Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-21 / 218. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 21. Régió-szülőföld 11 Visszakerülnek régi helyükre a Bibliotheca Apponiana megmaradt darabjai, mintegy 12 ezer értékes könyv és kézirat Luxushotel az Apponyi-kastélyban Appony.Százötven férőhelyes négycsillagos wellness-szálloda nyűt a falu közepén álló kastélyban. A romos épületen öt évig dolgoztak és eredeti pompájában, az 1844-es klasszicista stílusú felújítás tervei alapján hozták rendbe. VRABEC AAÁR1A A hatalmas reneszánsz kastélyt 1620-ban emelték az Ap- ponyiak, akik francia mintára akkor költöztek le a tríbecsi hegyekben álló várukból és a védelmi szempontok helyett a kényelmet, sőt, a fényűzést helyezték előtérbe. Páratlanul gazdag magángyűjtemény 1844-ben két szárnnyal bővítették a kastélyt, és a hátsó traktusban Apponyi Antal György 1744-ben Bécsben létrehozott harmincezer kötetes könyvtára kapott helyet. A Bibliotheca Apponiana korának egyik legnagyobb magángyűjteménye volt, olyan páratlan értékű kiadványokkal, mint Dante Isteni színjátékának külön a Medici-család számára kiadott példánya, a Borgia-csa- lád története, vagy Schiller, Goethe és Dumas műveinek első kiadása. A bibliotékát az alapító fia, Antal 1827-ben Pozsonyba költöztette, ahol tizenkilenc évig szolgált a nyilvánosságnak. Miután a város már nem volt hajlandó állni a könyvtár üzemeltetésének költségeit, Apponyi Antal ökrös szekereken az apponyi családi kastélyba vitette a könyveket. Az ekkor épített 23 méter hosszú, 10 méter széles könyvtárszobát az új tulajdonos I&P társaság rekonstruálta, de sajnos a berendezés nagy része elkallódott, és a könyvekből is csak tizenkétezer kötet maradt meg. A kötetek árverezését 1818-ban egy bécsi aukción kezdték meg az örökösök, jó néhány példány cserélt gazdát 1892-ben Londonban, a maradék felét 1939-ben Károlyi gróf Prágában próbálta eladni. Az ottani aukción hivatalos források szerint mindössze 1302 példány kelt el, a többi elkallódott. Az Apponyban maradt könyvekkel sokáig senki nem törődött, a sorsára hagyott kastélyból csak 1976-ban szállították el azokat Túrocszentmár- tonba, a Szlovák Nemzeti Könyvtárba. Most valamennyi visszakerül a felújított apponyi könyvtárba, ahol rendszeresen idegenvezetést tartanak majd, és kutatók is tanulmányozhatják a páratlan ritkaságokat - köztük francia királyok, valamint Richelieu és Mazarin bíboros levelezését, vagy egy 1766-ban készített glóbuszt. Elurasodott falusiak Apponyban még élnek idős emberek, akik az Apponyaiak- nál szolgáltak, és ma is büszkén emlegetik, hogy „elurasodott falusiaknak” hívták őket a környéken, mert a világjártas grófoktól sok mindent eltanultak. A helyi plébánia anyakönyvében sok idős ember neve mellett Budapest, Bécs, Milánó, Párizs, vagy London szerepel születési helyként - ők azoknak a szobalányoknak és cselédeknek a gyerekei, akik a grófokat elkísérték külföldi útjaikra. Az Apponyi család Magyarország egyik legbefolyásosabb nemesi famíliája volt, tagjai magas posztokat töltöttek be a bécsi udvarban. A Nagytapolcsány- hoz közeli kis faluban töltötte gyermekkorát Apponyi Geraldine is, aki 1939-ben ment férjhez Ahmed Zogu albán királyhoz. A kastély utolsó ura Apponyi Henrik, a híres vadász volt, az ő 1935-ben bekövetkezett halála után a kastélyt a Slezák család vásárolta meg. Az államosítást követően az épületet