Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-20 / 217. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 20. Kultúra 8 Ma este: Pilsen nemzetközi színházi fesztiválján Ajég, Mundruczó Kornél világjárt rendezése Vlagyimir Szorokinnak is tetszett Mészáros Piroska, Hollósi Frigyes, Csákányi Eszter és Tóth Orsi A jégben (Gordon Eszter felvétele) Öt évvel ezelőtt, a Trafó színpadán mutatta be a Krétakör Mundruczó Kornél rendezésében Vlagyimir Szorokin Ajég című regényének színpadi változatát. A társulat feloszlása után az előadás egészben maradt - és felkerült a Nemzeti Színház repertoárjára. SZABÓ G. LÁSZLÓ Három évvel ezelőtt a lengyelországi Torun rangos színházi mustráján, majd Szarajevóban több díjat is nyert az előadás, de eljutott Bécsbe, Ber- genbe, Brüsszelbe, sőt Permbe is. Most a pilseni nemzetközi fesztivál közönsége láthatja a kortárs orosz irodalom kiemelkedő egyéniségének és igazi botrányhősének művét, amelyben a jégkalapácsos testvérek, „az emberi faj átrostálása” jegyében ugyanúgy gyilkolásznak, mint a Fény testvérei a német koncentrációs táborokban, vagy a háború után, a sztálinista Szovjetunióban. Szorokin egy összezavarodott korról alkot személyes véleményt, leszámolva a volt szovjet történelem és az orosz ember típusának mítoszával. „Berlinben voltam ösztöndíjon, a Johanna című filmemet vágtam, és egy csomó könyvet vittem magammal - meséli Mundruczó Kornél -, és A jég volt a harmadik a kupacban. Elképesztően vonzott. Éreztem, hogy nekem való. Amikor aztán a Krétakör felkért, hogy rendezzek náluk, egyértelmű volt, hogy Szorokint választom. Nagyon sok rétege van a műnek. A JUHÁSZ KATALIN A Hlava XXII nevű vendéglátó-ipari egység egyáltalán nem a huszonkettes csapdája, bár az ott szereplő, és általában nem sokkal kezdés előtt befutó magyarországi sztároknak legtöbbször nincs alkalmuk aprólékosan lepróbálni rövidke repertoárjukat. Előzetesen csupán annyit tudnak, hogy a vendéglátó Deja vu zenekar megtanult tőlük pár számot, és azokat közösen adják majd elő a vendéggel folytatott „talkshow” után. Az ötletgazdát, Strieženec Sándor zenekarvezetőt kérdeztük a kezdetekről, a jelenről és a jövőről. Hogyan jött a klub ödete? Annak idején két impulzus vezényelt, amikor kitaláltam a Deja vu klubot. Egyrészt én még emlékeztem a régi pozsonyi JA- IK-klubestekre, kicsit azt a hagyományt szerettem volna feleleveníteni. Másrészt az akkor induló zenekaromnak a Deja vu-nak szerettem volna fellépési lehetőséget biztosítani. A klubestek 30-40 fős közönségszépség legalább annyira benne van, mint a kegyetlenség. Ami megfogott benne: az első regény volt, amely a posztszovjet világot összefoglalóan elém tudta tárni. Hogy húsz-huszonöt évvel ezelőtt micsoda reménnyel, elvárással mentünk neki az új érának, és mennyire kiürültek az ideológiák, amelyekkel olyan könnyen lehet manipulálni az embereket. Emiatt is a magaménak éreztem a történetet, és mert több műfajjal játszik Szorokin. A szocreál, a horror, a szentimen- talizmus, az akciófilm egy regényen belül jóformán oldalról oldalra változik, és amikor itthon sétálok a Körúton, azt érzem, hogy ezek a rétegek ennyire közel vannak egymáshoz.” Amíg a regénynek több helyszíne van, az előadásban minden egy lakásban jelenik meg. gél indultak. Első vendégeink között fogadtuk Grendel Lajos írót, de jöttek politikusok, közéleti emberek is. A Deja vu klub népszerűsége akkor ugrott meg, amikor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete „belépett” a képbe. Ők azóta anyagilag, erkölcsileg és a reklámozás terén is támogatják a klubot, így tudtunk magyarországi vendégeket meghívni. Ki mindenki fordult meg a klubban az évek során? Első