Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-03 / 179. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. AUGUSZTUS 3. Kultúra 13 Szubjektív gondolatok hitről és megmaradásról a 14. Jászói Nyári Egyetem kapcsán „...s én megkerültem érte a világot...” Eperjes Károly a jászóvári apátság templomában „hirdetett igét" (A szerző felvétele) A József Attila költészetét kedvelőknek ez a verssor bizonyára ismerősen hangzik, annak ellenére, hogy évekig „letagadták” avers két kezdő sorát, amelyek által a vers egészen más értelmezést nyert. FECSÓYVETT Az idei Jászói Nyári Egyetem résztvevői a verset Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész előadásában hallgathatták meg, s igazi jelentésének megvilágítása az ő tolmácsolásában kivételes élménynek számított. A helyszín, a jászóvári apátság templomának kisugárzása még intenzívebbé tette a hatást. Az előadás közben a közönséget figyeltem, a csönd éles és szeltelhető volt, a szavak hatása á szemekbe ivódott, s ha elkalandozást véltem fölfedezni, az a lélek legmélyebb rétegeibe irányult, nemcsak a verssorok tolmácsolása idején, hanem a színész előadásának teljes időtartama alatt. A műsor - bár nem szívesen nevezem így - az irodalom és a hitbeli bizonysá- tétel ötvözésével az isteni és az öntörvényű életűt kibogozásával szembesítette a hallgatóságot, s igen erősen világított rá, hogy az ember gondolatai, szándékai, tettei sorával, sőt teljes világképével ma sokkal inkább, mint más időszakokban, sodródik az élet lehetőségeinek forgatagában. Nem figyel tudatosan a hatásokra, amelyek érik, nem értékel, nem szelektál megfelelő módon. A költészetből kiragadott sorok segítségével Petőfi, Ady, Babits, Tóth Árpád, József Attila, Pilinszky János és mások verssorai által épp erre a figyelésre, az istenkeresés útjára, a nyugalom, a csőd, a békesség megtalálásának módjára próbált rámutatni az előadó. A hit kérdéskörével kapcsolatosan a magyarság megtartásának kérdését is előtérbe helyezte. Ez évek óta központi gondolata a Jászói Nyári Egyetem programjának, amelyre idén is Jászón az Autókemping területén került sor július közepén a Csemadok Bódva-völgyi és Ka- nyapta mente régiójának Területi Választmánya szervezésében. Az említett kérdésekkel naponta több előadás is foglalkozott, amelyek közül mindenképp érdemes kiemelni Dr. Hargitay András olimpiai bronzérmes, Világ- és Európa- bajnok úszó másfél órás történelmi előadását a nemzettudat kialakulásáról. Csütörtökön pedig a rendezvény új fővédnöke, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. Fölkapja-e a „Széli” a magyar kultúrát című előadásában a Széli Kálmán programmal kapcsolatban a kultúra területén szükséges impulzusokról, a Nemzeti Kulturális Alap (főként az elszakadt országrészek magyarlakta területein tervezett) új elképzeléseiről beszélt. A tábor teljes ideje alatt elgondolkodtató kérdésfelvetések fogalmazódtak meg, vitafórum alakult sorsunkról és jövőképünkről. A dallamok szárnyán Ováry Anna szólóénekes, a Zseb, Hajnalvándor és Gondola együttesek szórakoztatták a táborlakókat. A közös éneklés a péntek esti meglepetésvendéggel, Csík Jánossal, a rendkívül sikeres magyarországi Csík Zenekar vezetőjével még teljesebbé varázsolta a tábor családias hangulatát. A művelődési tábor központi gondolata a megmaradás, a nemzetiség és hit megtartása volt, amely egyre fontosabb és égetőbb kérdéssé válik, egyre nagyobb súlyként nehezedik azokra, akik egész életüket tették föl az ezzel kapcsolatos problémák kezelésére, megoldására. A kérdés megfelelő megközelítése pedig talán még sokkal nehezebb, mint a korábbi időszakokban volt, átértékelésre szorul. Az újszerűség útja véleményem szerint épp Eperjes Károly előadása alapján keresendő, hisz ő olyan ősi rétegekhez mert visszanyúlni, amelyeket korábban nem lehetett érinteni, s még ma is sokak szerint „cikinek” számít. Zborai Imre, a Csemadok Kas- sa-környéke Területi Választmányának titkára a jövőbeni tervekkel kapcsolatban elmondta, a tábor programjának összeállításánál szeretnének sokkal intenzívebben építeni a fiatalokra. S hogy