy helyzete. Belousovová idén májusban jelentette be az ugyancsak volt SNS-es Rudolf Pučíkkal, hogy megalapítják a NaS-t. (SITA) Nagy József környezetvédelmi miniszter lejárató kampánynak nevezte az MKP vádjait Alapok: így osztotta a Híd Nagy József rábólint a konténerre (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Az MKP-nak szemet szúrt, hogy a Híd minisztere hasonló módon osztja a támogatást, mint annak idején az MKP tárcavezetője. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Azon községek pályázatai, amelyek élén a Híd polgármestere áll, 65%-ban voltak sikeresek a Környezetvédelmi Alaphoz benyújtott pályázataik terén. Ez az arány az MKP-s polgármesterek vezette települések esetében mindössze 9,5%, derítette ki Óry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke. A magyarok által lakott járásokban 42 pályázatot nyújtottak be a Környezetvédelmi Alaphoz azok a községek, amelyeket MKP-s polgármester vezet. A 42 pályázat közül csak négyet bíráltak el kedvezően (Berzéte, Egeg, Baracska, Mad). A Híd polgármesterei által benyújtott 34 pályázatból viszont 22 lett sikeres (Kisudvarnok, Tallós, Tardoskedd, Babindái, Nyitracsehi, Nagykeszi, Lekér, Nyírágó, Gal- sa, Tajti, Ajnácskő, Szilice, Lelesz, Szilvásújfalu, Gerenda, Lasztóc, Kisráska, Vaján, Hegyi, Szirénfalva). A független polgármesterek vezette községek összesen 132 pályázatából 29 kap támogatást (21%). Berényi József MKP-elnök szerint a Híd így bünteti azokat, akikmásként szavaztak az önkormányzati választásokon, mint ahogy azt tették a legutóbbi parlamenti vá- lasztásoksorán. Nagy József (Híd) környezetvédelmi miniszter lejárató kampánynak nevezte az MKP vádjait. Állítólag már tavaly ősszel kapott olyan híreket, hogy az MKP vezetése arra buzdította a párt polgármestereit, hogy minél több pályázatot adjanak be a Környezetvédelmi Alaphoz. „Olyanokat is, amelyekbe semmi nincs írva. Hogy később elmondhassák, diszkriminálták őket” - állítja a miniszter. Szerinte országosan az SaS volt a legsikeresebb a pályázatokban, a Híd eredményei pedig arányosak. Érdekes adat, hogy a Nagy- mihályi járásban kizárólag hidas falvak projektjei voltak nyerők. Szintén nem mellékes, hogy a déli járásokban a legnagyobb összeget (198 628 eurót) független polgármester falva (Felsőpatony) kapta, a második és harmadik legnagyobbat pedig két MKP-s polgármester vezette falu (a lévai járásbeli Egeg vízvezetékre 196 100 eurót, a dunaszerdahelyi járásbeli Mad 196 993 eurót kap). 2005-ben egyébként a szlovák sajtó sokat cikkezett arról, hogy a Környezetvédelmi Alap támogatásait Miklós László akkori MKP-s környezetvédelmi minisztertől gyanúsan nagy arányban kapták MKP-s polgármester vezette települések, (ú, vps) A készpénzforgalom teszi lehetővé, hogy a vállalkozások eltitkolják bevételeik és adójuk egy részét Továbbra is virágzik a szürkegazdaság Szürkegazdaság régiónk országaiban Ország GDP (mid. euró) Szürkegazdaság (mid. euró) Szürkegazdaság aránya (%) Szlovákia 63,3 10,6 16,8 Csehország 137,2 23,2 16,9 Magyarország 93,1 21,9 23,5 Szlovénia 34,9 8,6 24,6 Lengyelország 310,1 80,3 25,9 Románia 115,9 34,1 29,4 Az adatok 2009-re érvényesek (Forrás: VISA) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg a kormánynak csak rendkívüli nehézségek árán sikerül összerakosgatnia a jövő évi állami költségvetés bevételeit, addig a nyugat-európai országokhoz képest Szlovákia továbbra is rendkívül nagy összegtől esik el az adóelkerülések miatt. A Visa Europe bankkártya-kibocsátó 2009-es adatokon alapuló tanulmánya szerint a szlovák bruttó hazai termék (GDP) 16,8 százalékát teszi ki az a készpénzes forgalom (10,6 milliárd euró), ami rejtve marad az állam elől. A nyugateurópai országok közül csak Belgiumban nagyobb a szürke- gazdaság aránya, ahol 18 százalékos. Régiós összehasonlításban azonban nincs miért szégyenkeznünk, hiszen Csehországgal együtt a mi mutatónk az egyik legjobb. Magyarországon 