Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-03 / 204. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 3. Kultúra 7 Helyi előadók és zenekarok, országosan ismert formációk és budapesti vendégek A Magyar Dal Napja Kassán is Idén Kassa is bekapcso­lódik a Magyar Dal Napja rendezvénysorozatba, az első és egyetlen határon túli helyszínként, az öt­letgazda, Presser Gábor áldásával. JUHÁSZ KATALIN A Csemadok területi vá­lasztmányának szervezésében szeptember 11-én egész napos program várja az érdeklődőket a Rodostói Ház kertjében, amely ideális szabadtéri kon­certhelyszín. Az események 11 órakor kezdődnek, ekkor lép színpadra a budapesti Juke Box együttes Bohóc a pácban című gyermekműsorával. Ezután a kicsiknekjátszóház kezdődik, a nagyok pedig musicalrészlete­ket élvezhetnek helyi magyar színészek előadásában. A hiva­talos megnyitó délután kettő­kor lesz, majd a galántai Kicsi Hang Verséneklő Együttes, a helyi Bakancs Jam, a KOR-ZÁR együttes, a megasztáros Gior­gio, a Csillag születikben feltűnt László Attila, a Kaláka együttes, az All Devils, és végül a Sexit rockzenekar lép fel. Bár a ren­dezvény nem ingyenes, a belé­pő ára barátságos, sőt szimboli­kusnak mondható. Kis lépés ez az ugyanazon a napon zajló magyarországi programdömpinghez képest, de nagy lépés a kassai magyarok részéről és számára, hiszen a helyi tehetségek egy színpadon léphetnek fel országosan ismert előadókkal, a szimpatikus kez­deményezés célja pedig a ma­gyar dalok népszerűsítése. Minden 2008-ban kezdődött a Sziget Fesztiválon, ahol óriási érdeklődéstől övezve tartották meg először a Magyar Dal Nap­ját. A hétórás koncerten a ma­gyar könnyűzene több korsza­A rendezvény emblémája kának és stílusának képviselői játszották el részben saját dala­ikat, részben más előadókét. A siker még magukat a szervező­ket is meglepte, Presser Gábor ötletgazda pedig hamarosan be­jelentette, hogy ezentúl minden év szeptemberének második vasárnapján rendezik meg ezt a napot. Tavaly már vándorútra indult a program, mivel tíz vá­ros is jelentkezett helyszínként, Eger pedig a Magyar Dal Fővá­rosa lett, kiemelt figyelemmel és rengeteg programmal. Erre a címre Budapestet és kerületeit kivéve valamennyi város ön- kormányzata pályázhat. A pá­lyázat feltételei: egyedi és iz­galmas program szervezése, a szükséges helyszín és pénzügyi háttér biztosítása, valamint po­litikamentes és a kezdeménye­zés szellemiségéhez méltó szer­vezés. A győztes idén Nyíregy­háza lett, ahol tucatnyi nyínpa- dot állítanak, és a város szinte minden pontján szólnak majd a dalok. A nagyszínpad műsorát - csakúgy, mint tavaly Egerben - Presser Gábor ötletgazda nyitja meg. A csatlakozó magyarországi (Képarchívum városok száma ugyan idén hét­re csökkent, több viszont az öt­letes kiegészítő program, pél­dául ismert előadók vezetnek rendhagyó énekórákat az isko­lákban, bemutatkozhatnak a fiatal szerzők, és több diszkó is bekapcsolódott a programba oly módon, hogy éjféltől egy órán át kizárólag magyar zenét játszanak a lemezlovasok. „A piacon természetesen labdába nem rúgunk az ameri­kaiak mellett. De a belgák és a franciák ugyanúgy nem rúgnak labdába, pedig ott nagyon ko­moly zenei élet van, amit a mé­dia nagyon támogat. A magyar dal minősége sem zenében, sem előadásában nincs hát­rébb, mint bármely ország da­lai, csak sokkal kisebb az értő közönsége, ezért sokkal keve­sebb a pénz benne. Már a felvé­telekre sem lehet annyi pénzt szerezni. Mondok egy példát. Van egy barátom, aki az Egye­sült Államok lemeziparában nagyon magas pozícióban dol­gozik. Ő egyszer elmesélte, hogy heti 2000 dollárba került a sárga virág Mariah Careynek, aminek a stúdióban minden nap frissen kellett virítania. Ennyiből Magyarországon egy nagylemez jelenik meg. Ott pedig a lemezfelvételnek mondjuk egy ezrelékét jelent­heti. Ok lehet, hogy technikai­lag jelentősen előttünk járnak, de nem az a lényege a ze­nének.” - mondta egy interjú­ban Presser. A kezdeményezéshez csat­lakozó rádiócsatornák már ta­valy is csak magyar dalokat tűztek műsorra ezen a napon, a közmédiarendszer pedig, úgy tűnik, igyekszik újítani a tava­lyi körkapcsolásos műso­rokhoz képest. A Petőfi Rádió például sok magyar dalt mutat be, és a nap végére összeáll minden idők 30 legjobb ma­gyar albumát felsoroló listája. Az albumok mindegyikéről ké­szül egy-egy 2 perces összeállí­tás, ami után egy teljes dal el­hangzik az aktuális lemezről. Minden órában készül egy mini interjú az alkotókkal, pályatár­saikkal és zenei szakírókkal. 