kirabolták és pusztulni hagyták, majd a hetvenes években a Nyitrai Mezőgazda- sági Főiskola kapta meg. Az oktatási intézménynek nem volt pénze a felújításra, ezért 2007-ben 232 ezer euróért eladta az I&P társaságnak, amely uniós támogatással 10 millió eurós befektetéssel hozta rendbe az épületet - az összeg harminc százalékát az Európai Unió állta. A helybeliek a kastély megnyitásától a falusi turizmus fellendülését remélik, hiszen Appony iránt már az elmúlt években is sokan érdeklődtek. A meglehetősen jó állapotban fennmaradt kis vadászkastélyban húsz éve Peter Králik helytörténész hozott létre kiállítást a községben összegyűjtött Apo- ponyi hagyatékból. A tárlat, amelyben számos korabeli fotó, vadásztrófea és bútordarab is megtekinthető, továbbra is várja az érdeklődőket. A béládi kastély tovább pusztul Tovább pusztul viszont a Malonyaiak nagyherestyéni (Beladice - Veľké Chrašťany) kastélya, pedig új tulajdonosa azt ígérte, 2013-ra szociális otthont hoz létre az épületben. Egyelőre hozzá sem kezdett a felújításhoz, azt állítja, a műemlékvédők engedélyére vár. A béládi önkormányzat 2008-ban adta el az épületet egy koronáért Roderik Rezníček vállalkozónak azzal a feltétellel, hogy öt éven belül felújítja. Az új tulajdonos ez alatt az idő alatt mindössze a tetőt bontatta le, amivel azt érte el, hogy most már a falak is beáznak. A kastély ugyan körbe van kerítve, de a helybeliek így is megtalálják a módját, hogy téglánként hordják szét, és a szemetet a pusztuló épületbe hordják. „Az a benyomásunk, hogy a tulajdonos szándékosan hagyta a sorsára az épületet, hogy az életveszélyességre hivatkozva lebonthassa, és jó pénzért eladhassa a telket” - véli Ľubica Slováková, a falu főellenőre. Roderik Rezníček visszautasítja ezt a feltételezést, azt mondja, értékesebb ingatlanokat is birtokol, és mindent megtesz a kastély megmentéséért. ,Akik így beszélnek, azoknak fogalmuk sincs arról, mennyi elintéznivalóval jár egy műemlék felújítása” - érvel. A nagyherestyéni kastélyt az 1730-as években építtette Ma- lonyai József és 19. században Malonyai Teréz alakíttatta át klasszicista stílusban. A faluban egy másik kastély is van, ezt 1820-ban a Jesenský család építtette, majd a 19. Század végén Lindelöff Henrik alakíttatta át. Az épület évekig mezőgazdasági szaktanintézetnek adott otthont, 2003-ban felújították, és luxushotel működik benne. J. Bartusz György és Nádler István találkozása a Művészeti Galériában Pertu - kilencedik alkalommal Nagy Péter Érsekújvár alpolgármestere adta át a díjat a győzteseknek (Miroslav Antoni felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Október 15-ig láthatják az érdeklődők az érsekújvári Művészeti Galériában a szlovákiai J. Bartusz György és a magyarországi Nádler István közös kiállítását. Az érsekújvári Művészeti Galéria dolgozói évek óta foglalkoznak a magyarországi művészek bemutatásával, önálló kiállítások, vagy a Pertu sorozat keretében - párhuzamot vonva valamelyik kortárs szlovák alkotóval - mutatják be őket. A kiállítás ötletadója és kurátora, Markusek Ilona elmondta, Pertu N°9 címmel ezúttal két jeles képzőművész találkozott a galéria kiállítótermében: Bartusz György 1983 és 2011 között, Nádler István 2003 és 2011 között készült alkotásaival szerepel. A rendezvényen részt vettek a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének pozsonyi munkatársai is. Az előző rendszerben