Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-03 / 204. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com ■S19Í Berlusconi: szar ez az ország Róma. Maró gúnnyal válaszolt az olasz ellenzék tegnap arra az előző esti hírre, miszerint Silvio Berlusconi kormányfő egy telefonbeszélgetésben szar országnak nevezte a hazáját. Az ominózus kijelentés július 13-án késő este hangzott el abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Berlusconi a L'Avanti c. lap kiadójával folytatott. Azt mondta Olaszországra utalva, hogy az ellene indított vizsgálatok miatt néhány hónapon belül távozik „ebből a szar országból”. „Biztos belenézett a tükörbe, és magát írta le” - jegyezte meg Antonio Di Pietro, Berlusconi régi ellenlábasa, az Értékek Olaszországa párt elnöke. (MTI) Uniós olajembargó Brüsszel. Betiltotta az olaj és olajtermékek behozatalát Szíriából az EU. Az ún. írásos eljárással meghozott döntés értelmében a szíriai olajimportügyletekhez nem nyújtható sem pénzügyi, sem biztosítási szolgáltatás uniós részről. A szíriai olajexport 95 százaléka az EU-ba irányul. Az EU további érintettekre terjesztette ki azokat a szankciókat, amelyek a szíriai rendszer támaszát jelentő magán-, illetve jogi személyeket sújtják. (MTI) Tessék-lássék tárgyalások Pristina. Nemzetközi elfogatóparancsot ad ki Koszovó az északi részén július végén kirobbant zavargások gyanúsítottjai ellen - közölte Hashim Thaci kormányfő. „így Belgrád sem fogja tudni bújtatni a felelősöket” - tette hozzá Thaci. Szerbia és Koszovó képviselői - az ellentétek csillapításának szándékával - tegnap folytatták Brüsszelben az uniós közvetítéssel megkezdett megbeszéléseiket. (MTI) Elmaradt a szökőár Washington. Az első jelentések szerint 7,1-es erősségű földrengés rázta meg tegnap Alaszkát, az USA szövetségi államát. A hatóság figyelmeztetett: ilyen jelentős földmozgás szökőárt válthat ki. A földrengés erősségét később 6,8-asra csökkentették. A földrengés fészke 35 kilométeres mélységben volt, Anchorage-től 1679 kilométerre, az Aleut-szigetek környékén. A cunamiriadót később lefújták. (MTI) A szórványos harcok ellenére már szervezik a hatalmi átmenetet - Varsó is beszáll a líbiai olaj- és gázüzletbe Európai vezetőket pénzelt Kadhafi (TAS R/AP-felvéte I) Tripoli/Zágráb. Állítólag több európai politikust is támogatott pénzzel Mo- ammer Kadhafi megbuktatott líbiai vezető, közöttük van Nicolas Sarkozy francia elnök, Silvio Berlusconi olasz kormányfő, Szlobo- dan Milosevics néhai jugoszláv elnök, valamint Stipe Mesic volt horvát államfő. ÖSSZEFOGLALÓ Erről tegnap számolt be a Ve- cemij List horvát napilap Farag Abu Alesre, a Republikánus Párt a Demokráciáért és Igazságért nevű líbiai tömörülés elnökére hivatkozva. Abu Ales közlése szerint Kadhafi titkosszolgálatának székhelyén a szóban forgó pénzátutalásokkal kapcsolatos dokumentumokat találtak. Ezeket a Vecemij List munkatársai nem látták. Abu Ales ugyanakkor azt mondta, hogy az európai politikusok pénzelésére vonatkozó dokumentumokat hamarosan nyilvánosságra hozzák. Ales információi szerint Kadhafi Mesic horvát exelnök egyik választási kampányát is pénzelte. Mesic a lap kérdésére tagadta ezt az állítást. Egyébként Kadhafi csütörtökön késő este - pár órán belül másodszor - is megszólalt, újfent ellenállásra szólította híveit, ezúttal a városi gerillaharcra buzdítva őket. A damaszkuszi Forradalmi falfirkák Tripoliban székhelyű ar-Rai tévécsatornán keresztül küldött hangüzenetében közölte: gerillaharcot indít a felkelők és a gyarmatosítók ellen. Alkotmányozó nemzetgyűlés Közel 8 hónap múlva alkotmányozó nemzetgyűlést választanak Líbiában, 20 hónap múlva pedig elnök- és parlamenti választást tartanak - jelentette ki tegnap az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) nagy-britanniai képviselője. Guma al-Gamáti a BBC-nek elmondta: pontos menetrendet dolgoztak ki a Kadhafi bukását követő húszhónapos átmeneti időszakra. Az új alkotmánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy