Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-20 / 217. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 20, www.ujszo.com Újságírók őrizetben Teherán. Iránban letartóztatták a BBC fárszi nyelvű adásának hat munkatársát - jelentette tegnap az iráni állami televízió az internetes oldalán. A weboldal szerint az őrizetbe vett személyek olyan felvételeket és jelentéseket küldtek a BBC-nek, amelyek kedvezőtlen színben mutatták be Iránt. A „titkos egység” munkatársai több tízezer dollárt kaptak tevékenységükért cserébe - állította a tv-csatorna. Iránban tilos együttműködni fárszi nyelven sugárzó külföldi rádió-és tv-csatornákkal, különösen a BBC-vel és az Amerika Hangjával. (MTI) Forródrót Iránnal Washington. Forródrót létesítését tervezi az USA az iráni katonai hatóságokkal, elkerülendő, hogy esetleges összeütközések a két ország haderői között a Perzsa-öbölben elfajuljanak. A The Wall Street Journal szerint az USA-t különösen annak a gyors- naszádflottillának a tevékenysége aggasztja, amelyet a Forradalmi Gárda, a teheráni rezsim elit alakulata irányít. Ezek a rakétákkal felszerelhető egységek rendszeresen szembekerülnek Amerika és szövetségesei hadihajóival az Öböl vizein. (MTI) Sok embert öltek meg Szanaa. Húsz embert, közöttük két gyereket és három, ellenzékhez átállt katonát öltek meg a jemeni biztonsági erők tegnap, egy nappal az után, hogy 26-an haltak meg az államfő lemondását követelő tüntetők elleni hatósági fellépésben. Tegnap délelőtt több. tízezren demonstráltak Szanaában, egy nappal korábban pedig az utóbbi hónapok egyik legnagyobb tüntetése zajlott le a Változások terén a hatalmába kapaszkodó Ali Abdalláh Száleh elnök ellen. (MTI) Kitört a tulipánháború Bukarest. Valóságos tulipánháború robbant ki Bukarest és Hága között, mivel Románia schengeni csatlakozását meghiúsíthatja az elkerülhetetlennek látszó holland vétó. A román hatóságok a hétvégén baktériumfertőzés veszélyére hivatkozva feltartóztattak minden, Hollandiából érkezett virág- és tulipánhagyma-szállítmányt. (MTI) Lázas diplomáciai egyeztetések New Yorkban egészen a pénteki szavazásig - nem egységesek az uniós tagországok Nemzetközi válság fenyeget a palesztin kérés miatt Jelenleg itt tartanak az izraeli-palesztin béketárgyalások (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ New York. Diplomáciai források és hírügynökségi jelentések azt sejtetik, hogy az ENSZ- közgyűlés tegnap megnyílt ülésszakán a világ számos súlyos problémája közül a palesztin államiság került előtérbe. A nemzetközi közösség lázas diplomáciai tevékenységét jelzi, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Catherine Ash- tonnal, az EU kül- és biztonság- politikai főképviselőjével folytatott megbeszélést vasárnap este New Yorkban, s tárgyalóasztalhoz ültek az izraeli-palesztin válságban közvetítő nemzetközi kvartett - az USA, az EU, Oroszország és az ENSZ - magas rangú diplomatái is. Az utolsó pillanatban is folyó lázas diplomáciai erőfeszítések célja az izraeli-palesztin béketárgyalások felújítása annak érdekében, hogy elkerüljék a palesztin állam ENSZ-beli elismerése körül fenyegető válságot. Külön érdekesség: Szalám Faj- jád palesztin miniszterelnök Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést. Két nappal korábban Mahmúd Abbász palesztin elnökbejelentette: azt fogja kérni pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy fogadja el a palesztin államot mint az ENSZ teljes értékű tagját. ,A Közgyűlésben elhangzó beszédem után a csatlakozási kérelmet átnyújtom az ENSZ főtitkárának, kérve, hogy továbbítsa a BT-nek”-mondta. Ezzel Abbász az USA vétóját kockáztatja, s Izrael is óva intette a palesztinokat attól, hogy kérjék államuk elismerését a világszervezettől. Az USA és Izrael azt szeretné, ha közvetlen izraeli-palesztin tárgyalásokon állapodnának meg a palesztin állam létrehozásáról. Az izraeli-palesztin béketárgyalások egy éve szakadtak meg. Clinton és Ashton