Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-26 / 199. szám, péntek

6 Külföld UJSZO 2011. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com mmmmm Szennyezőbb Hirosimánál Tokió. A márciusi japán atombaleset óta a környe­zetbe került radioaktív cé- zium-137 mennyisége a 168-szorosa annak, mint amennyi a hirosimai atomtámadás idején egy­szerre kiszabadult. A To­kio Simbun a kormány hi­vatalos adataira hivatkoz­va azt írta, a fukusimai erőműből eddig 15 ezer terabecquerel sugárzó cé- zium-137 szabadult ki a környezetbe. (MTI) Yard: nincs menekvés London. Már több mint kétezer embert vettek őri­zetbe a hónap eleji zavar­gásokkal összefüggésben a brit fővárosban, és közülük 954-en álltak bíróság elé a rendbontások miatt - je­lentette be tegnap a londo­ni rendőrség. Simon Foy parancsnok kifejtette, egyértelmű üzenetet akar­nak küldeni azoknak, akik részt vettek a rendbontá­sokban, hogy nem mene­külhetnek el tetteik követ­kezményei elől. A rendbon­tások kinyomozása to­vábbra is a rendőrség egyik fő feladata marad. A bíró­ság elé kerültek közül 160 embert ítéltek el, ezek fele börtönbüntetést kapott. Az őrizetbe vettek 90 százalé­ka férfi. (MTI) Párizs tovább szigorít Párizs. Franciaország újabb megszorítást hajt végre, amely 11 milliárd eurós megtakarítást je­lenthet 2012-től -jelentet­te be Francois Fiiion fran­cia miniszterelnök. A beje­lentett intézkedéseknek köszönhetően tartható a korábban kihirdetett, 2012-re vonatkozó hiány­cél: 4,6 százalék helyett 4,5 százaléklesz. (MTI) Távozott az Apple-vezér Washington. Visszavo­nult az Apple éléről Steve Jobs. Az amerikai számító­gép-óriás 56 éves elnök-ve­zérigazgatója évek óta hasnyálmirigyrákkal küzd. Jobs az Apple alapítója­ként forradalmasította a számítógépgyártást. Az in­novatív informatikai meg­oldások jelképévé vált al­majeles vállalkozást egy garázsból indították el a 70-es években; a számító­gépek után az áttörést az okostelefonok és a tábla­gépek területén érték el. Minden új fejlesztést Jobs mutatott be, vezetése alatt ért világméretűvé a cég, amelynek értéke eléri a 350 milliárd dollárt. (HTV) Megpróbálhatja lefizetni a törzseket és a milíciákat, hogy szavatolja saját biztonságát, és zűrzavart keltsen Már a NATO is keresi Kadhafit Tátva maradt a felkelők szája attól a luxustól, amit Kadhafi lánya, Aisa villájában találtak. A pa­pa beduin sátra is inkább csak (sivatagi) porhintés volt. (TASR/AP-felvétel) Tripoli/Kairó/London/Pá- rizs. Az Arab Liga a líbiai nép legitim képviselőjé­nek ismerte el tegnap a felkelők alakította Át­meneti Nemzeti Taná­csot (ÁNT). A britek kö­zölték, már a NATO is ke­resi Moammer Kadhafit, a Pentagon pedig beje­lentette: biztonságba he­lyezték Líbia vegyifegy- ver-készletét. ÖSSZEFOGLALÓ A NATO besegít a Kadhafi utáni kutatásba - közölte teg­nap a brit védelmi miniszter a Sky News tv-csatornán. Liam Fox elmondta, a szövetség hír­szerzéssel és felderítőeszkö­zökkel segíti az ANT-t az ezre­des és „a rezsim megmaradt tagjainak” felkutatásában. Hozzátette: a NATO elsősorban légi felderítéssel segít. Arra a kérdésre, hogy különleges ala­kulatokat is bevetnek-e Líbiá­ban, például az SAS komman­dót, a miniszter azt felelte: „Je­lenleg nem közölhetünk sem­mit a különleges erőkről.” Egyébként a rezsim szóvivő­je tegnap azt állította, Kadhafi ezredes jól van, s ő irányítja a felkelők elleni harcot. Majdnem elkapták az ezredest Nem sokon múlt Kadhafi el­fogása: a felkelők egyik kom­mandós egysége szerdán rajta­ütött Tripoli központjában egy házon, ahol hírszerzési forrá­sok szerint menedéket keresett a bukott vezető. A Paris Match arab titkosszolgálatokra és a lí­biai felkelőkre hivatkozva tájé­koztatott arról, hogy az ezredes valószínűleg még mindig Tri- poliban tartózkodik. A szóban forgó házból Kadhafi akkor tá­vozhatott, amikor ügynökök hatoltak be oda szerdán dél­előtt tíz óra körül. Állítólag