21 órától az idei Sziget Fesztivál nulladik napján rögzített Ma­gyar Rádió Szimfonik LIVE produkció második órája is adásba kerül. Az ml szeptember 17-én es­te kétórás összefoglaló mű­sorban mutatja be a Magyar Dal Napja legfontosabb pilla­natait az első perctől a záró koncertig. Az ml stábja infor­mációink szerint Kassára is el­látogat majd, hogy az ottani események szintén szerepel­hessenek a tematikus mű­sorban. Mi mindenesetre szur­kolunk a kezdeményezésnek és kívánunk a szervezőknek és a kassai közönségnek jó időt szeptember 11-én. Esős időjá­rás esetén ugyanis a rendez­vény bekényszerül a Cassia Színházba, azaz a Jumbo Cent­rumba, ami teljesen más han­gulatú helyszín. A számítógépnek ezúttal indokolatlanul nagy lett a kapacitása... Rárabol a történetre... Totálkár KASZÁS DÁVID Nem olyan nagy bukta a Verdák kettőzése (Cars 2), csak nem jellemzi a megszo­kott konstelláció. Kétszázmil­liós rezsije bőven megtérül az eredményes polcszerviznek köszönhetően (a videojátékok és más kacatok jóvoltából), bár nem lép az idei milliárdo­sok klubjába (Transformers 3., Harry Potter). Mindenesetre az Oscar-nominációig eldö- cögteti a gépezet. A negyed- százados - a ’84-es The Adven­tures of André and Wally B. című rövidet leszámítva - fennálását celebráló verseny- istálló második folytatásából (a Játékháború és a Szörny Rt. között) vegyesfelvágott kere­kedett. Az okok? Biztos nem a vá­lasztékos, borsos komputer- ika-fika-grafika adta lehetősé­gek elherdálásában keresen­dőek. Bár meglehet, a számí­tógépnek ezúttal indokolatla­nul nagy lett a kapacitása... Rárabol a történetre. A Disney Digital 3-D szerez annak pár horpadást, mely Kipufogófür­dőtől most oly távol, a Földgo­lyó Futamon zajlik, ahol csot­rogányok, bontószökevények, rozsdagyárak, olajzabálók, pléhdobozok, aszfalttúrók, papírlimuzinok, roncsok és tragacsok is kipufognak. Villám McQueenék az alter­natív üzemanyagok mellett szállnak síkra. Halálos iramuk közelében Matuka, a vontató titkolt titkos ügynökként biz­tosítja haverdáit. Hengerfej hengerfej mellett halad, míg antennadíszek törnek, gyújtó- gyertyák égnek ki, szabadon álló, sárhányó nélküli kerekek szakadnak szét. A tempónövelés közben régi ismerősök tűnnek fel. Fekete ékszíjasok és simlis csotrogá­nyok közt mégsem lelhető Doc Hudson. Paul Newman, a szenvedélyes autóversenyző veterán verdája eltávozott, akárcsak a színészóriás, vala­mint magyar hangja, Kristóf Vtánu(n)k a tűzözön... Tibor is. S még két további to­rok tulajdonosa, egyikük au­tóbalesetben... Nyugodjanak! Mások élnek és virulnak. Fer­nando Alonso, Sebastian Vet­tel és Memo Rojas a helyi vál­tozatokban szólaltatja meg füstöt hányó gépkocsiját, „ha nem csal a kijelzőm.” Kialvó fényekre zendülnek a Randy Newmant helyettesítő Michael Giacchino melódiái, melyek most kevésbé meggyő­zőek. Nem úgy az egészestés adagok rejtett termékelhelye­zési módszerei! Köztük fél­úton készült két kortnyi fir- kálmány is (Matuka és az UFO-fény, Tokyo Mater), s a jelenlegi animációt is egy kis- film vezeti fel (Hawaii vaká­ció). Immáron a tizenkettedik (tucat) mozit, mely a Vox ma­gazin szerint csúcsteljesít­mény. Másutt paradicsommal dobálták. Olajcsere szükségel­tetik? „Azt hiszem, hoznom kell egy kis hűtővizet...” Elhunyt Kövesdi János Életének 71. évében el­hunyt Kövesdi János író, műfordító, szerkesztő. Va- szily Jánosként született Nagykövesden (Tőketerebe- si járás), a kassai ipari után a