Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-03 / 179. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Magyar cégek Szlovákiában Pozsony. Sikeres magyar cégek Szlovákiában címmel kiállítás nyílt a fővárosi Mihály utcai galériában. Az augusztus végéig megtekinthető fényképkiállítás célja, ami a maga nemében egyedülálló Szlovákiában, bemutatni néhány nálunk is működő magyar vállalat történetét és jelenét. A korabeli és kortárs fényképek révén a látogató megismerkedhet a jelenlévő vállalatok történelmi fejlődésének legérdekesebb fejezeteivel és szlovákiai tevékenységével. Juraj Ulický szervező közölte: olyan cégek mutatkoznak be, mint a 2002-től nálunk működő, 71 fiókot fenntartó OTP Banka Slovensko, a Forest, a Media- corn, a Gedeon Richter és az Egis. Az utóbbi két gyógyszergyár kiemelt szerepet kapott a kiállításon, (só) Leminősítették az OTP Bankot Pozsony. A Moody’s nemzetközi hitelminősítő lerontotta az OTP Banka Slovensko osztályzatát, mivel úgy találja, hogy a magyar tulajdonú pénzintézetnek gyengül a piaci részesedése Szlovákiában, továbbá mindmáig nem megnyugtató mértékű a nyeresége. A hazai pénzpiacon 2002 óta tevékenykedő OTP 2011 első felében 895 ezer euró nyereséget könyvelt el, ami ugyan javulás a 2010 első félévi 3,6 millió eurós veszteséghez képest, viszont a szlovákbankszektor az utóbbi 10 év legjobb teljesítményét nyújtva együttesen 413 millió euró profitot ért el a vizsgált időszakban. (SITA) Sörcsapolás mesterfokon Pozsony. Sorrendben 4. alkalommal rendezik meg Szlovákiában a csaposok, kocsmárosok számára kiírt Pilsner Urquell Master Bartender elnevezésű versenyt, melynek célja, hogy a vendégek kiszolgálását magasabb szintre fejlessze. Ajó barman hangulatot áraszt, kedvet csinál a kultivált fogyasztáshoz. A verseny győztese Prágában indulhat az Master Bartender világbajnokságon, ahol a legbiztosabb kezű sör- csapolók mutatják meg tudá'- sukat. A Pilsner Urquell által támogatott versenyre augusztus 15-ig lehet nevezni a www.masterbartender.sk címen, a döntőt Pozsonyban tartják szeptemberben, (ú) Tovább emelik az adósságplafont Washington. Az amerikai képviselőház hétfőn este elfogadta az adósságplafon emeléséről kötött megállapodást. így a szövetségi kormány továbbra is tud hiteleket felvenni, de a következő tíz évben 2400 milliárd dollárral csökkentik a kormányzati kiadásokat. A törvényhozás másik háza, a szenátus várhatóan ma estig szavazza meg a csődöt elhárító megállapodást. A megállapodás értelmében 900 milliárd dollárral felemelik az Egyesült Államok ún. adósságplafonját, emellett több ezer milliárd dolláros megszorító csomagot is elfogadnak. Az adósságplafont az amerikai pénzügyminisztérium számításai szerint éppen ma érte volna el a szövetségi kormány. (OO) Tovább robog a svájci frank Budapest. Tegnap délelőtt már a 246-os szintet is megütötte a svájci frank forinttal szembeni árfolyama. Az euró/frank árfolyamkereszt elérte az 1,10-es szintet. Ahét- fői 10 forintos frankerősödés közel 200 milliárd forint veszteséget eredményezett a magyar devizaadósok számára. A teljes július amúgy 126 milliárd forinttal növelhette a devizaadósok terheit. Az adósok jelentős része 150-160 körüli ffank/forint árfolyam mellett vette fel a hitelét, ezért a mostani kurzus óriási terhet jelent. Például egy 8 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, 2008-ban felvett lakáshitel 60 ezres havi törlesztője ma a 110 ezer forintot is elérheti. (NG,MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8718 Lengyel zloty 4,0295 Cseh korona 24,231 Magyar forint 270,12 Horvát kuna 7,4435 Román lej 4,2388 Japán jen 109,61 Svájci frank 1,1049 Kanadai dollár 1,3620 USA-dollár 1,4170 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,39 24,94-23,49 281,92-257,64 OTP Bank 1,48-1,39 24,93-23,51 277,90-262,24 Postabank 1,49-1,39 25,07-23,37Szí. Takarékpénztár 1,49-1,39 24,87-23,49 282,01-257,73 Tatra banka 1,47-1,40 24,87-23,61 280,63-259,31 Dexia banka 1,46-1,39 24,82-23,56 276,99-262,95 Általános Hitelbank 1,48-1,40 24,90-23,52 281,39-257,15 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A válság újra megtakarította a