magyarországi zenészvendégünk Gerendás Péter volt, nagy sikert aratott. Egyébként ő az egyedüli előadó, akit másodszor is visszahívtunk. Azóta rengetegen jártak nálunk, köztük volt Hernádi Judit, Soma, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Szalóki Ágnes, Lovasi András, Geszti Péter, Somló Tamás, Kiss Tibor, Novák Péter, Hajós András. Talán egyszerűbb lenne felsorolni azokat, akik még nem voltak nálunk. Emlékezetes számomra a fiatalon elhunyt Kaszás Attila szereplése. Nem volt hajlandó a színpadon szerepelni, kiállt a Ott találkoznak emberek, talán színészek, talán nem, hogy eljátsszák maguknak ezt a történetet. „Ez volt az alapötlet. A lakás. Hogy a nézőnek már az első pillanattól fogva, ahogy megérkezik az előadásra, a díszletbe, olyan érzete legyen, hogy részese a történetnek, hiszen bent ül a szereplők között. A több helyszínes forgószínpadi megoldást azonnal elvetettük, a lakásbeli játék azonban olyan kreatív helyzeteket teremtett a színészek számára, hogy négy hét alatt el is készült az előadás.” Szorokin azt írja: 23 ezer igaz ember él a Földön, a többi csak „húsgép”. Mundruczó Kornél szerint ez a legmélyebb és legfontosabb állítása a regénynek. „Egyrészt felkínál egy terem közepére, még csak mikrofont se kért, s Petőfi- verseket szavalt. Frenetikus sikert aratott... Hazai művészeket is gyakran vendégül láttunk, így fellépett nálunk Pavol Hammel, Szidi Tobias, Kassai Csongor, Peter Lipa, a bluest játszó Erich „Bobos” Procházka, és akusztikus verzióban játszott nálunk a Rómeó Vérzik együttes is. Az egyik célunk volt, hogy teret adjunk az amatőr előadóknak, együtteseknek. Bemutatkozott nálunk az Expired Passport a Kicsi hang, a Borostyán és a Vándor együttes, de fellépett például a Felvidéki Rockszínház társulata is. Mik a további tervek? Kivel kezdődik az idei, jubileumi Dejavu-évad? Szeptember 21-én, azaz holnap este a vendég a komáromi Borostyán verséneklő együttes lesz. Ók már évekkel ezelőtt felléptek nálunk, mostani szereplésük apropója, hogy idén 25 éves a csapat. Amúgy is úgy gondolom, hogy vissza lehet hívni a már régebben szerepelt nagyszerű érzést, másrészt kimondja, ez csak 23 ezer embert érint, aki szőke és kék szemű. Olvasóként pedig paradox helyzetbe kerülünk: egyszerre vágyunk erre az érzésre, ugyanakkor tudjuk, hogy ilyen értelemben kirekesztettek vagyunk belőle. Ez a kibékíthetetlen ellentmondás a regény lényege. Nincs egyértelmű igazság: Nem mondhatjuk, hogy a mi igazságunk az egyetlen létező igazság. A regény négy nagyon megkülönböztethető fejezetben meséli el a történetet. Először a mai Moszkvában járunk, utána egy hosszú, genézisszerű áttekintést kapunk az orosz történelemről, ezt követi a fogyasztói társadalom kritikája, és a végén egy furcsa, enigmatikus dinoszaurusz látványa. S ahogy Szorokin a saját érzelmeiben forgatja az előadókat, hiszen a közönség időközben alaposan kicserélődött. Vendégünk lesz továbbá Tóth Kálmán „Kami”, a József Attila Ifjúsági Klub vezetője, aki a most kezdő, elsős diákságnak, de persze nemcsak nekik, beszél a JAIKjelenéről, jövőjéről. Kikből áll a mostani közönség? Szorosan együtt dolgozunk a JAlK-kal, ők toborozzák a diákságot, létezik egy e-mail lista, azon keresztül értesülnek az embert, az árulja el neki, hogy itt a regény a manipulációról szól.” Szorokin a bemutató után három évvel Torunban látta az előadást. ,Azóta jó barátságban vagyunk - így Mundruczó. - New Yorkban felolvasó színházként is megrendeztem A jeget. Elvittük Szibériába, Permbe is, szintén Szorokin felkérésére. Nagy öröm, hogy a szerző és a színpadi változat ilyen harmóniában van, ez nem mindig mondható el. Szorokin szálfatermetű, vonzó megjelenésű