Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-13 / 212. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2011. szeptember 13., kedd 15. évfolyam 9. szám 20. oldal Őszi gyomirtás a repcében A gyomnövények ősszel is jelentős kárt tudnak okozni 21. oldal A kukorica hatékony vízleadása A vízleadás napi üteme meghaladhatja a 0,5%-ot 22. oldal A sertéseknél is kell támogatás A támogatás a mélyalmos kocatartásra vonatkozik majd A kedvező ár a termelők körében jelentős mértékben megnövelte a termesztés iránti érdeklődést Rendszerbe foglalva intenzíven Az előző évi eredményeket értékelték Agrárvállalkozói rangsor Míg az előző esztendő közepén a repce tonnája még csak 240-250 euró körüli áron volt értékesíthető a piacon, egy év alatt a kereslet növekedése ebben a térségben is hozzávetőlegesen a duplájára emelte az említett olajnövény eladási árát. ÖSSZEFOGLALÓ Az év elején megszaladt árak a nyárra némileg visszaesetek, pontosabban fogalmazva a piaci kereslet reálissá tette őket, s jelenleg 460-470 euró között mozognak. Nyilvánvaló, hogy ez az ár a termelők körében jelentős mértékben megnövelte a repce termesztése iránti érdeklődést. Az előrejelzések szerint idén a repce vetésterülete a tavalyihoz képest 5-7 százalékkal tovább növekszik majd, s várhatóan meghaladja a 170 ezer hektárt. A megnövekedett kereslet és a hosszabb távra is kedvezőnek tűnő értékesítési lehetőségek alapján a termelők körében beindult egy folyamat, nevezetesen az olajnövények vetésterületének bővítése, amelynek azonban negatív hatásaira is figyelmeztetnek a szakemberek. A szántóföldi növények vetésforgójában az olajnövények részaránya egy- egy adott területen az eddig megszokott és alkalmazott gyakorlat szerint a 10-15 százalék közötti szinten mozgott, a jelenlegi területnövekedés beleszámítva a napraforgó és a szója termőterületét is, országos szinten várhatóan már meghaladja a 20 százalékot, ami elsősorban a növény-egészségügyi problémák elszaporodásának veszélyét vetíti előre. Az olajnövények intenzív termesztésével a talajban elszaporodnak az élősködő kártevők, főleg a gombabetegségek jelentenek komoly veszélyt a majdani terméshozamokra. Egyes vélemények szerint viszont a legmagasabb hozamokat (pl. Csehországban) azokon az intenzív repcetermesztő területeken érték el, ahol az olajnövény részaránya a vetésforgóban 20-30 százalék között mozgott. Ezek a termelők még a betegségek fellépésének fokozottabb veszélye ellenére is meg tudták védeni az állományokat és a termést. Napjainkban ugyanis már rendelkezésre állnak azok a készítmények és termesztéstechnológiai rendszerbe foglalt eljárások, amelyekkel az említett veszélyek biztonságosan kivédhetők. Miközben a jelenlegi árak mellett még az alacsonyabb hozamú, kevésbé intenzív termesztés is jövedelmező a termelők számára, a jövő útja azonban mindenképpen a termesztéstechnológiai rendszerre épülő intenzív termelés, amely folyamatosan, a környezeti feltételektől részben függetlenül legalább 3 tonna fölötti átlaghozamokat képes produkálni. Természetesen ma már a 4 tonna feletti hozamok sem számítanak különlegességnek, ebben az esetben a tonnánkénti termelési ráfordítások már csak hozzávetőlegesen a felét teszik ki a jelenlegi értékesítési árnak. Azokban az esetekben, amikor a termelés intenzitása alacsonyabb, a ráfordítások az egységnyi terméshozamokra szintén magasabbak, így viszont a termelés jövedelmezősége csökken. A szlovákiai olajnövénytermesztők szervezetébe tömörült tagok a cseh kollégáikkal közösen kipróbált termesztési rendszerben már megbizonyosodhattak arról, hogy a részletesen kidolgozott és pontosan betartott termesztéstechnológiai utasítások alapján valóban elérhetők szép eredmények. Amint azt nemrégiben sajtóhírekből megtudhattuk, csaknem 10 ezer hektárnyi termőterületen 3,6 tonnás átlaghozamot produkáltak. Hozzá kell tenni, hogy a repcetermesztés intenzitásának és hatékonyságának növelése egyik követelménye a piacon jelenleg fellépő és hosszabb távra is tervezhető fokozódó keresletnek. A közép-európai térségben az utóbbi években jelentős nagyságrendben növekedett a repcefeldolgozói kapacitás, amelyet elsősorban a növény energiahordozóként, illetve üzemanyag-adalékként (ún. MERŐ) való felhasználási kötelezettsége váltott ki. A nálunk megtermett mintegy 360 ezer tonnányi repcéből jelenleg a hazai feldolgozásban mintegy210 ezer tonnát tudunk feldolgozni, elsősorban a lipótvári feldolgozó üzem egyelőre nem teljesen kihasznált tervezett kapacitása révén, a többi kivitelre kerül. Az értékesítéssel nincs gond, hiszen az EU-ban a