polgárokat takarékoskodni, biztonságos befektetéseket keresünk Főleg a bankbetétekben bízunk Minden 1000 megtakarított euróbái 600 eurót bankban helyezünk el. Ebből mintegy 240 eurót hagyunk a folyószámlán, hogy bármikor hozzáférhessünk. (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. A gazdasági válság újra megtanította ez embereket takarékoskodni. Míg a válság előtt a nettó bevételeik 4-5%-át tették félre a nehezebb időkre, manapság ennek az ará- ' nya eléri a 11 -12 százalékot. Ennek köszönhetően megugrott a bankszámlákon elhelyezett megtakarítások összege is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mára a gazdasági válság ugyan már enyhült, hiszen az elmúlt időszakban nőttek a cégek megrendelései, a foglalkoztatottság jelentősebb növekedésére azonban egyelőre nem került sor, ami az embereket továbbra is rendkívül óvatossá teszi. „Manapság az emberek többsége még mindig a bevételeinek több mint 10-százalékát teszi félre” - nyilatkozta Eduard Hagara, az ING elemzője. Hogy az így megtakarított összeget hogyan fektetjük be, az több tényezőtől is függ. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy a lakosság nagy része továbbra is rendkívül óvatos, így inkább a konzervatívabb befektetési formákat választja. Egy átlagos szlovákiai polgár ezek szerint az ezer eurós megtakarításának a legnagyobb részét, nagyjából 600 eurót valamelyik hazai banknál helyezi el. Ebből mintegy 240 eurót hagy a folyószámlán, hogy bármikor hozzáférhessen, 360 eurót pedig, a nagyobb hozam reményében, valamilyen lekötött betétszámlán helyez el. A fennmaradó 400 euróból 130-at fizet be valamilyen önkéntes élet- vagy nyugdíjbiztosításra, 100 eurót pedig otthon tart készpénzben. Hagara szerint az ezer eurós megtakarításból átlagosan csak 80 eurót vagyunk hajlandók részvényekbe vagy egyéb kockázatosabb, ám nagyobb ho-. zamot biztosító pénzpiaci termékekbe fektetni. A konzervatívabb befektetők a határidős betétszámlákat részesítik előnyben, mert ugyan alacsonyabb, ám kiszámítható hozamot biztosítanak.. Akik nem félnek, és hajlandók nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb hozam érdekében, azok részvényalapokban vagy a tőzsdén fialtatják a megtakarításaikat. A szlovákiai ügyfelek konzervativizmusát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hazai megtakarítások nagy része a bankokban végzi. A gazdasági válság ráadásul a korábbiaknál is óvatosabbá tette a lakosságot. Míg a válság előtt a megtakarítások 13%-át fektették részvényekbe, manapság ennek az aránya alig 8%-os. Az ok egyszerű: az emberek továbbra sem biztosak abban, müyen irányt vesz a gazdaság alakulása, ráadásul továbbra is nagy az aránya azoknak, akik félnek a munkahelyük elvesztésétől. Félelmüket a média is gerjeszti, hiszen nap mint nap az európai hitelválságról, Görögország, Spanyolország és Írország problémáiról, az Egyesült Államok lehetséges csődjéről hallanak. „A bizonytalan időkben az emberek többsége a biztonságos befektetési formákat részesíti előnyben a rizikósabb befektetési formákkal szemben” - nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője, aki ezen elsősorban a bankok nyernek. A jegybank adatai szerint a klasszikus betéti formákon elhelyezett pénz összege idén több mint 8%-kal nőtt az elmúlt évhez képest. „A legnagyobb növekedést a több mint 1 éves lekötésű határidős betétek esetében tapasztaltuk, ezek volumene idén májusban a negyedével nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest” - mondta Éva Sa- dovská, a Postabankelemzője. A hazai ügyfelek bankokba vetett bizalmát a nyugat-európai bankokkal kapcsolatos problémák sem ingatták meg. „A betétek növekedése azt jelzi, hogy a szlovákiai ügyfelek bíznak a hazai bankok stabilitásában” - teszi hozzá Hagara. Szerinte a betétek nagysága az elkövetkező időszakban is nőhet, hiszen az idei év végéig tovább emelkedhetnek a kamatok. „Várakozásaink szerint az Európai Központi Bank a jövő év elejéig további fél százalék- ponttal növeli az alapkamatot, ami a betéti kamatokon is meglátszik majd” - állítja Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank (VÚB) fő közgazdásza, (mi, SITA, Sme) Magyarorszag