Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-03 / 179. szám, szerda
12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com Léván évente 200-250 kóbor ebet fognak be Alig nyílt meg, meg is szűnhet a kutyamenhely Léván már másodszor sikerült megrendezni az országban egyedülálló nyári programsorozatot Nyári tábor Down-szindrómás gyerekek számára A fiatalok közösen elkészítették a Napocska tábor zászlóját is (Képarchívum) FORGÁCS MIKLÓS Léva. Hét hónapi működés után a megszűnés fenyegeti a kutyamenhelyet. A telepet egy magánportán tartja fenn a Hű tappancs (Verná labka) civil szervezet. A társulást 2009-ben alapította az akkor 18 éves Dominika Káploczká, és azóta is ő vezeti. Az elmúlt két esztendő az anyagi források előteremtésével, támogatók keresésével telt. Ez év elején sikerült beindítani a tevékenységet, de mivel az épületet a tulajdonosa Dominika Káploczká szerint nagy szükség lenne egy állandó, az önkormányzat által is támogatott kutyamenhelyre (A szerző felvétele) eladja, két hetük van, hogy kiköltözzenek, elhelyezzék az állatokat. Jelenleg tizenhárom kutya és három macska van a menhelyen. Tíz önkéntes gondoskodik az állatokról. A szervezet aláírásgyűjtést indított, melyben egy állandó kutyamenhely létrehozását szorgalmazzák, két hét alatt kétezren látták el kézjegyükkel a petíciót. Az önkormányzat a városszéli volt lőtéren lévő lerobbant ingatlant tudta felkínálni, de Káploczká szerint az egyáltalán nem felel meg a célnak, óriási befektetésre lenne szükség az átalakításához, a közvetlen szomszédságban pedig hajléktalanszálló működik. Jozef Polka városi rendőrparancsnok elmondta, évente 200-250 kóbor állatot fognak be. Idén az első félévben már 125 állat került az őrsre, 80-ért jelentkezett a gazdája, csak mintegy negyven kutyát kellett a menhelyre vinni. A négy ketrecben 412 állatot tudnak át- menetüeg elhelyezni. A szabályok szerint a rendőrségen legfeljebb 2-3 napig lehetnek, ezután állatorvosi kivizsgálásra, oltásra, 10-14 napos karanténra lenne szükség, erre pedig nincsen pénz, és a körülmények sem alkalmasak. Évente körülbelül 5000 eurót költ a város erre a célra, ez a tápot, az elszállítási költségeket, az állatorvosi és oltási költségeket fedezi. Léva. Már másodszor sikerült megrendezni a járási székhelyen a Down- szindrómás gyerekek Napocska (Slniečko) elnevezésű nyári táborát, mely egész Szlovákiában egyedülálló kezdeményezésnek számít. A 2002-ben létrejött Down Egyesület fő célkitűzése, hogy a mentálisan sérültek is a lehető legteljesebb életet éljék, ugyanolyan esélyt kapjanak, mint az egészségesek. FORGÁCS MIKLÓS Lényeges, hogy a beteg gyerekeknek is megadasson az, ami az egészséges kortársaiknak, például, hogy a nyarat ne csak otthon töltsék, módjuk legyen kirándulni. Erre ad lehetőséget a napokban véget ért tíznapos tábor, mely egyelőre csak nappali elfoglaltságot kínál. 7.30-tól 15.30-ig tartottak a programok a Lévai Összevont Speciális Alapiskola és Óvoda Tűzoltó (Požiarnička) utcai helyiségeiben. Idén nyolc, tíz és tizenhét év közötti fiatal vett részt a rendezvénysorozaton. Két-két pedagógus foglalkozott a résztvevőkkel. Éder Zsuzsa, a civil szervezet vezetője elmondta, a programok főként a szocializációt és az integrációt célozták meg. A táborlakók megtanulták, hogyan kell piacon bevásárolni, busz- és vonatjegyet venni, fagylaltot kérni, köszönni, ismeretlenekkel kommunikálni, érthetően megfogalmazni, mit akarnak. A tábor módot ad a sikerélményekre, az önbizalom erősítésére, amire nagy szükség van. Lehetett lovagolni, strandolni, kirándulni, a környék nevezetességeivel ismerkedni, játékos vetélkedőket, kerti partit szerveztek. A lévai kinológiai egyesület is ellátogatott a táborba, és bemutatták, miképpen foglalkoznak a kutyákkal, hogyan tanítják be őket. A tűzoltókhoz is ellátogattak a résztvevők, nagyon kíváncsiak voltak a munkájukra. Éder Zsuzsa elmondta, a hosszú távú terv az, hogy saját székhelyhez jusson az egyesületük, mivel nem szeretnék, ha gyerekeik csak otthon ülnének. Szükség van egy nappali központra, de a legideálisabb egy védett műhely létesítése lenne. Ezek a gyerekek ügyesek, csak lassabban és kevésbé intenzíven végzik az adott munkát. Általában mentálisan sérülteknek nem kínálnak munkát az átlagos védett műhelyekben, mozgássérülteket, esetleg cukorbetegeket, rákos betegeket foglalkoztatnak. Úgy tűnik, ezt a problémát, önerőből kell majd megoldani. Az aktuális trendet minden év januárjában a frankfurti világkiállításon határozzák meg, az egyedi tervezésű darabok kelendőek A gyertya használati tárgy, hát használjuk! v. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A gyertyák az utóbbi években mindennapjaink részévé váltak: lakásunkat díszítjük velük, egy ünnepi asztal, legyen szó lakodalomról, születésnapról vagy más jeles eseményről, szinte elképzelhetetlen gyertyadekoráció nélkül és gyertyafény mellett hangulatosabb, meghittebb egy beszélgetés is. Tatiana Hebelková közel 15 éve foglalkozik gyertyakészítéssel és -tervezéssel. „Édesapámnak virágboltja volt, és először kiegészítő termékként kezdte árulni a díszgyertyákat, amelyeket főleg Magyarországról hozott be - idézi fel a kezdeteket. - Miután egyre nagyobb lett irántuk a kereslet, elhatározta, hogy saját gyártóüzemet létesít. Akkor, a kilencvenes évek közepén kétféle gyertyával kezdtük, csavartakkal és aromamécsesekkel, és évente több millió darabot adtunk el belőlük. A skála fokozatosan bővült, ma már több mint 100 fajtát kínálunk, sokat közülük többféle színben és méretben.” Itt is számít a minőség Nem is gondolná az ember, hányféle gyertya létezik: gömbölyű, szögletes, lapos, pi- . ramis és henger formájú, lam- pionos, kézi faragásé, úszó, aromás, szétnyíló, aztán az alkalmak szerint karácsonyi, adventi, húsvéti, Valentin-napi, tortára való, templomi, esküvői, erotikus és még sorolhatnánk. Nehéz eligazodni az óriási kínálat között, ám nem mindegy, milyen minőségű árut vásárolunk. A laikus ránézésre nehezen tud különbséget tenni köztük. „A vásárló számára bizony sokszor csak akkor derül Legközelebb Dušan Rybár gyermekorvost mutatjuk be. ki, hogy silány a termék, amikor meggyújtja - magyarázza a szakember. - A rossz minőségű gyertya nem egyenletesen ég, vagy nem ég le egészen, a kanóc elbukik a viaszban, befüstölő- dik a tartó. Különbség van préselt és öntött gyertya között is, ez utóbbiból a gyártás során eltávolítjuk á levegőt, így akár 40 százalékkal hosszabb ideig ég, mint a préselt. Azt tanácsolnám a vásárlóknak, hogy hazai gyártású gyertyát vegyenek, amelyek megfelelnek a RAL minőségi követelményeknek. Ha a kínai vagy lengyel áru is teljesítené ezt, akkor nem tudnák olyan olcsón előállítani és árusítani. Az aromagyertyák esetében lényeges, milyen illatanyagot használ a gyártó. Mi például Svájcból hozzuk be a speciális gyertyaparfümöket. Fontos az is, hogy a kanóc vastagsága megfeleljen a gyertya méretének, ezt bizony ki kell kísérletezni. Cégünkben kézi munkával készülnek a gyertyák, egy- egy darabot bizony négyszer- ötször is kézbe kell venni, míg végigmegy az összes munkafázison.” Divatirányzatok és extrém kérések A családi vállalkozásként működő Floriplast Kft.-ben Tatiana tervezi az új formákat, ő kíséri figyelemmel a külföldi trendeket is. „Minden év januárjában Frankfurtban rendezik meg a világkiállítást, ahol meghatározzák az adott szezonra érvényes szín- és formairányzatot, amely megegyezik a belső építészeti divatirányzattal - árulja el. - Tavaly például a lüa és narancssárga dívott, idén a piros-fehér-fekete a domináns. Karácsonykor változatlanul az arany és a piros a sláger. Az illatokban főleg a szezonális jelleg mutatkozik meg, télen a nehezebb, fahéjas, ópiumos, narancsos, fenyőillatú gyertyák, tavasszal a virág-, nyáron a gyümölcsillatok a keresettek.” Egyedi tervezésű gyertyákat is készítenek, például céglogókkal díszítetteket - erre a célra legalkalmasabbak a lapos dizájngyertyák -, egy neves osztrák golfhotel pedig golflabdát formázó gyertyákat rendelt tőlük. Találkoznak ext- rémebb kérésekkel is, jelenleg például férfi-nő alakú „mágikus” gyertyákat gyártják nagy mennyiségben. Az ezoté- ria hívei fehér angyalváró gyertyát kérnek, telihold idején pedig zöldet gyújtanak. Idővel a gyertya is megöregszik Tatiana Hebelková 2009-ben az Év Vállalkozónője versenyben az előkelő második helyen végzett. Az értékelés során a Több mint százfajta gyertya szerepel a kínálatban (A szerző felvétele) gazdasági mutatók mellett a gyártott termék különlegességét, a vállalkozás további fejlesztési vízióját, a kreativitást és az adott jelölt személyiségét is figyelembe vették. „Nagyon örülök az elismerésnek, és igyekszem a továbbiakban is ennek megfelelően dolgozni - mondja. - Mindig új formákat, mintákat alkotunk, próbáljuk bevezetni az újdonságokat, kicsit irányítani is a vásárlókat. Ez nem mindig sikerül, most például nagyon érdekes, kimondottan fürdőszobába való, szappan alakú gyertyákkal bővítettük a kínálatot, de egyelőre csekély a visszhangja. Külföldön kimondottan keresettek a lótuszgyertyák, amelyek az égés során kinyílnak, absztrakt formát vesznek fel, különlegesek. Itthon ezt sem sikerült még széles körben megszerettetni.” Tatiana azt is elárulta, melyik az ő kedvenc gyertyája: a natúr, hideg öntésű, henger formájú. Bár sokan szobadíszként tekintenek a gyertyákra, a szakember azt ajánlja, évekig ne tároljuk, mert idővel kifakul, elveszíti aromáját, megöregszik. „A gyertya használati tárgy, ennek megfelelően tekintsünk rá” - tette hozzá.
