Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-10 / 210. szám, szombat

www.ujszo.com UJSZÓ 2011. SZEPTEMBER 10. Kultúra 7 La Suite Vollard - szerelem és halál a Mirbach-palotában az ősz egyik legvonzóbb tárlataként Picasso „árulása79 Pozsonyban Pablo Picasso: Négy meztelen nő faragott fejjel, 1934 (Fotó: GMB) RÖVIDEN Stadionnyi Márai-olvasó Miskolc. Több ezer résztvevő olvasta hangosan tegnap délután egyszerre ugyanazt a könyvet, így igyekeztek felállí­tani a tömeges felolvasás világrekordját Miskolcon, a di­ósgyőri DVTK Stadionban. Márai Sándor Füves könyvéből olvasták együtt a mondatokat, amely Magyarországon az író legnépszerűbb művének számít, és amelynek különleges ereje volt ennyi hang által. A résztvevők között általános, il­letve középiskolások, civil szervezetek tagjai, a focicsapat szurkolói, valamint érdeklődők voltak. A szervezők, a Mis­kolc és Környéke Fiataljaiért Egyesület összesíti az eredmé­nyeket, a jelenléti íveket, majd hitelesítik azokat, és ezt köve­tően lehet az eseményből Guinness-rekord. (MTI/juk) Ausztria egyik legjelentősebb zenei eseménye 50 éves a Lehár Fesztivál Nem kell megijedni, ez mégnem „a Picasso”, ez még „a festő”. Illetve a fi­nomabb rajzzal megszóla­ló grafikus. A tegnaptól Pozsonyban látható Picas­so: La Suite Vollard (Sze­relem és halál) című tárlat anyagával kapcsolatban - miként a megnyitó előtti sajtótájékoztatón elhang­zott - a mestert egyesek „árulónak” is nevezték. TALLÓSl BÉLA „Festő akartam lenni - nyi­latkozta egyszer -, de Picasso lettem.” S ez mindent kifejez a kubizmus nagymesterének lé­nyével kapcsolatban. Elsődle­gesen azt, hogy fogalom lett. A festők festője. Nagyságának, egyediségének, zsenialitásának köszönhetően neve a modern festészet szinonimája (olykor még pejoratív értelemben is). A „festő akartam lenni, de Pi­casso lettem” mondatából ve­zethető le, hogy a pozsonyi tár­lat anyaga még nem „a Picasso”, vagyis nem a Guernicához köt­hető nagy kubista Picasso, ha­nem „a festő” remekei. Rajzai annyira megkapóak, klasszikus esztétikai érzékkel is értelmez­hetőek, hogy órákat el lehet töl­teni lenyűgözve általuk abban a térben, amelyben most szá­munkra is kiállítási közelségben jelenik meg a picassói értel­mezésű szerelem és halál szám­talan apró történetben. Olyan ez az anyag, mint egy film - hangzott el a sajtótájékoztatón -, rajzról rajzra haladva bomlik ki előttünk a szerelem és a halál története. Az élvezetek, a gyö­nyör bűne miatt bekövetkezett vég/zet. Ha ez nem is „a Picasso”, ha­nem „csak a festő”, a mester zsenialitása, kivételes rajztech­nikája, szellemiségének, eszté­tikájának esszenciája, mélysé­ge, utánozhatatlan és halhatat­lan varázsa ott van a képeken. Minden egyes rajzolt története egy-egy isteni vizuális szüle­mény. A zseni klasszikus gyen­gédsége látható most Pozsony­ban, annak ellenére, hogy a sze­relem után, pontosabban miatt bekövetkező halállal, vagyis tragikus kicsengéssel szólalnak meg ennek a picassói ciklusnak a történetei. Ahogy a sajtótájékoztatón hallhattuk, ezzel a sorozattal Picasso a klasszikus esztétiká­nak a fontosságát kutatta, s va­lóban olyan tiszta szépségű, tör­ténetet elbeszélő rajzokban is interpretálta a ragyogó régi formák iránti csodálatát, hogy „az áruló” minősítést is kivívta magának emiatt. Ugyanakkor nem kell azt hinni, hogy ezek a történetek részletező aprólé­kossággal kerültek a lapokra; hiszen Picasso modern kézírása mindenképpen ott van, még akkor is, ha itt még a figurák és alakzatok alapjában véve ön­magukra hasonlítanak. Az ebben a sorozatban meg­jelenő picassói esztétikának (is) szembetűnő alapja a vágy. Az erotikus, amely sajátos szatiri­kus színezettel fejeződik ki. Tárgya pedig az emberiség örök harca, a nő és a férfi vágyainak csatája: ami ezen a grafikai so­rozaton Minótaurosz bacchaná­liáiban nyilvánul meg. Minóta­urosz „pazar pompával veszi körül az asszonyait, de állandó rettegésben tartja őket, ezért aztán boldogok, ha látják a halálát” - olvasható Sík Csaba 1985-ös Picasso-monográfiájá- ban. Majd ugyanitt az is kiderül, hogy: „...a test az egyéni léte­zésnek nem végleges formája, hanem levethető, felcserélhető /.../ hiszen a halál nem vég, azonnali újjászületés követi...” Ennek az esztétikának az ero­tikus vággyal szövetkező terem­tő vágy is tétele, ami most a Po­zsonyban látható történetek­ben a szobrok realitáson túli erejével kapcsolódik. S még valami van ebben a pi­cassói történetben a szerelem és a halál között nyitó és lezáró szegmenseként: Dora Maar két arca. Egy nyugalmas boldog és egy boldogtalan síró. Minótau­rosz, illetve Picasso asszonyai ugyanis a szerelem kegyeltjei és áldozatai. Bad Ischl. A komáromi