Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-26 / 199. szám, péntek
www.ujszo.com UJSZO 2011. AUGUSZTUS 26. Vélemény És háttér 5 Egy állampolgár ellen összefogott az egész hatalmi gépezet, de nem törték meg, nem tették tönkre Strasbourgban, ha itthon nem E lap hasábjain az elmúlt öt esztendőben szerzők sora számtalan alkalommal foglalkozott Malina Hedvig ügyével. Az elejétől fogva agyonpolitizált büntetőügy befejezése kapcsán ajogképzett és tapasztalt belügyminiszter, Dániel Lip- šic is szkeptikusan nyilatkozott a héten, szerinte ugyanis éppen a poli- tikum miatt nem tudjuk meg soha az igazságot. LOVÁSZ ATTILA A nyitrai egyetemista meg- verésének számos ténye ismert - ebben nyilván közrejátszott a lap kiadójának döntése, amelynek eredménye az üggyel legtöbbet foglalkozó Vrabec Mária kolléganő riportkönyve. Ezért a részleteket ezúttal elhanyagolva nézzük meg, milyen elvi kérdésekben sikerült elégtelenre vizsgáznia a szlovák igazságszolgáltatásnak. Merthogy Lišpiccel ellentétbe azt gondoljuk, éppen a „politizáltság” miatt igenis ismerni akarjuk az igazságot. Az igazságszolgáltatás mint az állam egyik legfontosabb feladata egyebek közt azért létezik, hogy az egyszerű, jogtisztelő polgárt védje azok ellen, akik a jog kereteit megsértve vétenek a közösség vagy konkrét embertársaik ellen. A Maiina Hedvig feljelentését követő két hétben viszont az ötvenes évek gyakorlatát idéző módon a politikai élet legmagasabb szintű képviselőitől megkaptuk a büntetőeljárás eredményét: maga a belügyminiszter sajtótájékoztatót hívott össze, ahol közölte, hogy a feljelentő hazudik. Ha ez az állítás megalapozott lett volna, ha minden bizonyíték Maiina Hévig ellen szólt volna, az ügy akkor is maximum egy kerületi nyomozóirodában zárul, nem a belügyi sajtón. Ez volt az a pillanat, amely miatt - és ne legyenek illúzióink - a rendőrség és az ügyészség alkalmazottai megkapták a követendő irányt, ezt a nézetet kell alátámasztani, punktum. Ugye, a tisztelt olvasó is tudja, az igazgató kétféle módon oszthatja a jutalmat: van, akinél azt keresi, miért adjon, és van, akinél azt, miért ne adjon. A belügyi sajtó üzenete hasonló volt. A csapásirány: egy kislány pofátlanul hazudik, és ezt bizonyítsátok be. Csakhogy az igazságszolgáltatás így nem működhet. Még akkor sem, ha naivitásunkat levetkőzve elismerjük, a mindenkori hatalom komoly hatással van az igazságszolgáltatásra. Ennyire viszont nem lehet. Nem lehet, mert akkor az emberek hite, bizalma az állami szervekben oly módon is sérülhet, hogy kezükbe veszik az igazságszolgáltatást, ha már az állam nem védi meg őket, vagy, ha ez nem megy, akkor a bűnözőktől tartva tőlük várják - és kapják meg - a védelmet, de akkor maffiák irányítják az országot (lásd még: Cosa Nostra). A Malina-ügy Strasbourgba kerül. Oda való. Egy állampolgár ellen összefogott az egész hatalmi gépezet. Nem törték meg, nem tették teljesen tönkre, amiből csak arra lehet következtetni, hogy a kisembernek is lehet nagy igazsága, ha nem hagyja magát. De ez az ügy már régen nem Maiina Hedvigről és néhány renitens verekedőről szól. Nem is a rendőrségről, ügyészségről. Ez az ügy már a jogállami alapelvekről szól. Tehát mindannyiunkról. KOMMENTAR Pápábbak a pápánál? MOLNÁR IVÁN Miután a parlament júniusban második olvasatba utalta Simon Zsolt földművelésügyi