Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-30 / 201. szám, kedd
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Romló vállalkozói környezet Pozsony. A Radičová-kor- mány igyekezete ellenére sem sikerült megakadályozni a vállalkozói környezet további romlását - derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) friss elemzéséből, amely szerint azonban mindezért az egyre negatívabb világpiaci kilátások is felelősek. A PÁS vállalkozói környezetet mérő indexe újabb történelmi mélységekbe, 90,4 pontra esett vissza. A szakmai szervezet szerint mindez leginkább azzal magyarázható, hogy a vállalkozók továbbra is rendkívül elégedetlenek a bíróságok munkájával. „A legtöbb panasz az elhúzódó bírósági tárgyalásokra és a bíróságokon dolgozók megkérdőjelezhető pártatlanságára érkezik, .a többség jobban védené azonban a hitelezők érdekeit is” - áll a PÁS lapunknak megküldött elemzésében. A vállalkozóknak nem kis gondot okoz kereskedelmi partnereik fizetőképtelensége, és ugyanilyen negatívan értékelik a hivatalok bürokratikus ügyintézését is. A vállalkozók többsége ugyanakkor pozitívan értékelte a kormány munkajogi módosításait, amelynek köszönhetően a munkajogot mérő index - a korábbi visszaeséseket követően - több mint 3%-kal, 67 pontra nőtt. A munkatörvénykönyv módosításától a PÁS szerint a vállalkozók rugalmasabb munkapiaci környezetet várnak. (mi) Görögország tovább süllyed Athén. Rekordszintre emelkedtek a görög állam- kötvények hozamai annak a piaci aggodalomnak a hatására, miszerint megbukhat az Athénnak nyújtandó 109 milliárd eurós második görög mentőcsomag, és így Görögország elkerülhetetlenül csődbe megy. A tízéves görög államkötvények hozama pénteken 18% fölé nőtt, ez az euró bevezetése óta a legmagasabb szintnek számít. A mentőcsomag körüli bizonytalanságot az okozza, hogy több eurózóna-tagország is bejelentette: Finnországhoz hasonlóan biztosítékot kér Athéntól a hitelekért cserébe, ha az eurózóna miniszterei rábólintanak a hitelgaranciáról szóló, finn-görög különal- kura. Angela Merkel német kancellár viszont elutasította azt az elképzelést, hogy Görögország biztosítékokat adjon az euróövezeti országoknak a második mentőprogramja fejében, és azt mondta, hogy már az erre vonatkozó, előzetes finn-görög megállapodás sincs napirenden. Elképzelhető, hogy 2012-ben mégsem lesz gazdasági növekedés Görögországban, miközben idén akár több mint 4,5%-kal is csökkenhet a hazai össztermék - mondta Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése szerint Görögországban 0,6%-os növekedés lehet 2012-ben. (MTI, VG) Orbán Viktor háborút hirdet Budapest. Magyarország szuverenitásának a megőrzése az elkövetkező hónapok „háborújának” a tétje. A kérdés az, hogy Magyarország a görög útra sodródik és pénzügyi spekulánsok határoznak sorsáról vagy a gazdasági mutatók tekintetében képes lesz- e felzárkózni az Európai Unió legígéretesebb térségéhez, Közép-Európához - erről Orbán Viktor kormányfő beszélt tegnap a magyar külképviselet-vezetők éves értekezletén. A kormányfő szerint az elkövetkező tíz év az eurózóna elleni folyamatos, többségében spekuláns csoportok által irányított támadások jegyében fog telni. Magyarországnak az a legfontosabb feladata, hogy a költségvetési hiány, az államadósság és a gazdasági növekedés szempontjából olyan pozícióban lehessen, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia vagy a balti államok. Az elkövetkező hónapokat e hármas cél megvalósításának kívánja alárendelni, s a Magyarországra leselkedő veszélyhelyzetben ehhez fájdalmas intézkedések, rendkívüli törvényhozási feladatok elvégzése szükséges. (NOL) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8846 Lengyel zloty 4,1528 Cseh korona 24,123 Magyar forint 272,55 Horvát kuna 7,4740 Román lej 4,2384 Japán jen 111,05 Svájci frank 1,1824 Kanadai dollár 1,4157 USA-dollár 1,4487 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,39 25,01-23,56 285,18-260,62 OTP Bank 1,49-1,40 24,93-23,51 279,91-263,80 Postabank 1,49-1,39 25,06-23,37Szí. Takarékpénztár 1,49-1,39 24,87-23,49 284,97-260,43 Tatra banka 1,48-1,41 24,82-23,56 283,06-261,54 Dexia banka 1,48-1,41 24,87-23,61 279,48-265,32 Általános Hitelbank 1,47-1,40 24,94-23,56 285,05-260,50 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az áramszolgáltatók szerint egy új típusú mérőóra felszerelése nagyjából 200 euróba kerülne Késnek az intelligens villanyórák Az okos mérőóra a fogyasztók és az áramszolgáltatók számára is hasznos berendezés, a magas ára miatt azonban évekig még csak álmodhatunk róla (Képarchívum) Pozsony. Az energiaágazat gazdasági tárca által szorgalmazott harmadik liberalizációs csomagja azzal számol, hogy a régi villanyórákat intelligens mérők váltják fel, amelyeknek köszönhetően naprakészen láthatjuk, hány euró- nál jár a villanyszámlánk. Az áramszolgáltatók szerint a magas költségek miatt azonban ez egyelőre a jövő zenéje. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós irányelv előírja, hogy 2012 szeptemberéig minden tagországnak meg kell vizsgálnia az okos mérés lakossági bevezetésének gazdasági lehetőségeit, és amennyiben kedvező értékelés születik, 2020-ig a fogyasztók 80%-át el kell látni okos mérőeszközökkel. A direktíva nem határozza meg, milyen technológiát kell alkalmazni a bevezetésénél, és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa. Mit is tud az okos mérés? Olyan rendszerről van szó, ami folyamatosan ellenőrzi a háztartás fogyasztását, rögzíti az áramfogyasztás idejét, és képes a különböző időpontokhoz más-más tarifákat rendelni. Az eredményt automatikusan továbbítja a központnak, tehát nincs szükség leolvasásra. A rendszer minden szintjén megtakarítás érhető el, ami végül az árakban is látszik. A fogyasztóknál megjelennek a kedvezményes tarifák, miközben a lakosság percről percre követheti, mikor mennyibe kerül az áram, átláthatóbbá válik a számlázás, növekszik az adatok pontossága, csökkennek az adminisztratív költségek. Az Egyesült Államok energetikai minisztériumának korábbi adatai szerint az okos hálózatok olcsóbbá tették az áramot. Az áresést alapvetően az átviteli veszteségek csökkenése okozza, illetve már önmagában nyereséget jelent, ha az áramkimaradások ritkulnak. Az okos mérés bevezetése az elosztóknak azért jó, mert így hatékonyabban meg tudják akadályozni az áramlopásokat. A készülék negyedóránként képes mintát venni, tárolni és elemezhetővé tenni a fogyasztási szokásokat. A lopás az intelligens rendszeren keresztül könnyen kideríthető, és már ez hatalmas megtakarítást jelenthet a cégeknek. Mindezek ellenére a szlovákiai fogyasztók valószínűleg még jó ideig nem örülhetnek az intelligens mérőórák előnyeinek, a hazai áramszolgáltatók szerint ugyanis a bevezetésük nem olcsó mulatság. Akár az elosztó, akár más tulajdonában lesznek a készülékek, a bevezetés költségeinek egy része minden bizonnyal megjelenik a végfelhasználói árban is. „Az eddigi felmérések azt bizonyítják, hogy az ilyen mérőórák felszerelése egyelőre nem gazdaságos, vagyis a bevezetésük az energiaárak növekedésével járna” - nyilatkozta Andrea Danihelová, a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató (VSE) szóvivője. Becsléseik szerint egy intelligens mérőóra felszerelésének összköltségei 200 euró körül mozognak. „Ezek szerint az ilyen mérők ötször olyan drágák, mint a klasszikus villanyórák” - mondta el Danihelová. Ján Orlovsky, a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) szóvivője szerint a teljes átállás több tízmillió euróba kerülne. A beruházás költségei az első három évben a legmagasabbak, ekkor kell kiépíteni a támogató infrastruktúrát: az adatközpontot, az összes adatkoncentrátort, felszerelni az okos mérőket, és a hagyományos mérők elsüllyedt költsége is ekkor jelentkezik. A negyedik évtől jelentősen csökken a beruházási igény, és csak a hetedik évtől jelentkezik újra, ekkortól merül fel az első évben felszerelt berendezések adattárolójának cseréje. A technológiai váltáshoz tehát le kell cserélni a mérőórát, telepíteni kell a leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását. Az intelligens mérők