találkozójának margójára: az USA világos, elutasító álláspontjával szemben az EU nem egységes ez ügyben, a soros uniós elnökséget betöltő Lengyelország külügyminisztere még tegnap is csak óhajként fogalmazta meg: szeretné, ha az unió egységesen lépne fel. Hozzátette: ez attól is függ, milyen lesz a palesztinok által előterjesztett szöveg. A palesztinoknak jelenleg állandó megfigyelői státuszuk van az ENSZ-ben. A Hillary Clinton vezetésével lázas tűzoltást végző amerikai diplomáciának péntekig van ideje elérni, hogy teljes jogú tagság helyett Abbászék csak a megfigyelői státus kibővítését kérjék, afféle átmeneti megoldásként a végső rendezésig. Az igyekezet érthető: Washington számára az iraki és az afganisztáni háború miatt nagy blamázst jelent az arab országok előtt, hogy megvétózza a független Palesztina elismerését. A világban relatív többségben vannak azok, akik támogatják, hogy az ENSZ ismerje el a független palesztin államot (49 százalék), míg ezt a megkérdezettek 21 százaléka ellenzi, a népesség jelentős (30 százalékos) aránya nem nyilvánít véleményt - derült ki a BBC brit közszolgálati tévé és rádió világszolgálata által tegnap ismertetett közvélemény-kutatásból. A felmérést júliusban és augusztusban készült a világ 19 országában. A palesztin állam elismerését leginkább az USA-ban ellenzik (45 százalék helyesli, 36 százalék helyteleníti). A felmérésbe bevont három uniós tagországban született eredmények: Franciaországban 54 százalék támogatja, 20 százalék ellenzi, Németországban 53 százalék helyesli, 28 százalék helyteleníti, Nagy-Britanniában 53 százalék támogatja, 26 százalék ellenzi a független palesztin állam elismerését. (MTI, ú) Törökország a ciprusi-amerikai gázfeltárási munkálatokat is kifogásolja Az unió után Ciprust fenyegette •KckfcfcVi . Nicogja la A zöld vonal vágja görög és török részre Ciprust Ankara/Brüsszel. Önmérsékletre és a fenyegetések mellőzésére szólította fel az EU tegnap Törökországot és Ciprust, miután a két fél között kiújult a feszültség. Ankara a napokban szót emelt Ciprus közelgő EU-elnöksége ellen, tegnap pedig azzal fenyegetőzött, hogy hadihajókkal fedezett gázfeltárási munkákat kezd a Földközi-tenger érintett térségében. ÖSSZEFOGLALÓ Törökország felszólította tegnap az általa el nem ismert ciprusi (görög) kormányt, hogy azonnali hatállyal szüntesse be egy amerikai székhelyű céggel együtt folytatott gázfeltárási munkálatait a megosztott sziget partvidékén. Egyben kilátásba helyezte, hogy hasonló feltárásokat kezd, és hadihajók kísérik majd a török kutatóhajókat a Földközi-tengeren. Törökország nem ismeri el szuverén államként a Ciprusi Köztársaságot és ellenez minden olaj- és gázfeltárást a térségben. Szerinte a feltárások kárt okozhatnak a régóta folyó egyesítési tárgyalásoknak is. Taner Yildiz török energiaügyi miniszter újságíróknak kijelentette, Ankara és az Észak-ciprusi Török Köztársaság között tervezett, a határok kitűzését célzó megállapodás azt eredményezheti, hogy a TPAO török olajvállalatjelen lesz a part menti vizeken, Ciprus északi részén. Ankara ellenzi azt, hogy a nemzetközi közösség által elismert Ciprusi Köztársaság nekikezdjen a korábban október elejére tervezett gázfeltárásnak a Földközi-tenger keleti részében. Azzal érvel, hogy a ciprusi görög hatóságoknak, amelyek csupán a sziget déli részét uralják, nincs joguk a gázfeltárásra, miután a szigetet két részre osztották. Török vélekedés szerint a feltárások hasznából a ciprusi török közösségnek is részesülnie kell. Ciprust 1974 óta osztják török (északi) és görög (déli) részre. Előzőleg, vasárnap az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok befagyasztását helyezte kilátásba a török kormány elnökhelyettese, ha 20L2 derekáig nem sikerül előrelépni a Ciprus megosztottságának felszámolását célzó tárgyalásokon. „Ha a béketárgyalások nem hoznak eredményt, és Dél-Ciprus átveszi az EU soros elnökségét, akkor igazi válság veszi