eladósodása még Kádár korában kezdődött, a fő bűnös a gyenge gazdaság és a válság Bűnügyet csinálnának az államadósságból ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Elkészítette jelentését a Magyarország elmúlt nyolc évének államadósságát vizsgáló parlamenti albizottság. A kormánytöbbségű testület (az MSZP és az LMP nincs benne), a jelentésben a politikai és gazdaságpolitikai kérdésből - az államadósság mértékéből - bűnügyet kreálna azzal, hogy az előző kormányfők esetleges jogi felelősségre vonásáról ír a jelentésében. A jelentés megállapítja: a 2002 és 2010 között hivatalban volt szocialista kormányok bűnt követtek el azzal, hogy súlyosan eladósították Magyarországot. Európában ez egyedülálló lenne, holott az unióban van a magyarnál nagyobb és gyorsabban növő államadósság. A 2002-es kormányváltástól a 2010-es kormányváltásig eltelt nyolc évben durván meglódult, és a 60% alatti szintről 80% fölé emelkedett a GDP- arányos magyar államadósság. Az albizottság leegyszerűsítően azt állapította meg, hogy az államadósság drámai mértékű növekedését nem nemzetközi gazdasági folyamatok, hanem a szocialista kormányok hibás, rossz gazdaságpolitikai döntései okozták. Ez azért módfelett különös, mert a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatására 2009-ben durván visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye, márpedig a GDP-nek az a 6,3%-os visszaesése értelemszerűen automatikusan ennyivel növelte a GDP-arányos adósságot. Az albizottság jelentése szerint „ma ennek a bűnnek, vagyis az ország eladó- sításának következményeit viseli minden magyar ember, és minden magyar család: munkájukból nem saját maguk gyarapodnak, hanem a külföld profitál, hiszen a személyi jövedelemadó minden 10 befizetett forintjából 7-et az adósság törlesztésére kell fordítani”. Ezért a testület szerint a volt kormányfők, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon ellen akár jogi felelősségre vonás is elképzelhető. Mivel az adósságkérdés politikai síkra terelődött, ezért érdemes megvizsgálni a magyar eladósodottság okát. Kezdjük azzal, hogy nem a szocialista kormányok vitték egyedül lejtőre déli szomszédunkat, hiszen Magyarország már a Kádár-korszak idején egyre nagyobb, a rendszerváltáskor 20 milliárd dolláros adósságot görgetett maga előtt. A drámai helyzetre jellemző, hogy Magyar államadósság Az államadósság a nemzeti össztermék (GDP) arányában értendő (Forrás: Index, MTI) 1981-ben, tehát még Leonyid Brezsnyev életében, Budapest hivatalosan is kérte felvételét az azóta is szapult Nemzetközi Valutaalapba (IMF), mivel ez számított az utolsó mentsvárnak. A magyar állam egyedül a Bokros-csomag elfogadása és 2001 között tudta érdemben csökkenteni adósságállományát, méghozzá az 1995-ös, a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 82%-ról 52%-ra. Azonban az első Orbán-kabinet utolsó évében, azaz 2002-ben már meglódult az adósság. Az általános vélekedés ellenére a Fidesz által is lelkesen megszavazott, a Medgyessy-kormány (2002-2004) által meghirdetett, jelentős béremelésekkel járó száznapos program nem növelte számottevően az adósságot. Az igazi megugrás 2006-tól kezdődik, amikor 3 év alatt 80 százalékra emelkedik a GDP- arányos államadósság. Ennek az időszaknak a sajátossága, hogy az adósságnövekedés 20 százalékát a 2008 őszén felvett uniós és valutaalapi mentőhitel teszi ki, ám ennek számottevő részét nem élte fel a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány. Hiszen például Orbánék ebből vásárolták vissza a MÓL kisebbségi csomagját. A nagy ugrás, 60 százalékról bő 80 százalékra döntően a világgazdasági válság következménye, más uniós országok adóssághegye is hasonlóan nőtt a vizsgált időszakban - konkrétan Szlovákiáé még gyorsabb ütemben nőtt. Összegezve: az adósság alapvető oka a humán tényező tragikus alulértékeltsége, illetve az elavult, túlzottan energia- és nyersanyagigényes gazdaságszerkezet to- vábbcipelése. A magyar export importtartalma 80-82 %, vagyis alacsony a hozzáadottérték-tar- talom. Ez az eladósodás oka, és nem a „túlfogyasztás” meg az „osztogató kormányok”. (Index, MTI, FN, shz)