születésű világhírű zeneszerző, Lehár Ferenc élete javarészét Bad Ischl üdülővárosban töl­tötte. így az évente megrende­zett fesztiválnak ez az osztrák város ad helyet, tisztelegve Le­hár és az operett műfaja előtt. A Lehár Fesztivál Ausztria legjelentősebb zenei esemé­nyei közé tartozik. Az idei jubi­leumi fesztivál július 16-ától szeptember 4-ig tartott. Egy fi­atal nemzetközi társulat évente megrendezett előadásaival az operettet nosztalgikus hangu­latú és komikus iróniával fel- töltött 21. századi modern műfajjá varázsolja. A jubileumi évadban Ralph Benatzky: Im Weissen Rössl című zenés víg­játéka mellett a ritkán játszott Paganini című Lehár operett is bemutatásra került, melyben V. Molnár Judit magyarországi operaénekesnő is szerepelt. Benatzky „szerelmes” ope­rettje az 1930-as években kü­lönösen népszerű volt, a Broad- way-n is játszották The White Horse Inn címmel, majd a náci kultúrpolitika betiltotta. A lágy dallamokkal teli művet 1960-ban filmre vitték, azóta is nagy népszerűségnek örvend. (vaher/Posta Ákos István) PICASSO: LA SUITE VOLLARD A Pozsonyi Városi Galéri­ában látható Picasso: La Sui­te Vollard című tárlat az első olyan nagyszabású kiállítás Pozsonyban, amelyet a ku­bizmus nagymesterének raj­zaiból rendeznek. A világ egyik legnagyobb kortárs művészeti múzeumának, a madridi Reina Sofia Múze­umnak köszönhetően no­vember 13-áig száz grafikát tekinthet meg a közönség Pablo Picasso Suite Vollard- korszakából, vagyis az 1930 és 1937 közötti időszakból. A százdarabos kollekció fő té­mája a mezítelen női test. A grafikai kollekciót kiegészíti a mester legismertebb mű­véhez, a Guernicához készült tanulmány is. (tébé) A Lehár-villa (Posta Ákos István felvétele) Szeptember 8-án, napra pontosan száz évvel Petőfi Sándor szob­rának leleplezése után a pozsonyi magyarok megkoszorúzták Radnai Béla alkotását a Medikus-kertben. A megemlékezésen a rendezvény védnöke, Milan Ftáčnik, Pozsony főpolgármestere és Duka Zólyomi Árpád, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság elnöke mondott beszédet. Közreműködött a galántai Kodály Zoltán Da­loskor, Józsa Mónika vezényletével. (Somogyi Tibor felvétele) KÉPERNYŐ Filmek a szeptember 11-i terrortámadásról AJÁNLÓ A szeptember 11-i terrortá­madás évfordulójának hétvé­géjén több televíziós csatorna tűzött műsorára a tragédiával, illetve annak következményei­vel kapcsolatos játék- és doku­mentumfilmeket. Az alábbiak­ban ezekből ajánlunk. JOJTV Ma este 22.15-től a ,A hős 93-as járat” című kanadai­amerikai filmdrámát vetíti a szlovák kereskedelmi adó. A történet egy férfiról szól, aki jegyet vált az United Airlines 93-as számú járatára. Négy fegyveres hatalmába keríti a gépet, és a washingtoni Fehér Házat akarja megtámadni. A bátor utasok azonban szembe- szállnak velük. RTL KLUB Szintén ma éjjel 23.25 órai kezdettel indítja az RTL Klub azt a kétrészes amerikai filmet, amely a nézőt a tragédiához vezető események láncolatát követve vezeti el az ikertor­nyok elleni támadás reggeléig. Harvey Keitel főszereplésével. Fontos pozíciót betöltő embe­rek döntéseinek hátterében húzódó egyéni érdekekre és ebből fakadó mulasztásaikra derül fény, valamint arra, hogy a rendszer tökéletlen. A film címe „9/11 - A terrorizmus útja”, a második rész holnap 23.05-től kerül adásba. STV1 Holnap délután 13.00-tól a szlovák közszolgálati televízió képernyőjén a „Szeptember 11.” című félórás dokumen­tumfilm lesz látható, amelyet aznap 18.55-kor megismétel­nek. MARKI ZA Holnap 23.50 órai kezdettel Oliver Stone rendezésében a „World Trade Center’ című nagy port kavart amerikai ka­tasztrófafilm kerül vetítésre. A dráma a szemptember 11-i tra­gédiát két tűzoltó szemszögé­ből mutatja be, akiket élve mentettek ki az összedőlt World Trade Center épülete alól. Bár nem látták egymást, a romok alatt hallották, hogy mindketten életben vannak, és az elkövetkező tizenkét órát azzal töltik, hogy családjukról, munkájukról, reményeikről és csalódásaikról mesélnek egy­másnak. A főszerepekben Nico­las Cage és Michael Pena. Ml A magyar közszolgálati csa­tornán vasárnap 20.05-től a „Szeptember 11 - A katasztrófa után” című dokumentumfilm látható. A műsor azokról szól, akiket a borzalmas események személyesen érintettek túlélők, az ádozatok hozzátar­tozói. A mentőalakulatok tag­jai pedig arról mesélnek, ho­gyan próbáltak tájékozódni az összeomlott épületek apokalip­tikus romhalmazában, miköz­ben a túlélők után kutattak. ČT2 Holnap 20.30-kor a BBC nagy sikerű, elgondolkodtató és aktuális dokumentumfilm­jét közvetíti a cseh közszolgála­ti csatorna „Konspirációs elmé­let 2001. szeptember 11-ről” címmel, (vaher)

Next

/
Thumbnails
Contents