Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-25 / 198. szám, csütörtök
2011. augusztus 25., csütörtök Egyesek sikernek, mások kudarcnak tartják Az alkalmazottak és a szakszervezetek jogainak csonkítása vagy a munkaerő- piac fellendítése? Mindenki másképp értékeli az új munkatörvénykönyvet. A radikális ellenvélemények mellett viszont sokan díjazzák és üdvözlik a változásokat. Csak a gyakorlat fogja igazolni, hogy a módosított törvény előre- vagy hátra- lépés volt-e. A jogszabály szeptember 1-jétől lép hatályba. okozott, hogy egy hónappal később - a szakszervezetek és az ellenzék heves tiltakozása ellenére - Ivan Gašparovič államfő is aláírta. Nehéz lenne néhány rövid cikkben vagy pár mondatban összegezni ennek a több tucat oldalas törvénymódosításnak a lényegét. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy nyolcoldalas mellékletben összegezzük a legfontosabb változásokat. Hiszen ez a jogszabály a munkáltatókat és az alkalmazottakat egyaránt érinti, tehát kisebb-nagyobb mértékben mindenkire hatással lesz. Kis túlzással mondhatjuk, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb és legjelentősebb törvénymódosításról van szó. Több hónapos egyeztetés és tárgyalás után a parlament július 13-án fogadta el. Még nagyobb meglepetést S mit hoz az új törvény? Sokan fellélegeztek, hogy a kezdeti szándék ellenére nem törölték el az ebédjegyeket, s a nyugdíjasoknak is jó hír, hogy a módosított jogi norma is lehetőséget ad nekik arra, hogy dolgozzanak. Ugyanakkor változtak a szabadságokat érintő előírások, például az alkalmazott az új munkahelyén akkor is jogosult az egész éves szabadságára, ha még nem dolgozott le ott egy egész évet. A törvénybe a gyermekvállalás elősegítése végett bekerült a megosztott munkahelyek intézménye, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen pozíciót egyszerre többen is betölthessenek, rövidebb munkaidővel. A kismamák és szülés után levő nők szintén garanciákat kaptak, csak egészen kivételes esetekben válhat meg tőlük a munkaadó a próbaidő alatt. A munkáltatók továbbra is kétlik, hogy a munkatörvénykönyv megváltás lesz a több mint 340 ezer munkanélkülinek. Elsősorban az egy alkalmazottra fordított eltúlzott költségekkel érvelnek. n A legtöbb változás a felmondásokra vonatkozó szabályokat érintette. A munkáltatóknak egyfajta kompenzáció lehet, hogy a törvény jelentősen korlátozza a cégek szakszervezeteinek hatáskörét. Ezentúl ugyanis igazolniuk kell, hogy egy adott vállalatban az alkalmazottak legalább 30 százalékának támogatását élvezik. Ez nagyon sok cégben a szakszervezetek végét jelentheti. Egy szó mint száz, a törvényben mindenki talál olyan cikkelyt, amely alapján véleményt alkothat róla. A szakszervezetek máig állítják, hogy a jogszabállyal a sárba taposták az alkalmazottakat és a szakszervezeteket. Az ellenzéki Smer a törvény elfogadásának módját is kritizálja. A parlament ugyanis nem szavazta volna meg, ha az Egyszerű Emberek négy független képviselője - akik elleneztek néhány változást - részt vesz a szavazáson. Másrészt akkor sem fogadták volna el, ha az ellenzék több képviselője hiányzik az ülésen. Jozef Mihál munkaügyi miniszter fellélegezhetett. Azt állítja, hogy a törvény „végeredményben több tízezer új munkahelyet teremt, akár ebben az évben, akár jövőre”. Várjuk ki a végét. Dolgozhatnak Változnak Mennyit lehet Minden a nyugdíjasok a szabadságok túlórázni évente a felmondásokról Milyen feltételek mellett Kinek jár öt hét pihenés Hosszabb éjszakai műszakok Jogi tanácsadásunk 14. oldal 16. oldal 17. oldal 18. oldal
