Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-27 / 200. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 27. Kultúra 7 „Tapasztalatból tudjuk, mennyire igényes feladat néhány percben bemutatni valamit" Színes mezőny sok országból ABuSho (Budapest Short) Nemzetközi Rö­vidfilm Fesztivált 2004 őszén rendezte első alka­lommal egy lelkes buda­pesti csapat, akik azóta évente biztosítják a talajt a legjobb magyar és nemzetközi alkotók be­mutatkozásához. HAVRAN KATALIN Gábeli Tamás fesztiváligaz­gató szerint az augusztus 30-tól szeptember 3-ig tartó fesztivá­lon színesnek ígérkezik a nem­zetközi mezőny. Felbukkan majd a vásznon Jean Reno, Djo- ko Rosic és Elek Ferenc is. A rövidfilm-műfaj nem te­kinthető szokványos feszti­válprogramnak. Azért is élvezzük ennyire, mivel tapasztalatból tudjuk, mennyire igényes feladat né­hány percben bemutatni vala­mit. Ez egy teljesen specifikus zsáner, amelynek megvan a maga varázsa. A BuSho feszti­válon ötpercesekkel kezdünk, a felső határ a harminc perc, ezen az időhatáron belül fikció, ani­máció és kísérleti kategóriában lehet nevezni. Túl vagytok az előzsűri- zésen. Hány rövidfilm érke­zett be összesen, és ebből mennyi került be a verseny­programba? A BuSho egyre népszerűbb az utóbbi időben, és ezt az is alá­támasztja, hogy immár hetedik alkalommal rendezzük meg ezt a fesztivált. Idén rekord- mennyiségű, szám szerint 962 nevezést kaptunk. Természete­sen a versenyblokkra fektetjük a legnagyobb hangsúlyt, ahol a legjobb 93 alkotás fog verse­nyezni. Ezeket a Nemzetközi és az Országos Diákzsűri bírálja el. Sajnos korlátokhoz vagyunk kötve, és gyakran vérzik a szí­vünk a sok nagyszerű film mi­att, amelyeket kénytelenek va­gyunk kihagyni. Azoknak a fil­meknek, amelyek nem kerül­nek be a versenyprogramba, a Panoráma elnevezésű blok­kokban nyújtunk bemutatko­zásilehetőséget. Gábeli Tamás optimista Emellett az összes magyar alkotást is levetítitek. Igen, a fesztivál voltaképpen azért született, hogy egy nagy hiányérzetet pótoljunk a kétez­res évek elején az Off és a Me­nekülés a rövidfilmbe meg­szűnésével. Hiába készítették ugyanis az alkotók - köztük jó­magam is - a rövidfilmjeiket, egyszerűen nem volt lehetőség bemutatni őket. Sajnos idén szűk anyagi keretek között mozgunk. A BuSho húsz fős stábja viszont egész évben azért dolgozik, hogy létrejöjjön a fesztivál. Idén jóformán önkén­tes alapon voltunk kénytelenek működni... A budapesti Vörösmarty moziban folyó vetítésekkel egyidőben több helyen, sőt, nemcsak magyarországi, ha­nem romániai és szerbiai vá­rosokban is zajlik a fesztivál. Szlovákiai helyszínen nem gondolkodtatok? A fesztivált Budapesten kezdtük, majd fokozatosan hozzátettünk pár vidéki hely­színt. A paralell vetítéseket így ugyanazokon a napokon, ugyanabban az időpontban le­het megtekinteni a BuSho-hely- színeken, azaz Szombathelyen, Szolnokon, a romániai Nagyvá­radon és a szerbiai Magyarkani- zsán. A pozsonyi kollégákkal pedig egyeztettünk az elkövet­kező idényeket illetően, már csak megfelelő mozihelyszínt kell találnunk. A cél egyébként az, hogy egy budapesti feszti­válközponttal az összes szom­szédos országban folyjon a ver­seny. Nemcsak a hivatalos zsűri díjazza a legjobbakat, hanem minden város kiválaszt egy kedvenc filmet, melynek oda­ítéli a város különdíját. A feszti­vál végeztével pedig körbeutaz­tatjuk a nyertes filmeket. Úgy tervezzük, hogy Juhász R. Jó­zsef közreműködésével Érsek­újvárban rendeznénk egy leg­jobb alkotásokból készült válo­gatás-vetítést novemberben. Tavaly egy orosz rövidfilm lett a győztes. Idén milyen­nek