azt a 200 fős alkotmányozó nemzetgyűlés fogja megalkotni, s az elnök- és parlamenti választások előtt népszavazásra bocsátják. Gamáti úgy vélte, Líbiában már megkezdődött a hatalmi átmenet, annak ellenére, hogy még folynak harcok a lázadók és a bujkáló Kadhafihoz még hű fegyveresek között. Feloldott uniós szankciók Az EU megszüntette a 28 líbiai vállalattal és szervezettel szemben elrendelt szankciókat - derült ki tegnap az unió hivatalos közlönyéből. Az intézkedés azt jelenti, hogy az érintett líbiai társaságok - elsősorban olajvállalatok, bankok és hat kikötő - hozzáférhetnek zárolt számláikhoz, és szabadon kereskedhetnek EU-s cégekkel. A feketelistáról lekerült 28 vállalatból 13 az olajiparban volt aktív. Rajtuk kívül nagy líbiai pénzintézetek egész sorát érintette a szankció, csakúgy, mint a Libyan Arab Airlines légitársaságot. Az EU továbbra is fenntartja a beutazási tilalmat a megbuktatott Kadha- fi-rezsim vezető tisztségviselőivel szemben. Átállt Kadhafi miniszterelnöke A megdöntött rendszer utolsó miniszterelnöke, Bagdadi Mahmúdi maga jelentette be az al-Arabíja hírtelevízióban, hogy átállt a felkelők oldalára. „Megadom magam a forradalomnak. Líbia jóléte és a líbiai nép jogai mellé állok. Azt kívánom, hogy fejeződjék be a vérontás, és azonnal legyen béke.” A hatalmától megfosztott politikus tagadta azokat a híreket, miszerint a tunéziai Dzserba szigetére menekült volna. Azt mondta, továbbra is Líbiában van, és kapcsolatban áll a felkelőkkel. Bagdadi Mahmúdi 2006 óta volt kormányfő. Egyidejűleg ő volt a Líbiai befektetési ügynökség - a világ egyik legnagyobb vagyonalapja - és a Líbiai kőolaj- és földgáztanács elnöke is. Versenyfutás líbiai koncessziókért Párizs a líbiai háború kezdetén az ÁNT-vel megállapodást kötött, amelynek értelmében a felkelők támogatásáért cserében ígéretet kapott arra, hogy a háború befejeződése után francia cégek kapnak koncessziót a líbiai kőolajlelőhelyek 35 százalékának kiaknázására. Erről a Liberation számolt be. Lengyel cégek eddig is kaptak, és továbbra is kapnak koncessziót kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatására Líbiában, sok lengyel vállalat érdekelt az észak-afrikai ország újjáépítésében, amit a lengyel kormány lehetővé tesz számukra. Ezt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter jelentette ki tegnap a lengyel televízióban. Sikorski volt az első külügyminiszter, aki Bengáziba látogatott, amikor az a felkelők fellegvára volt, továbbá Lengyel- ország elsőként küldött oda nagykövetet. (MTI, ú) Az USA szerint Megrahinak börtönben a helye Világlapok bírálják a kiszivárogtató hírportált Védtelenek a hírforrások Párizs. Washington szeretné ismét a börtönben látni a Loc- kerbie-merénylet egyetlen elítéltjét. Hillary Clinton külügyminiszter ezt Párizsban közölte az ÁNT vezetőivel. Abdelbászet Ali Mohamed al- Megrahi, a líbiai titkosszolgálat ügynökeként részese volt annak a merényletnek, amelynek során a PanAm légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Törökország kiutasítja az izraeli nagykövetet, felfüggeszti katonai megállapodásait Izraellel, és másodtitkári szintre fokozza le diplomáciai képviseletét Izraelben -jelentette be tegnap Ahmet Davutoglu török külügyminiszter. „Itt az ideje, hogy Izrael megfizessen”- mondta Davutoglu. Izrael törökországi nagykövete, Gabbi Levi jelenleg éppen Izraelben tartózkodik, és Davutoglu kijelentései után nem tér vissza T örökországba. Valószínűsíthető, hogy Izrael nem kér bocsánatot a gázai se- gélyflottilla elleni véres támadásért az ügyben készült ENSZ-je- lentés hivatalos közzétételéig, 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották a skóciai Lockerbie fölött; 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas. Megrahit2001-benegy skót bíróság életfogytiglanra ítélte, de 2009-ben szabadon engedték, mert prosztatarákot diagnosztizáltak nála, és az orvosok legfeljebb még három hónapot jósoltak neki. Megrahi