Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-14 / 213. szám, szerda

4 Külföld UJSZO 2011. SZEPTEMBER 14. www.ujszo.com Fejlődők az uniónak Sao Paolo. A legna­gyobb fejlődő piaci álla­mok, az ún. BRJCS-orszá- gok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) a jövő héten Washingtonban tartanak megbeszélést ar­ról, miként tudnának segí­teni az EU-nak, hogy kike­rülj ön j elenlegi helyzetéből - mondta tegnap Guido Mantega brazil pénzügy- miniszter. (MTI) Biztosan vétózik az USA Washington. Vétót emel az USA a BT-ben, ha a pa­lesztinok saját államuk el­ismerését célzó indítványt terjesztenek be az ENSZ- ben - mondta az amerikai elnök egy tegnapi interjújá­ban. Hivatalos állásfogla­lásnak tekinthető nyilatko­zatában Barack Obama le­szögezte: a tervezett indít­vány nem jelent megoldást a közel-keleti problémára, amelyet palesztinoknak és izraelieknek közösen kell rendezniük. (MTI) Szabadulnak az amerikaiak Washington. Két napon belül szabadon engedik iráni börtönükből a kém­kedés vádjával nyolcévi szabadságvesztésre ítélt két amerikai fiatalembert - jelentette be tegnap Mah- műd Ahmadinezsád iráni elnök. Ügyvédjük közölte, hogy fejenként félmülió dollár óvadék ellenében engedik őket el, és elhagy­hatják az országot. Egy női társukkal együtt 2009júli­usában fogták el őket, ami­kor Irak felől véletlenül át­lépték a határt. (MTI) Szárazföldi akció készül Ankara. Törökország szárazföldi rajtaütést ter­vez az Irak északi részén megbúvó kurd szakadá- rok, a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei ellen, akik az arab ország­ból kiindulva hajtanak végre fegyveres akciókat törökterületeken. (MTI) Breivik miatt vesztettek Oslo. A jobboldali popu­listák vereségét hozták Norvégiában a helyhatósá­gi választások, alig két hó­nappal az Utoya szigetén elkövetett vérengzés után. A Haladó Párt a szavazatok 11,4 százalékát kapta, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint a 2007-ben. A tömeg­gyilkos Anders Behring Breivik egy időben a Hala­dó Párttagjavolt. (MTI) A különböző csoportok egymást vádolják azzal, hogy ki akarják sajátítani maguknak a hatalmat Saríát ígér az ÁNT a líbiaiaknak Egy nő a tömegből. Miniszter is lehet belőle. (TASR/AP-felvétel Tripoli. A líbiai felkelők ve­zetője olyan jogállam fel­építését ígérte a népnek, amelyben a törvénykezés alapját a saría - a Koránon alapuló szigorú iszlám jog­felfogás - fogja képezni. Kadhafi csapatai három városnál lendültek ellen- támadásba. ÖSSZEFOGLALÓ A három hete felszabadult Tripoliban hétfőn este tartották az első nagygyűlést, amelyen megtartotta első nyilvános be­szédét Musztafa Abdel-Dzsalíl, az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) elnöke. Dzsalü leszögez­te: „Nem fogadunk el semmiféle szélsőséges ideológiát, legyen az akár jobb-, akár baloldali. Muzulmánok vagyunk, a mér­sékelt iszlám követői, s erről az útról nem fogunkletémi.” A fővárosi Mártírok terén többezres tömeg előtt kifejtette: az ÁNT célja az olyan szociális jogállam létrehozása, amelynek legfontosabb forrását az iszlám jogfelfogás, a saría képezi. Dzsa- lü elítélte a gyűlöletet és az irigy­séget. Egyúttal óva intette hall­gatóságát az önbíráskodástól, figyelmeztetve az embereket, hogy az a forradalom bukásához vezethetne. Köszönetét mon­dott a NATO-nak, az USA-nak, továbbá számos európai és arab országnak azért a támogatásért, amelyet a polgárháború idején nyújtottak a líbiai felkelőknek. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy az új Líbia kiemelt figyel­met fog fordítani a nőkre és a fia­talokra. Mint hozzátette, né­hány minisztérium és nagykö­vetség élére nőket fognak kine­vezni. Ez az ígéret reagálás volt az ENSZ felhívására. Morten Wet­land, Norvégia ENSZ-nagyköve- te az új líbiai alkotmány terveze­téről szólva kijelentette: „Tud­juk, hogy ez csak ideiglenes, elő­zetes dokumentum. Mindazon­által hiányoljuk, hogy nem veszi tekintetbe a mai kor igényeit, például azt, hogy a politika nem csak a férfiakra tartozik. ” Megfigyelők Dzsalíl beszéde kapcsán emlékeztettek, a felke­lők között nagyok az ellentétek, amelyek egymás közötti har­cokba is torkollnak. Amint for­málódik az új politikai rendszer, úgymérgesednek elaviták, akü­lönböző csoportok egymást vá­dolják azzal, hogy ki akarják sa­játítani maguknak a hatalmat. A fő törésvonal két nagy tábor kö­zött húzódik. Az egyik oldalon a szekulári- sabb beállítottságú technokra­ták állnak, akik közül többen so­káig éltek külföldön, a másik ol­dalon pedig az iszlám konzerva­tívok állnak, köztük a Muzul­mán Testvériséggel, ez utóbbi tagjait és híveit a Kadhafi-rezsim üldözte. Maga Dzsalíl valahol középen helyezhető el, ismert­ségre Kadhafi igazságügy-mi­nisztereként tett szert, odahaza is elég nagy a támogatottsága, meg külföldön is. A Kadhafihoz hű erők kezén még három város van: Baní Válid, Szírt és Rasz Lanuf. Ezeknél a városoknál a meg­buktatott ezredes csapatai hét­főn este váratlan ellentáma­dásba lendültek, miután egy szíriai tévé közvetítette Kadha­fi legújabb hangüzenetét. Azt mondta, a végsőkig harcolni fog, s felszólította híveit: ne engedjék meg, hogy Líbia ismét a gyarmatosítók kezébe kerül­jön. (MTI, TASR, ú) Szíriái ellenzék A harag napja Moszkva ellen Damaszkusz. A harag napjá­nak tegnapi megrendezésével tiltakoztak szíriai demokrácia­párti aktivisták az ellen, hogy Oroszország rendre kiáll Bassár el-Aszad szíriai elnök mellett. Az akciót előző nap, hétfőn a Face- bookon hirdették meg, csak ezen a napon egyedül Hama vá­rosában a katonák és a biztonsá­gi erők lövéseitől 17 ember halt meg. Ugyanitt vagy hatvan em­bert előállítottak. Hamában a katonák Adnán Bakkúr, a város főügyésze után nyomoztak, mi­után a vezető tisztviselő a rezsim túlkapásait elítélve átállt a jog­védőkhöz. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Géniben azt hangoztatta, hogy Szíriában elérte a 2600-at a demokráciát követelő tüntetések elleni kar­hatalmi fellépések során megölt emberek száma. A Moszkva elleni tüntetés közvetlen oka: Buszaina Saa­bén, a szíriai elnök tanácsadója az orosz fővárosban arra buzdí­totta a nyugati országokat, hogy vegyenek példát „a politi­kai párbeszédet szorgalmazó Oroszországról”, és főként, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök kifejtette: nem szükséges további nyomást gyakorolni Damaszkuszra, továbbá ismé­telten elutasította azt, hogy az ENSZ BT újabb határozatot hozzon szankciókkal sújtva az Aszad-rendszert. Medvegyev a múlt héten azt is mondta, hogy egyes szíriai ellenzékiek terro­ristának minősíthetők. (MTI) Erdogan újabb kirohanása Izrael ellen Török-arab szövetség Rasmussen: az átadási folyamatot akarták kisiklatni a tálibok Megtámadták a NATO-t Kabulban MTl-HÍR Kairó. A török miniszterel­nök tegnap szövetséget ajánlott az Arab Ligának a térség jövőjé­nek érdekében, amelynek sze­rinte „a szabadság, a demokrá­cia és az emberijogok” értékeire kell támaszkodnia. Recep Tayyip Erdogan erről az Arab Liga külügyminiszterei számá­ra tartott előadásában beszélt Kairóban. Izraellel kapcsolatban han­goztatta: elszigetelődött, és meg fogja fizetni az árát annak, hogy nem kért bocsánatot egy segélyszállító hajó megtámadá­sáért. Izrael szerinte „továbbra is felelőtlen lépéseket tesz, me­lyekkel aláássa saját legitimitá­sát... s a kormány az agresszív politikájával veszélybe sodorja az izraeli nép jövőjét”. A török-izraeli kapcsolatok nor­malizálása elé három feltételt szabott: Izrael kérjen bocsána­tot a támadásért, fizessen kárté­rítést az áldozatokért, és oldja fel a Gázai övezet blokádját. ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Brüsszel. A NATO fő­titkára szerint a tegnapi kabuli támadásokkal a tálib lázadók azt a folyamatot kívánták kisiklatni, amely arról szól, hogy a nemzet­közi erők fokozatosan átadják a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget az afgán fegyveres erőknek. Anders Fogh Rasmus­sen hangsúlyozta: a tálibok nem fogják elérni céljukat, az átme­netfolyamata nem állhat le. Korábban legkevesebb hat nagy erejű robbanás rázta meg Kabult a diplomatanegyed kö­zelében, s a detonációk közben automata fegyverek ropogása is hallatszott. Az afgán fővárosból származó értesülés szerint a támadások egyik célpontja a NATO vezette afganisztáni nemzetközi erő, az ISAF főhadi­szállása volt. Mohammed Za- hír, Kabul bűnügyi rendőrfőnö­ke közölte, hogy öt öngyilkos merénylőből álló csoport inté­zett támadássorozatot a város- központ ellen. Biztonsági források szerint a géppisztolyokkal és rakétagrá­nátokkal felfegyverkezett tá­madók az amerikai nagykövet­ség közelében egy épülőfélben lévő irodaházban foglaltak el állásokat. Egyes források sze­rint ezt a nagykövetséget is megtámadták. A Reutersnek szemtanúk elmondták, hogy egy rakéta is becsapódott a megtámadott városrészbe. A délutáni híradások hat halott­ról és tizenöt sérültről szóltak. (MTI, TASR, ú) A rendszerváltás óta az első volt miniszterelnök, akit közvádas ügyben meggyanúsítanak Megkezdődhet Gyurcsány levadászása ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Felfüggesztette Gyurcsány Ferenc volt kor­mányfő mentelmi jogát az Országgyűlés hétfőn késő este. A parlament a rendszerváltás óta először adott ki a nyomo­zóhatóságnak egy korábbi kormányfőt. A képviselők 306 igen szavazattal, 52 nem elle­nében hagyták jóvá a mentelmi bizottság indítványát. Igennel szavaztak a függetlenek is, köz­tük Szili Katalin volt MSZP-s házelnök. Gyurcsány mentelmi jogá­nak felfüggesztését az ügyész­ség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsított­jaként hallgassa ki őt a sukorói kaszinóberuházással összefüg­gésben. A Legfőbb Ügyészség szerint túllépte hatáskörét, amikor a befektetőkkel folyta­tott 2008. májusi tárgyalásán „eldöntötte, hogy a kért (...) ál­lami tulajdonban lévő ingatla­negyüttes tulajdonjogát a be­fektetők megszerezhetik, és ki­zárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként”. Gyurcsány Ferenc ellen 2009 októberében Schiffer András, az LMP jelenlegi frak­cióvezetője tett feljelentést ar­ra hivatkozva, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jog­szabály előkészítésekor meg­szegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vo­natkozó törvényi rendelkezé­seket. A szavazás előtt elmondott beszédében Gyurcsány Ferenc politikai leszámolásnak minősí­tette az ellene indult eljárást. Aztmondta: az ügyészség valót­lant állít, hazudik, gyanúsításá­nak egyetlen szava sem helytál­ló. A sukorói beruházásról kifej­tette: majdnem egymilliárd dol­lárt hozott volna az országnak, és 2500 embernek adott volna munkát. Szerinte akik ellenez­ték, a magyar emberek érdekei­vel ellentétesen cselekedtek. Hozzátette, a befektetőkkel folytatott tárgyalásán jóindula­táról biztosította őket és ma is ígyjárnael. (MTI, ú) Gyurcsány Ferenc (MTI-felvétel) Orbán akcióterve Brüsszeli aggodalmak Brüsszel. Korai még végle­ges véleményt nyilvánítani a hétfőn bejelentett magyar ter­vekről, de az Európai Bizott­ságnak első ránézésre aggo­dalmai vannak azzal kapcso­latban, hogy a terv a devizahi­telek egyösszegű, a mostani pi­acinál alacsonyabb árfolyamú törlesztésének elfogadására kötelezné a bankokat. Ezt az EB egyik szóvivője mondta a testület keddi sajtótájékoztató­ján. Amadeu Altafaj Tardio úgy vélte: miközben egy ilyen in­tézkedés valóban csökkentheti a háztartások válságnak való kitettségét, negatív hatása le­het a bankrendszerre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents