Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-12 / 211. szám, hétfő
EGÉSZSÉG ■ 2011. SZEPTEMBER 12. GYÓGYHÍREK www.ujszo.com A tej hatékonyabb folyadékpótló, mint a víz A tej sokkal jobban biztosítja az aktív gyerekek folyadékpótlását, mint a víz vagy a különböző sportitalok - hívták fel a figyelmet táplálkozási szakemberek. ,A gyerekek nagyon kiszáradhatnak az aktív mozgás közben, ezért különösen fontos, hogy két játék között pótolják az elvesztett folyadékmennyiséget” - mondta a McMaster Egyetem szakemberei által készített tanulmány elsőszámú kutatója, Brian Timmons, aki szükséges fehérjéket tartalmaz, amelyek más italokban nem találhatóak meg. A tanulmány nyolc- és tízéves kor közötti gyerekek bevonásával készült. A résztvevőknek először egy klímakamrában kellett gyakorlatokat végezniük, majd némi szomjoltás után a szakemberek megnézték a hidratáltságuk mértékét. Az egyetem orvosi tanszékén dolgozó Timmons szerint az aktív gyerekek és felnőttek általában nem gondoskodnak a megfelelő folyadékpódásról a testmozgás során, ezért gyakran „hidratáltsági hátránnyal” kezdenek neki az újabb fizikai kihívásoknak. / Már egy százaléknyi folyadékhiány is akár 15 százalék? egyben az intézmény gyermekegészségügyi és gyakorlati orvostudományi programjának vezetője. ,A tej sokkal jobban megfelel erre a célra, mint a sportitalok vagy a víz, mert magas minőségű fehérjét, szénhidrátot, kalciumot és elektrolitokat tartalmaz” - idézték a szakembert. Mint hozzátette: a tej pótolja az izzadással elveszített sómeny- nyiséget, és hozzájárul a szervezet jobb folyadékmegtartó képességéhez. Ezenkívül az izmok fejlődéséhez és növekedéséhez I kai csökkentheti a teljesítőképességet, megemelheti a pulzusszámot, a testhőmérsékletet, és visszavetheti I a gyakorlatok folytatására irányuló kitartást. A jelentősebb folyadékhiány pedig növelheti az olyan szívvel összefüggésben lévő problémák kialakulásának kockázatát, mint a hőguta. A tanulmány eredményeit a Gyermek Munka-élettani Társaság (European Group' of Pediatric Work Physiology) 27. éves konferenciáján fogják ismertetni szeptember közepén a nagy- britanniai Exeter Egyetemen. (MTI) Hogyan jusson szervezetünk D-vitaminhoz? D-vitaminra elsősorban az egészséges csontok miatt van szükség, de egyes kutatások szerint a D-vitamin a nátha ellen is véd, és a depresszióval is fölveszi a harcot. A legtöbb ember elég D-vitaminhoz jut, ám ha mégsem tölt elég időt a napon, vagy ha szervezetében nem szívódik fel a D-vitamin, pótolni szükséges. Az alábbiakban a kellő D-vita- minmennyiség biztosítására adunk tippeket. Napfény A napfény D-vitamin előállítására ösztönzi a szervezetet, de a bőrrák kockázata miatt csak óvatosan, 20-25 percig szabad napozni. Kevésbé hatásos a napfény télen, illetve idős vagy sötét bőrű embereknél. Zsíros halak A hal kiváló D-vitaminforrás. A legjobb a lazac, a pisztráng, a makréla, a tonhal és az angolna. í Tonhalkonzerv A konzerv is jó D-vitamin forrás, és olcsóbb is, mint a friss hal. Egyes gombafélék Az emberhez hasonlóan a gombák is képesek UV-fény hatására D-vitamint előállítani. A legtöbb gombát azonban sötétben termesztik, bár vannak külön UV- fény mellett termesztett gombák is. Dúsított tej, narancslé, müzli D-vitaminra elsősorban az egészséges csontok miatt van szükség, de egyes kutatások szerint a D-vitamin a nátha ellen is véd, és a depresszióval is fölveszi a harcot. Étrend-kiegészítő Ha más forrásból nem juthatunk hozzá, a napi ajánlott mennyiséghez D-vitamin tablettával lehet elérni. Vigyázzunk, nagy adag mérgező lehet, a felső határ napi 4000 NE 9 évesnél idősebbek számára. Igen egyszerűen és kényelmesen hozzáférhető forrás, D-vitamin csak a tojás sárgájában van. Csukamájolaj Igaz, nem hangzik biztatón, de létezik ízesített változata is. Egy evőkanál az ajánlott napi mennyiség kétszeresét tartalmazza, csecsemőknek óvatosan adjuk, orvosi utasításra. Borjúmáj A borjúmáj D-vitaminon kívül tartalmaz még A-vitamint, vasat és fehérjét is. Magas azonban a koleszterintartalma, ezért csak módjával fogyasszuk. UV-lámpa Jó megoldás lehet a szoláriumhoz hasonló UV-lámpa, ám ugyanúgy el kell kerülni a leégést, (informed) KI HITTE VOLNA Bélbaktériumaink érzékenyek arra, mit eszünk Az étrendi szokásaink jelentősen befolyásolják bélbaktériumaink „jólétét” - közölték amerikai kutatók a Science tudományos magazinban ismertetett tanulmányukban. A szakemberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberrel együtt élő baktériumok és „gazdájuk” kapcsolatára. „Csak a vastagbelünkben több bakteriális sejt található, mint amennyi a teljes emberi test sejtszáma” - indokolta a megkülönböztetett bánásmódot James Lewis, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa, a kutatás egyik résztvevője, idén áprilisban a Nature tudományos magazinban tették közé eredményüket heidelbergi kutatók, akik szerint a bélcsatornájukban lévő baktériumok alapján az embereket három csoportba lehet sorolni. ■ Eszerint a vércsoportokhoz hasonlóan az egyéneket „enterotípusokba” sorolhatjuk, amelyek függetlenek földrajzi származásuktól, egészségüktől és életkoruktól. Az enterotípusok a bél- csatornában található baktériumok összességével jellemezhetők, valamint mindazon feladatokkal, amelyeket e baktériumok ellátnak. A három enterotípus: a bakteroid, a prevotella és a ruminococcus. Nevüket minden esetben arról a baktériumtörzsről kapták, amely dominál az emésztőrendszerben. A MetaHIT (Metagenomics of Human Intestinal Tract) konzorcium 2010 márciusában tette közzé az emberi bélbaktériumok génjeinek első áttekintő térképét, amelyet második genomunknak is neveznek. Ekkor minden egyes bélbaktérium DNS-ét szekvenálták, meghatározták genetikai állományukat. Ebből kiderült, hogy az emésztőrendszerben élő baktériumok ösz- szességében 150-szer több génnel rendelkeznek, mint maga az ember. Egy emberben átlagosan 170 különböző baktériumfaj él, az emberek bélrendszerében pedig nagyjából ezer. Lewis kutatócsoportja arra keresett választ, hogy ezek a különböző típusú baktériumok miként befolyásolják az emberi egészséget. Munkájukhoz 98 egészséges önkéntest toboroztak, akiktől székletmintákat gyűjtöttek. A vizsgálatban részt vevők egy részletes kérdőívet is kitöltöttek étkezési szokásaikról. Ezt követően a kutatók nagy teljesítményű genetikai elemző készülékekkel határozták meg az önkéntesek beleiben élő baktériumok genetikai kódját. Megállapították, hogy főként a bakteroid és a prevotella enterotípusba tartozó baktériumok voltak jelen. Az első csoportba tartozó baktériumok a jellegzetes nyugati étrendet „kedvelik”, amelyben sok hús és zsír szerepel, a másodikba tartozók pedig a nagy szénhidráttartalmú étrendet részesítik előnyben. A következő lépésben azt vizsgálták, hogy az étrend megváltoztatása milyen hatással van a baktériumokra. Az önkéntesek baktériumflórájának összetétele 24 órán belül megváltozott, ám a fő enterotípusok megmaradtak változatlanul. (MTI)