diadalmenetben tért vissza haígy Ankara a Davutoglu által emlegetett B tervhez folyamodik, amely öt lépést tartalmaz. Ezek között az is szerepel, hogy Ankara a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi a Gázai övezet körüli blokád kérdését, valamint szükség esetén „elővigyázatossági lépéseket tesz a hajózás biztonságának szavatolására a Földközi-tenger keleti medencéjében. Jeruzsálem korábban közölte, nem hajlandó kártérítést fizetni a 2010. május 31-ei rajtaütésben a Mavi Marmara fedélzetén megölt nyolc török és egy török származású amerikai állampolgár hozzátartozóinak. A szóban forgó ENSZ-jelentés szerint túlzott volt az izraeli katonai fellépés, a Gázai övezet elleni blokád azonban nemzetközi zájába, és a Kadhafi-rendszer egyik kirakatembere lett. Jelenleg Tripoliban van, de az új líbiai vezetés is elzárkózott attól, hogy kiadják őt, mondván: az átmeneti kormány líbiai állampolgárt nem szolgáltat ki. Az Obama-kományzat eleinte igyekezett csillapítani az indulatokat, de a jelek szerint már a Fehér Ház is úgy véli, hogy Megrahi még nem bűnhődött meg eléggé. (MTI) jogi szempontból jogszerűnek tekinthető. Izrael néhány fenntartással elfogadja az ENSZ-do- kumentumot - mondta tegnap egy izraeli ületékes, hozzátéve: mindkét országnak rá kellene bólintania a világszervezet következtetéseire és ajánlásaira. Abdullah Gül török elnök tegnap azt mondta: „semmisnek” tekinti az ENSZ-jelentést. E dokumentumban ugyanis szerepel az a mondat, hogy a hat hajóból álló flottilla meggondolatlanul cselekedett, amikor megpróbálta erőszakkal áttörni a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet körüli blokádot. Elemzők szerint Ankara már csak azért is tovább feszítené a húrt, hogy helyzetbe hozza magát az arab és az iszlám világban. (MTI, ú) MT1-HÍR London. A világ négy nagy napüapja elítélte tegnap, hogy a WikiLeaks hírportál szerkesztet- lenül feltette az internetre a kezébe került amerikai diplomáciai üzeneteket. A WikiLeaks megerősítette: az archívumban található összes, szám szerint 251 287 távirat elérhetővé vált mindenki számára. A hírportál szerint ez a The Guardian brit lap munkatársainak a hibájából következett be, ők azonban úgy vélik, hogy maga a honlap követte el a végzetes technikai hibát. A The Guardian, a The New York Times, az El País és a Der Spiegel közös nyilatkozatban ítélte el, hogy „a WikiLeaks szerŠiroký Dűl. Hatalmas tragédia rázta meg tegnap Csehországot: egy nő délután meggyilkolta négy gyermekét a Pardubicei járásban lévő községben. Lapértesülések szerint az asszony a gyerekeket-10,8, és 7 évesek, valamint egy 2 hónapos csecsemő - többször megszúrta konyhakéssel, majd megfojtotta őket. A nő ezután megpróbálta felakasztani magát, ám a kötél elszakadt, s ő kesztetlenül kiadta az amerikai külügyminisztérium üzeneteit, ami veszélybe sodorhatja a forrásokat” - vagyis a diplomatákat. Ezek a lapok - és a francia Le Monde, amelynek szándékában áll csatlakozni a nyilatkozathoz - korábban szorosan együttműködtek a táviratok „közös és átfogó” megszerkesztésében és nyilvánosságra hozásában, annak az elvnek az alapján, hogy a szövegekben szereplő, azonosítható forrásokat fel- ismerhetetlenné teszik. A kiszivárogtató hírportál és alapítója, Julian Assange döntését az amerikai kormányzaton kívül nemzetközi emberi jogi szervezetek is bírálták és felelőtlenségnek minősítették. hozzávetőleg 5 méteres magasságból lezuhant, és súlyos koponyasérüléseket szenvedett. A helyszínre érkezett mentőknek sikerült megmenteni az életét, jelenleg mesterséges álomban tartják. A négy gyermeken már nem tudtak segíteni. A tragédia helyszínére a családapa hívta ki a rendőrséget azután, hogy hazaérkezett a munkából. A cseh hatóságok egyelőre nem akartak további információkat közzétenni az esetről, (dp) Törökország diplomáciai „büntetőintézkedései" a zsidó állam ellen Ankara tovább feszíti a húrt Az anya megölte mind a négy gyermekét Szörnyű családi tragédia ÚJ SZÓ-HÍR