24, Romániában 29, Lengyelországban 26 százalékos a rejtett gazdaság aránya. Becslések szerint Európában a szürkevagy árnyékgazdaság 2100 milliárd euró értékű, ami az európai gazdaság 20 százaléka. A legkevésbé Svájcban és Ausztriában rejtik el a jövedelmeiket az állam tekintete elől: ott a GDP nyolc százaléka tűnik el. A rejtett gazdaság kétharmadát a Visa szerint a be nem jelentett munka adja, a másik nagy tétel az adóelkerülés, amely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető. A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozóipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság tartozik, ezekben dolgoznak ugyanis jelentős számban bejelentés nélkül. A kutatás adatbázisából kiderül, hogy a legtöbb ország a be nem jelentett munka visszaszorítására, valamint az ehhez kapcsolódó jogszabályok és bírságok megalkotására, bevezetésére koncentrál. A szürkegazdaság technikai háttere azonban a készpénzforgalom. Ezáltal válik lehetővé, hogy a dolgozó zsebbe kapja a bérét, vagy hogy a vállalkozás eltitkolja bevételei és adója egy részét. Míg Ausztriában például egy lakosra évente 265 elektronikus fizetés jut, Szlovákiában csak 70. Miloslav Kozler, a Visa Europe csehországi menedzsere szerint az elkövetkező négy évben akár 4-6 százalékkal is visszaszoríthatnánk a szürkegazdaság arányát, ha évente tíz százalékkal nőne az elektronikus fizetések száma, (mi, P, MTI) A nyugdíjasok megközelítőleg 1 százaléka kapja vissza a gyógyszerköltségek egy részét Kevés nyugdíjas számíthat visszafizetésre SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Úgy tűnik, az egészségügyi minisztérium elszámította magát, és az előre- jelzettnél jóval kevesebben fogják visszakapni gyógyszereik árának egy részét. Idén áprilistól lépett érvénybe a törvény, mely szerint azok a rokkant- nyugdíjasok, akik negyedévente több mint 45 eurót, és azok a nyugdíjasok, akik több mint 30 eurót költenek gyógyszerekre, az ezt meghaladó összeget visszakapják egészségbiztosítójuktól. Ivan Uhliarik miniszter még a törvény előkészületi szakaszában azt nyilatkozta, mintegy 120 ezer személy kapja vissza gyógyszerkiadásai egy részét, éves szinten 6,65 mülió euró összegben. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján azonban feltehetően Ondrej Sukel’nek, a Gyógyszerészkamara elnökének lesz igaza, aki azt mondta, az érintettek legfeljebb öt százaléka számíthat visszatérítésre. Eddig az Union és a Dôvera egészségbiztosító tette közzé az adatokat, az Általános Egészségbiztosító ezt csak szeptember legvégén teszi meg, mivel a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a naptári negyedévet követő 90 napon belül kell visszafizetni a különbözetet. A törvény áprilistól hatályos, az első határidő tehát szeptember végén telik le. Az Union 35 508 nyugdíjas és rokkantnyugdíjas ügyfele közül 455 kapja vissza a 45, illetve 30 eurón felül fizetett összeget, vagyis alig valamivel több, mint 1 százalékuk. A Dôvera 157 486 nyugdíjas ügyfele közül 1491 kap vissza szeptember végéig pénzt, összesen 23 ezer eurót. Mégpedig azért, mert a törvény igencsak leszűkíti azon betegek körét, akikjogosultak lehetnek a visszafizetésre. Hiába fizet ugyanis valaki negyedévente 30, illetve 45 eurót meghaladó összeget a gyógyszerekért, ha azok olyanok, amelyeket a biztosító legalább 75 százalékban nem támogat. Az érintettek közül sokan szednek gyógyszert magas vérnyomásra, altatót, nyugtatót - ezek ára nem számít bele az említett limitbe. (A gyógyszertárban kapott számlán egyébként feltüntetik, hogy a kiváltott gyógyszerekből melyik számít bele, tehát magunk is figyelemmel követhetjük.) Ha ennek a feltételnek eleget tesz is az érintett, akkor sem biztos, hogy jogosult a költség- térítésre. További feltétel, hogy a nyugdíja nem haladhatja meg a 327,70 eurót, ami a két évvel ezelőtti országos átlagbér fele. A minisztérium már jelezte: a jövőben igyekszik bővíteni a jogosultak körét.