kezdetét Törökország és az EU között. Mi ugyanis be fogjuk fagyasztani kapcsolatainkat az EU-val” - fogalmazott Besir Atalay, hozzátéve: „Ez a török kormány döntése.” Ciprus 2012. július elsején veszi át Dániától a soros elnöki tisztséget az EU-ban. (MTI, ú) Norvég tömeggyilkos Marad a magánzárka Oslo. Nyolc héttel meghosszabbították tegnap az illetékes oslói bíróságon a szélső- jobboldali Anders Behring Breivik előzetes letartóztatását, amelyből legalább az első négy hetet magánzárkában kell töltenie. Nem fogadhat látogatót és nem kaphat levelet. Az elszigetelését a bíróság azzal indokolta, hogy így nem próbálkozhat meg a nyomozás befolyásolásával, nem tud megsemmisíteni bizonyítékokat, vagy kapcsolatba lépni az esetleges bűntársakkal. Breivik a tegnapi zárt meghallgatáson nyilatkozatot tett, de a bíró szerint nem mondott lényeges dolgot, és amikor eltért a tárgytól, többször is figyelmeztették, hogy megvonják tőle a szót. Kijelentései tartalma az eljárás szabályai miatt nem publi- kus. Breivik július 22-én pokolgépet robbantott Oslo belvárosában, valamivel később pedig fiatalokra nyitott tüzet egy ifjúsági táborban, s összesen 77 embert ölt meg. (MTI) Törökország teljes jogú tagságra törekszik Gül lesajnálta az uniót MTl-HÍR Berlin. Törökország teljes jogú európai uniós tagságra törekszik, és elutasítja a Németország által felkínált stratégiai partnerséget. Ezt a Berlinben tartózkodó Abdullah Gül török államfő fejtette ki tegnap a német kollégájával, Christian Wulff elnökkel folytatott tárgyalásokon. Gül most nem ismételte meg azokat az ankarai fenyegetéseket, hogy Törökország befagyasztja kapcsolatait az unióval, ha Ciprus újraegyesítése ügyében nem történik előrehaladás. Törökország tervezett uniós csatlakozása megosztja a német kormánykoalíciót is. Német értesülések szerint a török államfő útban Berlinbe a repülőgépen negatív véleményt fogalmazott meg az unióról. Török újságírók előtt az EU-t egy olyan kerékpároshoz hasonlította, akinek már nincs ereje a pedálozáshoz, ezért a bukás veszélye fenyegeti. Ebben a helyzetben Törökország „erényei” az EU javára válnának - érvelt Gül, aki mindehhez állítólag még azt fűzte hozzá: országa a nemzetközi színtéren ma olyan befolyással rendelkezik, mint az egész unió együttvéve. ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Rekordnézettséget és vegyes fogadtatást eredményezett Dominqiue-Strauss Kahn vasárnap esti interjúja a TFI televízió híradójában. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatójának első nyilvános megszólalására New York-i letartóztatása óta 13 millióan, a tévénézők 47 százaléka volt kíváncsi; ez duplája a híradó átlagos nézettségének. A 25 perces beszélgetésben a politikus azt mondta: erkölcsi hibát követett el, amikor viszonyt folytatott egy szobalánnyal a New York-i Sofitel szállodában, aki utána nemi erőszak vádjával feljelentést tett ellene. Strauss-Kahn szerint nem történt erőszak és nem fizetett a kapcsolatért. Sok francia hírmagyarázó „betanult kommunikációs gyakorlatnak” minősítette az interjút. Roland Cayrol politológus szerint egyértelmű, hogy DSK előre ismerte a kérdéseket, és azok sorrendjét is. A baloldal üdvözölte a érzelemmel teli „igazságbeszédet”, míg jobboldalon a legtöbben úgy vélték, hogy a volt IMF-vezér nem volt őszinte, Jean-Pierre Raffarin volt kormányfő szerint pedig egyenesen jobb lett volna, ha meg se szólal. „DSK azzal kezdte, hogy nem történt erőszak, aztán pedig azt mondta, hogy hibát követett el. De ha nem volt kényszerítés, akkor hol a hiba? Senki nem hiszi el neki a bűnbánatot” - mondta Serge Hefez pszichoanalitikus. DSK bejelentette: nem indul a jövő évi francia elnökválasztáson. A televíziók hírmagyarázói szerint az egész interjúra alapvetően azért volt szükség, hogy Strauss-Kahn később majd visszatérhessen a politikai életbe. (MTI, ú) Nem indul a farncia elnökválasztáson - visszatérne a nagypolitikába DSK megint csalt és hazudozott