nem sok példa volt arra, hogy nyíltan párbeszédet folytassanak, közös kiállításokat rendezzenek a határ két oldalán élő művészek, ennek ellenére baráti és szakmai kapcsolatot tartottak fenn egymással. J. Bartusz György az elsők között alkalmazta a hetvenes években a számítógépes tervezést, és munkásságában komoly szerepet játszik az akcióművészet. Az idő kérdése válik meghatározóvá művészetében, ekkor készíti el a gesztusra épülő másodperc- és másodperces rajzaA kiállítás megnyitóján Markusek Ilona kurátor méltatta a képzőművészek munkásságát (A szerző felvétele) it. A kilencvenes évekből figyelemre méltók azok az alkotásai, installációi és akciói, amelyek a média eszköztárát használják fel és a totalitarizmust, a fogyasztói életmódot állítják pellengérre, valamint a holokauszt emlékezetére és az ökológia szerepére hívják fel a figyelmet. Nádler István festészetére nagy hatással volt a zene és a táj. Bartók zenéjén keresztül jutott közelebb a népművészet formavilágához. A 90-es évekbeli itáliai tartózkodása új színekkel és formákkal gazdagította művészetét, ami jól érzékelhető római és firenzei sorozatain. A 90-es évek második felében festészete újra a geometria irányába mozdult. ,A formai analógia, a szemléletbeli rokonság fedezhető fel a kortárs képzőművészek munkáiban. A két szerzőben közös a mértani absztrakció, a gesztusfestészet, a hagyományokhoz való kötődés - mondta Markusek Ilona. A művészet- történész szerint Bartusz és Nádler a szabadság és a fegyelem korlátái között mozog, jellemző rájuk a folytonos megújulás, foglalkoztatja őket a létkérdés, mindketten érdeklődnek a transzcendens iránt. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A halláskárosultak nemzetközi napját Érsekújvárban ünnepelték a múlt hét végén, az országos rendezvény keretében szakmai találkozót, sportrendezvényt szerveztek és szépségkirálynőt is választottak. Ä pénteki szakmai találkozón szó volt a halláskárosultak számára készült speciális feliratozásról. ,A Szlovák Televízió csapatába tartozom, amely a feliratokat készíti, látás- és halláskárosult emberekkel dolgozom együtt, akik jobban meg tudják érteni a sérült embereket. Sajnálatos, hogy máig nem sikerült összehangolni az állami és a kereskedelmi televíziós csatornákban a feliratozást. Ahány adás, annyiféleképpen használják a feliratokat, megkeserítve ezzel a halláskárosultak életét, és figyelmen kívül hagyva az esélyegyenlőséget” - hangsúlyozta Sauša. A szakember szerint a kereskedelmi csatornák némelyike azért dönt az olcsóbb, silányabb feliratozás mellett, mert így próbálnak takarékoskodni. „Szeretnénk felhívni a halláskárosultak figyelmét, hogy ne elégedjenek meg az ilyen munkával, az esélyegyenlőségre hivatkozva kérjék a műsorok feliratozását” - egészítette ki az elmondottakat az előadó. A Hhalláskárosultak nemzetközi napja alkalmából széj>- ségkirálynőt választottak Érsekújvárban, a Matica székházban. Első helyezett lett a 19 éves vágbesztercei Michaela Kostelanská, aki elnyerte a Miss szimpátia díjat is, második lett a 17 éves pohári Nikola Šomšaková. Harmadik* a huszonkét éves Boros Veronika lett az érsekújvári járásbeli Tardoskeddről, aki kozmetikusként dolgozik. Az l&P társaság 10 millió eurós befektetéssel hozta rendbe az épületet (Tomáš Holúbekfelvétele) Érsekújvárban rendezték meg a halláskárosultak országos találkozóját Szépségkirálynőt választottak