pozsonyi Komenský Egye­tem bölcsészettudományi karán magyar-orosz szakon végzett. A Madách Könyvki­adó munkatársa, majd az Új Szó rovatvezetője volt, 1990-ben Pannónia néven könyvkiadót alapított. A Fe­kete szél (1972) című anto­lógiában mutatkozott be, el­ső kötete, az András-napra megjövök (1976) egy kisre­gényt és elbeszéléseket tar­talmaz, újabb elbeszélései Álom a ködbikáról címen je­lentek meg 1980-ban. Tavaly kerek jubileuma alkalmából egykori munkatársa, Bodnár Gyula köszöntötte, szemé­lyes kapcsolatukra is több példát hozó életmű-értékelé­se az OPUS 7-es mellékleté­ben olvasható. Kövesdi Já­nostól tegnap a pozsonyi krematóriumban vettek vég­ső búcsút, (ú) RÖVIDEN Egy nap a szomszédokkal Eisenstadt. Ezzel a mottóval tartanak ma Magyar Napot az ausztriai Kismartonban. A kismartoni sétálóutcában az egész napos rendezvényen a legkülönbözőbb területek - a kultúra, a természetvédelem, a turizmus, a bor és a gasztronómiai kü­lönlegességek- megismerésére nyílik lehetőség. (MTI) TOLLVONÁS A „mi” Földünk KULCSÁR FERENC A Föld 3,5 mil­liárd éves, 8 más nagy bolygóval és több ezer asz­teroidával, üs­tökössel ke­ring a Nap körül. A Nap - amelyből a Földünk mint csecsemő az anyaméhből vé­resen kiszakadt - más száz­millió Nappal együtt a 100 ezer fényév átmérőjű Tejút­rendszerhez tartozik. ATej- útrendszerhez hasonló gala­xisok milliói alkotják az uni­verzumot. íme, egy gyönyö­rű, méltóságteljes, örökkéva­lóságban ketyegő óramű-a teremtő Lélek remekműve. S az univerzum egyik Tejút- rendszerének eldugott zugá­ban lüktet egy sejtecske, amelyet „büszkén” a mi Föl­dünknek nevezünk. Ezen a törékeny kristálygömbön, ezen az embernek szentelt bolygón jelent meg az az Is­ten könyveként kinyitott te­remtmény, aki a világot ön­magán keresztül fogja fel és értelmezi, s ezáltal önmaga fölé tör, az őt ámulatba és fogságba ejtő csillagmilliárd felé, mintegy az univerzum Szerzőjét keresve, azt a mi vi­lágunkétól különböző Intel­ligenciát, akit a vallás Isten­nek nevez. Nos, enneka végtelen Intelli­genciából „kiszakadó” uni­verzumnak egy sejtecskéjén, a Földön az ember Istenhez esdeklő építészeti, zenei, iro­dalmi remekműveket vajúdik évezredek ótaavilágra... Meg atombombát, mellyel eltö­rölheti e remekműveket és az életet a Földről, ahol soviniz­mus és gyűlölködés és pártos­kodás és kapzsiság és rágal­mazás az „Úr”. Ahol népeket ültetnek marhavagonokba, felhőkarcolókba vezetnek „öngyilkos” repülőgépeket, fi­atalok csoportjaitmészárolják le hazafias meg vallási fana­tizmusból. S ahol milliomosok milliói pezsgőben fürdetik cé­dáikat, s gyermekek milliói pusztulnakéhen. S ahol„az ismeretlen katona szívét az ismert tábornok eszi meg va­csorára, és combcsontj áról az ágyú gyáros rágja le ahúst, és máját roston sütik meg a hadügyminiszter úrnak”. Mit fűzhetünk ehhez? Talán ezt: az ember félelmetesen szabad. A kvantumelmélet megmutatta nekünk, hogy nem egy eleve meghatáro­zott világban élünk, ellenke­zőleg, szabadok vagyunk, és lehetőségünk van bármely pillanatban minden elkövet­kezőt megváltoztatni. Ezért az elemi részecskék nem az anyag morzsái, hanem egé­szen egyszerűen Isten építő­kockái. De nem Isten az, aki építőkockáivaljátszik, ha­nem az ember maga. S ebből eredően mindenért, ami bolygónkon történik, az em­ber a felelős, aki kétélű fegy­verénél, szabadságánál fog­va nemcsak önmagát, hanem másokat is, nemcsak környe­zetét, hanem az egész világot is tönkre tudja tenni. Az ember a földnek vagy aty­ja, vagy rablója - mondja Za­rathustra. És ha nem atyja, akkor szükségképpen hara­mia, aki a földet mint zsák­mányra éhes bandita kifoszt­ja, megteremtve a népek, a nemek és a fajok harcát: „az ember számára zsákmány lesz a másik ember, a másik nép, a másik faj, a másik nem, zsákmány lesz a kő, a víz, a föld, a levegő; rablója lesz nép a népnek, szülő a gyermeké­nek, gyermek a szülőjének, férfi az asszonynak, asszony a férfinak, paraszt a polgárnak, polgár a munkásnak”.

Next

/
Thumbnails
Contents