bi­zonyíték van arra is, hogy az ezredes eltöltött legalább egy éjszakát a szerény hajlékban. Tíz tonna mustárgáz maradt A Pentagon biztosította Líbia vegyifegyver-készletét - közöl­te az amerikai védelmi tárca. Dave Lapan szóvivő erről sem­milyen részletet nem közölt, egyszerűen csak igennel vála­szolt a tíz tonnányi mustárgáz biztonságba helyezésével kap­csolatos kérdésre, Líbia 2004 előtt tömegpusztító fegyvernek számító mérges gázokat és a célba juttatásukhoz szolgáló fegyvereket halmozott fel, de abban az évben csatlakozott a vegyi fegyvereket betiltó nem­zetközi egyezményhez. A célba- juttató eszközöket azóta meg­semmisítették, akárcsak a vegyi fegyverek nagy részét, és már csak a tíz tonna mustárgáznak a felszámolása maradt hátra, amikor kitört a felkelés. Kadhafi magával vihette az aranyat „Kadhafi szert tett az ország tízmilliárd dollárnyi aranytarta­lékának egy részére, és igyekszik pénzzé tenni, hogy szavatolja biztonságát, és zűrzavart keltsen” - mondta a líbiai köz­ponti bank volt elnöke tegnap megjelent interjújában. Ferhat Bengdara úgy véli, „biztos meg­próbálja lefizetni a törzseket és a milíciákat”. Azt állította, a líbiai vezető már korábban is megpró­bált „kétségbeesetten túladni az aranytartalékon”. Nemrégiben egy külföldi ismerőse elmondta neki, hogy kapcsolatba lépett ve­le Kadhafi egyik iegközelebbi híve, és 25 tonna aranyat kínált eladásra. Azt tanácsolta ismerő­sének, utasítsa el az ajánlatot. Kadhafi hollétéről Bengdara azt mondta, két eset lehetséges: vagy az algériai határ felé tart, vagy a délnyugati országrészbe, Fezzan régió székhelye, Szebha városa felé, amely közlekedési csomópont. Innen folytathatja útját akár Algéria, akár Niger, akár Csád felé, ráadásul a Ka- dadfa törzs (amelyből Kadhafi származik) a helyi politikai és gazdasági élet megkerülhetet- lenszereplője. A gazdasági helyzetről azt mondta, Líbiának 5-7 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy helyreállítsa a bankrendszer működését, kifizesse a béreket, és hogy fedezze a fogyasztás 80 százalékát kitevő importot. Ugyanakkor hozzátette: Líbia gazdag ország, nincs szüksége adományozókra. A gazdasági szakember szerint a líbiai állam vagyona - beleértve a központi bank, a szuverén vagyonalap tartalékait és az aranytartalékot -eléri a 168 milliárd dollárt. Sokba került a légi háború A szövetségesek légi háborúja a líbiai rezsim ellen már jóval több mint egymilliárd dollárt emésztett föl, az oroszlánrész az USA-t terheli. Az ABC televízió szerint Washingtonnak július végéig 896 millió dollárjába ke­rült a Kadhafi-rezsim ellen ví­vott háború. Szeptember végéig a légi csapásokkal kapcsolatos kiadások várhatóan elérik az 1,1 milliárd dollárt. Liam Fox brit védelmi miniszter júniusban 260 mülió fontra (426 millió dollár) taksálta a tárcáját a líbiai intervencióval összefüggésben terhelő költségeket. A francia kormány számításai szerint az országnak napi 1,2 millió euró- jába kerül a március óta tartó lé­gi háború. (MTI, ú) Nagyon kell a pénz Róma. Mahmúd Dzsibril, a líbiai felkelők második számú vezetője tegnap Mi­lánóban találkozott Silvio Berlusconi olasz kormány­fővel. Dzsibril a megbeszé­lés után úgy fogalmazott, súlyos gazdasági problé­mákkal küzdő országának „sürgős segítségre” van szüksége. Líbiát a destabi­lizálódás veszélye fenyege­ti a gyors nyugati segítség hiányában. A pénz szüksé­ges a szolgáltatások hely­reállításához és a közal­kalmazottak bérének kifi­zetéséhez. Róma hozzá­kezdett a 350 millió euró- nak megfelelő, olasz ban­kokban elhelyezett líbiai vagyonfelszabadításához. Helyi idő szerint szerdán ötmilliárd dollár felszaba­dítását kérték arab és a nyugati szövetségesektől a líbiai felkelők. Azonban a Dél-Afrikai Köztársaság az ENSZ BT ülésén elutasítot­ta azt az amerikai kérést, hogy oldjákfel az ENSZ-ha- tározattal befagyasztott lí-. biai bankszámlákat az ÁNT megsegítésére. A