miniszterjavaslatát az élelmiszerekről szóló törvény módosítására, csak idő kérdése volt, hogy a kereskedők és az élelmiszer-ipari cégek érdekvédelmi szervezetei mikor kapcsolnak nagyobb sebességre a fogyasztók hatékonyabb védelmét szem előtt tartó módosítás ellen indított kampányukban. Mivel az érintett szervezetek vezetői mostanáig valószínűleg a jól megérdemelt szabadságukat töltötték, az ellenkampány tegnap startolt, ám annál hatásosabbra sikeredett. Mint arra számíthattunk, a Szlovák Élelmiszer-ipari Kamara, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara, valamint a Szlovák Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség képviselői az övön aluli ütésektől sem riadnak vissza, csak hogy megvétózzák a módosítás hatályba lépését. Csak ilyen övön aluli ütésként értelmezhető az a nagyon is átgondolt érvelésük, hogy nem önös érdekeiket tartják szem előtt, hanem kizárólag a vásárlóikért harcolnak. Az élelmiszer-biztonságot megcélzó módosítások miatt ugyanis nőnének a kereskedők kiadásai, ami az élelmiszerek újabb drágulását vonná maga után. A minőségi szolgáltatások kierőszakolása és az élelmiszerláncok megregulázása így végső soron a vásárlókon fog lecsapódni. Hogy ez nyílt zsarolás? Igen. Mára azonban megszokhattuk, hiszen az elmúlt években bevált gyakorlat lett, hogy a bankok, az energiaszolgáltatók, az üzletláncok mindig ezt a taktikát választják, ha önös érdekeiket próbálják meg érvényre juttatni a fogyasztók érdekeivel szemben. És mindig akadnak olyan parlamenti képviselők is, akik a választóik helyett az említett cégekre hallgatnak. Pavol Konštiak, a Szlovák Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség elnöke szerint nem kellene pápábbnak lennünk a pápánál, vagyis nem lenne szabad olyan módosításokat elfogadni, amelyek az európai uniós normáknál is szigorúbbak. Ez nagyon jól hangzik, ám aki ismeri a hazai üzletláncokat, az tudhatja, hogy ezek minden gond nélkül fizetik ki a nevetséges büntetéseket, az egyedüli megoldás így a határozott fellépés, akár úgy is, hogy az uniós normáknál szigorúbb feltételeket szabunk. Akik ezeket képtelenek teljesíteni, azoknak semmi keresnivalójuk a piacon, hiszen a romlott élelmiszerek árusításával vásárlóik életéveljátszanak. TALLÓZÓ SZABADSÁG Lezárult a kolozsvári Há- zsongárdi temető műemlék- síijainak topográfiai felmérése, az adatok feldolgozása következik - írta a Szabadság. A kolozsvári lapnak Maksay Ádám építőmérnök elmondta, a terepmunka során több mint 500 sírt, sírkövet sikerült feltérképezni. A műemlékké nyilvánításra javasolt síremlékek jegyzéke 300 tételből áll. „Az egyházi tulajdonban levő lutheránus temető kivételével a köztemető régi részét feltérképeztük, mindent bemértünk, ha a törvényi védelemre javasolt listát bővíteni lehet, ne kelljen újrakezdeni a munkát - magyarázta Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója, aki hozzátette, a romániai műemlékvédő fórumok a lehető legsegítőkészebben viszonyultak a felméréshez. (MTI) Ha a Híd részsikert akar elérni, össze kell kunyerálnia az alkotmánybírósági beadványhoz szükséges 30 képviselői aláírást - frakciója csak 14 tagú Állampolgársági kényszerhelyzetek MÓZES SZABOLCS A kormánykoalíció pártjai több hónapos hallgatás után újra hozzányúltak az állampolgár- sági törvény ügyéhez, ám jellemző