repcetermés csaknem 60 százalékát az említett üzemanyag-pódási céllal dolgozzák fel, s a jelenlegi feldolgozói kapacitások csak 40- 510 százalékos kihasználtsággal működnek, (sz) ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A szlovákiai mezőgazdasági újságírók klubja, a földművelésügyi minisztériummal és az agrárkamarával közösen immár 16. alkalommal szervezte meg a legjobb hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyét, amelyben a jelentkezőket a tavalyi gazdasági eredményeik alapján értékelte és sorolta be az egyes kategóriák szerint az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkacsoportja. A benevezett több mint félezer mezőgazdasági és élelmiszer- ipari céget, illetve magángazdát a vállalkozási forma, illetve a termesztési feltételek szerint különböző kategóriákban is rangsorolták. A száz legjobbnak minősített agrárvállalkozás összesített rangsorában az Ostrov-i „Pokrok” Mezőgazdasági Szövetkezet érte el a legjobb eredményt, 289 pontot szerezve. Második helyen a Garamkálnai Mező- gazdasági Szövetkezet végzett 285 ponttal, a dobogó képzeletbeli harmadik fokára pedig az Oravské Veselé-i Oragro állhat fel 275 pontos összteljesítménnyel. Az első tíz között több dél-szlovákiai agrárvállalkozás is szerepel. Többek között a lé- nártfalvai AGR, a diószegi Séma HŠ, az udvardi Agro-Gom- bár és a Novogal. A benevezett vállalkozásokat és gazdálkodókat termesztési feltételek és vállalkozási formák szerint kategóriákba is besorolták. A kedvező termesztési feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetek között az Ostrov-i „Pokrok” Mezőgazdasági Szövetkezet végzett az élen, a második helyre a Garamkálnai Mezőgazda- sági Szövetkezétet rangsorolták, a harmadik helyre pedig a Rastislavicei Mezőgazdasági Szövetkezet került. Ebben a kategóriában a a legjobbak között találjuk még a bakai székhelyű dercsikai szövetkezetei, az udvardi agrárvállalkozók szövetkezetét és a kürti szövetkezetei. A kedvezőtlen termesztési feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetek kategóriájában a a Péterfalai Mezőgazdasági Szövetkezet lett a legjobb. Őket követi a Pruské- i „Vršatec” Mezőgazdasági Szövetkezet a második, illetve a Volkovcei „Inovec” Mezőgazda- sági Szövetkezet a harmadik helyen. Ebben a kategóriában a rangsoroltak között szerepel a vásárúti szövetkezet is. A kedvező feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági kereskedelmi vállalkozások rangsorában a diószegi SÉMA HŠ végzett az élen, megelőzte az udvardi Agro-Gombár és a zbehyi Radar cégeket. Ebben a kategóriában az udvardi Novogal, a nyírői Agromarkt, a sók- szelőcei AgroDivízia,a búslaki Tangazdaság, a kiscétényi Agile, a nemesócsai Megárt és a csilizradványi Agrocat szerepel még a további helyeken. A kedvezőtlen feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági kereskedelmi vállalkozások között a lénártfalvai AGR lett az első, a második helyen a detvai Agrosev, a harmadikon pedig a Plavecké Podhradie-i Agropart- ner végzett. Itt rangsorolták még a rimaszombati Agroris, a gombai Agro-Bio és a bátkai Ag- roban társaságokat. A magángazdák kategóriájában a szenei Zdenek Černay érte el a legjobb eredményt. A második helyen a rapi Sándor Gyula, a harmadikon a me- dzany-i František Kijovský végzett. A rangsoroltak között szerepel még a komáromi Pint Mária, a hidaskürti Horváth Péter, a serkei Dankó Barnabás, a losonci Ďurčík Zoltán és a pelsőci Fazekas Attila. Az eredményhirdetésre és a díjak ünnepélyes átadására október közepén Rimaszombatban kerül sor. (kpn) Olajnövények globálisan Az olajnövények jelentőségét mutatja, hogy globális vetés- területük és össztermésük az utóbbi másfél évtizedben jelentős mértékben megnövekedett. Statisztikai kimutatások szerint a szója esetében a termelés 40 százalékkal, a repce és a napraforgó esetében 25-30 százalékkal nőtt. Pálmaolajból a globális termelés növekedése közel háromszoros volt. Ugyanezen idő alatt a felsorolt olajosmagvak világpiaci átlagára hozzávetőlegesen a kétszeresére emelkedett. Az idei szezonban szójából 255 millió tonnára, repcéből 34 millió tonnára, pálmaolajból 48 millió tonnára, napraforgóból pedig 30 millió tonnára becsülik a globális terméshozamokat. Ezekhez jön még mintegy 3 millió tonna olívaolaj, amely viszont abban különbözik a többi növényi olajtól, hogy csak étkezési célra használják. Mivel a kereslet folyamatos emelkedése ellenére a közeljövőben sem a vetésterület, sem a termésmennyiség nem növelhető számottevően, a szakértők az árak további emelkedését vetítik előre, (agr-eu) (Archív felvétel)