ígérkezik a nemzetközi paletta? Érdekes, tavaly egyáltalán nem számítottam rá, hogy ez az orosz film fog győzni, de pro­fesszionális zsűrink volt, amely legjobb tudása szerint döntött. Színesnek ígérkezik a mezőny idén is, összesen 55 országból érkeztek a rövidfilmek. Legtöb­bet az Egyesült Államokból kap­tunk, mégpedig egy filmmeg­osztó internetes rendszernek köszönhetően. Ez a rendszer a filmfesztiválokat és az alkotó­kat köti össze, akik így egyetlen klikkeléssel be tudják nevezni a filmjüket. Első alkalommal le­hetett így nevezni, és az utolsó héten majd négyszáz film futott be. Ez csak nehezítette a dol­gunkat, hiszen közel ezer film­ből kellett kiválasztanunk a leg­jobbakat. Melyik országból került be a legtöbb alkotás a verseny­filmek közé? Míg nem használtuk az onli­ne feltöltési rendszert, spanyol, német, brit film volt a számsze­rinti sorrend. Ezekben az orszá­gokban ugyanis rendkívül jól működik a műfaj, van rövid- film-szövetségük, hátterük, tá­mogatóik, egyszóval nagyon jól koordinálják a dolgaikat. Idén annak ellenére, hogy a legtöbb film az Egyesült Államokból ér­kezett, a legtöbb versenyfilm mégis Spanyolországból került ki, akik „csak” 109 filmet dele­gáltak a fesztiválra, míg az Egyesült Államok a második helyre került. És Szlovákia? Remekül működnek a kap­csolataink, hiszen folyamato­san együttműködünk a szlová­kiai Azyl rövidfilmfesztivállal. Két évvel ezelőtt pedig Zuzana Gindl-Tatárovát láthattuk ven­dégül a nemzetközi zsűribe. Az ő közreműködésének köszön­hetően minden évben érkeznek alkotások Pozsonyból. TOLLVONÁS Legfurábból legfontosabb PUHA JÓZSEF a Furcsállottuk az első, Video Music Awardsot, iga­zából nem volt létjogosultsága. Aztán rájöt­tünk, a díjkiosztónak még nem jött el az ideje. A videó- klipek jelentőségének növe­kedésével - kis túlzással - a legfontosabbá vált. A gála to­vábbra is szűk mezsgyén mo­zog, csak a zenei élet icipici szelete lehet érintett rajta. Mert ugye, kiknek van népszerű, díjazható klipje? Csak a nagy kereskedelmi sztároknak! Akik nem isme­rik a pénzhiány szót. A díjkiosztó a korlátozottsá­ga mellett egy másik hendi­keppel is rendelkezik. Tavaly a tizenháromszoros jelölt Lady Gaga volt a legnagyobb sztárja, nyolc díjat zsebelt be. Ünnepeltette is magát, holott a videóihoz csak annyival van több köze, mint nekem, hogy velem ellentét­ben ő szerepel bennük. Az esetek túlnyomó többségé­ben nem a szóban forgó elő­adók, zenészek találják ki a történetet, nem ők rendezik, így a díj sem őket illetné meg. Mégis ők állnak a reflektor- fényben, ismeretlen fizimis- kájú rendezők ugyanis nem hoznának nézettséget. A díj­kiosztót ráadásul a már csak az MTV nevet használó egy­kori Music T elevision fémjel­zi, pedig fő csatornájának az utóbbi években túl sok köze nincs avideoklipekhez, az va- lóságshow-s csatorna lett. Ésszerűbb volna, ha a gálát a YouTube venné át... Mind­ezek ellenére holnap szájtát- va nézzük majd a rendez­vényt. Bizonyára botrány is lesz, ami megint túlnövi a dí­jazottak listáját, azutóbbiról egy-két napig, az előbbiről sokáig fogunk beszélni. Na­pokig beszédtéma volt, hogy a New York-i Lady Gaga ta­valy az egyik trófeát húsból készült ruhakölteményben vette át. Vagy az, hogy Kanye West rapper tavalyelőtt a színpadra lépve megszakítot­ta a Legjobb női videó díját átvevő Taylor Swift köszö­nőbeszédét, mert szerinte Beyoncét kellett volna jutal­mazni. És mindez tulajdon­képpen rendben is van. A díj­kiosztók, a hírverés, a sza­lonképesebb botrányok úgy kellenek a sok sebből vérző zeneiparnak, mint egy falat kenyér, szükség