módon ezúttal sem tudtak közös nevezőre jutni. A majdnem közös, mondhatni szlovák koalíciós nézőpont a következő: módosuljon a jogszabály, de a szlovák állampolgárság elvesztése szankcióként, megváltozott feltételekkel benne maradjon. A helyzet így a Híd számára kezd egyre kínosabbá válni. Igaz, a helyükben valószínűleg az MKP sem tudna többet elérni - de ők legalább elmondhatják, hogy másként járnának el. Aztán vagy elhiszi nekik a választó, vagy nem. A Híd politikusai viszont nem „takarózhatnak” ezzel a kifogással, hiszen erre a választópolgár-joggal-mondhat- ja: titeket juttattunk be a parlamentbe, ez pedig a számtalan előny mellett bizonyos kötelezettségekkel is jár, ne argumentáljatok azzal, hogy a másik mit (nem) tenne ez ügyben. Már tavaly ősszel tudható volt, hogy jó pár kormánypárti politikus számára nehezen emészthető az az alternatíva, hogy a honi magyarok bárminemű megkötés nélkül vehessék fel a magyar állam- polgárságot. A Matovič- és Procházka-féle februári makacskodás után pedig a jobboldali szlovák pártok is úgy látták jónak, ha csak a „standard”, „európai típusú” honosítást nem büntetnék a szlovák állampolgárság elvételével. Ha eltekintünk attól, hogy sem „standard”, sem „európai típusú” honosítási gyakorlat nincs - minden ország úgy szabályozza a kérdést, ahogyan akarja, a paletta pedig elég széles -, ez még mindig alkotmányellenes lenne, ugyanis az alaptörvény szerint senkitől sem lehet saját akarata ellenére elvenni az állampolgárságát. És pont ez a Híd egyetlen fogódzója. Ha legalább részsikert el akar érni az ügyben, össze kell kunyerálnia az alkotmánybírósági beadványhoz szükséges 30 képviselői aláírást (frakciójának csak 14 tagja van). Az pedig, hogy az ügy megoldatlansága hosszú távon mennyit árthat a pártnak, nagyrészt attól függ, hány gu- bíklászló bukkan fel a következő években. Magyarán: ha a nyilvános kérelmezés múló divattá válik, s jövőre, két, három év múlva már csak itt-ott, mí- nuszos hírként jelenik meg a sajtóban egy-egy statisztika arról, addig hányán vesztették el szlovák állampolgárságukat, nem valószínű, hogy a történeten sokat bukna a Híd. Ha viszont folyamatosan érkeznek a nyilvános bejelentések, a „szívszaggató történetek” a szülőföldjükön hontalanná váló magyarokról, akkor az ügy a legközelebbi választásokon - legyen az 2014-ben vagy korábban - keményen visszaüthet Bugáréknak. Arról nem is beszélve, hogy 2014-ben Magyarországon választások lesznek - a jelenlegi menetrend szerint valamicskével hamarabb, mint nálunk - s ekkor újra szembesül a honi magyar a problémás törvény tényével. A híradások ugyanis azzal lesznek tele, hány százezer határon túli magyar élt szavazati jogával, s minimálisan ekkor újra eszmél a szlovákiai magyar választó- polgár, hogy bizony nálunk ezt a kérdést nem rendezték az illetékesek. Az MKP-nak látszólag az a jó, ha minél rosszabbul alakul a történet, s a Hídnak nem sikerül jobb belátásra bírnia szlovák partnereit. Ebben az esetben ez az ügy lehet Berényiék kampányának egy hangsúlyos eleme - ez viszont később keményen vissza is üthet. Ha ugyanis sikeresek lennének a parlamenti választásokon, s netán kormánytényezővé is válnának, valószínűleg a Híd jelenlegi szerepének eljátszására korlátozódna szerepük...- Jól látom? Ez dinnye? Vagy csak a hőségtől káprázik a szemem.