szlovákiai bevezetéséről az energetikai törvény szerint az ehhez kidolgozott megvalósíthatósági tanulmány alapján döntenek. A gazdasági tárcának ezt a jövő év március 31-ig kellene kidolgoznia, a döntést pedig várhatóanjövő szeptemberig hozzák meg. Ha a minisztérium kötelezővé teszi a bevezetésüket, az áramszolgáltatóknak ezeket legkésőbb 2020 januárjáig fel kellene szerelniük a fogyasztóknál. (mi, SITA) Az állam a takarékosság jegyében szigorítaná a lakás-takarékpénztárakra vonatkozó feltételeket Jövőre lefaraghatják az állami prémiumot ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A megtakarítások jegyében a pénzügyminisztérium kurtítani és szigorítani akarja a lakás-takarékpénztáraknak folyósított állami prémiumok eddigi rendszerét, emellett korlátozni akarja a lakás-takarékpénztárak által felszámított kezelési költségeket is - ezeket a kérdéseket vitatta meg a parlament pénzügyi bizottsága, a törvénytervezetről szeptemberben folytatnak általános vitát. Napjainkban, aki a teljes állami prémiumra, azaz 66,39 eu- róra igényt tart, akár az év végén is befizetheti a 663,9 euró a három lakás-takarékpénztár (PSS, Wüstenrot, ČSOB) egyikébe. A pénzügyi tárca viszont azt javasolja, csak az kapja meg a teljes prémiumot, aki már az év elején befizeti a 663,9 eurót, ellenkező esetben negyedévente csökkenne az éves prémium nagysága - így az állam évente 2-7 millió eurót takaríthatna meg. Például aki csak az utolsó negyedévben lép, annak csupán 16,6 euró prémiumot írnak a számlájára. Az állam további törekvése, hogy az éves számla- vezetés díját a mostani 18 euró- ról 12 euróra mérsékeljék, az építkezési hitel kezelési költsége pedig díjtalanná váljon - ezekkel a követelésekkel az érintett pénzintézetek gyakorlatilag egyetértenek. Azzal viszont nem, hogy a közteshitelt felvevő és azt törlesztő ügyfelek ne legyenek jogosultak az állami prémiumra (ez 4,5 -7 millió euró megtakarítást eredményezne). A lépésnek visszamenőleges hatálya volna, a Smer máris jelezte, hogy ha a tervezetet ebben a formájában fogadják el, akkor az alkotmánybírósághoz fordul. Az állam a spórolással nemcsak nyerne, hanem veszítene is, mivel a lakás-takarékpénztárak kisebb nyeresége évi 2-3 millió euróval kisebb adóbevételt eredményezne. A pénzintézetek számítása szerint működésük 18 éve során összesen 8,4 milliárd euró lakáshitelt folyósítottak, fellendítették a lakásépítést, és összességében 4,3 milliárd euróval töltötték fel az államkasszát, miközben a kifizetett állami prémium összege csupán 1,2 milliárd euró volt. Szlovákiában 1000 polgárra 320 lakás jut, míg az uniós átlag 370 lakás, vagyis a lakás-takarékpénztárak piaca máig nem telítődött. (só) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. augusztus 29-tői) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyó számla ČSOB 0,05 0,1(H), 15 0,15-0,35 0,5(H),70 1,00-1,20 2,20 0,15-0,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 yo 3,60 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,20 2,80 0,0(H), 20 Komerční b. 0,01-0,35 0,01-0,50 0,01-0,80 0,01-1,05 0,01-1,45 0,05-0,10 Volksbank 0,00-0,50 0,00-0,80 0,00-1,30 0,00-1,70 0,00-2,10 0,00-0,10 UniCredit Bank 0,20-0,50 0,60-0,80 0,80-1,20 2,00-2,30 3,33-3,55 0,000,05 Dexia banka 0,15-0,45 0,4(H),75 0,90-1,15 2,70 3,00 0,05 Tatra banka 0,05 0,30-0,40 1,00-1,10 1,20-1,30 2,00 3,50 0,100,50 Slovenská sporiteľňa 0,20-0,80 0,60-1,20 1,00-1,60 1,30-2,10 2,30-3,20 0,10-0,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,20-0,25 1,20-1,30 1,40-1,50 1,60-1,70 2,50 0,10-6,00 Poštová banka 0,70-0,80 1,25-1,35 1,45-1,55 2,70 3,60 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. augusztus 29-től) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10 1,301,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,151,20 0,10 Volksbank 0,40 0,701,101,40 0,10 UniCredit Bank 0,401,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,20 1,401,601,60 0,01 Dexia banka .Tatra banka0,30 Slovenská sporiteľňa0,01-2,200,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,401,601,60 0,10