őket hogyan lehet megnyerni, és a nyári fesztiválforgatagban beemelni egy másféle gondolkodást képviselő közegbe? Véleményem szerint mély, őszintén megélt és hiteles tapasztalatok alapján átadott gondolatok segítségével, amelyekben mindig ott rejlik József Attila versének első, letagadott sora is, amiért, akiért érdemes „megkerülni a világot”! MOZILES Az ördög mátkája ZdenékTroška új mesefilmje olyan, mint a mai napig népszerű legendás csehszlovák) mozgóképes mesék, csakebbenmárotta technika, ami elősegíti a varázslatos elemekés lények láttatását, életre keltését. Az ördögmátkája (Čertova nevésta) lenyűgöző, elkápráztató rokokó látványt kínál Božena Némcová motívumai alapján a királyok, hercegkisasszonyok, a hőssé váló bátor szegénylegény és az ördögi lények világából. Szépségével, fényes bájával profin megkomponált munka ez. Végül is, mi legyen bájos, ha nem a mese?! Két főördög kivételével még a pokolfaj zatok is édeskések. Minden pazar, pompás, főképpen a korabeli nemesi viselet hétvilágra szóló ruhakölteményei, a királyi palota környezete, sőt, még a pokoli malomhoz vezető út is sejtelmes fényszikrákból van kiverve: indokolható azzal, hogy odacsalja a tévelygő lelkeket. A mai ízlésvilágnak talán túl tömény is már a szép, száz percben adagolva. Aszépség is megunható, ha nem szakít ki belőle másfajta hatás, izgalom, kockázat, igazi vészhelyzet. E mese ugyanis már annyira bájos, hogyafelnőtt nézőben fel se merül, hogy másképp is végződhetne, mint abogy végződike királykisasszony és szegénylegény közti sztori. Azért sem, mivel aki klasszikus mesén nőtt fel, annak előreszalad a képzelete, különösen, hogy a film ritmusa, menete igencsak hömpölygősen ráérős. Már- már unalmas azzal, hogy inkább képeiben részletező, po- etizáló, mint cselekménybonyolításban lendületes. Az eszményi szépség és jóság tekintetében mindent megad a film, és az is jó benne, hogy a humorral is kitűnően bánik. A színészek is lelkes mesehősök. Minden olyan édes-mázos mesés azzal, ahogy afénnyel- ez a leginkább romantizáló elem -bánik az operatőr. Talán a mai gyereknek egy ki- csitmás (mozgalmasabb?, zordabb?, kíméletlenebb?) a meseideálja. Csakhogy ZdenékTroška épp az ilyesfajta (agresszívebb mese/világhoz kapcsolható) ideált kívánja ellensúlyozni. Acseh rendező lágyan hömpölygő, költői meséjével korabeli rokokó és romantikus festményt szeretett volna élővé, megelevenedő- vé, mozis élménnyé varázsolni. Ez sikerült neki. Magával ragadó az esztétikája. Tallósi Béla Értékelés: INNO A hercegkisasszony (Eva Josefíková) és a szegénylegény (Václav Sanda) a pazar főúri bálon (Fotó: Bontonfilm) KULTURMIX U2-rekord A rocktörténet eddigi legnyereségesebb turnéját fejezte be szombaton Kanadában a U2 zenekar. A két évig tartó, 107 állomásos turné 720 millió dolláros bevételt hozott, a show-t több mint 7 millió néző látta vüágszerte. (SITA) Énekes miniszter Alig egy hónappal ezelőtt lépett fel nagy sikerrrel a tren- cséni Pohoda fesztiválon, ma pedig Peru kulturális minisztere a Grammy-díjas Susane Baca, aki ráadásul az ország történetének első színes bőrű tárcavezetője. (SITA/juk) Az Új Szlovákia című kiállítás a Szlovák Nemzeti Galéria idei legnagyobb tárlata, amely 2012. január 15-ig látogatható. Összesen 560 kiállítási tárgy hivatott felidézni a múlt század első felében végbement társadalmi változásokat. (TASR) Gesztivál Augusztus 8-án, a Sziget „mínusz egyedik” napján Geszti Péter eddigi életműve kerül színpadra az Első Emelet-daloktól és a Rapülőktől A dzsungel könyvén és a Jazz+Az zenekaron át a Gringo Sztár nevű legújabb formációig, (juk) Babits 70 Holnap lesz hetven éve annak, hogy elhunyt Babits Mihály költő, műfordító, a Nyugat nemzedékének egyik vezéralakja. Verseire a képgazdagság jellemző, prózájának nyelve a szimbolizmustól a szigorú realizmusig terjed, (juk) Új színiigazgató Nemcsák károly Jászai Maridíjas színművész, a Szomszédok című, 331 folytatást megélt magyar tévésorozat Vágási Ferije a budapesti József Attila Színház augusztus 1-jével kinevezett igazgatója. (juk) (Fotók: SITA, TASR, képarchívum)