líbiai számlákat február 26-án zárolták ENSZ-hatá- rozattal, amely az ellenzék elleni brutális megtorlás miatt kemény szankciók­kal sújtotta Kadhafit, a csa­ládját és a környezetét. Washington most 1,5 mil­liárd dollárt szeretne fel­oldani azonnali segítség­ként Líbia számára. Preto­ria ENSZ-nagykövete kije­lentette: ,A BT mind a 15 tagja aggódik a humanitá­rius válság miatt, akár Tri- poliban akár Bengáziban. Biztosak szeretnénk azon­ban lenni abban, hogy jó irányt követünk, betartjuk a törvényt.” (MTI) Rabtársai segítették a szökésben a márciusban eltűnt amerikait Könnyű zsákmány az újságíró ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Tripoli/Kairó/Wa- shington. Elraboltak négy olasz újságírót szerdán este Líbiában azt követően, hogy előzőleg több tucatnyi külföldi tudósító­nak sikerült kiszabadulnia a Ri- xos hotelből, ahol Kadhafi fegy­veresei vasárnap óta tartották őket fogva. A négyek fogsága vi­szont nem tartott sokáig: a ró­mai külügy tegnap délután kö­zölte, mind a négyen kiszaba­dultak, a részletek egyelőre nem ismeretesek. A Corriere della Sera, a La Stampa és az Awenire olasz la­pok újságírói a Tripolit és a tőle 50 kilométerre nyugatra fekvő az-Záviját összekötő országúton autóztak, amikor civilek megál­lították őket és agyonlőtték a lí­biai sofőrt. A csoport átadta a Matthew Van Dyke (TASR/AP) négy olaszt - három férfit és egy nőt - Moammer Kadhafi embe­reinek. Az újságírókat elhurcol­ták Tripoliba, egyházban őrzték őket. Elrablóik kifosztották őket, elvették vagyontárgyaikat, pénzüket és mobiltelefonj aikat. A szerdán a Rixosból kiszaba­dult - sisakban és golyóálló mel­lényben várakozó - tudósítókat a Vöröskereszt szállította el. Az újságírókra Kadhafi két ideges, géppisztolyos katonája vigyá­zott. Csak kiszabadulásuk előtt pár órával jelentette be a Ripor­terek határok nélkül szervezet: a katonák nem engedik ki őket a szállóból arra hivatkozva, hogy meg kell védeni őket a harcok­tól. A napi 400 dolláros árkate­góriába tartozó szálloda a kül­földi sajtó központja volt Tripo- liban, de a harcok miatt a végén máráramsemvoltbenne. Előkerült Tripoliban egy már­ciusban eltűnt amerikai író is. A 32 éves Matthew Van Dyke szer­dán telefonált Baltimore-ban élő édesanyjának. Elmondása sze­rint a líbiai fővárosban, az abu szalimi börtönben egy magán­cellában raboskodott minded­dig, s rabtársai segítették a szö­késben. (MTI, ú) Vita az Sz-300-as rakétarendszerről Teherán perli Moszkvát MTl-HÍR Moszkva. Irán a párizsi nemzetközi kereskedelmi ka­mara választott bíróságánál keresetet nyújtott be Oroszor­szág ellen, követelve az Sz-300 típusú légvédelmi rakéták egy korábbi szerződésnek megfele­lő leszállítását. Irán moszkvai nagykövete elmondta, a kere­setet Teherán négy hónapja nyújtotta be, mert az ENSZ BT Irán ellen meghirdetett szank­ciói nem tiltják az Sz-300-as rakéták szállítását, és az Irán számára kedvező ítélet lehető­séget nyújtana Oroszországnak a szerződés teljesítésére. A BT határozatához csatolt felsorolás valóban nem foglalja magában a mozgó rakéta- komplexumokat, ezért az Sz-300 típusúakat külön meg­említette Dmitrij Medvegyev elnöknek a BT-határozat vég­rehajtásával kapcsolatos ren­deleté. Az USA és Izrael több­ször felszólította Moszkvát, hogy ne szállítsa le Iránnak a rakétaegységeket. Az oroszok a szerződést an- nullálták, a 166 millió dolláros előleget visszautalták Iránnak, a négy Sz-300MPU komple­xumot Oroszországban raktá­rozzák, és az érintett hadiipari vállalatoknak nem fizették ki a gyártási költségeket. A Vedomosztyi azt írta, ah­hoz, hogy a négy egységet az orosz hadseregnek adják át, le kellene cserélni az elektronika jelentős részét, ami dollármil­liókba kerülne. A lapnak nyi­latkozó szakértők úgy látják: mivel a szerződést megsemmi­sítették és az előleget vissza­utalták, Iránnak aligha van esé­lye a bíróságon.

Next

/
Thumbnails
Contents