ember, a szépség elől pedig nem lehet elszaladni. Hihetetlen nyugalom árad belőle. Érdekes volt látni, hogy ennek a szürrealista, sokszor egészen abszurdba hajló regénynek az alkotója nem egy extravagáns, zaklatott alak, amilyen sztereotípiát én képzeltem róla, hanem egy nagyon is szerethető, megfigyelő, beleélő ember. Az én szememben a Gogol- és Bulgakov-féle irodalom továbbvivője. Ami nagyon érdekes: Európában és Amerikában már élő klasszikusként kezeli, hazájában mégis az orosz irodalom fenegyereke maradt. A saját nemzete, sőt még a saját nemzedéke is nehezebben fogadja el, és még mindig rázós szerzőnek számít. Permben nagyon féltünk. Úristen, majd mi mondjuk, és mi mutatjuk meg nekik! De teljesen beleélték magukat az előadásba. A végén azt mondták: mi, oroszok soha meg nem próbálkoztunk volna ezzel a regénnyel, nekünk ez sokkal nehezebb lett volna. És van ebben nem kis igazság. Molnár Ferenc Lilioma lehet, hogy világszerte többet mond el rólunk, mint a mi ismereteink Molnár Ferencről.” akciókról. Ide egyébként bárkit felveszünk, s akkor biztosan megtudja a klubestek időpontját. Van egy hűséges „felnőtt” törzsközönségünk is, ők a sajtóból értesülnek a klubestekről. Most egy kis szervezési változás előtt állunk, a gyengébb hónapokban, a vizsgaidőszak idején néhány klubestet Pozsonyon kívül tervezünk megejteni. Váijuk tehát a befogadó szervezeteket, az érdeklődő közösségeket Dél-Szlovákia más régióiból is. WKinnĽ^m Tüntetés a Zöld Pardonért Budapest. Becslések szerint 45 ezren demonstráltak vasárnap a Zöld Pardon (ZP) megmentéséért szervezett szimpátiatüntetésen. Budapest népszerű szabadtéri szórakozóhelyének sorsa kétséges, a XI. kerületi ön- kormányzat csütörtöki ülésén dönt közterülethasználati kérelméről. Nemrég országzászló felállítását tervezték a helyére, később az volt az indok, hogy a környék lakóit zavarja a zaj. A hely vezetői azonban azt állítják, hozzájuk nem jutott el lakossági panasz. Sokak szerint politikai szándékok húzódnak a ZP elleni támadások mögött. Az ingyenes koncerttel összekötött demonstráción Somló Tamástól a Quim- by-n és a Bikinin keresztül a Csík zenekarig a magyar zene számos jelentős képviselője vett részt. (juh) Képek és versek Rimaszombat. Ma 16 órakor nyílik a Gömöri Múzeumban Kalivoda Bettyna költő-képzőművész Színes szavakból születtünk című kiállítása. A múzeum minden hónapban lehetőséget ad a régió alkotóinak a bemutatkozásra. Kalivoda Bettyna expresszionista festő, de népi kézművesként is dolgozik, szövéssel, csipkeveréssel, hímzéssel foglalkozik. Eddig Kazincbarcikán volt egy önálló kiállítása. A rimaszombati tárlat, amelyen rendhagyó módon versek is kiállításra kerülnek, október 25-ig látható, (juk) Pearl Jam 20 New York. Filmmel, lemezzel, DVD-vel és könyvvel ünnepli huszadik születésnapját korunk egyik legnépszerűbb rockzenekara, a Pearl Jam, amely a kilencvenes években Seattle-ből induló grunge-hullám nagy túlélője, és amely eddig 60 millió lemezt adott el világszerte. Pár napja a Torontói Nemzetközi Film- fesztiválon mutatták be a Pearl Jam Twenty című dokumentumfilmet, Cameron Crowe Oscar-díjas rendező alkotását. A film világszerte ma kerül a mozikba. Felidézi a zenekar megalakulásának körülményeit, szupersztárrá válását, azt, miként fordult meg velük a világ, és miért léptek ki a reflektor- fényből saját maguk védelme érdekében. „Csak elmondtuk a történetet, és hagytuk, hogy a zene vezessen bennünket” - fogalmazott a rendező, Cameron Crowe. (MTI/ú) Tizedik évadját kezdi holnap a Deja vu klub, ahol egy kis időre minden magyarországi zenészvendég „átváltozik" Pozsonyi magyar sikertörténet Somló Tamás is jól érezte magát a klubban (Képarchívum)