van arra, hogy minél többször kerüljön be a vezető hírek közé. Az MTV Video Music Awards esetében a közönség szava­zatai alapján hirdetnek győzteseket, így a korlátolt közegen belül reális vég­eredmény születik. A nyil­vánosság véleményét tükrö­zi, s nem a sok esetben elfo­gult vagy a lobbi által irányí­tott zsűrijét. Újabb etruszk sírokat tártak fel Róma. Rendkívüli leletek kerültek elő a közép-olaszországi Tarquiniában: a régészek etruszk sírkamrákat és egy agorát is találtak. Feltárták a Királynő sírdombja nevű halmot, amelyben három lezárt sírkamrát találtak. Bejáratuk egy tég­lalap alakú udvarról nyílik. Ennek három oldalát a sírok be­járata övezi, a negyediken tizenkét lépcsőfok vezet fel. A lép­csőkön az etruszk város vezetői foglaltak helyet, a kőtöm­bökkel lezárt sírkamrákban etruszk királycsaládok tagjai nyugodtak. Az agorát a régészek a Krisztus előtti 2700-ra da­tálják. A hely jelentőségét bizonyítja, hogy a Királynő-halom tetején egy két méteres szfinx-szobor emelkedett. Az agora falainak díszítése is precedens nélkülinek számít az eddig Itáliában feltárt etruszk nekropoliszokban. Falait Ciprusból, Egyiptomból vagy szír-palesztin területről érkezett művészek festették a Krisztus előtti 7. században. (MTI/juk) A Sziget Fesztiválon összesen 181 ellenőrzést tartottak, rendkívüli esemény nem történt, az illemhelyek viszont nem mindig voltak kellően tiszták Csak kisebb közegészségügyi hiányosságokat tapasztaltak MTl-HÍR Budapest. Csupán kisebb közegészségügyi hiányosságo­kat találtak a hatóságok az au­gusztusi Sziget Fesztiválon. Az illetékes szervek az óbu­dai Hajógyári Szigeten folya­matosan ellenőrizték az élel­miszerárusok higiénés helyze­tét, a hulladék kezelését, a szennyvíz gyűjtését és kezelé­sét, valamint a személyi higié­nét. Mindezekkel összefüggés­ben augusztus 8-15. között 181 ellenőrzést végeztek, amelyek során csak kisebb hiányossá­gokat tártak fel. A közlemény szerint a kor­mányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve területi­leg illetékes intézetének mun­katársai az előzőekkel együtt összesen 206 ellenőrzést tar­tottak. Rendkívüli esemény nem történt, élelmiszer eredetű megbetegedést, illetve járványügyi eseményt nem je­lentettek. Az ÁNTSZ emlékeztetett, hogy a Sziget szervezői ideig­lenes vízhálózatot építettek ki. Abból, még a rendezvény nyi­tása előtt, összesen 57 pontról vettek mintát, a vizsgálatok minden esetben negatív ered­ménnyel zárultak. Az illemhe­lyek és mosdók higiénés ellen­őrzése során viszont egy eset­ben találtak olyan hiányossá­got, amely miatt eljárást kellett indítani. Az egészségügyi ellátásról az egy hetes fesztiválon 17 orvos, illetve műszakonként nyolc szakápoló gondoskodott, to­vábbá ötvennégy elsősegély- nyújtó, valamint motoros men­tőegység is besegített. A fekvő­beteg-ellátásban öt kórház vett részt. A rendezvény alatt több, mint 2400 fiatal szorult kisebb- nagyobb orvosi ellátásra, közü­lük 85 embert szállítottak men­tőautóval kórházba további vizsgálatra. A Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal ellenőrei öt esetben tapasz­talták, hogy a fesztiválon árusí­tó vállalkozó nem adott nyug­tát. A rendőrséggel szorosan együttműködve figyelték az il­legális jegyárusítást is, egy em­bert tetten értek a fesztivál be­járatánál. A NAV szerint ez a pozitív tendencia „egyrészt a jól szervezettségnek köszönhe­tő, másrészt pedig a vállalko­zók szigorú szerződésének is, amely a törvénysértőknek kor­látozza vagy tiltja a fesztiválon való további részvételt”. A büféket rendben találták

Next

/
Thumbnails
Contents